Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-12 / 219. szám
8 Dünántúli Napló Riport 1995. augusztus 12., szombat Erikát a műtét után egy szép, új otthon fogadta fotók: Müller andrea Birján emberségből jelesre vizsgázott Hegedűséket a leukémia hozta Magyarországra Hegedűs Erika augusztus 4-én, pénteken este, végre hazatérhetett új otthonába, Bírjánba. Ráadásul kétszeresen is új, mert azalatt a két hónap alatt, amíg távol volt, elkészült a házuk, így vadonatúj szoba várta. Erika egyelőre nem léphet ki ebből a szobából, s az édesanyján kívül senki nem is látogathatja, ő is csak szigorú óvintézkedések mellett. Erika - 14 éves - leukémiás. Június 20-án esett át Budapesten csontvelő transzplantációs műtéten. Hogy szervezete befogadja az idegen szövetet, az immuntevékenységet a lehetséges minimumra kellett mesterségesen leszorítani. Ezzel azonban a kislány védtelenné vált mindenféle fertőzéssel szemben. A környezetünkben mindenütt megtalálható különböző mikrobák, amelyek jelem létéről egyébként tudomást sem veszünk, Erika számára most életveszélyt jelentenek. Erikáért egy falu izgult. Nem múlt el nap, hogy az édesapától ne érdeklődött volna valaki a kislány hogyléte felöl, (az anya Budapesten volt végig a gyerek mellett), s most egy emberként örülnek, hogy végre hazatérhetett. S az előzmények ismeretében ezen senki nem csodálkozik, Birján, Lotthárd, Személy, Belvárdgyula, Olasz és Kozár- misleny emberségből, segítőkészségből jelesre vizsgázott. A történet a következő: Hegedűs Gusztávék két gyermekükkel Erikával és Gusztávval Kárpátalján, Munkács városában éltek. A kislány 10 éves volt, amikor megbetegedett, s közölték az orvosok: Myeloid leukémiája van. Az első sokk, kétségbeesés után mondták: cselekedni kell, s megtenni mindent a gyermek életéért, amit csak lehet. Tudták, otthon nem biztos, hogy a legmegfelelőbb kezelést kaphatja meg, azt is tudták, hogy itt Magyarországon már előrébb járnak a betegség gyógyításában, s döntöttek. Biztos egzisztenciát - jó állást, családi házat - otthagyva jöttek Magyarországra, hogy itt a nulláról kezdjenek mindent. Csak egy volt a fontos: Erika. A szerencse melléjük szegődött. Először többfelé albérletben laktak, amikor megtudták, hogy Birjánban élt egy idős rokon, aki meghalt, és ők az egyetlen örökösök. A falu végén lévő ház öreg is, roggyant is, számukra akkor ez volt mégis maga a csoda. A falu befogadta őket. Nemsokára sikerült munkát kapniuk mindkettőjüknek, (Görcsönyben) a gyerekek iskolába jártak, barátokat szereztek, Erika pedig időnként egy, vagy néhány napra bevonult a POTE Gyermekklinikájára, ahol kezelték. Áprilisban egy kontroll során közölték, hogy a kislány betegsége olyan stádiumba jutott, hogy sürgősen csontvelőt kell kapnia. A vizsgálatok kiderítették, hogy a szóba jöhető legalkalmasabb donor a 12 éves öccse. A műtétet ki is írták június 20-ra. S a szülők ismét kétségbeestek. Nemcsak a műtét miatt, hanem, mert közölték velük, hogy Erika, ha hazaengedik, még jó ideig viszonylag steril, jól szeparált helyiségben tartózkodhat csak. Az öreg szobait falu lakói összefogtak. Szeretettel, emberséggel, pénzzel támogatták a Bir- jánba költözött Hegedűs családot. konyhás parasztház pedig sok mindenre alkalmas, csak erre nem, s ez a tény Erika életébe kerülhet. S 'itt lépett akcióba a falu. Az édesanya egyik falubéli ismerősnek Neperga Ferenc- nének panaszolta el sírva a gondját. Nepergáné azonnal azt mondta, nem igaz, hogy nem tudunk segíteni. Szólt néhány embernek, köztük Balog Mártának, aki a polgármesteri hivatalban dolgozik. Balog Márta így emlékezik:- Tudtam, hogy a kislány beteg, de hogy ilyen súlyos és hogy ilyen nagy bajban vannak, azt nem. Másnap elmondtam az esetet a polgármesternek, Magyar Józsefnek, aki azonnal intézkedett, hogy rendkívüli segélyt kaphassanak, közreműködött a tervezésnél, az ügyek intézésében és most is sokat segít. Ez jól jött, de nem oldotta meg a problémát. Törtem a fejem, mit lehetne tenni, s akkor elhatároztam, végigjárom a falut, az emberektől kérek segítséget. Még most sem tudok meghatódás nélkül beszélni róla. 420 lakosa van Birjánnak, s egy-két ember kivételével mindenki adakozott. Amikor megtudták, miről van szó, mindenki megnyitotta a szívét és a pénztárcáját. Még a legszegényebbek is, ha többet nem is, de 1-200 forinttal hozzájárultak. Volt aki először 200 forintot adott, aztán másnap átjött hozzám s mondta, hogy csak most értette meg pontosan, miről is van szó, s kiegészítette még 800 forinttal. Az egyik adakozó falubéli, Novreczky Lajosné: Természetesnek tartottuk, hogy segítünk. Nekünk is 3 gyerekünk van, át tudjuk érezni, mit jelent. Nem tudhatja senki, mikor kerül hasonló helyzetbe. A kislányt mindannyian ismertük, s ha arra gondoltunk ezzel esetleg az életét menthetjük, hát persze, hogy kinyitottuk a pénztárcánkat. És a faluban nemcsak adakoztak. Úgy tudják Mislyenácz Ferenc önkormányzati képviselő gondolata volt, szervezzenek jótékonysági bált. A Sugár Band vállalta ingyen a zenélést, s ezen az akción 63 500 forint gyűlt össze. Erika kozármisle- nyi iskolájában az egyik tanára pedig jótékonysági koncertet rendezett. Az összegyűlt pénzből Hegedűs Gusztáv Kárpátalján egy elemekből összerakható, kétszintes faházat tudott vásárolni (ott jóval olcsóbban megkapta). S a falu megint akcióba lépett. Szóltak neki, ne fizessen segédmunkásokra, hétvégeken kalákában mentek neki dolgozni. Voltak, akik szakmunkákat is ingyen megcsináltak. Egyik szomszéd, Zsóri Sándor kőműves hétvégeken a betonozásba segített be. Tudták, sietni kell, mire Erikát hazaengedik, a háznak állnia kell. Amikor elérkezett a műtét napja, a kislány barátnői, osztálytársai anélkül, hogy ezt felnőttek tanácsolták volna nekik, elkérték a templom kulcsát, kinyitották és imádkoztak, hogy a műtét sikerüljön. Egy idő után felnőtt falubéliek is csatlakoztak hozzájuk. Erika tehát hazaérkezett az elkészült új házba. Még sokáig nagyon kell rá vigyázni. Egyelőre hetente kétszer kell visz- szautaznia kontroll vizsgálatokra, ha minden rendben, a későbbiekben ritkábban lesz erre szükség. Sajnos csütörtökön a kórházban fogták, mert vírust találtak a szervezetében. Az apa zavarban van, amikor próbálja szavakba önteni mit érez. Azt próbálja elmondani, soha nem hitte volna, hogy ekkora segítséget kapjon emberektől, s hogy amíg él nem tudja eléggé megköszönni. Birján igazából új otthona lett. A család folyószámláját Pécsett, az Irgalmasok utcai OTP fiókban vezetik, száma: 31057737-1. Sarok Zsuzsa Magyarul magyarán Tény vagy kérdés? Karácsonyi syándék öt asszonynak A Pécsi Népbíróság 1945 december 7-én Trischler Ferenc bólyi lakost „háborús bűntett” vádjával másfél évi börtönre ítélte. Az ítéletet 1995. februárjában a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte és Trischler Ferencet a vád alól felmentette. A ma Németországban élő építési vállalkozó, akit 1984-ben Carstens, 1989- ben von Weizsäcker köztársasági elnök az Érdemkereszt első fokozatával tüntetett ki, akinek II. János Pál pápa 1989-ben a Szent Szilveszter Lovagrend Parancsnoka címet adományozta, a másfél évi börtönért kapott kárpótlási jegyeket a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségének adta át. Közös megállapodásuk szerint a kamatokból minden év decemberében oroszországi kényszermunkatáborokat megjárt öt asz- szonynak nyújtanak át karácsonyi ajándékot. A kerékpárutakért Kerékpárosok rendeznek demonstrációt vasárnap azzal a szándékkal, hogy sürgessék a kerékpárutak mielőbbi megépítését. Oroszlányból indulnak el a hajnali órákban a helyi, a tatai és a tatabányai kerékpárosok és Kisbér érintésével érkeznek Győrbe, ahol csatlakoznak társaik a felvonuláshoz. Sokáig abban a hitben éltem, hogy a rádióban vagy a tévében hallott, ritkábban az újságokban olvasott ténykérdés szó egyéni lelemény, tudományosan hapax legomenon, azaz „egyszer mondott”. De amióta vezető politikusok, közügyben megszólított riportalanyok, riporterek, sőt nyelvészek szájából is hallom, nem tudok mit kezdeni ezzel az összetett szóval, s találgatom, hogy amit így neveznek, az tény vagy kérdés. Ugyanis még az Értelmező Szótár szerint is más a tény, és más a kérdés. A tény a valóság egy mozzanata, azaz, ami van, ami megtörtént, amit megtettek. Különleges elbírálás alá eső cselekedet, eset. A jogi tény pl. olyan eset, amelynek a jogszolgáltatásban következményei vannak. A történelmi tény olyan esemény, amelyet a tudomány mint megtörtént igazol. Összetételekben is előfordul: tényállás, tényanyag, bűntény stb. Mi magunk is naponta számos ténnyel találkozunk. Tudomásul kell vennünk őket még akkor is, ha kellemetlenek, kínosak. A latin ezt így fejezi ki. Contra factum non est argumentum- magyarul szabadon: A tény ellen nincs bizonyíték - vagy: A tény cáfolhatatlan. Még ennél is ismertebb az a bölcsmondás, amelyet különféle emberek szájába adnak: A tények makacs dolgok. Megfigyelésem szerint a ténykérdés szót mindig ebben az értelemben használják. A kérdés éppen ezt a bizonyosságot vonja kétségbe. A nyelvtan kétféle kérdést ismer: az eldöntendó't és a kiegészítendőt. Az előbbinek a legfőbb ismertetőjegye, hogy igenlői vagy tagadó válasz adható rá. Pl. Megjelent az elnök a taggyűlésen? - Akár igennel, akár nemmel válaszolunk, a feleletet tényként kell elfogadnunk, feltéve, hogy értesülésünk hiteles. A másik az ún. kiegészítendő kérdés. Ezt akkor tesszük fel, ha nem az egész tény kérdéses, hanem csak egy részlete. Pl. Kik vettek részt a találkozón? - Azt tudjuk, tényként kezeljük, hogy volt találkozó, de abban bizonytalanok vagyunk, hogy kik voltak a résztvevői. - Hol volt, mikor volt a találkozó? - kérdezhetjük tovább. Ez esetben a ténynek fontos körülményei (helye, ideje) kérdéses. Ebben az esetben is érvényes a hitelesség, az igazmondás követelménye. Ennek hiányában félrevezetjük az olvasót vagy a hallgatót. Gyakran különféle okokból ez szándékos. Ilyenkor dezinformálásról beszélünk. Ez azonban már a nagypolitika, az elhárítás körébe tartozik. Se az újságíró, se a szakember erre nem vetemedhet. Ha hiteles értesüléseink vannak dolgokról, eseményekről, akkor tényként kezeljük őket. Ha bizonytalanok vagyunk az események, történések egészét vagy egy-egy részletét illetően, akkor kérdést teszünk fel olyan embereknek, akiktől elvárható, hogy hiteles tényeket közölnek velünk. Ezért a ténykérdés fából vaskarika. Rónai Béla Keresztrejtvény sége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A augusztus 5-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Innen csak úgy tud szabadulni, ha alagutat ás Pécs, Uitz B. u. 5., Pincési Balázs, Pécs, Nagy F. t. 2., Sudár János, Kozármisleny, Kossuth u. 16/A. Az utalványokat postán küldjük el. a
