Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-23 / 199. szám

1995. július 23., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Slfhántúli Napló 3 Aranyat tojnak az ebek? A macskákat nagyjából isme­rem. Tudom: vannak közöttük nagy értékű jószágok, jeles le­hetőséget kínálnak az üzletre, mi több: az üzletelésre. Ami pedig a kutyákat illeti, nos, hát azok is négy lábon járnak. Vagyis: mennyibe kerül egy spániel? A kérdést nehéznek minősí­tik a szakemberek. Mert: te­nyésztőtől veszem, csak kéz alól, kifejezetten márkás álla­tot, vidéken jutok hozzá, Bu­dapesten, belföldi vérvonalból van, egyenest Angliából, hobbi-kutya, tenyészállat - hogy több szempontot ne is so­roljunk. Legfeljebb még egyet: divatos fajta, vagy éppen „mű­soron kívüli”. Nehéz azért is a kérdés, mert- és erre kifejezetten felhívta a figyelmemet Szántó József, a neves pécsi spániel-tenyésztő- a nagymenő kutyaüzletelők soha sem fogják elárulni, mennyi a hasznuk az ebeken. „Tisztességes választ - mondta - nem fog kapni...” Ezzel együtt nem titok: milliós for­galmak is vannak. Utalt azon­ban arra is: aki maga tenyészti, neveli kutyáit, annak sok a költsége. Annyit a spánielek­kel kapcsolatban még elmon­dott: tavaly vidéken egy angol cocker-spániel 8-10 000 forint volt, most a fővárosban 25-30 000-et kémek érte. Ha igazán „eredeti” tenyészállatot akar, akkor legkevesebb kétszer ki kell utaznia Angliába, hogy a neves tenyésztő még nevesebb állatai közül elhozhasson 2- 3000 német márkáért egy spá- niel-kölyköt. Már persze, ha vállalja ezeket a költségeket, így azután az ő esetében kizár­ható, hogy aranyat tojnának a kutyái. Ebből arra is következtethe­tünk, hogy a kutyáknak kétirá­nyú mozgása van: jól sikerült Nagy pénz, nagy öröm - apróságok magas áron leszármazottak találnak kül­földön gazdára, illetve: jeles tenyészállatok kerülnek be hozzánk Magyarországra. Most hagyjuk a pit-bullokat, a kaukázusi és egyéb, a „véreb-tartományba” soro­landó ebeket: ezek napja és magas ára leáldozóban, ma már sokan tudják, igen keve­sen alkalmasak ilyen kutya gazdájának. A „divatállatok” bele-belemamak a hátsó fe­lükbe, hozzácsaphatják a gyógykezelés költségeit is a kutya árához. Az azonban, hogy némelyik fajta tenyész­tése és tartása tilos, kifejezet­ten árfelhajtó körülmény. A titkos kutyaviadalokban rejlő pénz hasonlóan. Néhány árat azonban hallottunk: magyar vizsláért 400 000 (külföldre), egy puli 23 000 (nem juhokat terelni), egy sajnos egyre rit­kább pumi 35 000, egy ko­mondor 60 000, egy „medveri­asztó” kuvasz 80 000. Ezek a mi fajtáink. Nem divatosak... Mészáros A. Kánikulai láz: vírus is lehet az oka Húúúh ... Van aki megbotránkozik rajta, de a férfiak több­sége kedveli a monokini divatot fotó: Müller Nyáron meleg van. A melegben fürdeni kell. Sokan fürdenek is. Elmennek szabadságra. Két hétre szabadok. Aki szabad, azt csinál, amit akar? Nos, ez utóbbi kérdés némi­leg már filozófiai, bár egysze­rűen arról van szó: szabadsá­gunk alatt, a strandon vajon azt csinálunk-e, ami nekünk tet­szik? Ami azt illeti, külön illem­kódex nincs, de még strandsza­bályzat sem nagyon. Annyit le­het tudni, hogy a városon be­lüli, nem természetes vízből táplálkozó fürdőhelyeken va­lamivel nagyobb a szigorúság, mint másutt. A nagy, zárt strandokra tilos kutyát vinni, és, mondják, rászólnak a ven­dégre, ha hangosan bömbölteti magnóját (más kérdés, hogy egyes strandokon hangszóróból szolgáltatnak diszkózenét, ké­retlenül is!). A néhány éve nagy port ka­vart meztelenkedési kérdés mára senkit sem izgat. Bár, állí­tólag szigorúan fürdőruhás környezetben még monokinizni sem illik, a Balaton-parttól a pécsi Hullám Fürdőig teljesen természetes manapság a fedet­len női kebel. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha valaki egy nyilvános strandon teljesen pu­cérra vetkőzve óhajtana fürdeni - legyen nő avagy férfi -, egyetlen strandvezető sem tu­dott felelni. Apróságok, de jó tudni a kö­vetkezőket is. Legyen bármi­lyen laza strandétterem, ahová beülünk egy sörre, lángosra, ha­lászlére, talán nem elképzelhe­tetlen, hogy ezen időre egy pó­lót magunkra öltsünk. A nap­szemüveget, bármilyen dögös is, és bármennyire is nehe­zünkre esik, le kell venni, ha másokkal beszélgetünk! M. K. (Folytatás az 1. oldalról.) okát a vizsgálat során nem ta­lálják: se piros torok, se meg­duzzadt mandula, se fertőzéses bélbetegség. Ebből feltételez­zük, hogy egy vírusos eredetű megbetegedés, ami egyébként is gyakori ebben az időszakban. Ám az a fajta vírus, amely ilyen fajta tüneteket okoz és főleg gyerekeknél, most nem nagyon van: áprilisban lezajlott. Akkor sem volt járványszerű, a mos­tani megbetegedések pedig még kevésbé nevezhetők an­nak. Feltételezhető, hogy vala­milyen egyéb vírusfertőzés le­het. Ám ezek olyan rövid ideig tartó, s nem súlyos megbetege­dések, hogy ismereteim szerint mintavételre nem került sor az azonosításához: előbb túljut • t rajta a beteg, mint ahogy egy ilyen drága vizsgálat lezajlik. Az általunk kánikula-láznak nevezett jelenségcsoport okai között számos más is lehetsé­ges, s ezekre is kitért dr. Mol­nár Dénes adjunktus:- Ilyen kánikulai időben na­gyon nehéz elkülöníteni, hogy tulajdonképpen mi van okként a láz mögött. A gyerekek álta­lában az egészségesnél többet vannak a tűző napon, napszú­rást kaphatnak; a kisebbeknél könnyen bekövetkezhet a szer­vezet folyadékvesztése és az is kiválthatja a lázat. A strandolok óhatatlanul is lenyelnek vala­mennyit a vízből, rendszertele­nül étkeznek és mindenfélét. Egyebekkel együtthatásban a 4-5 különböző fajtájú cukros üdítőital elfogyasztása is okoz­hat gyomorpanaszokat és lázat is. Ezekre a szülőknek, a na­gyobb gyerekeknek pedig már maguktól ügyelniük kellene.- Hogyan lehet kideríteni, hogy mi a láz oka?- Az egyébként tünetsze­gény megbetegedéseknél az or­vosok rendszerint egészséges életmódot, lázcsillapítást és bő­séges folyadékfogyasztást java­solnak. Általában a betegség le­folyása alapján lehet eldönteni, hogy mi is az ok. Mert ha vírus a kiváltója, akkor azért később mégis csak „bepirosodik” a to­rok, bekövetkezik egy légcső­hurut. Ha pedig csak gyomor­rontás, vagy napszúrás volt az ok, akkor később ilyen tünetek nem jelentkeznek. Dunai I. A Nemzetközi Duna Túra Bsgán A Nemzetközi Duna Túra mezőnye ma érkezik Ba­jára. A 2080 km-es út In- golstadtból indult, és au­gusztus 26-án Bulgáriában fejeződik be. A 6 országon áthaladó 120 túrázó ma délután fut be Bajára. Két napig táboroznak a Sugo- vica partján, közben meg­tekintik Baját és a közeli Nemesnádudvart. Olvasótábor Paks mellett A Paks melletti Cseresz­nyéspusztán, a volt erdei iskolában olvasótábor kezdődött tegnap. A tábor résztvevői ma délelőtt a közeli református temp­lom istentiszteletét hall­gatják meg, s maguk is közreműködnek szavalat­tal, énekkel. C. Tóth Já­nos, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának mun­katársa tart holnap dél­előtt előadást A magyar keresztény kultúra egysé­gének megteremtése az Árpádok korában címmel. A szomszédos országokból érkezett 65 magyar diák 30-ig tartó táborozását a Paksi Művelődési Központ szervezte. Banknyitó Zalaegerszegen Az Európai Kereskedelmi Bank Bókjának megnyitó­jára kerül sor 24-én hétfőn 11 órai kezdettel Zala­egerszegen. A bankfiók a volt OTP épületének he­lyére költözött, a Kossuth és a Petőfi u. sarkára, mi­közben a takarékpénztár egerszegi kirendeltsége már évek óta egy másik épületben dolgozik. Az EKB-fiók megnyitója a technikai átadásra szól. Sükösdi Anna-napok A Baja melletti Sükösdön ezekben a napokban zaj­lanak az Anna-napi viga­dalmak. A helyi művelő­dési házban 21-én 19 óra­kor Bartos Endre festő­művész kiállítása nyílt meg. Tegnap délelőtt vi­dám vetélkedőket rendez­tek a sportpályán, volt ki­rakodóvásár, előadás a Szentendrén épülő Sü­kösdi Házról, este folk­lórműsor, majd reggelig tartó utcabál, közben tűzi­játék. Ma Anna-napi bú­csút tartanak, 10 órakor szentmise kezdődik a ká­polnában. Ötödször is lesznek „Pécsi Napok” Remélhetőleg kiérezhető némi „csakazértis” dac a címből. Korántsem volt ugyanis biztos, hogy idén is megrendezik a Pécsi Napokat. Akadtak olyan hangok is, hogy ne legyen, mivel nem futja rá a város költségvetéséből. Az önkormányzat közgyűlése csak a nyári szünet előtti utolsó ülé­sén szavazta meg a 3,2 milliós forintos nádszál karcsú költségkeretet az idei „Pécsi Napok” programja megszervezésére. Minden előkészítő munka későn kezdődhetett csak el, így a szponzorok toborzása is. (Pedig az eddig számba vehető költségek máris meghalad­ják az 5 millió forintot.) Ám Pécsi Napok mind­ezen körülmények ellenére lesznek, szeptember 14-től 24-ig a szokásos és látványos megnyitó és záró rendezvények keretei között. Ez idő alatt számíthatunk visszatérő rendezvényekre és egé­szen újakra is. Másfél hónappal előbbi beharan­gozóként leginkább ez utóbbiak közül emelünk ki néhányat: Bartók halálának 50. évfordulója alkalomból rangos hangversenyek lesznek. Többek között Pécsett koncertezik a Bartók Vonósnégyes és a Pécsi Szimfonikus Zenekar is gálahangversenyt ad. A Mecseki Fotóklub a kortárs magyar fotog­ráfiát bemutató kiállítássorozatot rendez szep­tember 15-től három napon át. A Séta téren felál­lított szabadtéri színpadon nemzeti estek lesznek: lengyel, horvát, magyar, görög. Megtartják az országos állatszépségversenyt is, de nem marad el a „Pécs Szépe” vetélkedő sem. A döntő helyszíne egyelőre még bizonyta­lan, az viszont biztos, hogy augusztus húszadi­káig még lehet jelentkezni a szépségversenyre. Az alsó korhatár az idén betöltött 18. életév, s ez új feltétel. D. I. Frissen végzett ionod t diplomások kezdőfizetése NON NON 18 ezer 20-24 ezer max. 33 ezer 25-? ezer 25-80 ezer becsült* becsült színész muzsikus, orvos köz- jogász tanár gazdász Arcpirító és titkos kezdőfizetések Szlovének Rogács püspök sírjánál Százfős küldöttség járt teg­nap Pécsett Rogács Ferenc, 1958-61 között Pécs püspö­kének szülőfalujából. A szlovéniai Tisinából érkező vendégek lelátogattak a Pé­csi Bazilika püspöki kriptá­jába, hogy közös imával és énekkel róják le kegyeletü­ket Rogács Ferenc sírjánál. Mint a Mura-vidéki szlo­vén fiatalok, Rogács Ferenc is Kőszegen végezte a gim­náziumot, Szombathelyen a teológiát. Később itt lett se­gédpüspök, hisz a Mura-vi­dék 1963-ig a szombathelyi egyházmegyéhez tartozott. Már Pécsi püspökként Ro­gács Ferenc áldozókelyhet adományozott szülőfalujá­nak, ahol ma is kegyelettel őrzik emlékét. G. O. Mire a végzős főiskolai, egye­temi hallgató kézhez kapja dip­lomáját, rendszerint már állása is van. Kezdődnek a munkás hétköznapok, ám nem mind­egy, hogy mennyiért? Hiszen ez is közrejátszik majdan ab­ban, hogy választott hivatását ki érzi majd robotnak, és ki kar­riernek. A friss diplomások kezdőfizetése saját szakmájuk­ban igen széles palettán mozog. A „legegyszerűbb” eset a közalkalmazottaké. Az ő mun­kájukat az állam finanszírozza egy adott táblázat alapján. Pl. egy főiskolát végzett tanár bruttó 20, az egyetemről jövő 24 ezer forinttal vehető fel. En­nél a tanárhiánnyal küszködő kis falvak sem ígérhetnek töb­bet, legfeljebb szolgálati lakás­sal csábíthatnak magukhoz egy-egy fiatal munkaerőt. A közalkalmazotti réteghez tar­toznak az általában szintén a helyi önkormányzatok által fenntartott művészegyüttesek tagjai. A Pécsi Szimfonikus Zenekar zenészei is a D, E, F rangsor szerint kapják pénzü­ket, aminek fejében előre rögzí­tett kondíciók szerint kötelesek játszani a színházban, Nemzeti Filharmónia koncerteken stb. Ruhapénzt nem kapnak, csak öt évenként egy-egy fellépő szere­lést. A Pécsi Nemzeti Színház a minimálisnál is kevesebbet tud fizetni, a színház vezetőinek is pirul az arcuk, hogy jó művészi teljesítményért sem tudnak ho­norálni egy kezdőt havi 18 ezer forintos fizetésnél többel. A szintén közalkalmazott kezdő orvos a saját Al-Es ka­tegóriájának megfelelően 25.500-at kaphat, ehhez jön a munkahelyi (veszélyességi) pótlék a pathologusok és rönt- genesek esetében, ami maxi­mum 8.500 forint. Ennél sokkal nagyobb titok övezi a nagyobb kereseteket. A közgazdasági karon végzettek­ről az a hír járja, hogy már első munkaévükben megkeresik a havi 50-60 ezret. Ezzel szem­ben egy 100 százalékosan ma­gyar tulajdonú pénzintézet pé­csi fiókigazgatója állítása sze­rint a náluk kezdő fiatal nagy­jából a közalkalmazotti bért kapja. Az is igaz, hogy miután kitanulták a szakmai fortélyait, a legtöbben vegyes tulajdonú bankokhoz mennek tripla fize­tésért. A végzett jogászok leg­többje ma 2 évig ügyvédbojtár­kodik, és annyit keres, ameny- nyit az ügyvéd vagy ügyvédi társasiroda ad neki. Azonban számára az igazi fizetség a szakma fortélyainak elle- sése. M. K. ) Létezik-e strandetikett?

Next

/
Oldalképek
Tartalom