Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-02 / 209. szám

1995. augusztus 2., szerda Oktatás - Kultúra Dhnántúli Napló 11 Reggel hét órakor már főzik a teát, vajazzák a zsemléket. A dzsemet tálkákban készítik az asztalokra, mindenki annyit vesz, amennyit óhajt. Reggeli­vel kezdődik a napi program, aztán jön az autóbusz és irány valamelyik baranyai, vagy tá­volabbi kirándulóhely. így telik júliusban és au­gusztusban minden héten két nap a meszesi gyerekek szá­mára. Kedden az alsó, csütör­tökön a felsőtagozatos iskolá­sok gyülekeznek az Esztergár Lajos Családsegítő Intézet épületében.- Két évvel ezelőtt kezde­ményeztük a gyerekek kirán- dultatását - mondja Balikó Márta, az intézet igazgatója. - Akkor már láttuk, hogy szá­mos családban meglehetősen nehéz körülmények között él­nek gyerekek, s szóba sem jö­het, hogy nyáron táborozni, üdülni menjenek. Arra akkor sem volt, most sincs lehetősé­günk, hogy folyamatosan nya­raltassuk őket, de arra igen, hogy egy-egy hétre, vagy hosszabb időn át egy-egy napra elvigyük őket. Egyszerűbb lett volna az egy-egy hetes nyaraltatás, de az hamar elszalad, a nyár meg még hosszú, mit kezdenek magukkal a gyerekek? Ilyen meggondolásból in­kább a két hónapon át tartó, heti két napos kirándulás gya­korlatát választotta az intézet. Annál is inkább, mert azt ta­pasztalták, hogy a kirándulá­sok alkalmával össze ismer­kedő gyerekek más napokon is bejárnak az intézet klubjába. És ennek nagyon örülnek. Amíg itt vannak, nem csava­rognak, nem szipuznak, nem unatkoznak. Az intézet munkatársai és számos önkéntes segítő egy­mással egyeztetve szervezik a gyerekek programját. Arról is pontos kimutatásuk van, hogy melyik nap ki megy a pékáru­"ím magam idehoztam, Védj és bonts be mostan, Te szép, te bölcs, örök." Ady Endre írta e sorokat Rómáról, ahová a szíve húzta-vitte, mint minden korok magyar zarándokait vonzotta és várja ma is az Örök Város. De mikor is kezdődött ez a vonzó­dásunk, amely tart manapság is a turistaszándék sokféle válto­zatában? Ha hinni lehet egy bi­zonyos Benedek barát feljegy­zésének, bizony a kalandozó eleink már a 900-as évek dere­kán fosztogattak az ősi falaknál ... S azóta nem múlt el évszá­zad, hogy magyar emléket ne kapott a város, hol szentet, hol profánt, amilyent megörökí­tésre éppen méltónak tartott a kor. De mit jegyeztek meg a Rómában időző magyarok, azok, akiket az irodalom is Megvédik a piramisokat Buldózerek jelentek meg a mi­nap a gizai piramisoknál és lát­ványos akcióban tették a föld­del egyenlővé a legközelebbi raktárépületeket és kisebb üzle­teket. A kairói kormány meg­rendelésére tevékenykedő gé­peket azért irányították a kör­zetbe, hogy jelezzék: komolyan gondolják a több ezer éves, fel­becsülhetetlen értékű műemlé­kek megmentését - a környé­ken lakóktól és az óriási turis­taáradattól. Faruk Hoszni kultu­rális miniszter a helyszínen tartott sajtóértekezletet és kö­zölte: a kormány 12 millió dol­lárt költ a piramisok környéké­nek megtisztítására, részben azért is, hogy jobban megköze­líthetővé váljanak a látványos­ságok illetve valamelyest sza­bályozzák a turistaáradatot. 4 Heti két nap kirándulás Felnőttek, gyerekek, ha magányosok, céltalanok, segítségre szorulnak, ide jöhetnek Szép gyermek Azt, hogy a kislány nagyon szép, tudhatják szülei, láthatja min­denki, s sajnos már ő is tudja. Szabályos, amellett egyéni vonások, öt és fél éves korban már elég markáns orr, hátközépig érő hullámos barna haj, szép barna szemét már tudja használni. Végtagjai korához képest hosszúak, el fogja érni a szépségkirálynőknél megkívánt hosszú combok, láb­szár arányát, méreteit. Mindenestül az a fajta szépség, amely nem „cukorbaba”, akin a fiatalság hamvai, a tetszetős és puha vonások már a serdüléskor szétesnek legfeljebb átlag-kellemes arcra. Az emberi szépség mindig relatív, történelmi korszakonként és népfajonként változik. Mindig van általánosan elfogadott szépsé­gideái, amely kiemelkedik az átlagból. Szépnek születik. Csiszolatlan gyémánt, de ehhez hozzátehet va­lamit. Maga is, környezete is. Mutatósra, fényesebbre csiszolják, csiszolódik. Sértik-e a karcolások, repesztik-e ütések a kibontakozó kristályharmóniát? Hogyan tudja majd viselni az ajándékba kapott előnyös külsőt, tartja-e majd elég erős belső váz? Kapott-e olyan lelket, amely betölti, kellemessé teszi a szép vonásokat, simítja a készülődő ráncokat? A hang és beszéd harmóniába tud-e emel­kedni, vagy csak szépsége miatt megbocsátható, hogy bántóan re- peszti a képet?! A kis karcolás, a szépség viselésének halvány öntudata most még bájos affektálás. Az élet sava-borsa, méze és máza hogyan for­málja majd az ékkő foglalatát? K. T. A. Az egyetemért ért, a zöldségfélékért. Igaz, sokszor szinte pironkodva, hisz Horváth László zöldség­kereskedő és Kovács Gyula pékmester kezdettől ingyen adja nekik a napi kenyér, kifli, illetve zöldség, gyümölcs szükségletet. Csak meg kell mondaniuk, hogy miből mennyit kémek és csomagol­ják nekik. Sokszor kérdezték már tőlük, hogy miért, s a vá­lasz mindig ugyanaz: mi is meszeseiek vagyunk. Mint az intézet helyiségei­vel egy épületben lakó Nagy Imréné, Ilonka néni, aki kez­detben talán még tartott is at­tól, hogy itt ennyi gyerek gyü­lekezik, de aztán megismerte számon tart? Épületeket, képe­ket, szobrokat, pompát, hangu­latokat. A XVII. századi útika­lauzok legalább is erre készítet­ték fel a Tevere partjára utazó főurat" - ha ugyan az kézbe vette az útikönyvet. Hányán veszik kézbe a mai „guide—et”, akik előre meg­fontolt szándékkal utaznak Rómába, milyen könyvekkel felfegyverkezve indulnak el? A választék nagy, a szűkszavú tá­jékoztató leírástól a díszes al­bumig terjed a skála. Talán csak a pénztárca dönthet, hogy milyen leírásból tájékozódjék az utazó, akár a Vatikánhoz ké­szül, akár csak római, utcai kó­borlásra. őket, egyre többet tudott a kö­rülményeikről, mígnem egy nap reggelén hatalmas tál, fris­sen sült pogácsával kínálta az érkező gyerekeket. Zöldség és zsemle, pogácsa és gyümölcs, no és a közös programok. Ezek azok az alig tapintható szálak, amelyeken lassan de fűződik a barátság, alakul egy közösség. A gyere­kek fotóklubot alakítottak, ak­kor is ide jönnek, ha nincs ki­ránduló napjuk. A felnőtt, idősebb korosz­tályhoz tartozók kézimun­kázni, beszélgetni gyűlnek össze ugyanitt. Közülük sokan a kedvezményes ebédeknél ismerkedtek össze közelebb­S minthogy mindegyiknek most van az ideje, a felfedezés örömével ajánljuk az utazók fi­gyelmébe azt a könyvet, ame­lyet a magyar látogatók telje­sebb élményszerzésére adtak ki Itáliában. A RÓMA SZÍNEI alapkönyv. Nyolc útvonalon vezeti olvasóját a város látni- és megismemivalóihoz. Elkalau­zolja Tivoliba és elvezeti a Va­tikán nevezetességeihez, köz­tük a teljes szépségében látható Sixtusi Kápolnához. Először jelent meg olyan Róma-ismertető Olaszország­ban, magyar nyelven, amely ki­emelten felsorolja az Örök Vá­ros történelmi magyar emlékeit, Mihályi Melinda szerkesztőnek ről. A családsegítő intézet munkatársainak ajánlása nyo­mán a Máltai Szeretetszolgálat ugyanis rendszeresen ebédeltet méltányos áron ( napi 30 Ft ) meszesi lakosokat. Aki anyagi­lag tehetősebbek, csak a kö­rülményeik, állapotuk nem te­szi lehetővé, hogy gondoskod­janak magukról, azok is kap­hatnak itt ebédet, csak 100 fo­rintért. Legyenek felnőttek, vagy gyerekek, ha magányosak, cél­talanok, segítségre szorulók, ide jöhetnek. Jönnek is. Még csak nyolc óra van, de már gyerekek ül­nek a reggeliző asztaloknál. Fél kilenckor van a reggeli, addig türelmesen várnak, be­szélgetnek. Mint a 8 éves Sára és a 11 éves bátyja, Márk. Két kisebb testvérük otthon van. Ők minden héten várják a keddi kiránduló napot. Sárá­nak gyűrűs, szőke haj keretezi az arcát, nagy, kék szemében hálás öröm csillan, amikor a bátyja kiveszi kezéből a vajas zsemlét, hogy megkenje dzsemmel. Mindketten kiváló tanulók, csendes, szorgalmas gyerekek, akik ezzel szereznek sok örömöt a négyüket egye­dül nevelő édesanyjuknak. A Baranya Kft. autóbusza most is pontosan érkezik. Ma a Dombay tó az úticél. Kint főz­nek majd bográcsban. Min­denki a határőrségtől kölcsön kapott hátizsákban viszi az evőeszközét, a tisztálkodó sze­reket és ha a napi menü úgy alakul, akkor a Vöröskereszt­től kapott konzerveket is. Jártak már a szentlőrinci strandon, Égervölgyben, meg­nézték Pilári Gábor és fele­sége bábművészek ingyenes előadását, s mennek még Aba- ligetre, Darányba. Magyareg- regyre, Siklósra, a Málomi tó­hoz, és Püspökszentlászlóra. A nyár végén egy napot Balaton- berényben töltenek. Török É. köszönhetően. Tizenöt hely­színre irányítja a magyar láto­gató figyelmét, külön is emlé­keztetve, hogy melyik temp­lomban van magyar vonatko­zású kép, szobor; hol alapított zarándokházat Szent István; mikor koszorúzzák meg az Aracoeli Kapisztrán oltárát; a Szent Péter Bazilika mely ré­szén található a Magyarok Nagyasszonyának ajánlott ká­polna és mi látható ott; hol van a híres Caffe Greco, amelynek magyar törzsvendégére emlék­plakett is utal, Liszt Ferencről van szó. És hol található az a szálloda, ahová „Az én-élet poklából” gondjai elől mene­kült a cikk elején idézett költő, a feledtető Urbs falai között remélve nyugalmat. K. E. Mikor először felröppent a hír, hogy a kormány bezárná a Pé­csi Orvostudományi Egyete­met, az első nagy riadalomban az Egyetemi Tanári Testület válságülést tartott. Ez alka­lommal hozták létre azt a 6 tagú bizottságot, melynek feladata minden eszközt megragadni, hogy a veszélyt elhárítsák, vagy legalábbis csökkentsék. Mess Béla professzor, a Nemzetközi Kapcsolatok veze­tője (akit Bauer Miklós, az új rektor további két évre bízott meg e teendők ellátásával) hi­vatalánál fogva az egyetem kül­földi kapcsolatait volt kényte­len igénybe venni.-Azt kaptam „házi feladat­ként”, hogy a POTE összes díszdoktorának (nagyjából 20 főről van szó) és a partner- egyetemek vezetőinek írjak egy levelet, melyben vázolom a ránk köszöntött áldatlan állapo­tot, és egyben intellektuális se­gítségüket kérjem. A leveleket a válságbizottság mind a 6 tagja aláírta. Habsburg Ottónak kü­lön magyar nyelvű levelet fo­galmaztunk, melyben természe­tesen szó esett arról is, hogy egy esetleges redukció, vagyis a orvosképzés leállítása is mű­ködésképtelen helyzetbe hozná a POTE-t. Legfontosabb pillé­rünk kiiktatásával, közkórház­ként működni egy egyetem számára képtelenség. Akár csak Habsburg Ottó, úgy Shelley Nobel-díjas amerikai tudós, vagy a grazi és new yorki egye­tem rektora válaszolt levele­inkre, méltatva a POTE érde­meit és a nemzetközi tudomá­nyos életben betöltött szerepét. Külön kell szólnom az immár 82 európai egyetemet tömörítő Compostela-csoportról, mely­nek elnöke - tán ez a legjobb szó rá - harcos levélben vála­szolt, felajánlva, hogy mind a 82 tagnak elküldik a mi segély­kiáltásunkat.- Vajon meghatná-e a pénz­ügyi kormányzatot, ha POTE vezetése egy ilyen levélcsoma­got nyújtana át neki?- Természetesen abban bí­zunk, hogy nem veszik sem­mibe, ha a legjobb európai, amerikai egyetemek vezetői ír­ják, hogy a POTE nem egy zug­intézmény. Nem hiszem külön­ben se, hogy spórolással min­den megoldható. Az a veszélye ugyanis, hogy egy tál lencséért eladják az ország jövőjét.-Elvonatkoztatva egy pilla­natra az adott szituációtól: mi­képp alakulnak a POTE külügyi kapcsolatai?- A legörvendetesebb az, hogy mi kapjuk az ajánlatokat, és nem nekünk kell törlesz- kedni más egyetemekhez, ha partnerkapcsolatot akarunk ki­építeni. Folyamatosan érkeznek megkeresések, jelenleg egy tö­rök, egy új-zélandi és egy dél­koreai egyetem jelezte együtt­működési szándékát. Meg kell mondjam, az, hogy itt angolul is folyik medikusképzés, rend­kívül megnöveli az ázsiónkat. A régi partnereinkkel, Tübin- gennel, Nümberggel, Grazzal olajozottan működik az oktató- és medikuscsere. Sajnos, van­nak olyan intézmények is, akik mi a segítségünkre, szakmai ta­pasztalatunkra vannak rászo­rulva, mint pl. az Ukrán Ke­resztény Orvosok Szervezete, amely zömmel kárpátaljai or­vosokat tömörít. Nemrégiben is jártak itt tőlük a Szemklinikán­kon, ahol a szürkehályogműté- tet és lencsebeültetést tanulták. A Kolozsvári Egyetemmel való kapcsolat pedig mindig a poli­tikai függvénye. M. K. A gyerekek a tegnapi napot Siklóson töltötték fotó: Tóth Tizenkét éves korban dől el. .. így olvasunk mi S ok más, eredendően anyagi és szociális ok mellett az olvasásra neveléssel, olvasás­tanítással hivatásszerűen fog­lalkozók elszigeteltsége is oka annak, hogy az olvasáspeda­gógia és az analfabétizmus el­leni küzdelem nem elég haté­kony. Olyan időszakban élünk, amikor a 14—17 éves korosz­tályból 200 000 fiatal eltűnt az oktatási rendszerből, amikor munkanélküliség és kiszolgál­tatottság fenyeget mindenkit, aki nem tud nyomtatott szóból önállóan tájékozódni. Mindezen megfontolások közrejátszottak abban, hogy létrejött a Magyar Olvasás Társaság nevű szakmai egye­sület, mely a nemzetközi Olva­sás Társaság magyar tagozata­ként működik. Munkatársunk kérdéseire a Budapesten július 24—26. kö­zött megrendezett 9. Európai Olvasás Konferencia után Nagy Attila, a Magyar Olvasás Társaság elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár osztály- vezetője válaszolt.- Milyenek a magyar lakos­ság könyv és újságolvasási szokásai?-A rendelkezésre álló ada­tok szerint a könyvek olvasott­sága enyhe emelkedést mutat, míg az újságoké csökkenő ten­denciájú. Az utolsó nagyobb újságolvasási hullám 1988-89- ben kezdődött a rendszervál­tással egyidejűleg, de 1992-től nagy visszaesés mutatkozik e területen. Hogy egy példát em­lítsek: a valamikor nagy pél­dányszámú Magyar Hírlap ol­vasottsága mára jelentősen csökkent.- Mi az oka annak, hogy az emberek az ideálishoz képest jelentősen ritkábban olvasnak könyvet manapság?- Könyvtárosok, pedagógu­sok elmondása szerint a video képi világa jelentősen csök­kenti a könyvek iránti érdeklő­dést. Iskolai tapasztalat, hogy pl. az Egri csillagok c. regény tartalmát a tanulók szíveseb­ben ismerik meg egy másfél órás videofilm keretében, minthogy elolvassák a szép nyelvezetű ugyanerről szóló könyvet. Úgy tűnik - külön­böző okok miatt - ma már a pedagógusok többsége nem tudja felkelteni a diákok érdek­lődését a könyvek iránt, egy ilyen másik választási lehető­ség mellett. Ugyanakkor meg­figyelhető a könyvek terjedel­mének csökkenése is, a hosz- szabb műveket az emberek egyszerűen nem olvassák el, kézbe se veszik. A magyar fel­nőtt lakosság 35 százaléka nem olvas könyvet, 1000 fel­nőttből 35 százalék nyilatkozta egy felmérés során, hogy neki nincs szüksége munkájához arra, hogy írjon, olvasson, számoljon.- Mi a helyzet külföldön ?-Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 20 százaléka - a nagy számú bevándorló miatt - funkcionális analfa­béta.- Mi a helyzet a gyermekek olvasás tanításának terén?- Nemzetközi tapasztalat, hogy a gyermek - megfelelő időben - csak szülői, nevelői, családi, harmonikus együtt­működéssel tanulhat meg jól olvasni. Ez alatt azt értem, hogy hiába ismeri valaki a be­tűket, a folyékony örömteli au­tomatikus összeolvasás képes­sége a cél, mely már egy jóval magasabb szint, mint a betűk ismerete.- Melyik a legvégső idő­pont, amíg egy gyerek megta­nulhat olvasni?- 12 éves kor az a határ, mely fölött már elkésettnek mondható, ha valaki addig nem sajátította el az olvasás készségét, tudományát. Ma Magyarországon a gyermekek 20 százaléka nem tud könnyen jól, magabiztosan olvasni. Hoffmann József f Róma színei

Next

/
Oldalképek
Tartalom