Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-05 / 181. szám

1995. július 5., szerda Oktatás - Kultúra Dtinántuli Napló 11 Tovább bővülnek az idegen nyelv tanulásának lehetőségei A képzés önköltséges A Janus Pannonius Tudományegyetemen 1989-ben hozták létre a Továbbképző Csoportot. Ormos Mária, az egyetem akkori rektora és Borhidi Attila, a Tanárképző Kar dékánja támogatásával ennek keretében alakította meg dr. Háry László és Hajdú Zsuzsanna az. idegen nyelvi szekciót. Kezdetben a tanárképző szekción belül mű­ködött, később összegyetemi funkciója révén, karoktól független szervezeti egységgé vált. Első nagyobb léptékű programjuk a ba­ranyai és somogyi orosz tanárok átképzésének nyelvi előkészítése volt. Körösi Csorna Sándor után egy lépéssel Vendégségben az ujguroknál Sokáig a magyar köztudatban a legkeletibb magyar nyomokat kereső kutatók munkája Körösi Csorna Sándorral Darzsiling- ben lezárult. De sokan elfeled­keznek arról, hogy nagy tudó­sunk annak idején nem érte el kitűzött célját, nem találta meg a magyarok nyomai a. Távol- Keleten. A mai történészekre, kutatókra vár ez a feladat, akik a technika vívmányai nyújtotta lehetőségekkel sokkal köny- nyebben közelíthetik meg eze­ket a tájakat. Van aki ezt profi módon műveli, mások csak a lelkese­désüktől fűtötten próbálják fel­fedezni távoli rokonainkat. Utóbbiak egyike a pécsi dr. Gothár Ferenc gyermekgyó­gyász főorvos.- Az én hobbym, ha ez annak nevezhető, két időben egymás­tól távoli velem megtörtént eseményből fakadt. A hetvenes években egy kirándulás alkal­mával ismerhettem meg a Szé­kelyföldet, az ott élők nyelvjá­rását, kultúráját, népművésze­tét. A legnagyobb megdöbbe­nésemre a kilencvenes évek ele­jén Kínába tett látogatásom ide­jén szinte ugyanolyan kifejezé­sekre, szavakra akadtam a tá­voli Ujguriában. Indulásom előtt, először a térképen fellel­hető magyaros szavakat ízlel­gettem, mint például a Dzsun- gária-medence, később pedig ottani bolyongásaim során többtucatnyi magyar szóra, ki­fejezésre bukkantam, sőt még azt is megkockáztatnám, hogy az ottani lakosok arckifejezése is magyaros, elüt a kínaitól. Kínában a Hszincsiáng-Uj- gur tartomány immár több mint harminc éve autonómiát élvez. A Tien San hegyvonulat északi oldalán fekszik, kiteijedése ha­zánk területének többszöröse. Itt él egy 13 nemzet alkotta 12 milliós nép. A kirgiz, kazár, kí­nai, mongol, tadzsik népesség mellett meghatározó nemzet a több mint 5,9 milliós létszámú ujgur. Az egykori Magna Hun­gáriából már az V. században vándoroltak keletebbre jobb klimájú területet keresve. Im­már a VI-VIII. századból visz- szamaradó írásos dokumentu­mok is megemlítik, hogy lete­lepedtek ezeken a tájakon, A Középázsiai Enciklopédia pe­dig már olyan nagy tudósaik nevét is megemlíti mint például Ahmed Yuknaki, aki a XII. században lejegyzi az ujgur ABC-ét. Az ujgur nép története folyamán számtalan írót, törté­nészt, államférfit adott, ma pe­dig az 1,2 milliós fővárosa Öröncsi egyetemén képezik a szakembereket még Belső- Mongoliából is. (Ezen az egye­temen oktatták annak idején Dzsingisz-kán unokáit is!)