Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-01 / 177. szám

1995. július 1., szombat

Hazai Körkép

DÜmántúli Napló

Parlamenti mérleg az elnöktől

Az Országgyűlés pénteken tartotta 101. ülésnapját, amely egyben az új ciklus első esztendejének zárónapja is volt.

A „vakáció” kezdete előtt arra kértük dr. Gál Zoltánt, az országgyűlés elnökét, vonja meg a parlament eddigi tevékenységének gyorsmérlegét.-A 101 ülésnap alatt 54 törvényt, 68 törvénymódosítást és 129 országgyűlési határozatot hozott a testület. Ez szinte törvénykezési rekordnak számít, de nem ez a legfontosabb, hanem hogy kiszorultak az ideológiai viták. Nagyon éles, sokszor a parlamentarizmus kereteit feszegető polémiák zajlottak, főként gazdasági kérdésekről, amelyek nagyban befolyásolják az ország jelenének és jövőjének alakulását.- Mit vár az ősszel kezdődő új ülésszaktól?- Az ősz is elsősorban gazdasági jellegű, hosszú távra kiható, a gazdasági stratégia, az államháztartás reformja szempontjából nagy jelentőségű törvényalkotói feladatokat tartogat. S valószínűleg kemény vitákat, hiszen a további gazdasági intézkedések nem egyformán érintik az egyes társadalmi csoportok helyzetét, s az ezzel kapcsolatos konfliktusok megjelennek majd a parlamentben is:- Az elnök hogyan tudja keretek között tartani a sokszor túl éles, sőt durva hangú vitákat?- Úgy gondolom, a képviselőknek maguknak kell belátniuk, hogy a társadalom „nem vevő” a modortalan- ságra, a szélsőséges hangMegrövidülhet a képviselők vakációja

Döntéssorozat a T. Házban

Több pontjában alkotmányellenes a „Bokros-csomag”

Az Országgyűlés tegnapi ülésén letette a miniszteri esküt Dunai Imre, aki július 16-án váltja fel Pál Lászlót az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium élén. A képviselők megválasztották az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Gön- czöl Katalint, helyettesének Polt Pétert, adatvédelmi biztosnak Majtényi Lászlót, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának Kaltenbach Jenőt.

Napirend előtt Szabó Iván (MDF) az energiaszolgáltatók többségi külföldi magántulajdonba kerülését kifogásolta. Suchman Tamás privatizációs miniszter rámutatott, hogy a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a villamos távvezetékek állami tulajdonban maradnak. Ez, valamint a villamos energia termelésében, szállításában és szolgáltatásában részt vevő gazdálkodó szervezetek törvényben rögzített korlátái biztonságot nyújtanak az érintett területeken.

Az Országgyűlés megszavazta a nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások 4 százalékos emelését szeptembertől mindazoknak, akiknek az ellátást 1995. január 1 -je előtt állapították meg. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjat, baleseti nyugellátást, özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a szolgálati nyugdíjat az év elejétől visszamenőleg emelik.

Határozott a Ház a Magyar Honvédség hosszú- és középtávú fejlesztéséről. Mivel ezt a javaslatot zárt ülésen tárgyalták, csak nyilatkozatokból

tudható, hogy négy év alatt 36 százalékos létszámcsökkentést irányoz elő a döntés. A honvédség ütőképessége nem fog csökkenni, mert a korszerű technika pótolja majd a létszámot - ígérte a honvédelmi miniszter.

Tegnap módosította a Ház az önkormányzati törvényt is. A kbrrekciókkal a jogszabály - az önkormányzatok szempontjából - előnyére változott. A kormány eredeti javaslata szerint az energiaszolgáltatók eladása során csupán a gázközművek értékének 10 százaléka jutott volna nekik. Az elfogadott módosítás szerint a villamosközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészének 25, gázközműveknél pedig 40 százaléka (részvény formájában) a szolgáltatásba bekapcsolt települési önkormányzatokat illeti meg. A vagyonrészt az 1995. január 1-jei lakosságszám arányában kell kiadni.

Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás ez évi költségvetését, valamint semmissé nyilvánította Botos Gábor és Eigner József bíróknak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságba történt megválasztását.

A képviselők ezzel két hónapos szünetre indultak. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése azonban módosíthatja programjukat. Ezt jelzi, hogy Gál Zoltán házelnök a legközelebbi ülésig kívánt jó pihenést mindőjüknek.

(Folytatás az L oldalról) szer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támogatásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhességi segély) a már megszületett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon belül megszületendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra biztosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalkotónak elegendő felkészülési időt kell adnia a változásokhoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jogosultságukat erre a járandóságra.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1- jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak.

Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie

az Alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes.

Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július

1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a kereső- képtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munka- vállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna.

Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybírósáég azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak.

Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal.

Reagálások az alkotmány- bírósági nemio

A miniszterelnökség meg- I elégedéssel fogadta, hogy az ! Alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáid 1 törvénycsomag egészét a! kotmányosnak ítélte - olvasható a Miniszterelnöki j Kabinet nyilatkozatában, j Mivel a határozatok a tör- | vények néhány rendelkezd sét megsemmisítették, a I kormány július 6-i ülésén ' t- I tekinti az előállott helyzetet j és megteszi azokat a lépéseket, amelyek az Ország | pénzügyi-gazdasági stabilizációjának biztosítása és az j államháztartás egyensúlyé nak javítása érdekében \ szükségesek.

Az MSZP képviselői j egyetértettek abban, hogy j szükség van azoknak a lépéseknek a kidolgozására, j amelyek pótolhatják a legfőbb bírói testület döntése j nyomán kieső - az állam kiadásait csökkentő - intézkedéseket. Abban is megállapodtak, hogy a frakció is részt vesz a döntések kidolgozásában, ha szükséges, akkor nyáron is tart üléseket I - tájékoztatta az újságírókat j Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a testület j tanácskozása után.

A kormánynak a parlamenti vita során meg kellett j volna fontolnia az ellenzék nek a Bokros-csomaggal kapcsolatos érveit és kito- ! gásait, s akkor talán elkerül hette volna, hogy alkotmányellenes törvényt hozzon - hangzott el a Magyar j Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt ! és a Fidesz-Magyar Polgári j Párt pénteki köjtös sajtótájékoztatóján.

Kevesebb turista valutát váltottak

Folyamatosan csökken a lal < ság által kiváltott turistával uis összege: míg januárban, februárban és márciusban havi 100- 120 millió dollárt vásárolt a la kosság évi 800 dolláros kerele terhére, áprilisban 46 millió, májusban csak 37 millió dollái fogyott. Pénzügyi szakértők szerint az idén sokan hamar: 11 kiváltották a konvertibilis valutát, illetve forintmegtakarításii kát forgatták át. A márciusi forintleértékelés után azonban je lentősen megdrágult a nyugat valuta, másrészt a kiszámítható forintleértékelés miatt érdemesebb forintban takarékoskod a i,

Nem védett a szegedi cukrász lakásriasztója

Magda Marinko furcsa ékszerüzlete

Továbbra is a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja ellen 1994. január 23-ról 24-re virradó éjszakán elkövetett négyes gyilkosság körülményeinek tisztázásával foglalkozott pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróság.

Ma: ár-premier a patikákban

A második félév első napjától, azaz mától 850 gyógyszer ára megváltozik; összességében a medicinák 9 százalékkal drágulnak, de mint minden átlag-számításnál, itt is igen nagy a szóródás, sőt vannak orvosságok - főként antibiotikumok amelyekhez az eddiginél olcsóbban juthatunk hozzá.

A tanúk egyike, B. István, szegedi lakos volt, aki Z. Nagyék lakásában a riasztóberendezést felszerelte. A cukrász még 1992 nyarán bízta meg ezzel a munkával, a család nyaralni indult, biztonságban szerették volna tudni a házukat, őt ismerték, megbíztak benne.

A riasztó, amit felszerelt, csak a család távollétében üzemelt, olyan rendszerű volt ugyanis, amennyiben otthon tartózkodtak váratlan beindulásával nem zavarta mindennapi életüket. A rablógyilkosság éjszakáját ez a riasztó természetesen nem védhette meg a családot a behatoló rablóktól. A bíróság tanúként hallgatta meg Z. Nagy Bálint előző feleségét, aki az utóbbi években a fiukkal, ifi. Z. Nagy Bálinttá1 együtt Svédországban élt. A tragédia után települtek haza, s a hírek szerint a cukrászdát is a fiú vezeti tovább elhunyt édesapja nyomdokán. M. Márta szavaiból kiderült, hogy Z. Nagy Bálinttal hat évig éltek együtt, s 1975- ben azért váltak el, mert a saját fodrásznője lett a „vetélytársa”, majd később Z. Nagy felesége. Idővel aztán ismét jó kapcsolat alakult ki volt férjével, aki minden problémáját megbeszélte vele. A gyilkosság estéjén is telefonáltak egymásnak. Z. Nagy Bálint szokatlanul fáradtnak és gondterheltnek tűnt, a háttérben is nagy volt a csend, pedig általában mindig zenétől, nevetéstől zengett a ház. M. Márta több arany ékszert is felismert - mint Z. Nagyék tulajdonát - azok közül a tárgyak közül, amelyeket Magda Marinko lakásán foglalt le a rendőrség.

Magda Marinko - korábbi rendőrségi tanúvallomásával szemben - azt állította több ékszerről, hogy azokat az ő tulajdonában lévő szegedi ékszerüzletben adta el a Z. Nagy család. A rendőrségi jegyzőkönyvekkel ellentétes vallomását azzal magyarázta, hogy szavait korábban „meghamisították”.

A következőkben az új árjegyzék alapján olyan gyógyszerek új (s zárójelben régi) árát közöljük, amelyek a sokak által keresett készítmények közé tartoznak.

A korábbinál olcsóbb a Pyassan kapszula 169 forint (219), a Dalacin C kapszula 182 (450), a Dalacin T oldat 378 (486), Rocephin injekció, 1 ampulla 659 (889), Mexalen 250 grammos végbélkúp 145 (160), Legalon májgyógyszer 734 (864) forint.

Az eddiginél magasabb az ára egyebek közt a következő

szív- és érrendszeri panaszok elleni gyógyszereknek: Erpo- zid 182 (158), Halidor 93 (65), Isolanid tabletta 96 (81), Nit- ropenton tabletta 42 (27), Pul- sotyl csepp 327 (284), Stuge- ron tabletta 72 (49);

* továbbá a Polybé injekció 5x2 ml. 210 (180), a Vitamin B1 5 amp. 267 (235), a B12 inj. 3 amp. 105 (90);

* a gyulladáscsökkentők közül a Naprosyn tabletta 185 (165), a Prednisolon kenőcs 5 gr. 51 (29), a Rheosolon 69 (54);

* a nyugtatok, altatók közül a Noxyron 90 (75), a Pipolphen 98 (74), a Tiserci netta 43 (28), a Sevenalelta 120(113);

* a reumatikus betegsé- i gek elleni szerek közül az In \ dometacinum FI5 (57); a köhögéscsillapítók közül a Radi- i pon tabletta 108 (98), a Ube- I xin tabletta 120 (98), az Eri- gon szirup 111 (96), a Fagijor j szirup 195 (162);

* továbbá a gyermek l;í /át ! csillapító Germicid C kúp 64 j (50) az aranyér panaszokat i enyhítő Reparon kenőcs 132 (83), végbélkúp 149 (114). a fájdalomcsillapító Ridol 33 j (68), a fertőtlenítő NeomagmH j tabletta 51 (36).

A leggyakrabban kéréseit Kalmopyrint ezentúl 52 forint helyett 62 forintért árulják.

A Karintliy-gyűrű ez évi kitüntetettje a sokoldalú színész-rendező, Kern András. A nagy humorista emlékét őrző, és szellemi örökségét ápoló díjat a Rádió elnöke, Szirányi János nyújtotta át. fotó: feb/bodó Gábor