Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-05 / 181. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. július 5., szerda Milliós kauciók A turizmus legális deviza- bevétele az év első négy hó­napjában megközelítette a 370 millió dollárt. Ez 22,8 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Tízmillió külföldit fo­gadott eddig az ország - kö­zölte Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke keddi saj tó táj ékoztatój án. A turizmus hosszabb távú fejlesztésére az OIH nemré­giben intézkedési csomagot dolgozott ki, amelyben az ágazat gazdaságélénkítő szerepe, devizatermelő és munkahelyteremtő képes­sége, fizetésimérleg-javító hatása kap hangsúlyt. Az OIH elnöke kie­melte, hogy a turizmus 20 százalékkal olcsóbban jut­tatja devizához az orszá­got, mint más ágazatok. Ezért talán érdemes lenne - a szolgáltatások színvo­nalának emeléséhez, a kí­nálat bővítéséhez a jövő­ben vállalkozásösztönző adókedvezményeket is adni a szakmának. Az idő­szerű változásokról el­mondta: az utasoktól fel­vett előleg összege nem haladhatja meg az út költ­ségeinek 20 százalékát. Az utazási irodák számára biztosítékként - várhatóan -1,5-10 millió forintos kauciót írnak elő. Jegybank-hitel A Magyar Nemzeti Bank a termelő célú beruházások fi­nanszírozására, infrastrukturá­lis fejlesztésekre új pénzforrást teremt. Július 5-étől a pénzinté­zetek projektek finanszírozá­sára devizabetét fedezete mel­lett hitelhez juthatnak. A jegy­banki hitel kizárólag termelő célú fejlesztésekre, a kapcso­lódó forgóeszköz-igény kielégí­tésére és infrastrukturális beru­házásokra vehető igénybe. A hitel engedélyezésének feltétele külföldről minimum ötéves fu­tamidőre felvett devizaforrás­nak az MNB-nél legalább öt­éves futamidőre történő lekö­tése. A hitel kamata megegye­zik az alapkamattal, ami jelen­leg évi 28 százalék. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,97 Osztrák schilling 12,93 USA-dollár 125,56 ECU (Európai Unió) 167,66 Adósarok Biztosítási díj költségelszámolása A Munka Törvénykönyve a munkavállalót, mint a mun­kaviszony - munkáltató melletti másik - alanyát de­finiálja, azaz a munkavál­laló fogalma a munkavi­szonyban lévő személyt ta­karja. A vállalkozási tevé­kenység érdekében felme­rült ráfordítások között - ebből következően - csak a munkaviszonyban álló dol­gozó javára kötött biztosí­tási díj számolható el. Mivel a tagsági jogviszony nem munkaviszony, az így kifi­zetett biztosítási díjra, va­lamint ennek tb-járulékára a törvény 4. § (3)e) pontja szerinti adóalap-növelő kor­rekciót kell alkalmazni. (PM 57.161/1995. Jövede­lemadók főosztálya) Privatizációs döntés - A kormány jóváhagyta a Magyar Villamos Művek Rt., a Mól Rt. a gázszolgáltatók - köztük található a DDGÁZ Rt is - és az Antenna Hungária privatizációs tervezetét, így július végén lényegében már megkezdődhet a magántulajdonba adás azzal, hogy meghirdetik ezeket a cégeket. fotó: laufer László Szakvámhivatalokban - szakosított ellenőrzés Nehéz lesz kijátszani A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége üdvözli a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának beje­lentését, amely szerint be­látható időn belül szakvám­hivatalokat állítanak fel az ország határain, lehetővé téve ezzel az országba be­lépő termékek szakosított vámvizsgálatát - közölte la­punkkal Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára szerint a mostani döntéssel az agrár- szektorban megoldható lesz az importált mezőgazdasági termékek szigorú