- Ujgur nemzetiségű ember­ről először egy folyóiratban ol­vastam, ő egy pekingi zeneku­tató tanár volt, aki Magyaror­szágon a Kodály-módszerrel próbálta összehasonlítani az uj­gur és a magyar zenei motivu- moakt. Amikor azonban 1990- ben Pekingben tanuló lányomat látogattam meg, alkalmam nyűt eljutni Ujguriába. Nagy volt a megdöbbenésem, amikor a lá­nyom „apu” szólitására min­denki felénk fordult az utcán. Talán ez adta az ötletet, hogy utána már szándékosan kutas­sak közös szavaink után. íme egy pár ízelítőül: sapka­sapka, szakáll-szakáll, dzserek- gyerek, palánta-kislány (ezt használják a székelyek is!), kisi-kicsi stb. Az újgur nép isz­lám hatásának volt kitéve, ma egyisten hívő. Monogám élet­módot folytat. Varrottasaik, fa­ragásaik sokszor hasonlítanak a székelyföldi népművészeti al­kotásokra, bár a „verandáju­kon” immár felfedezhető az isz­lám hatás. Arab betűkkel írnak. Az európaiak által elég ne­hezen elérhető hatalmas terület gazdag altalajkincsekben, de az Alma-Atát Urümcsivel össze­kötő útvonal kiépítése, ami to­vább immár a Csendes-óceán felé elkészült, és amelyek tulaj­donképpen a „Selyem-útját” követi, elmaradt a Szovjetunió szétesésekor. Az ujgurok, sze­rintem rokonaink (ők is engem ujgumak néztek!), bár ezt el­dönteni a tudósok, történészek dolga. Én minden esetre egy életre szóló élménnyel tértem haza, és abban reménykedek, hogy ma, amikor naponta a „nyugathoz” szeretnénk csatla­kozni, nem feledkezünk meg keleti rokonainkról sem. Bandi András Edith Stein filmen Két születésnap Szent Isten, a héten lesz a 14. születésnapom! - mondja miméit szörnyülkö­déssel kisebbik lányom. - Apu, neked milyen volt a 14. szülinapod? Hatan voltunk testvérek, édesapám odaveszett vala­melyik szovjet koncentrá­ciós táborban, s bizony, édesanyánk erejéből nem tellett arra, hogy a háború utáni években akárcsak mél­tassuk is a születésnapokat. Milyen is volt hát a szüle­tésnapom 1955-ben? A 14. születésnap tulaj­donképpen mérföldkő volt az életemben. Ha nem is a legjelentősebb, de az volt. Mert születésnapra írt egyik vers volt az oka annak, hogy nemkívánatos lettem Ukraj­nai írószövetség Kárpáton- túli Területi Szerveztében. 'Történt pedig, hogy szülőfa­lum két fiatal (inkább gyer­mek) költője kapott belépőt, bemutatkozási lehetőséget a nevezett fórumon. S én fel­olvastam a 14. születésna­pomra írt versemet. Még­hozzá úgy, hogy a végét már zokogva mondtam. Ez a vers soha nem látott nyomdafestéket. Engedtes­sék meg, hogy most felidéz­zem: Tizennégy éves vagyok. /A szemem könnyes. / Úgy fáj,/ hogy oly régen meghalt apám. / Úgy gyűlöllek, te zord halál! / Látom: embe­rek vonulnak / Lehajtott fej­jel untalan. / Soraik végei visszanyúlnak / Messzire. / Bús, boldogtalan / Özve­gyek jajgatnak. / Gyerek könnye pereg. / És nincs ke­nyér. / Halál a bér, / Az élet gyér. / Tizennégy év. / Csak ennyit ér./ Finoman szólva is bot­rány lett a rendezvény után. Politikai botrány. Persze, nem világraszóló. Évek múltán tudtam meg, hogy a hasonló rendezvényeket hosszú időre felfüggesztet­ték az Ukrajnai írószövetség kárpátaljai tagozatában. Balogh Balázs Közösségi jogok Ukrajna az egyetlen szomszé­dunk, amely közösségi jogokat biztosít a magyar kisebbségnek - mondta Szabó Tibor, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője az Ország- gyűlés Émberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi, illetve Külügyi Bizottsága közös kisebbségi vegyes bizottságának alakuló ülésén.