Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-19 / 195. szám

1995. július 19., szerda VÁROSAINK Dhnántúli Napló 9 Ellehetetlenítik a kis kórházakat? Gyermekosztály, bezárása előtt A bezárás réme már nem fenyegeti a siklósi kórházat, az öröm mégsem teljes, a gyermekosz­tály megszüntetése továbbra is tervben van fotó: Müller Andrea A menedékes munkavállalás Menekültügyi koordináció volt Siklóson Siklós Gyülekezeti alkalmak Siklós, katolikus templom: szentmise vasárnaponként 9 és 19 órától, szerdánként 7.30- tól, a többi napon 7 órától. Minden hónap 2. szombatján 19 órától horvát nyelvű mise van. Siklós, református temp­lom: istentisztelet vasárnapon­ként 10.30-tól, csütörtökön­ként 18 órától gyülekezeti, péntekenként 19 órától ifjúsági bibliaóra van. Orvosi ügyelet A háziorvosi ügyeleti rend Sik­lóson: 19-én, szerdán ügyel dr. Nagy Katalin, 20-án dr. Szilá­gyi Imre, 21-én dr. Torbó Márta, 22-én és 23-án dr. Töl­gyesi Éva és dr. Ficzek Éva, 24- én dr. Nagy Katalin. A Siklósról induló autóbusz járatok Kémes: xx5.25, xx7.19, ++8.09, xx 16.33. Kisharsány: xxl4.45. Mohács (Lippón át): xx 14.45. Nagymányok: 16.50. Pécs (Garén, Bissén át): x6.15, X13.45. Sellye: xx5.25, xx7.19, ++8.09, xxló.33. Szi­getvár: xx7.19, ++8.09, xxl6.33. Vajszló: xx5.25, xx7.19, ++8.09, xxl6.33. Jelmagyarázat: x hétfőtől szombatig, xx hétfőtől pénte­kig, ++ szombaton és vasárnap. A siklósi és környékbeli lakosoknak lapunkra elő­fizetni, a terjesztéssel kap­csolatos panaszokkal élni a helyi terjesztési hálózat vezetőjénél, Sovány Sán- dornénál lehet Siklós- Gyűdön a Heremvölgyi u. 8. alatt vagy a 72/352-053- as telefonszámon. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Az egészségügy átsrukturálása még mindig napirenden lévő téma. A baranyai általános kór­házakat, köztük a siklósit sem fenyegeti már a bezárás réme, ám hogy eddigi ellátási rend­szere változatlanul maradna, ar­ról sincs szó. Faludi Zsigmond igazgatóval beszélgetve előbb a májusi eseményekre tekintünk vissza. Köszönik a kórház el­leni tiltakozáson résztvevők együttérzését. Megemlíti, hogy a bezárás ellen tiltakozók kö­zött az ismerteken kívül szót emelt a Magyarországi Néme­tek Önkormányzata, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a német katolikus egyház szer­vezésében ténykedő cigány se­gélyszervezet. A viharfelhők tehát nem osz­lottak szét teljesen. A 153 ágyas kórházban a 27 ágyas gyermekosztály megszüntetése A siklósi vár felé véve az irányt délután kettőkor alig látni ki­ránduló buszokat. A jegyárusító hölgyek is legyezik magukat a 35 fokban. Sok a keletnémet és a francia, mondják. Több csa­lád kimondottan A Tenkes ka­pitánya filmsorozat miatt kere­kedik föl. A régi siklósi a vár­kapu oroszlánjának kitátott szá­jába rituálisan bedugja okiét. A várpince évek óta zárva tartó ét­terme mellett étlap hirdeti a bélszínt várkapitány módra. A látnivalók közül az első a kínzókarma. A lábbilincs mel­lett pöttöm lány fogja szoro­még tervben van. Az igazgató úgy véli, az ellátási területen a gyermek szakellátás biztosítása továbbra is erkölcsi, szakmai kötelességük. A gyermek járó­beteg-ellátás forgalma, akár­csak az ügyeleté, évek óta fo­lyamatosan emelkedik. Ha nem tesznek lépéseket e szakellátás megerősítésére, az politikai kérdéssé is válhat, mivel az or­szágos átlagnál jóval magasabb a többszörösen hátrányos hely­zetben élő gyermeklakosok száma a térségben. A kórház a megoldás tárgyi feltételeit igyekszik saját erőből megte­remteni, ám a jelenlegi finan­szírozási rendszer mellett el­kelne az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár segítsége. Emellett a hajléktalan, a rossz szociokulturális körülmények között élő betegek, az étkezési hiányállapottal küzdők kielé­sabban a nagymama kezét. A múzeumi részen egyre több a német turista. A földszinti kesz­tyűs kiállítás 