növény- és állategészség-ügyi vizsgálata. Az elmúlt években ugyanis többször felmerült a gyanú, hogy az országban megjelent betegségeket importált ter­mékekkel hozták be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a beléptető szakvámhi­vatalokat a minőségi vizsgá­lathoz, a termékazonosításhoz elengedhetetlenül szükséges korszerű technikával, számí­tógépes információrendszer­rel is fel kell szerelni. Csak így zárható ki, hogy bárki ki­játssza vámfizetési kötelezett­ségét, és csak így védhető biz­tonsággal a belső piac. A szövetség szerint az EU- csatlakozás szempontjából is lényeges, hogy a felállítandó hivatalok a termék eredetét, származását is vizsgálják. Ugyanis a hazai vámrendszer kijátszásának egyik bevált módszere a termékek erede­tének olyan megjelölése, amelynek révén vámkedvez­ményt vagy vámmentességet élvez a termék. Végezetül - a társadalmi kontroll igényére való hivat­kozással - a termelők érdek- képviseleti szervezete sze­retné elérni, hogy intézmé­nyesen jogot kaphasson a szakosított vámellenőrzési he­lyeken a rendszer működé­sébe való betekintésre. U. G. Alkotmányos nadrágszíj kerestetik Ragaszkodik a kormány a Bokros-csomag sarokszámaihoz Ki ne ismerné Zoli bohóc klasszikus tréfáját, melyben hiába veszik el hangszereit egyre-másra, mindig újabbat húz elő ha­talmas nadrágzsebéből, és vígan mutatja: van másik. Az al­kotmánybírósági döntés után a pénzügyminiszter sem késleke­dett sokáig bevételnövelő és kiadáscsökkentő ötleteivel. A gazdasági kabinet tegnapi ülésén tárgyalta meg, a kor­mány pedig holnap várhatóan dönt is a legújabb javaslatok­ról. Egyelőre csak találgatni lehet, milyen pótintézkedé­sekre kerül sor annak érdeké­ben, hogy a pótköltségvetés előírásait tartani tudja a kor­mány. A kiszivárogtatott Hí­rek között szerepelt, hogy a költségvetési intézmények ki­adásait 3 százalékkal lefarag­ják, hogy ideiglenesen(l) föl­emelik némely termék áfakul­csát, hogy az energiahordo­zókra is vámpótlékot vetnek ki. Ezek aligha bizonyulnak alkotmányellenesnek. Egy biztos, gyorsan kell cse­lekednie a kormánynak, mert az Alkotmánybíróság mintegy harmincmilliárd forintot húzott ki az állam zsebéből, s minden nap késlekedésnek ára van. A Pénzügyminisztérium által közzétett gazdasági gyorsjelen­tés szerint ugyanis a növekedés hiába gyors továbbra is a gazda­ságban, az egyensúlyromlás nem állt meg. A stabilizációt célzó in­tézkedések hatása a restrikciós intézkedéseket követően még csak részben érzékelhető, a gaz­daságnak több idő kell az alkal­mazkodáshoz. Az első negyedév végéig 1,4 milliárd dollár a folyó fizetési mérleg deficitje. A költségve­tési hiány növekedése sem állt meg, legfeljebb lassúbb ütem­ben bővül. A deficit májusban túllépte a pótköltségvetésben elfogadott éves mértéket, meg­haladja a 166 milliárd forintot. A társadalombiztosítási ala­poknál az első két hónapban többlet alakult ki, de csak azért, mert a nyugdíjakat csupán már­ciusban emelték. Áprilisban kevesebb mint egy százalékkal emelkedtek a vállalkozói piaci átlagkama­tok (33 százalék). A betéti kamatok nem változtak (25- 26 százalék). A lakosság egyre rosszabb jövedelmi helyzetére jel­lemző, hogy a nettó átlagke­resetek reálértéke 7-8 száza­lékkal esett vissza az első ne- gyedévben. bertalanfy Gyorsuló földárverések szeptembertől A kárpótlási törvény módosí­tása alapján a második kárpót­lási földalap árveréseinél a ter­mőföldek 80 százalékára csak a helyi lakosok, illetve azok lici­tálhatnak, akiknek az adott te­lepülés közigazgatási határain belül volt a földjük, amiért a kárpótlást kapták. A kárpótlási törvény ez irányú módosítása a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. A második kárpótlási föld­alapra eddig négy árverést szerveztek mindegyiket Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. Az országosan mintegy 2,3 millió aranykorona értékű második földalapból tehát egy­előre jelentéktelen mennyiség, mindössze 784 aranykorona ér­tékű föld talált gazdára. Az ed­digi törvényi szabályozás sze­rint az árverésre bocsátott föl­deknek a fele jutott a helybeli­eknek. A földrendező és földki­adó bizottságokkal már folynak az egyeztetések a fennmaradó 30 százalék kijelöléséről. A már meghirdetett árveréseket a második földalapra is az eddigi szabályok szerint bonyolítják le. Az első olyan földárverések, amelyeken már a 80 százalékos szabály érvényesül augusztus közepétől várhatók, hiszen az árverések megkezdése előtt egy hónappal közzé kell tenni az árverési hirdetményeket. Ennek megfelelően szeptembertől gyorsulhat majd fel jelentősen a földárverések menete. Kisebb teher a munkaadóknak Az SZDSZ javaslatai a tb-járulékfizetés átalakítására Az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék szétválasztását javasolja a Szabad Demokraták Szövetsége. A párt szakértői­nek elgondolása szerint már a jövő év január elsején életbe léphetne az az újfajta rendszer, amelyben meghatározott ösz- szegű egészségbiztosítási, il­letve jövedelemarányos nyug­díjjárulékot fizetnének a mun­káltatók. Az elképzelés részle­teiről Szolnoki Andrea és Lu- kovics Éva országgyűlési kép­viselők tájékoztatták kedden az újságírókat. Szolnoki Andrea hangsú­lyozta: az új járulékfizetési szisztémával az SZDSZ átlát­ható, valóban arányos tehervi­selésen alapuló járulékfizetés bevezetését javasolja, amely­ben a járulék személyre szólóan fizetendő, elviselhető mértékű, mindenkire kiteijedő és szoli­dáris elvű. A párt szakértői úgy látják: az egészségbiztosítási járulékot a jövőben fix össze­gűvé kellene tenni, mégpedig úgy, hogy annak mértéke 3-5 ezer forint között mozogjon. Számításaik szerint az ilyen arányú fizetési kötelezettség a mainál kisebb terhet róna a munkaadókra, különösen azok­nál csökkenne ily módon a be­fizetett összeg, akik magas bért fizetnek a munkavállalóknak. Jelentősen növekednének vi­szont az állam terhei, mert - mint Szolnoki Andrea rámuta­tott - a gyerekek, a munkanél­küliek és a csupán szociális jö­vedelemmel rendelkezők után a központi költségvetésből, il­letve a központi alapokból kel­lene fizetni a járulékot. Jelenleg a központi kasszából 10 milli­árd forint folyik be így a tb-hez, ez a jövőben 30-40 milliárdot tenne ki. Mindezek ellenére - ismeretek szerint - a Pénzügy­minisztériumban, illetve magá­nál a pénzügyminiszternél is pozitív fogadtatásra talált a ja­vaslat, amelyről a közeljövőben a népjóléti tárcával és a tb-ön- kormányzatok vezetőivel is megbeszélést folytatnak. A nyugdíjjárulék esetében a tervek szerint megmaradna a jövedelemarányos fizetési köte­lezettség, a javaslat szerint a munkaadónak 20, a munkavál­lalóknak 10 százalékot kellene fizetniük. Jövőre csökkenteni kell az inflációt és a kamatokat Elkészült a kormány a jövő évi költségvetés irányelvei­vel. A program szerint min­den a körül forog, hogy ha­zánk minél előbb megfeleljen az Európai Unió kritérium- rendszerének. Eszerint a költségvetési hiány nem lehet több, mint a GDP 3 százaléka, szemben az idén várható 6-6,5-del. Nem mindegy, miként