Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-16 / 192. szám

1995. július 16., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Eszék városának jelképe lett A kék-fehér híd jelentősége 18 A földi erővonalakról érdek­lődött egyik olvasónk, aki hal­lotta, hogy ilyen húzódik Pé­csett is, meghatározott irány­ban, többek között érintve a bazilikát is. Az úgynevezett ley-vonalakat Európában elő­ször egy Alfred Watkins nevű amatőr régész vélte felfedezni 1921-ben, amikor egy egész hálózatot talált, s a vonalak hegycsúcsokat, régi templo­mokat, ősi romokat, sírdom­bokat, átkelőket kötöttek ösz- sze. Néhány ufológus szerint ezek a vonalak földönkívüli látogatók tájékozódását segí­tik elő, mások a Föld mágne­ses energiájával hozzák őket összefüggésbe. Egy londoni fizikus 1970-ben Gauss-mé- rővel megmért néhány me­galkot, s azt tapasztalta, hogy a kövek körüli mágneses energia messze az átlag felett van. Többek szerint például a híres angliai Stonehenge is ilyen energiavonalon fekszik. Van olyan nézet is, mely ab­ból indul ki, hogy a Föld maga is élőlényként viselke­dik, s energiavonalak hálóz­zák be, mint az emberi testet. A ley-vonalakhoz hasonlókat a régi kínaiak is ismertek, ők Sárkány-ösvényeknek nevez­ték ezeket, s megkülönböztet­tek aktív és passzív, pozitív és negatív ösvényt. Épületeiket is ennek megfelelően helyez­ték el. Harmatcsepp jeligéjű olva­sónk azt szeretné tudni, mi­lyen esélyei vannak egy régi, bonyodalmakkal teli kapcso­lat fenntartására. Úgy tűnik, egy ideig még hat a kezdeti mozgási energia, s a kapcso­lat, ha döcögve is, de marad. Partnere úgy látszik házas, vagy hasonló kapcsolatban él, és abból igazából nem is száll ki, még ha mindig kesereg is azon, hogy változtatnia kel­lene. Viszonyukat titokban kell tartaniuk, talán mert munkahelyi szerelem, de leg­alábbis túl sok lenne az isme­rős. Ez a helyzet mostanra a csalódottság érzésével töltötte el. Kapcsolatukat a megszo­kás jellemzi, és egyfajta egy­máshoz tartozás érzete, de sajnos be kell látni, hogy a szerelem elmúlt. Bonyolítja a helyzetet, hogy külön-külön is lenne még kapcsolatra lehe­tőségük, s ön attól fél, hogy míg partnere kapós, önt nem választaná senki. Válását is ilyen kudarcnak érzi. Tessék jobban bíznia önmagában! Ön nehezen dönt, pedig a sors még tartogat egy nagy isme­retlent az ön számára. Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit szerkesztő­ségünk címére. A borítékra kérjük írják rá: Kártyafag­gató.) Asszonyom, Ön nyert! Szertefoszlott illúzió A mórágyi kincses­bánya Ifjú Nagy Sándor békésen szántogatott mórágyi földjén, amikor az eke vasa egy koccanás után elakadt. A tüzetesebb vizsgálat során kiderült, hogy a ga­libát okozó tárgy nem egyszerű kődarab, hanem egy régi-régi fazekaske­mence. A helyszínre ki­szálló régészeknek sike­rült jó állapotban „ki­menteni” a leletet. A ke­mence még egyben volt - a szakértők szerint jelen­tős kultúrtörténeti értéket képvisel. Ráadásul Mórá­gyon az ilyen és ehhez ha­sonló esetek egyáltalán nem ritkák. Márcsak azért sem, mert a közelmúltban Nagy Sándor megint egy értékes szoborlelettel állí­tott be a megyei múze­umba. Gaál Attila, a szek­szárdi Wosinszky Mór Múzeum igazgatója sze­rint Mórágy, egy igaz kincsesbánya. Tudomása van több olyan személy­ről, akiknek értékes ma­gángyűjteményük van mórágyi leletekből, ugyanis a múzeumi tör­vény nem tiltja a felszíni kutatásokat és gyűjtése­ket. Bár a detektoros fémkereső használata ti­los, egyes helyeken e nél­kül is könnyen lehet érté­kes tárgyakat találni. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy Mórágy és környéke régészetileg évtizedek óta szemmel tartott körhyék, de pénz hiányában teljes feltáró munkát még nem sikerült végezniük. A környéken az őskori csiszolt kőbal­táktól kezdve a bronzke­resztig, pénzdarabokig, vagy akár középkori kor­sófülekig bármit lehet ta­lálni. Sírokat ugyan nem tárhatnak fel magánsze­mélyek, de az a „csoda” történt, hogy a dombok eltűnőben vannak, a sírok kibukkannak, így az ér­tékes leletek „maguktól” kerülnek elő a „magánku­tató” számára. Szerencsénkre - jelen­tette ki a múzeumigaz­gató - Mórágyon becsüle­tes emberek laknak és nem élnek vissza az „adománnyal”, így gya­korlatilag minden leletről tudunk. Hazafi Zsolt Színe azonos Eszék város zász­lajának színével. Eszék jelképe lett a júniusban felavatott köz­úti híd, amely összeköti a me­gye székhelyét Dél-B aranyá­val. Igaz, hogy a háromszög nagy része még megszállt terület, de 50 négyzetkilóméter Horvátor­szághoz tartozik. Az új létesít­mény egyelőre csak a Bellyei útra vezet, az ENSZ megfi­gyelő-állomásáig. Jelentősége azonban mégis hatalmas. Eszék és Baranya között fél évszázad alatt két közúti hidat kellett építeni ugyanazon a he­lyen. Az elsőt az ellenséges tá­madások miatt 1991-ben fel kellet robbantani. Ettől kezdve nemcsak a megszállás osztotta ketté Szlavóniát és Baranyát, hanem a lerombolt híd is. A horvát hatóság 1993-ban úgy döntött, hogy a bizonytalan politikai és stratégiai helyzet el­lenére is megkezdi az új híd építését. A kivitelezők két és fél év alatt fejezték be a munkála­tokat. A létesítmény hossza 216 m, szélessége 13,2, 13 elemből áll és a súlya 729 t. Az előző híd váza betonból épült, a mostani pedig acélvázas. Az összmun- kálatok értéke 30 millió kuna (3,6 kuna = 1 DEM). Lényeges megemlíteni, hogy Szlavónia- Baranya megye gondviselésé­vel különböző forrásokból fe­dezték a kiadásokat és az épít­kezés után nem maradt adós­ság. Az avatáskor megtudtuk, hogy a régi hídon a forgalmat a mai napig sem engedélyezték az illetékes ellenőrző szervek, pedig három évtizedig utaztunk rajta. Most, az új híd átadásakor a felügyelőség jóváhagyta a forgalmat a hídon át. A közúti híd karcsú vonalá­val szép a szemnek, de bíztató Talán még túlzás lenne azt ál­lítani, hogy a magyar Sexepil együttes már eljutott a csúcsra, és világsztárrá lépett elő, az azonban biztos, hogy rendszeres szereplőivé váltak a Music TV-nek. Eddig három videoklippjü- ket mutatták be, a harmadik idén, július 2-án került képer­nyőre „Jerusalem” címmel. Az együttest az alternatív rockot játszó zenekarok közé szokták besorolni, de vannak, akik szerint hard popot ját­szanak. A videoklipp zenei anyaga ősszel fog megjelenni a banda „Sugar for the soul” a lélektani hatása is. Egy lé­péssel közelebb kerültek a ba­ranyai menekültek hazájuk­hoz. A híd gazdasági jelentő­sége is hatalmas. Ha majd be­fejeződik a háború Boszniá­ban, akkor az adriai Ploce vá­rostól Eszéken, Dél-Baranyán és Magyarországon át szabad lesz az út Észak- Európába. Tehát a hídnak valóban össze­kötő szerepe van, habár a több ezer kilométeres útból csak 216 méteres szakasz. ílymó­című cd-lemezén és kazettán. A Sexepil nem új zenekar, mintegy tíz éve játszanak együtt. Az újdonság az, hogy Mick Ness holland énekessel dolgoz­nak, aki angolul énekel. Az új lemezt Brian Anderson producer irányítása alatt vették fel a budapesti Főnix Stúdió­ban, a keverést az Amerikai Egyesült Államokban, Madi- sonban végezték el. Itt olyan csapatok dolgoztak már, mint a Depeche Mode, a Nirvana és a U2. A lemez a Magneton/Wamer Music Hun- gary-nál jelenik meg. U. G. dón Horvátországnak is közve­títő szerep jut, ami növeli az ország tekintélyét. Most már csak Dél-Baranya politikai rendezését kell ki­várni, azután megnyílhat az udvari határátkelő. Szlavónia és Baranya polgárai akkor már két irányból is utazhatnak a magyarországi Baranyába, mint 1990 előtt. És ez fordítva is érvényes. Eszék várja a H- rendszámtáblás kocsikat az új hídon át. T. I. A természetvédő halála Nemrég vált ismeretessé, hogy június 25-én Pers- hore-i otthonában (Wor­cestershire grófság) 86 éves korában elhunyt Christopher Cadbury, az ismert ökológus, aki töb­bek közt azáltal tett szert világhírnévre, hogy meg­vásárolta az Indiai-óceá­non levő Aride szigetet és ott a világ egyik legna­gyobb madárparadicso­mát rendezte be. Az AP jelentése szerint a halál okát nem közölték. Mielőtt a természetvé­delemnek szentelte volna energiáit, Cadbury a csa­ládi gyümölcsfeldolgozó vállalatok egyikét vezette. izonyára sokan kaptak a Dél-Dunántúlon is „öröm­teli” értesítést az Euro Direct Service cégtől, melyben arról értesítették a címzettet, hogy egy fantasztikus, 2 személyre szóló üdülést nyert, amit telje­sen ingyen kap meg! A szerencsés nyertes választ­hat: vagy egy 3 csillagos szál­lodai elhelyezésű utazást az USA-ban, vagy luxus hajóutat a Níluson. Természetes annak ér­dekében, hogy megkaphassa az üdülésre jogosító hivatalos ira­tot, nem kell mást tennie, mint az „ örömteli” értesítéshez mel­lékelt Euro TV Shop katalógu­sából választ és megrendel va­lamely terméket. Asszonyunk ezt meg is tette, megkapta a 2 főre jogosító részvételi jegyet, melyben kö­zölték, hogy az utazás részletei­nek megbeszélése céljából ve­gye fel a kapcsolatot a Buda­pesten székelő Arma Kft.-vei. Néhány napos eredménytelen próbálkozás következett a nyer­tes vidék városkájából, a kft. te­lefonját azonban senki nem vette fel. Mi marad hátra? Fel kell utazni - nem kis költségért - Budapestre. Itt Asszonyunkat nem kevés meglepetés érte. Először is hosszú sorban várakoztak a „szerencsés” nyertesek, hogy illúzióik valóra váljanak. Egy kedves ügyintéző közölte, hogy New Yorkban biztosítanak 3 éj­szakára szállást. De: a repülő­jegyet a nyertesnek kell kifi­zetni, ami augusztus 15. után 67.700 forint egy főre. Ezenkí­vül kb. 6.000forint a repülőtéri illeték, 1.000 forint a vízum­költség, 1.800 forint a biztosí­tás, 5.500 forint a repülőtér és a szálloda közötti transzferkölt­ség. Az utazás nem csoportos, mindenki egyénileg vehet azon részt. Asszonyunk már annyira be­leélte magát az „örömteli” uta­zás lehetőségébe, hogy mindezt kész volt vállalni. Ekkor aztán meglepő tájékoztatást kapott: ebben az évben már sem a repü­lőgépre, sem a szállodában nem tudnak számára helyet biz­tosítani. A részvételi jegy jö­vőre is érvényes. De vajon mit hoz a jövő. ..? M. E. Háromszor szerepeltek már az MTV-ben A Sexepil sikerei: magyar világsztár születik? A világkiállítás elmaradása miatt pereskednek Nem készült ki a Kész Kft. Igencsak kellemetlenül érin­tette a a szegedi Kész Kft.-t a budapesti világkiállítás lemon­dása, ugyanis már aláírt szerző­désekkel rendelkeztek, a part­nerek meg kártérítést követel­tek. Éppen ezért a gazdasági tár­saság a jelentős anyagi veszte­ség miatt beperelte az Expo ’96 Kft.-t valamint a világkiállítást koordináló Kormánybiztosi Irodát. A társaságnak már kész szer­ződései voltak angol, olasz és holland partnerekkel. Kiállítani ugyan nem akartak, de az épít­kezések tervezésébe, kivitele­zésébe több millió forintot öl­tek bele, terveik szerint az elké­szült építményeket adták volna bérbe a megrendelőknek. Vagyis a társaságnak konkrét anyagi kára keletkezett a világ- kiállítás megrendezésének le­mondásával, a befektetett tőké­jük 550 millió forint, az elma­radt haszonnal együtt 2,4 milli­árd forintot követelnek a világ- kiállítás szervezőitől. Az első­fokú ítélet alapján a Fővárosi Bíróság az elsőrendű alperest, az EXPO’96 Kft.-t nem tette fe­lelőssé a nemzetközi kiállítás elmaradása miatt, de elszámo­lási kötelezettségét fenntartotta. A másik alperest, a Kormány- biztosi Irodát viszont teljes mértékben elmarasztalta. A társaságot az ítélet ked­vező helyzetbe hozta. A jogala­pot megállapították, s mivel le­hetetlenülés alapján szűnt meg a szerződés, az Éxpo’96 Kft. az elvégzett munkával arányos dí­jat téríti meg a szegedi kft.-nek, míg a Kormánybiztosi Irodát a teljes kárösszeg megfizetésére kötelezték. Az ítélet ellen mindkét érdekelt fél fellebbe­zett a Legfelsőbb Bíróságra. A társaság tulajdonosa és egyben ügyvezető igazgatója, Varga Mihály szerint a világki­állítási üzlet meghiúsulása nem küldte a padlóra vállalkozását, bár érzékeny veszteséget oko­zott, ezt próbálják peres úton behajtani. A tervezéssel és kivitelezés­sel foglalkozó cégnek most is sok a megrendelése, ők építet­ték a tompái határátkelőhelyet, az Ml-es út több építményét, valamint a kecskeméti Hilti- gyárat. B. G. Félig maszek bölcsőde Szekszárdim Az ország első önkormányzati magánbölcsődéje nyitja meg kapuit Szekszárdon. A város képviselőtestülete nemrég dön­tött úgy, hogy a szekszárdi Kadarka utcai bölcsődét bezárás helyett inkább - fenntartás fejében - bérbe adja. Több pályázó közül a vá­rosatyák bizalmát végül Ráczné dr. Rózsa Katalinnak sikerült elnyernie. Az ország első bölcsőde­tulajdonosa gondos ellátást, új babaruhákat, valamint vá­szon-pelenkák helyett mo­dem papírpelenkát ígér. Mindehhez fontosnak tartotta még hozzáfűzni, hogy nem családi kaláka rendszerben képzeli el a bölcsőde üzemel­tetését, hanem kizárólag szakmai alapon, amit a nagy gyakorlattal rendelkező gon­dozónők biztosítanak. Mint mondta: nem a gyer­mekeken kell kísérletezni, hanem azt kell alkalmazni, ami már régóta bevált. A gyermekek után egysé­gesen minden szülőnek napi 450 forintot kell fizetnie, ami természetesen teljes ellátást jelent. Mindehhez fontos hozzátenni, hogy Szekszár­don a „megmaradt” önkor­mányzati bölcsődében is - egy nemrég hozott képviselő- testületi döntés alapján - böl­csődei díjat szednek, napi 300 forintót. Ráczné szerint amennyiben színvonalasabb ellátást nyújt a magánböl­csőde, a szülők biztosan a jobbikba járatják majd gyer­mekeiket. Ráczné tisztában van azzal, hogy nagy profitra nem kell számítania. Blődségnek ne­vezi azt a feltevést is, hogy ő a gyermekekből akarna meg­gazdagodni. Szerinte azon túl, hogy a hatóságok mindent ellen­őriznek, garancia az is, hogy a szülők is beleszólhatnak az intézmény ügyeibe. Hiszen a bölcsődének kell megnyer­nie újra és újra a szülők bi­zalmát és amennyiben egy apa vagy anya úgy látja, hogy rosszul bánnak a gyer­mekével - netán spórolnak rajta a magánbölcsiben - azonnal és nyugodt szívvel kiveszi gyermekét. Hazafi Zsolt »

Next

/
Oldalképek
Tartalom