Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-22 / 198. szám

1995. július 22., szombat VÁROSAINK Dhnántúli Napló 9 A díj havi egy forint Az önkormányzat a Pécsi Atlé­tikai Club használatába adja a Tüzér utcai atlétikai sportpá­lyát. A használatba adás díja - jelképesen - havi 1 forint. A közgyűlés viszont feltételül szabta, hogy a klub köteles az atlétikai pályát és a hozzá tar­tozó létesítményeket a diák- és szabadidős sportversenyek, va­lamint az egyéb önkormányzati és egyetemi sportrendezvények céljára ingyenesen rendelke­zésre bocsátani. Plusz parkgondozás garázsok révén A Bokor és az Avar utcák kö­zött húzódó 628 négyzetméte­res saroktelket a terület közvet­len környezetében lakók közös­ségének adta el az önkormány­zat. A közművesített, ám ré­gebb óta elhanyagolt ingatla­non a lakók közössége - gép­kocsi-tárolási gondjaik enyhíté­sére - 16 darab garázst szándékozik építeni. A közgyű­lés 2770 forintos négyzetméte­renkénti áron adta el a telket az építőközösségnek. Az ügylet­nek a testület három feltételt szabott. Az építőknek azt, hogy a garázsokat magastetővel és az az utcafronti épületsort egy­szerre, egységes anyaghaszná­lattal kell megépíteni, az ügylet lebonyolítójának, a Közüzemi Rt.-nek pedig azt, hogy a te- lekelaádsból befolyt összeget parkgondozásra kell fordítani. • • Önkormányzati támogatások Az önkormányzat jogi, igazga­tási és ügyrendi bizottsága a támogatási kérelmekről döntve 100-100 ezer forint támogatást nyújtott a Vakok és Gyengénlá- tók Baranya Megyei Szerveze­tének, a Vasutas Művelődési Ház által szervezett fúvószene­kari találkozó céljára, tovább 30-30 ezer forintot a Somogyi Nyugdíjas Klubnak és a Vasasi Nyugdíjas Szakszervezetnek. * Építtető és építész élvezettel alkot Új „kisváros” a Jakab-hegy lábánál Akkor vetett szemet Pécs erre a területre, itt a Jakab-hegy lábá­nál, a 60-70-es évek fordulója tájt, amikor még a húsipar sertés- hizlaldája és a talaj­erő-gazdálkodási te­lephely volt itt. Aztán hosszú csend követ­kezett, bár a terület mindig is szerepel Pécs perspektivikus lakásépítési területei sorában, csak éppen az úgynevezett töme­ges lakásépítésre volt alkalmatlan. (Emlé­kezzünk csak: ilyen okból „bukott meg” a bolgárkerti terv, pe­dig ott 4000 körüli la­kásmennyiség lett volna elhelyezhető, s adta át a helyét Lvov-Kertvá- rosnak.) Utóbb a MÉV akart ott építkezni a dolgozói számára. Akkoriban született a szándék, amikor a leglidércesebb ál­mokban sem jutott senkinek az eszébe a honi uránipar össze­omlása. Mindazonáltal az akkor már kézben lévő tervek mégsem léptek a megvalósulás útjára. Most viszont talán a város legintenzívebb lakásépítkezése folyik itt a Vöröskő utcától nyugatra. Az említett utca ke­leti oldala Patacs széle, a túlol­dal ehhez is, a mögötte épülő Új-Patacshoz is igyekszik ha­sonlítani. A régi a megszokott családiház-építés képét mu­tatja: a változó méretű telek - kert - „közepén” díszes kerítés mögött áll a többnyire sátorte­tős ház. A túloldalon a telkek kisebbek, a házak ugyan „kö­zépen” állnak, de nincs már sá­tortető ... Mögöttük meg valami egé­szen más van, amit Gömöry Já­nos városi főépítész így jelle­mez: „Kisvárosias település- formát akartunk itt létrehozni, mintegy a Rácváros folytatá­sát”. Az idegen, aki először rója itt az utcákat, előbb hökkenten szemlélődik, de aztán hamar feloldódik a zavartsága, és egyre inkább tetszeni kezd a ritka látványosság, mert érzi, tudja, hogy igazi utcán jár, s at­tól (is) érzi igazinak, hogy a há­zak „összeérnek”. Úgy, amint városban szoktak. A telkek - kétszáz körüli a számuk - nem nagyok, ennélfogva a házak sem, vagyis nem luxusmére- tűek, és sok kertészkedésre való lehetőség sincsen. Az építési előírás is egyszerű: földszint + tetőtér. Emeletes házról tehát szó sem lehet. Ravasz módon persze ezt az előírást is ki lehet játszani. A garázsok a pince­szinten vannak, ezt némelyek tényleg pincének értelmezik, s az autóval elég meredeken le­het lehajtani a garázsba. Másutt viszont a pince a talaj szinten van, ettől a ház szinte emele­tessé magasodik. A sűrű telekosztás - hallot­tuk ezt is a főépítésztől - még az első urános beépítési tervből ered, bár az akkori elképzelé­seknek már nyomuk sincs. Ta­lán a Zsongorkő utcai emeletes társasházak?... Ezeket min­denesetre valahogy a sorból ki­lógónak érzi az ember. Sokszínű, sokarcú ez az épülő „kisváros”, nincs itt két egyforma, vagy akár csak egy­másra hasonlító, a szomszédot utánzó ház. Sokfelé felismerni egyes építészek sajátos stílus­jegyeit, de még ők sem ismétlik önmagukat. Szemlátomást épít­tető és építész egyaránt nagy élvezettel alkot, ezért többsé­gükben jó házak születnek. S ezt még serkenteni is lehetne, ha itt valami külön, „Az év la­kóháza” pályázathoz hasonló­val méltatnák a legjobbakat, legszebbeket. Úgy tűnik, még több évig tartó építési folya­matról van itt szó. Persze, ma még csak sejteni lehet, milyen is lesz összessé­gében ez a „kisváros”, hiszen annyira elszórtan folyik az építkezés. A következtetésre egyes, már elkészült, kisebb házsorok alkalmasak. Hársfai István Önkormányzati testületi munka nyári szünetben Pécs Megyei Jogú Város Köz­gyűlése a nyári szünet idejére a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra ruházta át hatáskö- rileg a halaszthatatlan és fontos döntések meghozatalát. A bizottság első ülése július 18-án volt. Két lakásügyi elő­terjesztést fogadtak el, jóvá­hagyták a Pécsi Közterület­fenntartó és Kertészeti Kft. névváltoztatási kérelmét, amely ezentúl BIOKOM Kft. néven szerepel. Az egészségügyi szakbizottság ajánlása alapján az alacsony kártyaszám miatt elfogadták a 26-os számú házi­orvosi körzet felosztását a szomszédos 18., 23. és 28-as körzetek között. Megtárgyalták a parkfenntar­tásra fordítható keretösszeg megemelésének a lehetőségét és felhívták a városüzemelteté­sért felelős Közüzemi Rt. veze­tőit a szakirányú irodával, a vá­rosi főkertésszel való egyezte­tésre e tárgyban, valamint a par­lagfű (vadkender) irtás azonnali megkezdése ügyében. Zárt ülésen tárgyalta a bi­zottság a szociális, illetve át­meneti segélyezések ügyében benyújtott fellebbezéseket, majd a külső szervek és civil társadalmi szervezetek megse­gítésére elkülönített keretösz- szeg terhére támogatási kérel­meket bírált el, ítélt oda értékes közösségi tevékenységet foly­tató egyesületeknek, szemé­lyeknek, szervezeteknek. Végül döntött a bizottság a nyári szünet első közgyűlése időpontjáról, amely augusztus utolsó napján lesz és másnap, szeptember 1-én ünnepi köz­gyűléssel folytatódik Pécs Me­gyei Jogú Város Közgyűlése ál­tal alapított kitüntetések ünne­pélyes átadásával. Molnár Tamás Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnöke Szerelmetes városaink N em tudhatjuk, szeretik-e, egyáltalán ismerik-e egymást, de nálunk most utcaszerte kitáblázva menthetetlenül hírbe ke­rültek: Lahti, Eszék, Kütahya, Fellbach, Graz, Kolozsvár, Se­attle, Tucson, vagyis Pécs testvérvárosai a szomszédos Drává­tól a Csendes-óceán partjáig, a finn tavaktól Anatólia belsejéig. A táblákra az persze már nem fért fel, hogy melyik város mi­kor és miért lett Pécs „testvére”, milyen messze van tőle távol­ságban, méretben, lélekszámban, országában betöltött szerepé­ben mennyire különbözik? Mekkora a „testvérvárosi” utasfor­galom - ha van ilyen egyáltalán -, és a népesség milyen töredé­kének lehet akár csak halvány ismerete is e „rokoni” szálak lé­téről? Továbbá a városok vezetői és testületi között milyen gyakori, vagy egyáltalán érdemben van-e tájékozódás, együtt­működés? Profitálunk-e az ilyen kapcsolatokból, vagy csak egy nagyon szűk kör utazgatási igényét emelik „közérdekűvé”? Szinte ahány testvérváros, annyiféleképpen eltérőek a válaszok. Ezekről nem beszélhetnek a táblák, szót ejtettek viszont róla a nyár elején a közgyűlésben, amikor igényként felvetődött: koncepciót kellene kimunkálni arról is, hogy milyen irányba és feltételekkel bővüljön Pécs testvérvárosi kapcsolatrendszere. Jobb későn, mint soha. A téma pedig nagyon is időszerű: a képviselők, tisztségviselők vagy most, vagy ezután nyaralnak, javarészt tán külföldön, s a kellemest összekötik a hasznos­sal)?): esetleg új testvérvárosokat keresgélnek a nagyvilágban. S itt a probléma gyökere: megtévesztő a fogalom. Testvére ugyanis vagy van valakinek, vagy nincs, az nem a keresésen, a kölcsönös választáson és a szimpátián múlik, mint a barátság, vagy a szerelem. A városok közötti kapcsolat egyébként legin­kább az utóbbi érzelemhez hasonlít, hiszen erős esztétikai vo­natkozásai is vannak. A hangsúly azonban mégis az „is” szócs­kán van, kedves városatyák: a hasonló érdeklődés és érdekek és az összeillés egyéb földrajzi, gazdasági és kulturális paraméte­rei döntően behatárolhatják, hogy egy vonzalom mennyire lehet tartós. Mert az ellentétek lehet, hogy vonzzák egymást, de alig­hanem a városokra vonatkozóan is Antoine de Saint Exupery- nek van igaza: „A szerelem nem abból áll, hogy bámuljuk egy­mást, hanem, hogy ugyanabba az irányba nézünk". Jelenlegi „szerelmetes” várospartnerei közül Pécs vajon hánnyal tud ma ugyanabba az irányba nézni? Ennek összeszám- lálásához egyetlen kéz is bőven elegendő. Dunai Imre Megúszni a következő tanévet Tetőződő iskolafelújítások 22,2 millióért A város idei költségvetésében az intézményfelújítási céltarta­lékból az oktatási ágazat 42 millió forinttal részesedik. A közgyűlés közoktatási bizottsá­gának döntése értelmében eb­ből az összegből összesen 22,2 millió forint jut az önkormány­zati fenntartású iskolákra. Nagy mértékű munkák elvégzése nem szerepel a tervben, hiszen a fenti összegből 16 intézmény részesedik, s ezek közül egyik­ben sem lesz - illetve folyik - olyan felújítási munka, amely a kivitelezési költség eredeti ter­vezete szerint meghaladná a 2,4 millió forintot. A munkák jelle­géből kitűnik, hogy a legtöbb iskola szeretné szárazon, vagyis beázás nélkül megúszni a kö­vetkező tanévet. A felújítási munkák magától értetődően zömmel a nyári is­kolai szünet alatt zajlanak. A Központi Menza függőfolyo­sója homlokzatának felújítása 2,4 millió forintba, a Bánki Donát utcai és a Berek utcai is­kola tetőzetének javítása és a Liszt Ferenc Zeneiskola teljes tetőfelújítása egyenként 2 mil­lióba, a Dolgozók Önálló Gim­náziuma balesetveszélyes ud­vari homlokzatának felújítása 2,4 millió forintba, Teleki Blanka Kollégium tetejének szigetelése 0,7 millióba, a Rad­nóti Kollégium tetőzetének és homlokzata párkányának felújí­tása 0,6 millióba a „Ziper- novszky” Gépipari Szakközép- iskola tornatermének és öltöző­inek tetőszigetelése 1,1 milli­óba, a Jurisics utcai iskola tető- szigetelése és csapadékcsator­nájának a felújítása együtt 2,4 millióba, az Ágoston téri iskola tetőjavítása és egy szintjén a radiátorcsere összesen 1,2 mil­lióba, a Köztársaság téri iskola tornatermének és öltözőinek te­tőszigetelése 0,9 millióba, az „Árpád fejedelem” Gimnázi­umban a felülvilágítók vasszer­kezetének újramázolása 0,6 millióba, a TÁSI-ban a tűz- és villamossági védelmi felülvizs­gálatok és javítások 0,4 milli­óba, az Esztergár L. utcai iskola tetőszerkezeti és bádogjavítása 0,9 millióba, a Rácvárosi iskola tetőfelújítása 0,4 millió és vé­gül a ANK Gimnázium távhő- ellátó vezetékének cseréje 2,2 millió forintba kerül. D. I. Muzsikusok sétánya Egy korábbi Városvédő őrjá­ratban már jeleztem, hogy a Pé­csi Szimfonikus Zenekar igaz­gatójával, Szkladányi Péterrel közös javaslatunk szerint a Fe­rencesek utcájából nyíló, „félig kész” lépcsős gyalogos átjáró megkaphatná a várostól a „Mu­zsikusok sétánya ” elnevezést, s meg lehetne hosszabbítani az Apáca utcáig, ha az ott lévő há­zon az átalakítást el tudná vég­zeteim az önkormányzat. Bár a javaslat a város zenei életének múltjában jártasabbak számára természetes, a laikus nagyközönség számára azon­ban tartozunk az indoklással. Pécs a múltban és a jelenben sokat hivatkozott és hivatkozik kulturális hagyományaira, s alighanem így lesz ez a jövőben is. Városunkban igen neves ze­neművészek működtek, akik hazai, sőt nemzetközi vonatko­zásban is számottevő életművet alkottak tevékenységükkel. Méltó lenne Pécshez, hogy ezeknek emléke előtt egy szép sétánnyal tisztelegne a város, s lehetővé tennné alkotó képző­művészeinek, hogy szobrokkal megörökíthessék őket. Ä sétányon végighaladók a szobrok mellett elhelyezett is­mertetőkből megtudhatnák, hogy ki is volt Amtmann Pros­per, Weidinger Imre, Frenz S. Hölzl, Lickl György, Hoffer Károly, Ernster Dezső, Agócsy László, Glatt Ignác, Várhalmi Oszkár, Kürschner Emanuel, Kalliwoda Olga, Maros Rudolf, Paulusz Elemér, Sass Dezső, Wachauer Károly, Angster Jó­zsef, Zupancsics Vilmos, Jaksch Ede, Horváth Mihály, Gyermán István ... Vargha Dezső Veszélyes zebra - Jó, hogy egyre több helyen találkozhatunk az utak mellett élősö­vénnyel, ami a természetes szépségén túl egy kicsit leköt a kipufogógázból, s esőben védi a gyalogost a járművek fröcskölésétől is, valamint megakadályozza a tiltott átkelést. Az Ybl Miklós utcában is kár lenne kiirtani a járda széléről, csak a posta előtti gyalogátkelőhelynél kellene egy kicsit megnyesni, mert a az útra lelépőket elrejti a járművezetők elöl. fotó: tóth Hatályba léptek Pécs Közgyűlése a nyári szüne­tet megelőző két napos ülésén tömegével alkotott rendelete­tek, amelyek zöme a július 20-ki kihirdetéssel lépett ha­tályba. Ezeket akkor felsorol­tuk, most csak azokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek nem ren­dezési tervekhez kapcsolódnak. Ilyen rendelet az 1995. évi 31. számú az Árpád városrészben garázsok létesítéséről; a 34. számú az első lakáshoz jutó fia­tal családok támogatási rend­szeréről 1995. évben; a 35. számú a parkolóhelyek megvál­tásáról szóló 1994. évi 4L számú rendelet módosításáról; a 36. számú - Szabolcsfalut érinti - a haszonállatok tartásá­ról szóló 1993. évi 40. számú rendelet módosításáról. A rendeletek megtekinthetők a Hatósági Iroda ügyfélszolgá­latánál (Kossuth tér 1-3.). é V 4 A „póznaerdőt” és vezetékhalmazt nem számítva a Korsó utca képe is igen jó benyomást kelt fotó: Tóth László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom