Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-12 / 219. szám
1995. augusztus 12., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Űj kereskedelmi-szolgáltatási centrum? Terv a nagybani piac környékére A fejlesztési tervek kiindulópontja a jelenlegi nagybani piac fotó: Müller andrea Kiegészítő parkolók A kerékrögzítő bilincs alkalmazásának bevezetésével ösz- szefüggően a Közüzemi Rt. a parkolási lehetőségek bővítése érdekében felülvizsgálta a történelmi városcentrum területére, illetve annak közvetlen környékére kialakított parkolási rendet. Ennek eredményeként több helyen kiegészítő parkolókat jelöltek, illetve jelölnek majd ki. Ilyen kiegészítő parkoló a Rákóczi út 5. szám előtti 10 hellyel, az Eötvös utcai 30 hellyel, a megyeháza és a Jókai út közötti szakaszon lévő 8 hellyel és a Dischka Győző utca északi oldalán lévő 30 hellyel. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének mérési adatai szerint az augusztus 10-kén mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 13%, nitrogéndioxid 31%, szénmonoxid 14%, szálló por 65%, ózon 49%. A legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 64%-a) a Kodály Zoltán úti mérőállomáson, a legmagasabb szálló por szennyezettséget pedig a (határérték 91%-a) a Szabadság úti mérőállomáson regisztrálták. (Az egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Közművesítés A közgyűlés döntése alapján az önkormányzat 7,6 millió forint összegű támogatást nyújt a Do- nátusi út alsó szakaszán, valamint a Harkály dűlőben létesítendő ivóvíz- és szennyvízvezeték kiépítéséhez. A közműtámogatást azonban a város jövő évi költségvetése terhére hagyta jóvá a közgyűlés. A közelmúltban fogadták el a városatyák a Lahti úti nagybani piac és környékének a részletes rendezési tervét. Ennek megfelelően a terület új kereskedelmi-szolgáltatási centrummá alakulhat ki több évig tartó fejlesztés eredményeként. Ez a terület, amióta csak felmerült a kertvárosi fejlesztés a gondolata,, mindig is szerepelt valamilyen formában a távlati célok közt. Már kezdet kezdetén szó volt egy itt létesítendő nagy kiterjedésű városi piacról, amit aztán utóbb ejtettek. Talán azért, mert úgy gondolták az akkori illetékesek: elegendő lesz a városrésznek a Diana téri piac is. Aztán úgynevezett széles korhatárú nevelőotthont képzeltek ide, amiből - most már biztos - semmi sem lesz. Aztán jött a kissé távolabb telepített nagybani piac, majd a lakóházak „tövében” az új kesztyűgyár építése. Ez - tudA többi ágazathoz hasonlóan ez egészségügy sem dúskálhat abban a költségkeretben, amelyet az önkormányzat közgyűlésének módjában állt ez évi felújítási célokra meghatároznia város szűkös költségvetésében. A félreértés elkerülése végett: az összesen 13,6 millió forintos keret csak az épületek állagának felújítására vonatkozik. A rendelkezésre álló keretet a közgyűlés egészségügyi szakbizottsága 14 felújítási feladat között osztotta fel. Minden apró tételt nincs lehetőség számszerűen említeni - a legkisebb például 100 ezer forint értékűre taksált ezért összegekkel csak a hat számjegyű költséggel járókat emeljük ki. Ilyen a dr. Veres Endre úti, a juk - jókora vihart kavart, mert rákezdték: ha ipari üzemről van szó, az csakis kömyezetszeny- nyező és zajos lehet, tehát „nem kérünk belőle”. De tessék csak ma megnézni: bizony szó nincs ott se környezetszennyezésről, se zajról; sőt, tisztaságból, gon- dozottságból sokaknak szolgálhat jó példával. Az említett terv jelentős feltétele, hogy megépül-e az úgynevezett délnyugati érintő út. A szabályozási tervet bemutató tervlapról leolvasható, hogy a mostani Maiéter Pál - Nagy Imre úti csomópont valamivel délebbre kerülne, magát a Maiéter Pál utat is délebbre, a jelenlegi széles zöldsávba helyeznék - ez is mutatja a terv e részének „álom-álom, édes álom” voltát s ez folytatódna nyugat és a kesztyűgyár után fordulna északnyugat felé. A jelenlegi nagybani piac területe mellett jobbra-balra toMunkácsy Mihály utcai és a Lánc utcai Rendelőintézetek liftjeinek felújítása, amely 4,120 millió forintba, a Móricz Zsigmond téri orvosi rendelő felújítási munkái, amelyek 2,2 millió forintba, a Rákóczi úti rheumatológiai szakrendelés költöztetése és Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben a rheumatológiai rendelők kialakítása, amely 1,8 millió forintba, továbbá az ebben az esztendőben esedékes kötelező érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi mérések és javítások az intézményhálózat egészében, amely mindösszesen 1 millió forintba kerül. A maradék összegbe belefért még a Polgárszőlő utcai és a Várkonyi Nándor utcai orvosi vábbi két-két területi egységet alakítanak ki: a város felőli oldalon alternatív beépítési javaslat szerint piac és 2500-3000 m2 alapterületű vásárcsarnok épülhet mintegy 160 gépkocsit befogadó - parkolóval; tovább a város felé egy szabad funkció szerint beépíthető háromszög alakú terület van. A másik oldalon - a pellérdi víznyerő terület keleti határáig teijedően - szolgáltatási célokra felhasználható egy-egy 0,57 és 1,1 hektáros területet alakítottak ki. A terv tartalmazza az építési előírásoktól a környezetvédelmi szabályokig mindazt, amit a majdani építkezéseknél figyelembe kell venni. S nagyjából eddig is teljed a korábban az ilyen jellegű beruházásoknál megszokott „központi akarat”. Ebből következően a fejlesztés az itt érvényesülni akaró vállalkozók összefogásával valósulhat meg. Hársfai István rendelő tetőszigetelése, a Bu- zsáki I. utcai szolgálati lakás belső felújítása, a Krisztina téri orvosi rendelő bejárati ajtajának, valamint ablakának cseréje, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet rheumatherápi- ájának felújítása, a Lánc utcai Rendelőintézet sterilizáló folyosójának leválasztása, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézethez tartozó Kisfaludy utcai épületszámy bontása és a terület helyreállítása, a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet ajtajainak, ablakainak cseréje, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben az elektromos teljesítményhatározó beépítése és a transzformátor felújítása és a Semmelweis utcai orvosi rendelő belső felújítása. D. I. Felújítások az egészségügyi intézményekben Szerény költségkeret az épületek állagának javítgatására A kudarc receptje Kudarcként, pontosabban színvonala miatt elégedetlenséget kiváltónak értékelte néhány hete az egyik önkormányzati képviselő (bizottsági elnök) a Pécsi Napok korábbi évekbeli programjait. Nos, ez az ominózus rendezvénysorozat nagyjából egy hónap múlva kezdődik. Még elég távol vagyunk tőle, hogy néhány általános észrevétel ne tűnjék az idei „fesztivál (?)” előzetes kritikájának. Ugyanis nem az: inkább olyan tisztázatlan kérdések felvetése, amelyek megválaszolásával előbb-utóbb szembe kell nézni: milyen célra szánja és mit is akar tulajdonképpen a „Pécsi Napok”-tól az önkormányzat? Tudom, évről évre a város ünnepnapján a Pécsi Napokról beharangozóként elmondják: arra szolgál, hogy ebben az időszakban jól érezhessék magukat a város polgárai. Lehetőleg va: lamennyi. Az arányok, a meglepő, a szűkebb kört érdeklő és különösen nívós programok iránti igények, továbbá a szoros költségkeret mindig kevésbé ünnepi alkalmakkor kerülnek szóba. Erről az egészről azonban egy anekdota jut eszembe. Állítólag a Bach-korszak vége táján Eötvös Józseftől kért tanácsot az ország osztrák helytartója: mivel is köszöntsék a pesti látogatásra várt Ferenc József császárt? Ilyen szempontok adták a keretet: a fogadás ne kerüljön sokba, ám az uralkodónak meglepetést szerezzen, ugyanakkor a népnek is öröme teljék benne. Eötvös a következőt javasolta: A helytartó a rendőrfőnökével együtt akasztassa fel magát a látogatás útvonalán a Lánchídra. Az efféle frappáns ötlet ma nálunk nem jöhet számításba, s nemcsak a javasolt drasztikus „cselekmény” miatt - azt tekintsük is jelképesnek - , hanem, mert olyannyira megosztottak vagyunk abban, hogy ki min tud meglepődni, ízlése szerint számára egyáltalán milyen jellegű program lehet színvonalas. Már maga az elnevezés is olyan, hogy a „bennszülötteknek” önmagában nem mond semmit - évente 365 pécsi napjuk van ám az idegeneknek sem, akik nem kapnak figyelemfelkeltő információt a tartalomról. S az bizony eléggé meghatározhatatlan egyetlen névvel: sok minden belegyömöszölve tíz egynéhány napba sokféle műfajban a szépségversenyektől a komolyzenéig, a sporttól a képzőművészetig. A sokféleséget szánták vonzerőnek, ám ez a gátja, hogy megragadhasson a köztudatban, s ezért támadnak kétségek a színvonalat illetően. De vajon hol van az megtiltva, hogy Pécs akár évszakonként rendezzen rövidebb, de témájában homogén, tehát jellegzetes fesztiválokat, amelyeknek igazán híre kel és rangot érdemelnek? Ha tehát nívó és siker lehetőségét keressük a Pécsi Napok jövőjében, alighanem érdemes elmerengeni Herbert Bayer Swope rezignált tanácsán : „Nem tudom megadni a siker receptjét, de meg tudom adni a kudarcét: igyekezzék mindenkinek kedvébe járni”. Dunai Imre Tigriscsíkok parádéja Most már számolás nélkül is teljesen egyértelmű, hogy a Mecseki Kultúrpark Állatkertjében a nagymacskák közül tigrisből van a legtöbb. Újabban ismét szinte minden korosztály képviseltetve van közöttük, mert a napokban - a már bemutatott kispumákat követően - tigriskölykök is születtek a pécsi állatkertben. Ám csak a rendkívül fotogén családi idill kényszerítő csábítása miatt tesszük közzé ezt a korai felvételt, hiszen a kölykök még nem jutottak túl a kezdeti kritikus életszakaszon. Ezért egyelőre nem is íjuk le, hogy hányas ikrek. A sasszemű olvasók talán így is birtokába jutnak az adatnak: csak az összetartozó csíkok kell követni! D. I. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Fantomépületek A Balokány fürdő' állapotáról, mint a város szégyenéről írtam néhány héttel korábban. A külön szemrevételezést a strandszezon indokolta, mert egyébként sajnos nemcsak ez az egy ilyen jellegű szégyenünk van, hanem számos. Említhetjük elsőként azon házak esetét, amelyek immár több éve lakatlanok, állaguk vészesen romlik, mégsem tesznek érte szinte semmit, hogy ezek végre olyan kézbe kerüljenek, amely változtatni is képes a sorsukon. Sok pécsi polgár tud több ilyen épületről. E házakkal szomszédos lakók nap mint nap szömyülködnek egyrészt magán az esztétikailag csúfos állapoton, másrészt azon, hogy milyen „ kétes ” elemek vernek ezekben a házakban tanyát, harmadrészt pedig azon, hogy ezt a város önkormányzata tűri - vagy tűrni kénytelen? -, s évek óta semmit nem tett azért, hogy ezek a fantomépületek eltűnjenek. A bajt tetézi az a tény, hogy ebbe a helyzetképbe még az úgynevezett foghíjak is beleszámítanak. Az üres házhelyeken gaz ver tanyát, s odahordják a szemet és nem egyszer egyéb gusztustalan, közegészségügyi veszélyekkel fenyegető hulladékot is. Ez a jelenség mostanában már a belvárost sem kíméli, olykor még főútvonalak közelében sem. Emlékezzünk csak: nem is olyan régen a városunk Ybl-dí- jat kapott. E kitüntetés akkori indoklásától a mai Pécs bizony egyre távolabb kerül. Dr. Vargha Dezső Hajdani szőlők és borok relikviája a közparkban A nyári szünet előtti utolsó ülésén 2828 négyzetméteres szőlőterület megvásárlásának jóváhagyásáról döntött az önkormányzat közgyűlése. Az ügylet környezetvédelmi kiadásként szerepel majd, hagyományőrző és idegenforgalmi célzatú fejlesztés lesz, s egyben a város egyik legszebb parkjának - ha nem épp a legszebbnek -, a tettyeinek az összterületét bővíti. A szőlőingatlan a Böckh János utcára vezető lépcsősor mentén ékelődik a közparkba: a vele átellenes 16. századi reneszánsz püspöki palota romjainak keleti szomszédja. A tervek szerint a megvásárolt telek Pécs egykori szőlőinek relikviájaként - mint a közpark elkülönítetten kezelt, ám mégis szerves része - megőrzi eredeti funkcióját. Pincéjét is helyreállítják. Idegenforgalmi célú objektum lesz, amelyben szándékoltan korlátozott kapacitású, kulturált magyaros borozó is létesül majd. D. /. - FOTÓ: MÜLLER A. i i 1 4 » Pécsi körkép