1870-es évekbeli fekete csipke ruháival, százade- leji fűzős cipőjével hirdet egy régi, boldog kort. A pince gótikus kandallója előtt a falfirkán Ágnes vall sze­relmet Milánnak. Kövek közt hivatalos írás: a gótikában a Siklósi családé, majd a nádor­méltóságú Garaiaké voltak e fa­lak. A Siklósi Szalon első eme­leti kiállítására még csak-csak fölsétálnak a várral ismerke­dők, ám a második emeleti szo­gítő ellátása is csak az OEP és a szakmai kollégiumok egyeztető összefogásával képzelhető el. Dr. Faludi Zsigmond aggó­dik amiatt, hogy a kis kórházak működtetésének lehetetlenné tételét adminisztratív módsze­rekkel valósítják meg. Erre utaló jel, hogy munkatervi szin­ten kidolgozták az új intézmé­nyi alapdíjakat. A siklósi kór­ház esetében a szorzó most 42 ezer forint, az új javaslat 33 ezer forintra szól. Tudomásuk van róla, hogy az Orvosi Ka­mara is elítéli ezeket a próbál­kozásokat. De felmutat egy má­sik tervezetet is, mely a 200 ágynál kisebb kórházak szak­mai működését kötné lehetetlen kritériumokhoz. Az objektív döntés joggal várható el. Ezt biztosítaná, ha az Orvosi Ka­mara erkölcsi felelősséget vál­lalna a döntésekért. bákig már kevesen jutnak el. Kár. Gádor István képzőmű­vész állandó tárlatának míves kerámiái, a vörös oroszlán, az ülő parasztfigurák, a hidegkék zömök nőalak szépségesek, marasztalók. Az izzadságukat törölgető látogatók inkább a büfébe, a kápolnába, az emelet külső erkélyére menekülnek. A várat jelenleg, ahogy ta­valy is, a művelődési központ üzemelteti. Bár a látogatók száma elmarad a múlt nyáritól, így is akadt hét, hogy 1600-an fordultak meg a Tenkes-menti műemlékben. A menedékesekkel több állami és nem állami szervezet is fog­lalkozik hazánkban, egymás munkáját olykor akaratlanul is keresztezve. Az ötödik éve tartó délszláv háború szerteá­gazó gondokat teremt a befo­gadó országok számára is. A múlt héten Siklóson tartott megbeszélésen először ültek tárgyalóasztal mögé a menedé­kesekkel foglalkozó állami szervek, a Magyar Menekültü­gyi és Migrációs Hivatal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága, és összesen hat nem ál­lami szervezet. A számtalan témakör közül kiemelten foglalkoztak az egészségügyi kérdésekkel. Te­lepülésenként változó az, hogy a menedékesek ingyen juthat­nak-e hozzá gyógyszerhez, vagy kifizettetik velük a gyógyszer teljes árát. Ideális megoldás lenne, ha minden vá­rosban kijelölnének egy patikát, amely fogadná a menedékese­ket. Á résztvevők megállapod­tak, hogy ebben a Népjóléti Minisztérium segítségét kérik. Helyi gond, tudtuk meg Pá- vics Jánostól, a siklósi önkor­mányzat menekültügyi tanács­nokától, hogy a körzetben vál­lalkozás létrehozására kapnak ugyan engedélyt az itt élő dél­szlávok, azonban ha saját vál­lalkozásuk dolgozói szeretné­nek lenni, azt már nehezen te­hetik meg. E kérdésben példa­adó lehet Csongrád megye, ahol az illetékesek a munkaü­gyi központtal együtt konszen­zusra tudtak jutni. Az ügy ren­dezése a feketegazdaság lecsa- polásának is része lenne. A ta­nácsnoktól még megtudtuk: a siklósi menekült iskolának 76 tanulója fejezte be az 1994/95- ös tanévet, s az előrejelzések szerint kevés gyermeket visz­nek haza, vagyis kevés család tér vissza az anyaországba. A menekültügyi koordiná­ciós konzultációkra ezentúl ha­vonta kerül sor, legközelebb Szegeden. Beremend a sajtó tükrében „1993. őszén indult Beremen- den egy összehangolt és a köz­ségi önkormányzat által támo­gatott helytörténeti kutató­munka, ami célul tűzte ki, hogy végre Beremend is rendelkez­zék egy átfogó, tudományos igényű falumonográfiával. A történeti forrásfeltárás egy le­ágazása a sajtókutatás, amely ezidáig ismeretlen és megle­pően izgalmas adatokkal, törté­netekkel gazdagította ismerete­inket.” - olvasható a közel 80 cikket tartalmazó 3 kötetet gyűjtemény előszavában, me­lyet az elmúlt héten megtartott képviselőtestületi ülésen adott át a szerkesztő, Gilbert Csaba pedagógus Beremend község vezetőinek. A kötetek az 1888-1993 kö­zötti időszakban a különböző folyóiratokban, heti- és napla­pokban megjelent, Beremend- del kapcsolatos írásokat tartal­mazzák. A szerkesztés érdekes­Anyakönyv Születtek: Czompó Árpád (Siklós), Bonyhádi Erika (Al- sószentmárton), Pécsi Ger­gely (Siklós), Németh Szimo- netta (Magyarbóly), Harmat Adrienn (Ipacsfa), Bartha Ri- chárd (Siklós), Párkányi Krisztián (Nagyharsány), Kondor Erik (Drávapalko- nya), Márta Alex (Matty), Ba­logh Krisztofer (Alsószent- márton), Horváth Dániel (Harkány). sége, hogy a már csak mikro­filmen tárolt cikkeket keretbe szedve, az eredeti újságokból fénymásolt írásokat pedig ha­sonmásban, más írások környe­zetében tartalmazza a sajtó­gyűjtemény. A gyűjtőmunkát Selényi Mik­lós, a Baranya Megyei Könyv­tár Helytörténeti Osztályának dolgozója, a Baranya Megyei Levéltár munkatársai és Gilbert Csaba végezték. A Beremend a sajtó tükrében című kiadvány mindössze két példányban készült. Egy pél­dány a BCM Rt. tulajdonába, a másik pedig a község könyvtá­rába került. Az utóbbi helyen bizonyára sokan kézbeveszik, hogy belelapozzanak, elcseme­gézzenek az elmúlt 105 év falu- történetét reprezentáló gyűjte­ményben. Beremend monográfiája vár­hatóan 1996. őszén kerülhet az olvasók kezébe. Bíró Lajos Házasságot kötöttek: Unger Attila és Fekete Mónika. Meghaltak: Maurer József (Siklós), Kis József (Rádfalva), Laczi Dezsőné Szávics Mária (Diósviszló), Pecikovics István (Siklós), Hegedűs Pálné Varga Veronika (Kásád), Palkovics Istvánná Fekete Mária (Siklós), Beck László (Siklós), Csőri Pé- temé Arany Margit (Old), Mo­gyorósi Ottó (Siklós), Pintér Józsefné Borda Mária (Kórós). Fűzős cipők, kék kerámiák A fiatalos lendület, a romantika és a lelki béke segíti az al­kotásban Tamacz Andreát FOTÓ: MÜLLER ANDREA Lelkek hegyekben, éjszakákban Vázlat egy tájportré-festőróí Megváltozott. Teljesen rend­ben van.- Már két éve festek - újsá­golja. Ä férjével, kisfiával Har­kányban élő Tamacz Andrea nem járta végig a művészpa­lánták szokásos útját. Ameny- nyit tudnak róla barátai, hogy szeretett rajzolni, a siklósi álta­lános iskolában Magyar László, rajtanára biztatta. Az­tán hosszú ideig nem nyúlt az ecset után. Helyette gyereket nevelt, és a varrt selymekben, szövetekben próbálta megsze­lídíteni a világot. Együtt nézzük képeit. A sö­tét, kék-fekete táj mellett az impressziók vidéke. Nem ha­gyományos tájképek ezek.- Hanem lelki tájak, portrék - vágja rá. - Ha valakinek az egyéniségét a tájban ragadom meg, az sokkal kevésbé durva, és versenyben marad az idővel is. Persze így is lehet kegyetlen arcképet készíteni. Hogyan kezdődött? Két éve kapott ajándékba egy akvarell- készletet. Az első képe, mely egy hatalmas, kiterjesztett szárnyú madarat ábrázolt, a ke­retezés után rögtön vevőre ta­lált. Aztán olajat vásárolt, és otthon nekiállt a következő­nek. Pécsett nemrég két kiállí­tása volt, a nagyobb a Gyöngy­szem Galériában, a másik a Lions Clubban, ahol elkapkod­ták munkáit.-Vannak már már vissza­térő vevőim. Mégsem ebből élek, és most úgy gondolom, sosem szeretnék főállású festő lenni. Mert akkor talán nem fordulna már elő az, hogy föl­megyek a kis műtermembe, ki­zárom a külvilágot, elfelejtem a fáradtságot, és tizenhét órán keresztül festek egyfolytában, ahogy nemrég történt. Ha telihold van, mondja, benne akkor érnek össze az ér­zések és gondolatok békévé. A misztikus, éjjeli világok neki otthonosak. Amikor megkéri a vele szemben ülő, hogy róla is fessen gondolatban egy tájat, hitetlenkedve hallgatja valódi színei, a hegyek és vizek, az ő országa egy képpé forrását. A fiatal festőnő pontosan látja. HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. 0 4 l * \ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom