Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-26 / 202. szám

8 Dunántúli Napló Korunk 1995. július 26., szerda Mit „mondanak” az ősbaktériumok? Az élet születéséről A jövő század „repülő szárnyai” Negyvenketten egy sorban, ablakok nélkül A jövő utasszállító repülőgépé­Dugó az erekben Amerikai tudósok megkezdték az un. ősbaktériumok DNS-ei- nek, az örökletes információk hordozóinak megfejtését. Azt remélik ugyanis, hogy ily mó­don kapnak választ az élet kez­detével kapcsolatos kérdésekre, s az eredményeket a gén- és en­zimkutatásnál is hasznosíthat­ják. A mai kutatások kiinduló­pontja, hogy az úgynevezett ősbaktériumok struktúrája pri­mitívebb, mint a többi mikro­organizmusé, ráadásul szélső­séges körülmények között is lé­tezhetnek. Thomas Brock, ma már világhírű mikrobiológus, 1967-ben fedezte fel az első hőálló ősbaktériumokat a Yel­lowstone Nemzeti Park egyik gejzírjének bugyborékoló vizé­ben. A kutatások meglepő eredményekre vezettek. Kide­rült, hogy ezek az úgynevezett termofil ősbaktériumok világ­szerte előfordulnak a vulká­nokban, a szárazföldi és mély­tengeri vulkáni forrásokban. Mi több, megélnek az olajban és a kőzetekben is, amennyiben elég magas a hőmérséklet. A tudósok most abban re­ménykednek, hogy a gén-elem­zés segítségével fényt deríthet­nek arra, miként kezdődött az élet. A legősibb kőzetekben megtalálták ugyanis a mai ős­baktériumokhoz nagyon ha­sonló organizmusok lenyoma­tát. A mai nézetek szerint kere­ken 4.6 milliárd évvel ezelőtt jött létre a Naprendszer és a Föld egy csillagközi bolygóból. Mintegy 500 millió év alatt hűlt le a Föld annyira, hogy felüle­tén kondenzálódott a víz, létre­jöttek az óceánok. ben két szinten, 42 üleses sorok­ban ülnek egymás mellett az uta­sok. Az ablakon nem tudnak ki­nézni, mivel ablak nincs: az óri­ásgép számyalakú, utasai csak az előttük villogó képernyőn tudják figyelni, mi történik körülöttük, miközben 1080 km-es sebesség­gel haladnak céljuk felé. A „repülő szárnyak” ötlete még 1929-ból, John Northrop amerikai tervezőtől származik. Az első gépek - katonai célokra - a negyvenes-ötvenes években ké­szültek, de sorozatgyártásra nem kerültek. A kivétel a B-2-es bombázó, amelyet „lopakodó­nak” is neveznek, miután törzsé­nek különleges bevonata miatt a radarok nem tudják észlelni. A számyalakú személyszállító óriásgépek tervezését az indo­kolja, hogy a forgalom évi 5 szá­zalékkal növekszik és hamarosan már a jumbok sem tudnának megbirkózni a növekvő utasára­dattal. A „repülő szárnyak” 96 méter szélesek, ami lényegesen felülmúlja majd a jumbok 60 m- es szélességét, de csak 55 m hosszúak, szemben a Boeing 747-es 71 méterével. Ugyanak­kor egy utasra számítva húsz szá­zalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. Az európai Aerospatial, vala­mint az amerikai Boeing és McDonnell Douglas gőzerővel dolgozik az újdonságon. így el­képzelhető, hogy a „szárnyak” 2020-tól már repülni fognak. Svájcban olyan speciális mű­anyagot fejlesztettek ki, amely- lyel a különböző szerveket cél­zottan el lehet vágni a vérke­ringéstől. A kaucsukhoz ha­sonló anyagot már sikeresen tesztelték embernél hasnyálmi­rigy-átültetés esetében. To­vábbi felhasználását tervezik daganatok „kiéheztetéses” ke­zelésénél és visszértágulatok el­távolításánál. A kompakt daganatok általá­ban gazdagok vérerekben. A tumorok elpusztítása céljából az orvosok olyan anyagokat ke­resnek, amelyek alkalmasak a daganat vérellátásának meg­szakítására, mert az erekbe jutva, ott dugót képeznek. A ráksejtek tápanyag utánpótlás híján nem szaporodnak tovább és végül elpusztulnak. Az új polimer műanyagot Ulrich W. Suter professzor la­boratóriumában fejlesztették ki. Felhasználás előtt folyékony ál­lagú és átlátszó mint a víz. Amikor injekcióként az érintett artériába juttatják, eloszlik a hajszálerek legfinomabb elága­zásaiba. A szövetnedvekkel érintkezve gumiszerű anyaggá keményedik. Ezzel a műkau- csukkal a vérkeringés blokkol­ható egészen addig a helyig, ahol a 8 mikrométer átmérőjű kapillárisok a test szöveteivel érintkezésbe lépnek. A gumi­szerű tulajdonságnak később lesz szerepe, ha majd a pusztuló daganat zsugorodni kezd - a vérerek elasztikus tartalma minden változáshoz alkalmaz­kodik. A polimert, ha feladatát tel­jesítette, a szervezet néhány hónap alatt lebontja anélkül, hogy káros bomlási termékek eddig ismertté váltak volna. A Piaggio Sfera 125 köbcentiméteres négyütemű robogóját július 4-én mutatták be London­ban. Elődjéből negyedmilliót adtak el világszerte. Hogyan szolgál bennünket a technika? Információs sztráda Mindenfajta „infó-fóbia” el­lenére a „szupersztráda” má­ris létező valóság. A számító- gépes hálózatok mindinkább átszövik az egész földkerek­séget, nélkülük hovatovább sem élni, sem dolgozni nem lehet. A hét legfejlettebb ország brüsszeli tanácskozása többek között azért keltett nagy visszhangot világszerte, mert azon meghatározták a kutatás legfontosabb terveit és az in­formációs sztrádán betartandó közlekedési szabályokat. Az „informatikai KRESZ alapelvei a következők: 1. A hálózat és szolgáltatá­sok mindenki számára legye­nek hozzáférhetőek. 2. Ki kell alakítani a hálózatok és szol­gáltatások globális piacát. 3. A nemzeti rendszerek összeil- leszthetősége érdekében szabványokat kell előírni. 4. A szolgáltatások forgalmazó­inak lehetővé kell tenni, hogy mások hálózatához hozzáfér­hessenek. 5. Az engedélyek kiadása során tilos a hátrá­nyos megkülönböztetés, ke­rülni kell a monopolhelyzet kialakulását. 6. Gondoskodni kell az adatok, aszerzői jog és a magánszféra védelméről. 7. Törekedni kell a kulturális sokszínűség megőrzésére. 8. A fejlődő országokat be kell vonni ebbe az új ipari forrada­lomba. A felsorolásból is kitetszik, hogy még sok a tennivaló an­nak érdekében, hogy a jövő társadalma ne szakadjon ketté a magasfokú informatikai képzettséget igénylő rétegre és a technológiát nem értő, le­szakadó többiekre. A brüs­szeli tanácskozáson ezért alapvető feladatként határoz­ták meg, hogy a nyilvánossá­got beavatják az új technoló­gia rejtelmeibe. A legsürge­tőbb tennivalóakt 11 pontban foglalták össze. 1. Elkészítik és számítógé­pes hálózaton hozzáférhetővé teszik az informatika társa­dalmáról szóló tanulmányo­kat, kutatásokat. 2. A nagy sebességű hálózatokat össze kell kapcsolni a jobb kihasz­nálás érdekében. 3. Ki kell építeni az „interkulturális ok­tatás” számítógépes rendsze­rét, főként az idegennyelv-ta- nulás érdekében. 4. Az elekt- romikus könyvtárak révén hozzáférhetővé válik az em­beriség által felhalmozott tu­dás. 5. Elektronikus múzeu­mok segítségével a földkerek­ség bármely pontján megte­kinthetők a kiállítások. 6. Környezetvédelem: az új technológia lehetővé teszi, hogy a világméretű adatcse­rével megelőzzék, illetve ki­küszöböljék az ártalmakat, nyilvántartsák a nyersanyag- készletek felhasználását. 7. Balesetek, katasztrófák esetén a kiépített hálózatok lehetővé teszik a gyors cselekvést. 8. Átfogó egészségvédelem: a „telemedicina” összehangolja a betegségek elleni harcot. 9. Közigazgatás: a közhivatalok kicserélhetik tapasztalataikat az új technológiáról. 10. Glo­bális piac: a kis- és közepes vállalkozások a hálózatok ré­vén kommunikálhatnak egy­mással és üzleteket köthetnek. 11. A tengerek és a tengerrészeti iparágak védelme megteremt­hető információcserével. Gyorshajó az Atlanti-óceánon A Szaturnusz elvesztette gyűrűjét Olcsóbb napenergia Két amerikai vállalat olyan nap­elemek gyártásának megkezdé­sére készül, melyek lényegesen olcsóbbá teszik a napenergia gyakorlati felhasználását, bár ez az energiaforrás még mindig nem vetekedhet a hagyományos forrá­sokkal. Az Amaco és az Anron nevű cégek elhatározták, hogy egy évi 10 megawatt elektromos energia előállítására alkalmas napenergia elemeket gyártó üze­met létesítenek. Terveik szerint az előállított energiát cellákban tárolnák és csupán csúcsidőben táplálnák be az elektromos rend­szerbe. Az üzem kinevezett igaz­gatója már azt is kiszámolta, hogy ha beindul a tömeggyártás, az előállított energia költsége ki­lowattóránként 5,5 centbe kerül majd. Az Egyesült Államok Energia Hivatalának munkatársa szerint ez az ár viszonylag még mindig magas, hiszen szénből 2,32 cen­tért állítanak elő ugyanennyi elektromosságot. A nők jobb pilóták a férfiaknál A brit polgári repülésügyi hivatal megállapította, hogy a női pilóták vezette repülőgépek biztosabb kézben vannak, mint azok, ame­lyeket férfiak vezetnek. A hivatal vizsgálata szerint azok a repülő­gépek, amelyeknek pilótaülésé­ben férfiak foglalnak helyet, négyszer több esetben zuhantak le, mint a nők vezette gépek. A Sunday Times, amely a jelentést közölte, azt írta, hogy 10 ezer pi­lóta teljesítményét vizsgálták meg, kezdve a H világháborútól. - Ennek ellenére a kereskedelmi légitársaságok még mindig előí­télettel viseltetnek a női pilóták­kal szemben - mondta a Reuter brit hírügynökség munkatársának Georgina Hunter-Jones helikop­terpilóta. - Az utasoknak azon­ban tudniuk kell, hogy női pilóták vezette repülőgépeken teljes biz­tonságban érezhetik magukat. Oltás hasmenés ellen Csecsemők millióit mentheti meg a súlyos, olykor halálos ki­menetelű hasmenéstől egy most szabadalmaztatott amerikai oltó­anyag. Vizsgálatok szerint a gyógyszer azokat a rotavírusokat „győzi le”, amelyek a hasmenés kialakulásáért felelősek. A Phila­delphiában kifejlesztett oltó­anyag csak néhány év múlva lesz kapható. A gyártó és a különböző intézetek további kísérletsoroza­tokat terveznek. A fejlődő orszá­gokban több mint 18 millió cse­csemő betegszik meg évente hasmenésben, közülük 870 ezer hal meg az ásvány- és folyadék­veszteség következtében. Az ipari országokban évente szintén több millió kisgyermek szenved a hasmenéstől. Akik áruikat át akarják szállítani az Atlanti-óceánon, két megoldás között választhatnak: a repülőgép gyors, de drága, a teherhajó vi­szont olcsó, de lassú. A Massa­chusetts állam Műszaki Főiskolá­ján most olyan hajót terveznek, amely a jelenlegihez képest fele idő alatt szeli át az óceánt. A hajót két sugárhajtású mo­tor hajtja, olyan, amelyet a Boe­ing 747-es repülőgépen alkal­maznak. A hajó sima törzse lehe­tővé teszi, hogy a hullámok tete­jén „lovagoljon” óránként 80 ki­lométeres sebességgel. Paul Sclavounos, a massachu- settsi főiskola tengeri építészeté­nek professzora azt mondta az AP amerikai hírügynökség mun­Galileo Galilei nagy olasz ter­mészettudós 1610-ben, a hol­land szemüvegkészítő mestere­ket utánozva, üveglencséket készített, és azokat távcsővé szerkesztette össze. Ő volt az első ember, aki ilyen műszert az ég felé irányított. Sajnos egyik szemére meg is vakult, mert távcsövével belenézett a Napba is. Megmaradt szemével azonban felfedezte a napfolto­kat. Felismerte, hogy nincs „égi”-táj, a Holdnak a felszínét is hegyek meg síkságok tarkít­ják. Vannak égitestek, melyek látszólag sem a Föld körül ke­ringenek, hanem másik égitest körül. Ilyen a Jupiter négy ál­tala felfedezett holdja is. A Vé­nusz néha sarló alakú, fényét a Naptól kapja, körülötte kering, ezért látszólagos mérete jelen­tős mértékben változik. Ő emelte ki bolygónkat a Világ­mindenség középpontjából. Az ő idejében még a Szatur­katársának, hogy a hajó 3,5 nap alatt teszi meg az utat Philadelp­hia és Belgium között. A 263 mé­ter hosszú hajót már jövőre vízre akaiják bocsátani. Á hajó oldalára felszerelt tur­binák propellerek helyett sugár- hajtású motorokat üzemeltetnek. A törzs kiképzése lehetővé teszi, hogy a jármű a hullámok fölött haladjon, akár még viharban is - mondta a professzor. A hajó ára 180-200 millió dol­lár lesz, ami négyszerese egy régi típusú hajó árának, de a szállítók­nak szerintük a megemelt tarifát meg fogja érni az, hogy értékes árut gyorsan juttathatnak el az At­lanti-óceán egyik partjáról a má­sikra. nuszt vélték a legtávolabbi bolygónak. Ez mozgott leglas­sabban, 30 év alatt tett meg egy teljes kört az Állatövben. Táv­csövével mellette kis fülecské- ket vélt látni. A felfedezés első­ségét biztosítani akarta magá­nak. Ezért 1610-ban rejtjelezett levélben közölte Keplerrel lati­nul: „A legtávolabbi bolygót hármasban szemléltem.” Mivel nem volt biztos a dolgában, a betűket összekeverte, s belőlük kettőt ki is hagyott. Kepler nem boldogult az anagramma meg­fejtésével, három betű kihagyá­sával azt olvasta ki belőle, hogy „Üdv néktek ti ikrek, Mars szü­löttei”. Érdekes, hogy Galilei fel is fedezte a Mars két holdját is. A Szaturnusz gyűrűjével azonban nem volt szerencséje. Két év múlva hiába kereste, a A Hyundai Vietnamban Első nagy vietnami beruházá­sára szánta el magát a Hyun­dai. A dél-koreai autóipari konszern 200 millió dolláros vegyes vállalati megállapodást írt alá Ho Si Minh-városban vietnami partnerével egy autó­összeszerelő üzem létesítésé­ről. A megállapodás értelmé­ben a Hyundai 65 százalékban finanszírozza a vállalkozást. A vietnami Hyundai-üzemben már az idén megkezdik kisko­csik, mikrobuszok és furgonok gyártását. A Hyundai segíteni kívánja Vietnamot abban, hogy 10 éven belül autóexpor­tőrré váljon - közölte a dél-ko­reai konszern. bolygó mellett nem talált sen­kit. Azért írható ez a szó így, mert Szaturnuszt az Idő és a Sors istenének tekintették, és Galilei jelképesen úgy vélte, hogy az öreg istent két szolgá­nak már támogatni kell két ol­dalról. A gyűrű minden tizenötödik évben eltűnik. Huygens holland tudós tudta csak megmagya­rázni azt a jelenséget, hogy a gyűrű évről-évre szélesedik, majd egyre vékonyodik, míg egyszer csak eltűnik, ő tette közzé először - szintén anag­rammában - a következő szö­veget: „Vékony, sík, sehol sem érinthető, az Ekliptikához hajló gyűrű veszi körül.” A 30 éves Nap körüli keringése során fele időben alulról, fele időben fe­lülről látjuk az alakzatot. Később az is kiderült, hogy nem tömör szerkezetű, hiszen néha átragyog rajta keresztül egy-egy csillag fénye. Ha tö­mör lett volna, ebben a távol­ságban a bolygó vonzóereje széttépte volna. Cassini a gyű­rűben két rést felfedezett. Ké­sőbb mások többet is. Most május 22-én haladt át Földünk északról délre a bolygó egyenlítői síkján. Pon­tosan élével fordul felénk a gyűrű, ezért nem látszik. Óriás­távcsövekkel is csak a tűvé­kony éle és sötét árnyéka ve­hető észre a bolygó felszínén, mivel a rendszer vastagsága csupán 15 km. Átmérője vi­szont 275 ezer km. Anyaga ki- sebb-nagyobb kő- és jégdarab­ból van. 1979-ben a Voyager-1 űr­szonda a Jupiter körül is gyűrűt fedezett fel. Két évvel korábban már az Uránuszról is kiderült, hogy ez is rendelkezik gyűrű­vel. így nem mondható ritka­ságnak a valószínűleg szétrob­bant holdak darabjaiból álló ka­rikarendszer. A Szaturnusz most tízszer messzebb van tőlünk mint a Nap. Földközelben, 8,6-szoros távolságban szeptember 14-én lesz. Szép látványt azonban ki­nyíló gyűrűjével majd csak a következő évtől kezdve mutat. Most az eljegyzését felbontó bolygó hajnalonként kereshető meg a Halak csillagképben a Pegazus nagy négyszöge alatt. Már nem a legtávolabbi golygó. Herschel 1781-ben fel­fedezte az Uránuszt, Galle 1846-ban Leverrier számításai alapján a Neptunuszt, majd Tombaugh 1930-ban Lowell számításai alapján a Plútót. Dr. Tóth

Next

/
Oldalképek
Tartalom