alakul a központi költségve­tés eladósodása. Az EU-ban még elfogadott 60 százalék helyett tavaly a költségvetés összes bel- és külföldi adós­sága elérte a GDP 87 száza­lékát. A jövő évi költségvetés sa­rokszámait az irányelvek nem rögzítik, ezek csupán elvek: jövőre nem kerülhet sor lényeges adóemelésre, az inflációt és a kamatokat pe­dig le kell szorítani. Sörfesztivál a FEMÁ-nál Hofbráu-sörök és igényes műsorok 3 napon át Már csak kettőt kell aludni, s kezdődik Pécs-Kertvárosban, a FEMA bevásárlóközpont előtti parkolóban a Kanizsa Sörgyár nagyszabású, három napos fesz­tiválja. Július 7-8-9-én egyhu­zamban három napig folyik majd itt a jóféle Hofbräu serital, miközben ki-ki ízlésének megfe­lelő zenés, komikus és táncos műsorok közül válogathat, hogy a jókedv még teljesebb legyen. A Kanizsa Sörgyár ország­szerte javított az idén a megíté­lésén, mivel ambiciózus vezér­kara hatékony marketing-tevé­kenységet folytat, ezt igazolják a számok is, hiszen a cég a hazai sörpiacon a korábbi 6,3-ról 10,9%-ra növelte a részesedését. No persze az eredménynek egyéb összetevői is voltak. A most 103 éves Kanizsa Sörgyár sokáig azzal dicsekedhetett, hogy ez volt az utolsó magyar tulajdonú sörfőző társaság, míg 1994 őszétől a céget megvásá­rolta egy holland befektető cso­port. Az új tulajdonos még biz­tosabb pénzügyi pozíciót jelent a vállalkozás életében, a gyár ka­pacitásával pedig eddig sem volt baj, az évi 1,2 millió hektoliter teljesítményre többnyire kicsi­nek bizonyult a hazai fogadó- készség - 1995-ben 1 millió hektoliter sör gyártásával szá­molnak Nagykanizsán. Az új sörcimkék és több sörminőség javító beruházás (élesztőszapo­rító üzem és vízkezelő ház ké­szül) is hozzájárult ahhoz, hogy jobban fogy a kanizsai sör az or­szág minden szegletében. A FEMA előtti Sörfesztiválon a július 7-9-i rendezvényen el­sősorban a Hofbräu söröket kí­nálják majd, s a minőségi nedű­höz álljon itt egy kis ízelítő a kulturális programokból is: Július 7-én délután mazsorett bemutató, fúvós zenekari műsor, néptánc 18 óra után pedig a Pé­csi Magasfiúk Dalárdája Blues Band koncertje, valamint 20 órá­tól a Pécsváradi Sramlizenekar (Spitzbuben együttes) Hofbräu bálja váija az érdeklődőket. Július 8-án reggeltől este 10 óráig családi játékok, Guczoghi György olimpikonunk aerobic bemutatója, a gyerekek mini play back játéka saját kazetták zenéjére, családi sörivó verse­nyek, Vincié Lilla koncertje, divatbemutató, Ranga László szereplése, Oszvald Marika és Hidvéghy Miklós operett dal­estje, humorista (Lerch Ferenc) és bohóc (Krately Zenés Bohóc Duó) produkciók és a Kis Lo­renzo együttes zenéje mellett múlathatják a szórakozni vá­gyók az időt. Július 9-én is egész napon át tart a vigasság, térzene, nép­tánc, gyermekjátékok, bűvész- mutatványok (Andrejszky Ta­más), állatszépségverseny (a hozott kedvenc állatok vetél­kednek), a népszerű Sí. Martin szaxofonos fellépése, a perui Los Andinos ördögsíposainak muzsikája, a Boncz-Nádas hu­morista duó, a HB sörfesztivál szépségversenye, a Dallasz együttes koncertje mind-mind önmagában is érdekes produk­ciónak ígérkezik. A rendezvény zárásaképp tűzijáték követke­zik vasárnap 21 órakor. A FEMÄ bevásárlóközpont is csatlakozik a különleges kí­nálathoz, a hétvégén kedvez­ményes akciók várják az idelá­togatókat, ugyanakkor rendkí­vüli nyitvatartással a Hiper­market szombaton 7-től 16 óráig, a Galéria pedig 8-tól 15 óráig várja a vásárlókat. (x) % * i 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom