Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-22 / 198. szám

10 DHinántúli Napló Gazdaság 1995. július 22., szombat Fizettek a Zsolnay tulajdonosai Stratégiai terv készül a részvénytársaság jövőjéről Hagyomány és érték fotó: Tóth László Az árral szemben Nem az adók és más elvo­nások növelésével, hanem a központi kiadások csökken­tésével kívánják pótolni az Alkotmánybíróság döntése nyomán kiesett 12 milliárd forintos költségvetési for­rást - közölte Bokros Lajos pénzügyminiszter az Érdek­egyeztető Tanács ülésén. A pénzügyminiszter a stabilizáció eredményének tulajdonítja, hogy a második negyedévben lassult a költ­ségvetési hiány növekedési üteme, és az első három hó­napban felgyülemlett 150 milliárd forinttal szemben „csupán” 42 milliárd forint­tal nőtt a deficit. További határozott intéz­kedésekkel, a társadalom- biztosítási alapok nullszal­dós vagy ahhoz közeli mér­legével tartható év végéig a 300-320 milliárd forintos költségvetési hiány. Ez pe­dig legfeljebb a fele annak, ami a „Bokros-csomag” nélkül elérhető lett volna. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala szerint a társadalomnak nincs jövő­képe. Azért nem támogatják a kormány stabilizációs prog­ramját, mert nem tudni, mi várható hosszú távon a mai lemondásokért cserébe. A kormány nem tudta elfogad­tatni tervét a társadalommal, amely emiatt ellenzi a meg­szorításokat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,24 Osztrák schilling 12,97 USA-dollár 126,56 ECU (Európai Unió) 168,94 Nemzetközi napok a Miskolci Vásáron Határidőre teljesítették fize­tési kötelezettségüket a Zsol­nay Rt. új tulajdonosai. A magánszemélyekből álló be­fektető csoport megkezdte a cég átvilágítását. Még ebben az esztendőben szeretnék meghatározni az új fejlesztési irányokat, a részvénytársaság stratégiai céljait. Adminiszt­ratív létszámcsökkentést nem terveznek, de javítani kíván­ják a dolgozói állomány mi­nőségét. Egy hónappal ezelőtt került pont a pécsi Zsolnay Porcelán- gyár Rt. privatizációjának vé­gére. A nagy tradíciókkal bíró patinás cég többségi tulajdonát a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt. közreműkö­désével egy magánszemélyek­ből álló befektető csoport sze­rezte meg. Az új tulajdonosok az elmúlt hetekben a gyár gazdálkodásá­val és szervezetével ismerked­tek. Első benyomásaikról a kö­vetkezőképpen számoltak be lapunknak:-Nagyon fontos informáci­ókat kaptunk a cégről. Kedvező hírként értékeljük, hogy gaz­dálkodási és technológiai téren is vannak kihasználatlan tarta­lékok. Negatív jelenség vi­szont, hogy az elhúzódó priva­tizáció miatt szinte megszűnt a vállalat jövőképe. Éppen ezért az egyik legfontosabb feladata­ink egyike, hogy a menedzs­menttel közösen meghatároz­zuk azokat a gazdasági és tech­nológiai célokat, amelyek élte­tik a céget, megteremtik annak egységét - összegezte a legfon­tosabbakat Tóth József’, a tulaj­donosi csoport egyik tagja. Az új tulajdonos megjelené­sével létszámstopot vezettek be a részvénytársaságnál. A befek­tetők ugyanakkor hangsúlyoz­zák, hogy nem kívánnak admi­nisztratív úton létszámot csök­kenteni - minden jó dolgozóra igényt tartanak. Szeretnék vi­szont, ha minőségében javulna a dolgozói állomány, aminek érdekében immár privát alapon tovább folytatják a Zsolnayban nagy hagyománnyal rendelkező belső képzést. Érdekes újdonság, hogy a privatizáció hírére megélénkült a piaci érdeklődés a gyár ter­mékei iránt. A jelenséget így ér­tékelte Petrahai Ferenc, a tu­lajdonosi csoport ugyancsak a cég ügyeivel foglalkozó képvi­selője:- Egyelőre óvatosan kell bánnunk a beérkező megrende­lések elvállalásával. Az igé­nyek pontos kielégítése érde­kében, a tervezett marketing of- fenzíva előtt alaposan meg kell ismernünk a cég technológiáját és kapacitásait. Örömmel vet­tük ugyanakkor a cég vezetésé­nek egy korábbi, Zsolnay már­kabolt-hálózat kiépítésére vo­natkozó ötletét. Ami a közeljövőt illeti, moz­galmas időszak elé néz a cég az év végéig. Ősszel rendkívüli közgyűlésen választják meg a részvénytársaság új tisztségvi­selőit, év vége előtt pedig ese­dékes a szerződésbe foglalt 150 millió forintos készpénzes alap­tőke-emelés. Egyelőre még bi­zonytalan, hogy mire fordítják az összeget, többek között ezt is tartalmaznia kell annak a stra­tégiai tervnek, amelyet szep­temberben szeretnének elkészí­teni a tulajdonosok. * A Zsolnay Rt. privatizáció­jával kapcsolatos információ, hogy az APV Rt. 110 millió fo­rint értékű részvénypakettet kí­nált fel a vállalat dolgozói szá­mára megvásárlásra. A hírek szerint az alkalmazottak élnek a lehetőséggel, jelenleg folyik a felmérés, hogy a a Munkaválla­lói Résztulajdonosi Program keretében ki mennyiért jegyez a részvényekből. Kaszás Endre Meddig tart a kárpótlás? Tízmilliárd forintnyi kárpótlási jegy 200 ezer hektárért Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban több mint tíz kilométer hosszú az elintézett iratok sora. Ez valószínűleg hosszabbra is nyúlik majd, hiszen a kárrendezések még mindig folyamatban vannak. Nemzetközi üzleti napokat szervez a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a július 22-30 kö­zött zajló Miskolci Nemzetköz Kiállítás és Vásár keretében. A naponta 10 órakor kezdődő üz­leti találkozók és a rajtuk részt­vevő városi küldöttségek így követik egymást: július 24. - orosz üzleti nap (Vologda), jú­lius 25. - szlovák üzleti nap (Kassa, Pozsony), július 25. - cseh üzleti nap (Bmo, Uherské Hradiste, Zsolna), július 26. - ukrán üzleti nap (Ungvár, Lemberg), július 27. - román üzleti nap (Arad, Valcea, Vas- lui, Szatmár, Braila), július 28. - EK nap (holland, német, oszt­rák, svájci, francia és vegyes­kamarák képviselői). A kárpótlásra jogosult családok kétharmadának ügye elintéző­dött - számolt be tegnapi tájé­koztatóján Nagy Ferenc, az Or­szágos Kárpótlási és Kárrende­zési Hivatal elnöke. Összesen 2,5 millió döntést hoztak eddig, ami 97 %-os eredményt jelent. A mintegy 70 milliárd forint névértékű, eddig fel nem használt kárpót­lási jegyből hozzávetőlegesen 10 milliárdnyit földvásárlásra szánnak a kárpótoltak, ám ez­zel szemben mindössze 200 ezer hektárnyi az e célra szánt földterület. A feszültséget még az a legutóbbi rendelkezés sem oldja föl, amely elsőbbséget ad az eredeti kárpótoltaknak. A csaknem másfél millió vagyoni kárpótlási igény közül másodfokon már csak 46 ezer ügy esetében kell dönteni. Hátra van még 40 ezer, volt munkaszolgálatos kérelme. Nehezíti az ügyintézést, hogy még mindig százával érkeznek a levelek, amelyek így kez­dődnek: „nem tudtam, hogy kárpótlásra jogosult vagyok”. A személyi kárpótlási ügyek törvényi szabályozást igényel­nek. A nyugdíj, a nemzeti gon­dozási díj, és a semmisségi ügyek esetében a hivatal javas­latot készít a jogszabályalkotók számára. B. B. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Elkeltek az OTP-részvények Az elmúlt hét az ellent­mondások jegyében telt el mind a tőzsdén, mind a tőzsdén kívüli (OTC) pia­con. Az élénkülés és a tel­jes érdektelenség egy­szerre volt jelen. A tőzsdei papírok napi for­galma a hét elején 30-40 mil­liós volt, a hét közepére 100- 150 millióra növekedett, több papír árfolyama emel­kedett. A hét legstabilabb papírja a Danubius Rt. részvénye volt. Napi forgalma 20 és 50 millió forint között mozgott, árfolyama stabilan 1200- 1250 forinton állt. Egész héten emelkedett az Egis pa­pírja is, csütörtökön már 2740 és 2745 Ft volt az árfo­lyam. A hét nyertese címet az In­ter-Európa Bank papírja kapta, melynek árfolyama hétfőtől csütörtökig közel 300 forintot emelkedett. Nagy forgalommal büsz­kélkedhetett a héten még a Prímagáz - 3150 Ft körüli stabil árfolyamon. Egész héten stagnáltak a Fotex, a Richter és a Pannonplast pa­pírjai, kielégítő forgalom mel­lett. Naponta mintegy 30-50 millió forint címletértékű kárpótlási jegy cserélt gazdát a parketten, 245-250 forin­tos, emelkedni nem akaró ár­folyamon. Csak korlátozott fellendü­lés jeleit mutatja az OTC- piac. A MÓL, az Antenna Hungária, a Konzumbank és a Chinoin társaságok részvé­nyei emelkedtek, bár a forga­lom enyhén szólva sem ne­vezhető kielégítőnek. A hét nagy jegyzései közül az OTP részvénykibocsátási akciója július 21-én sikeresen zárult. Az előzetes várakozások­nak megfelelően enyhe túl­jegyzésre is sor került - 1,4 milliárd forint értékben. Va­lószínűleg az ÁPV Rt. 960 millió forintos tartalékcso­magjának csak egy része kelt el tegnapig. A másik banki papír, a Pos­tabank Rt. részvényének jegyzése lanyha érdeklődés mellett zajlik. Részint, mert a nyári uborkaszezon napjait éljük, részint pedig azzal is magyarázható, hogy igen hosszú - szeptemberig tart - a jegyzési időszak. Nem volt áttörés a disz­kont-kincstárjegy aukción sem, az 1 hónapos papír ka­mata évi 28, a 3 hónaposé pedig évi 32,5 százalék körül alakult. Az egyéb értékpapír-piaci események közül kiemelke­dőnek számított, hogy a héten megalakult a Munici­pal Rt., mely nemcsak az ön­kormányzatoknak, hanem az eredeti kárpótoltaknak is lehe­tővé tette a jegyzést kárpótlási jegyért. Alaptőkéje 500 millió forint. A vállalati kötvények kö­zül igen sikeresen zajlik a Reálszisztéma papírjának jegyzése. A 40+4 százalék megtette hatását, eléggé csá­bítónak ítélte a közvéle­mény, hiszen a jegyzési he­lyeken eddig mintegy félmil- liárd forint értékben jelentet­ték be igényüket magánsze­mélyek. Tóth Zoltán Cashline Bróker Kft. Jól fizet a vágóbárány Hónapok óta élénk az érdek­lődés az állattenyésztési tá­mogatások iránt. A Mezőgaz­dasági és Erdészeti Alapból igényelt támogatások 78%-át üszők, 18%-át kocasüldők, 3%-át jerkék beszerzésére kérték az állattartók. Mindez arra enged következ­tetni, hogy a termelőknek a fel- vásárlási árak ingadozása elle­nére is megéri állatot nevelni. Az elmúlt hetekben egyes térségekben csökkent a válasz­tott borjak, növendékek és a se­lejt tehenek ára. Borjút már 22- 24 ezer forintért lehet kapni. A magyar tarka bikáért kilo­grammonként 128, keresztezett fajtájáért 120-130 forintot kér­nek. A selejt tehenet kilónként 120-135 forintos áron kínálják. Megszűnőben van a hízóser­téspiacon kialakult túlkínálat, amely az utóbbi hónapokban kissé visszavetette a termelők tartási kedvét. A nagyüzemi hí­zóállatok ára kilogrammonként 150-170 forint, a kisüzemben nevelteké valamivel kevesebb, 125-157 forint. Jelentősen megugrott viszont a tenyészál­latok ára: tenyészsüldőt 30-40 ezer forintért lehet beszerezni. A vágóbárány értéke stabilan tartja magát. A felvásárlók ver­senyeznek az állatokért. A 13- 16 kilós bárányok kilójáért 395, a 20-24 kilósakért 335, a 24 ki­logrammnál nagyobb súlyú­akért pedig 310 forintot adnak. Talán ennek köszönhető, hogy sok állattartó még támogatás nélkül is szívesen vállalkozik juhállományának fejlesztésére. U. G. Nyitás előtt a pécsi bau-Max Az osztrák tulajdonos 2-3 év múlva várja a forgalom fellendülését Az osztrák érdekeltségű bau- Max áruházlánc rövidesen új üzletet nyit Pécs határában. Nyugati szomszédunkban a „csináld magad” mozgalom fő kiszolgálója cég, az osztrák áruházak színvonalához és kí­nálatához hasonló felhozatalt kíván megvalósítani a baranyai megyeszékhelyen is. A nyitás előkészületeit el­lenőrizte tegnap Pécsett Karl­heinz Essel, a vállalat tulajdo­nos vezérigazgatója, és dr. Christian Weiland, a bau-Max Magyarország Rt. vezetője.-Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon jelenleg vannak gazdasági és szociális problémák, amelyek kihatnak a vásárlóerőre is. Reméljük vi­szont, hogy 2-3 év múlva meg­indul a lassú fellendülés. Ad­dig is, más üzleteinkhez hason­lóan a pécsi áruház munkatár­sainak is az lesz a feladata, hogy minél szélesebb társa­dalmi rétegekből csalogassák be a vásárlókat, és minél több árut eladjanak.- Milyen rétegre számítanak elsősorban vásárlóként?- Hagyomány nálunk, hogy nem alakítunk ki külön célcso­portokat, kínálatunk, illetve széles skálán mozgó áraink a társadalom minden rétegéhez szólnak. Nem titok az sem, hogy számítunk a déli határ fe­lől érkező bevásárlótúristákra is, ilyen forgalmunk az ottani stabilizáció létrejöttével szin­tén erősödhet. Távlati terve­inkben horvát bau-Max áruház megnyitása is szerepel.- A pécsi áruház mit kínál az augusztus 9-i nyitástól?- A vásárlók mintegy 30 ezer termék között -barkács- gépektől a csavarig, kerti és szobanövényektől a szaniter áruig - válogathatnak majd a „csináld magad” mozgalom szellemében. Öröm számomra, hogy polcainkon egyre több magyar árut tudunk elhelyezni, itteni beszállítóink egyre in­kább megfelelnek szállítási és csomagolási elvárásainknak. Szeretnénk erősíteni a magyar gazdaságot, hiszen az a mi üz­leteinkbe is nagyobb vásárló­erőt hoz. K. E. A tulajdonos-vendégek körbejárták a már nagyrészt feltöltött áruteret fotó: Tóth László b i

Next

/
Oldalképek
Tartalom