Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-22 / 198. szám
8 Dunántúli Napló Riport 1995. július 22., szombat A vadászterületek új felosztásánál a leghangosabb szava a pénznek lesz A gímszarvasnak nincs státusza Elkapták az orvvadászt, hét őzet találtak nála. Per, majd ítélet: 150 napi elzárás, vagy naponként 50 forint. Az őzhús ára most kilogrammonként 450 forint. Nem a jogalkalmazás a hibás. Ma Magyarországon szinte képtelenség a vadászatot, a vadgazdálkodást megfelelő mederben tartani, helyes irányba terelni. Az, hogy újabban mindenki lopja a vadat, nem új a szakembereknek. De minek alapján büntessenek? A védett állatok közül például a borz eszmei értéke 10 000, a vidráé 250 000 forint. A genetikai szempontból a világörökség részeként nyilvántartott magyar gímszarvasnak nincs eszmei értéke. Fáik Komád, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal vadászati felügyelője szerint: egy jogállamban nonszensz, ahogy mi kezeljük a vad és autó összeütközéséből eredő károkat. Az autóban okozott kárt annak a területnek a tulajdonosa köteles megtéríteni, ahonnan a vad kiváltott. A vadban keletkezett kárt nem lehet mérni. Már csak azért sem - hangsúlyozza Fáik Konrád -, mert a magyar jogban a szarvasnak nincs státusza. Mindezt bevezetésként érdemes elmondani a kérdés elé: miért hiányzik a vadászati törvény? Mi az eredménye annak, hogy egy 1961-ben hatályba lépett jogszabálynak - az erdőtörvénynek - csak egy röpke kis fejezete szól a vadászatról, a vadgazdálkodásról? Túl azon, hogy ennyi idő múltán mindenképpen elavultságáról kell szólni, megemlítjük: Ausztriában csak a salzburgi tartományi vadászati törvény önálló kis kö- tetecske. Több mint tíz éve már, hogy sorban készülnek a vadászati törvény tervezetei. Soha sem kerültek javaslat formájában a törvényhozók elé. Éppen most készül a sokadik változata, amelyik a hírek szerint szeptemberben kerül a kormány elé, hogy majd a jövő évben egy csomagban tárgyalja a parlament a természetvédelmi, az erdő- és a halászati törvénnyel együtt. Ha külön törvény lesz, s nem újfent része az erdőről rendelkezőnek.- Szerencsésebb lenne - véli a megyei vadászati felügyelő -, ha önálló jogszabályként fogadnák el, de - teszi hozzá - az sem lenne baj, ha rossz törvényt hoznának, csak lenne már valami! A mai „folt-hézag-folt” szabályozás sok zavart szül. Egy példa: ilyen kategóriája a magyar jognak: orvvadász, nincs. Lopásként kezelik. Az őzek előbb írt esete jelzi, milyen súllyal. Ha valaki ellop egy egymillió forint értékű gímszarvas-bikát, összehasonlíthatatlanul olcsóbban ússza meg, mint ha ugyanennyi pénzt lopna el egy bankból... A ma nagy kérdése: kié lesz a vadászati jog? Úgy tűnik, eldőlt: a földtulajdonosé. Miután a nagyvadas területnek legalább 4000 hektárosnak kell majd lennie, társult területeket kell kialakítani. Csakhogy egyelőre az sem tisztázott: mit nevezhetünk nagy vadas és mit apróvadas területnek? Ha az új törvény hatályba lép, egyik napról a másikra megszűnnek a most érvényes területbérleti szerződések. Az új területeket a vadászati hatóság jelöli majd ki- ha akkor még lesz Földművelésügyi Hivatal. Gyakorlatilag teljesen más felosztást eredményezhet. A mai erdőgazdaságoknak is bérleti díjat kell majd fizetniük, ami komoly érvágás lehet: ma ők szednek be ilyen címen pénzt a területbérlő vadásztársaságoktól, s javít ez gazdasági eredményeiken. Minden mezőgazdasági profilú jogi személy bérelhet majd vadászterületet, magánszemély nem. Ám hogy milyen hosszú időre, ez sem dőlt még el, márpedig ezt meg kell határozni, hogy a terület kirablásának elejét vegyék. Fáik Konrád szerint az új felosztásban a leghangosabb szava a pénznek lesz. A jogszabályi hézagokra még egy példa. Ébben az évben vezették be a vadvédelmi bírságot. A lényege: hibás kilövés- mínuszpontos - esetén a pontok számától függően kell büntetésként meglehetősen súlyos összegeket fizetni. Három miEbéd helyett a pénzt kérnék A napi ebéd hírének első hallásra örülnek. De mihelyt kiderül, hogy a nyugdíjuk ösz- szegének függvényében fizetni kell érte, már gondolkodóba esnek és az utóbbi időben egyre többen kérdezik: nem lehetne, hogy az ebéd helyett, inkább azt a pénzt kapnák meg, amivel a szociális gondozás kiegészíti az általuk befizetett díjat? Nem lehet. A szociális étkezés, illetve az idősek klubjaiban nyújtott kétszeri étkezés - ebéd, uzsonna - a gondozás egyik formája, amit a települések önkormányzata az alacsony jövedelmű, idős, magát nehezen ellátó emberek részére biztosít. Adott ez a lehetőség azok számára is, akik az átlagosnál magasabb összegű nyugdíjjal rendelkeznek, de nekik 100, illetve 120%-os térítést kell fizetniük. Pécsett, a belvárosi körzetet jelentő Egyesített Szociális Intézményekhez hét - Vöröskereszt u., Csaba u., Apáca u., Nyugdíjasok Háza, Pécs-So- mogy, Vasas, Szabolcsfalu - időseket befogadó klub tartozik. Négyszáztíz embernek tudnak kora délelőttől késő délutánig közös programokat, ellátást, esetenkénti kirándulást, illetve mosás, vasalás erejéig szolgáltatást nyújtani. Az ebéd és az uzsonna is a napi ellátásba tartozik. Jelenleg az egy főre eső 8400 forintnyi jövedelem határ alatt ingyenes az ebéd és az uzsonna. Ettől az összegtől felfelé, - jövedelemtől függően emelkedik a térítési díj. A 15 961-16 800 forint jövedelemmel rendelkező személy az ebédért 100, az uzsonnáért 30 forintot fizet naponta. Gyakorlatilag ez a felső határ, mert nagyon kevesen vannak, akik 16 800 forint nyugdíjjal rendelkeznek, illetve vállalják a 120 százalékos napi térítési díjat. A legtöbben az 50-60 százalékot térítők kategóriájába tartoznak. Amíg korábban, aki csak tehette élt azzal a lehetőséggel, hogy napközibe, klubba járjon, vagy otthon ebédet, különböző szolgáltatásokat kérjen, mostanában egyre többen vannak, akik visszavonulnak ezektől az ellátási formáktól, illetve egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: nem lehetne-, hogy az étel helyett, az ebéd árát kapják meg? Szintén a pénzszűkére lehet következtetni abból a gyakorlatból, hogy lemondják a házi gondozói szolgálatnál a takarítást - egy óra díja 120 Ft - pedig egyértelmű, hogy szükségük lenne rá. Szomorú és sajnálatos jelenség, hisz elemi igényekről mondnak le idős emberek. Kényszerből. T. É. nuszpont esetében legkevesebb 100 000 forintot. Az idei nyárelő őzbak-vadászatának mérlege: ilyen címen 5 millió forint bírságot kellett volna Baranyában kiszabni. Nem lehetett - mert a jogszabálynak nincs végrehajtási utasítása, nincs meghatározva, mi minősül mínuszpontnak ... Fáik Konrád reméli: világörökség-rangú gímbikáink bőgési szezonjára, augusztus végére, szeptemberre leírják, hogy legalább ezek a trófeás vadjaink valami védelmet kapjanak. Mészáros Attila Magyarul magyarán Fiú vagy lány? Kedves barátom, aki vérbeli tanárként még nyugdíja korában se mondott le nyelvi igényességéről, a következő, külön lapra felragasztott, újságokból kivágott címekkel lepett meg. Ezek a következők: Marinko Magda szerbiai bűntársa - Magda Marinko tagad - Marinkót kivezették a tárgyalóteremből - Áll-e valaki Marinko mögött. Föléjük ezt a kérdés írta: Fiú-e vagy lány? - Aki a tévé híradásait nézi, annak aligha kétséges, hogy fiú, férfi a nemzetközi terrorizmus e sztárrá „magasztosult” hir- hedett alakja. Neve azonban megtévesztő, ha újságokban leírva találkozunk vele. Szerb nemzetiségű személy kételemű személyneve a magyar szokással ellentétben fordítva írandó, azaz első helyen a keresztnév (más szóval a magyar utónév, az indoeurópai nyelvekben elő- név) a második helyen a családnév vagy vezetéknév. Szlavista (a szláv nyelveket tudományosan művelő) barátom szerint ez esetben Magda a vezetéknév, amely apai ágon magyar eredetről, családi kapcsolatról árulkodik. A Magda családnév elég általános nálunk is, főként Baranyában. Az Éva és Kata családnevekről népmonda is szól. (L. a Rejtett kincsek nyomában című baranyai mondagyűjteményt!) Ezek szerint a Magda Marinko sorrend magyar szabályt követ. A nemzetközi jog szerint azonban a Marinko Magda a szabályos. Megerősíti ezt az a tény, hogy a Marinko gyakori a keresztnév a szerbeknél, horvátoknál. Eredeti alakja a Marin. (L. Velin Marin!) Kedvelik a ki- csinyitőképzős változatokat, így lesz a Marin-bó\ Marinko, amely magyarra fordítva azt jelenti: kis Marin. Miként a János mellett a Jankó, a Ferenc mellett a Ferkó. Nőneveink közül Etel az Etelka, az Arany az Aranka, a Piros a Piroska alakban állandósult. Az újságírás gyakorlatában e kérdéssel összefüggésben a következetlenség hibáztatható. Egyszer így, másszor úgy. Ez nem megy. Ha mindenáron magyarosítani akarják (Ne tegyék!!), akkor legyen Magda Marinko. Verseinek megjelentetése arról árulkodik, hogy a magyar kultúrát kívánják gyarapítani általa. Ha viszont a szláv névhasználati szokás szerint járnak el, akkor a Marinko Magda a helyénvaló. Ha így írták, mondták volna, és írnák, mondanák mindaddig, amíg az újságok és az elektronikus sajtó páratlan szenzációként tudósít e hirhedett kalandor bírósági tárgyalásairól, nevetségessé téve a magyar bíróságot, akkor a címben megfogalmazott kérdést fel se kellett volna tennie az igényes újságolvasónak. Rónai Béla kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 8-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Kovács úr, ne felejtsen el gondosan bezárni mindent, ha távozik.” Kiss Gy. u. 26; Matt Jánosné, Pécs, Kertváros u. 19; Leipold Renáta, Berkesd, Kossuth Lajos u. 23. Az utalványokat postán küldjük el.