- Ma széles spektrumban folyik és nagy érdeklődés kíséri a vál­lalkozást. Mennyiben jelentett változást a Damjanich utcába költözés? - kérdeztük dr. Háry Lászlót, a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Idegen Nyelvi Titkárságának vezetőjét.-A Damjanich utcai épület­ben, saját tantermet, megfelelő irodákat bocsátottak rendelke­zésünkre. 1992-ben az ELTE Fordító és Tolmácsképző Cso­portjával kooperálva szakfor­dító- és tolmácsképzést indítot­tunk munkanélküli diplomások számára. Az országban a mai napig egyedül nálunk van ilyen képzés. Szakmai irányító Oláhné dr. Szentessy Éva és Muráthné dr. Péntek Judit. Munkánkat jelentősen segítette a FEFA pályázaton nyert pénz­ből korszerű videotechnikával berendezett nyelvi labor. 1993- ban a számítástechnikai szak- tanterem belépésével elkezdő­dött a szakképesítést adó számí­tástechnikai képzés.-Egy éve újból költöztek...-Az Idegen Nyelvi Titkár­ság 1994 januárjában átkerült az egyetem Szántó Kovács Já­nos utcai központi épületébe, ahol valóban korszerű, színvo­nalasan kialakított és berende­zett tantermek várják a külön­féle nyelvtanfolyamokra és nyelvvizsgákra jelentekzőket. Dr. Herich György igazgatói kinevezéssel jelentősen kiszé­lesedett a továbbképzés pro­filja, nőtt a szakirányok közötti kooperáció. A Földrajz Tan­székkel közösen turizmus - idegenforgalom - idegen nyelv képzést indítottunk diplomás munkanélküliek számára. Ön­költséges nyelvtanfolyamaink tematikája is tovább bővült. Megbízást kaptunk a Baranyai és Zalai Munkaügyi Központtól a munkanélküliek számára indí­tandó nyelvtanfolyamok szint­mérő vizsgáinak lebonyolítá­sára.- Úgy tudom, önök működte­tik az ország egyik legsokré­tűbb nyelvvizsgaközpontját.- Negyedik éve zajlanak ná­lunk TOEFL nyelvvizsgák. A Goethe Intézettel történt megál­lapodás alapján Dél-Dunántúlra megkaptuk a Zertifikát és a ZMP vizsgák lebonyolításának jogát. A London Egyetemmel kötött megállapodás alapján 200 részvevővel angol nemzet­közi nyelvvizsgákat bonyolítot­tunk le, majd ez év márciusá­ban kiépítettük és megnyitottuk az ULEAC magyarországi nyelvvizsgáztató hálózatát. Be­kapcsolódtunk az Európai Unió egységes nemzetközi nyelv­vizsgáinak kidolgozásába és a vizsgák lebonyolításába. Részt vettünk az Európai Zertifikat elnevezésű vizsga német és an­gol verziójának kipróbálásában és magyarországi bevezetésé­ben. Munkánk elismeréseként az elmúlt év októberében Gra­nadában felvételt nyertünk az Európai Unió tagállamainak nyelveiből egységes elvek alap­ján létrehozandó négy szintű nyelvvizsgarendszer kidolgo­zására létesített konzorciumba. Ma már intézetünkben évente közel hatezerén tesznek hazai és nemzetközi nyelvvizsgát.- Önök országos terjesztésű nyelvkönyveket is adnak ki...- Célunk saját tananyagellá­tásunk biztosítása és a hazai nyelvkönyvkínálat bővítése. Harmadik kiadásban jelent meg az Und was meinen Sie? c. né­met nyelvkönyvünk, melyhez nyelvtani gyakorlókönyv is tar­tozik. 1994-ben kiadtuk dr. Emericzy Tibor nyelvvizsgára felkészítő Szituációs ABC-jét 1995-ben Ich bin im Bilde címmel tematikus szószedetet is tartalmazó, a képleírások el­sajátítását megkönnyítő német nyelvkönyvünk került a nyelv­tanulókhoz.- Milyenek ma a személyi fel­tételek?- Négy magasan képzett nyelvtanár, egy számítástech­nikai szakember és két sokol­dalú titkárnő képezi az Idegen Nyelvi Titkárság állandó stáb­ját. A programjainkban Pécsett és Pécsen kívül közreműködő kollégák száma meghaladja a 150-et, vannak köztük egye­temi oktatók kiváló középisko­lai nyelvtanárok és anyanyelvi lektorok egyaránt, sőt hivatásos fordítók, tolmácsok is. A Pécs- Baranya Ipar- ill. Agrárkamara, valamint számos vállalat, intézmény vállalkozás sőt magánszemélyek megbízá­sából is igényes szakfordításo­kat végzünk, tolmácsolási, tol­mácsküldési tevékenységet fej­tünk ki. Egyre gyakrabban je­lentkezik igény szinkrontolmá­csolásra, mindennek szívesen teszünk eleget. A nálunk folyó képzés ön­költséges, a hallgatók a pénzü­kért színvonalas oktatást vár­nak el tőlünk. Ez napi kihívást jelent. Jelenleg nyári intenzív tanfolyamainkat szervezzük, valamint az őszi tanfolyamok indítását készítjük elő. Köztük szakfordító és tolmácskurzus, valamint általános szaknyelvi nyelvtanfolyamok széles ská­lája található. Sallai Éva A római Cinecittában a vágási munkálatoknál tart Mészáros Márta új filmje, „A hetedik szoba”. A magyar rendező a zsidó származású Edith Stein életét viszi filmre, s reméli, hogy al­kotása a film megszületésének 100. évfordulójára emlékező, ,jubileumi,, velencei filmfesz­tiválon kerül majd bemutatásra az ősszel. Francia nyelvből vizsgázik a hallgató a bizottság előtt Pé­csett, a JPTE Idegen Nyelvi Titkárságán, a Szántó Kovács János utcai épületben fotó: laufer László Teljes vagy csonka egyeteme lesz-e Pécsnek? Egyetemi viszontagságok Pécs régi vágya teljesült 1923. október 14-én, amikor Klebels- berg Kuno kultuszminiszter át­adta az egyetemet a városnak. A pécsiek úgy érezték, Nagy Lajos király egyeteme kelt új életre. A város és az egyetem egy­másra talált, hogy egyesült erő­vel „magyar Heidelberget” hoz­zanak létre a Mecsek lejtőjén. (L. Nagy József: A Magyar Ki­rályi Erzsébet Tudomány egyye- tem rövid története. Almanach az 1929-30. tanévre). 1872 óta folyt a pécsiek küz­delme az egyetemért. „Nyílt ké­relem a Pécsett felállítandó ma­gyar királyi egyetem létesítésé­ről” címmel röpirat jelent meg a városban. Javaslatok születtek, s a pécsi egyetem mellé állt az ak­kori közoktatásügyi miniszter és Toldy Ferenc, a budapesti tu­dományegyetem rektora is.1 Majd később Pozsony is hasonló igénnyel épett fel. Az 1912. évi 36. törvény Pozsony és Debre­cen mellett döntött. A Pécsre kerülő tudomány- egyetemet Pozsonyban alapítot­ták. 1914-ben indult meg a jogi karon a képzés, 1918. márciusá­ban vette kezdetét az orvos- és bölcsészkari oktatás. Az ezt megelőző időszak az egyetem épületének, felszerelésének ki­alakításával telt. 1919. januáijá- ban be is fejezte működését, majd az orvoskari és bölcsész­kari professzorok és diákok minden felszerelést otthagyva Budapestre menekültek. 1921- ben a jogi kar is követte őket. (Budapestre menekült ugyanak­kor a koloszvári egyetem is.) Az orvoskar Budapesten 1920. őszén kezdte meg a működését részben az Állatorvosi Főisko­lán, részben a főváros által biz­tosított helyiségekben. Az ak­kori oktatási kormányzat részé­ről felvetődött a kérdés, meg­szüntessék-e a két egyetemet vagy más városban helyezzék-e el. „A kulturális megcsonkítás­nak és a lemondásnak gondola­tát elutasította magától a nem­zet.” (Nagy József i.h.) Ezért az Országgyűlés úgy határozott, hogy az egyetemeket fenntartja, s törvényben mondta ki, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre kerül. Pécs akkor szerb megszállás alatt volt, így csak 1923-ban ke­rült Pécsre az egyetem. Három karral 1350 hallgatóval, közel 200 tanárral költözött Pécsre, nem sokára a soproni evangéli­kus teológiai karral bővült. Az orvoskar az előkészületek miatt csak 1924-ben kezdte meg pécsi működését. Az Erzsébet Tudományegye­tem a 30-as évekre megtalálta helyét a város életében. A taná­rok fokozatos letelepítése a vá­rosba, lehetővé tette, hogy a közélet és a közvélemény alakí­tóivá váljanak. Folyóiratok, könyvek, tudománynépszerűsítő előadások jelzik, hogy a „Du­nántúl egyetem”-nek sikerült gyökeret eresztenie. Az orvos­kari kutatások Pécs és környéke népegészségügyének kutatását és szolgálatát tűzték ki célul. Szükség volt a város támoga­tására, mert az oktatási kor­mányzat ányagi okokra hivat­kozva már a 20-as évek végén- felvetette az egyetem bezárásá­nak a gondolatát. A kultuszmi­niszter több ízben elmarasztalja a pécsieket, mert nem hajlandók egyetemükért jelentős áldozatot hozni. Cikkek jelennek meg a sajtóban, amelyek az egyetem megszüntetéséről szólnak: „Szabad-e megszüntetni az egyetemet?” „Mit jelent Pécs város életében az egyetem?” Nendtvich Andor polgármes­ter az egyetem tiszteletbeli dok­tora a következőket írja 1933. május 5-én Pécs szabad királyi város közönsége nevében. „A Dunántúl tehát nemcsak a maga, hanem az egész ország érdekét óvja és szolgálja, amikor egyet­len tudományegyeteméhez töret­lenül ragaszkodik, és annak csonkítatlan fenntartásáért mint egy ember harcol. Erre az elha­tározásra és cselekvésre kettős a jogcíme: Az egyik ősi történeti múltja és abból folyó jelentős művelődéstörténeti szerepe a nemzet életében. A másik jól differenciált, egységet alkotó a Nyugat színvonalához legköze­lebb álló fejlettebb városi kultú­rája”. A pécsi egyetemet sikerült megmenteni a 30-as években, bár sűrűn érték támadások a be nem vezetett „mumerus clau­sus” miatt is. Sajnos egy karát - a Bölcsészet-, Nyelv- és Törté­nettudományi Karát - elveszí­tette 1940-ben. A kar Szegedre költözött, s Pécs egyeteme csonkán maradt a városban. A pécsiekben mindig élt a remény, hogy egyszer teljes egyetemük lesz. Már a Pedagó­giai Főiskola megalakulása 1948-ban magában hordozta a bölcsészkar visszaállításának és a természettudományi kar kiala­kításának lehetőségét. A tanszé­keken folyó munka, a tanárkép­zés folytonossága jó alapot adott a későbbi egyetemi karok kiala­kításához. Oktató és diák, hely­béli és ingázó nagy terveket megvalósító szervező és kis programokban résztvevő közös erőfeszítésével lett ismét 1992- ben bölcsészkara Pécsnek, és megalakult a természettudomá­nyi kar is. (Ezt megelőzően 1982-ben a Tanárképző Főis­kola karaként csatlakozott a Ja­nus Pannonius Tudományegye­temhez. Tíz év az átmenetet je­lentette.) A következő lépés lenne: a teljes egyetem kialakítása: or­vosi, jogi, közgazdasági, böl­csész- és természettudományi karral. Avagy orvoskar nélkül már megint egy csonka egye­tem? Dezsőné dr. Zemplényi Vera

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom