Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-13 / 189. szám

1995. július 13., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Vitráriusok az anyakönyvben Szigetvári körkép Kiállítás Fazekas Henrietta keramikus művész munkáiból nyílik kiállí­tás Szigetváron Július 14-én 16 órakor a Makovecz-vigadóban. A kiállítást Ruppert Annamária nyitja meg, közreműködik Stier Erika zenetanár, hegedűn. Koncert ' A Vigadó-téri Vasárnapok ren­dezvénysorozat részeként, Bencze Attila szervezésében jú­lius 16-án 19 órakor az idősebb korosztály körében is igen nép­szerű pop-énekes, Komár László ad koncertet, a Vigadó előtti téren. Orvosi ügyelet A háziorvosi ügyeleti rend Szi­getváron július 13-tól: 13-án ügyel dr. Bognár Gyula, 14-én dr. Halász László, 15-én vala­mint 16-án dr. Nyári Erzsébet, 17-én dr. Ferencz Irén, 18-án dr. Halász László és 19-én dr. Nyári Erzsébet. Útkarbantartás A Pécsről Szigetvárra vezető 6- os számú főközlekedési úton útpadkajavítást és a csatornák feletti hidak javítását végzi a kaposvári székhelyű Strabag KFT. Az út szélén kubikusok, munkagépek dolgoznak, a ve­zetés különös körültekintést igényel. Helyenként 60-40 km/h-ás sebességkorlátozá­sokra, torlódásokra kell számí­tani. Nehezíti a vezetést az útra felhordott sár és a por. Vitráriusok, azaz üvegkészítők emlékei után kutat a 77 éves Horváth J. Gyula, aki ötven évig volt Almamellék plébá­nosa. Évtizedek gyűjtőmunkája nyomán vált elevenné számára a zselici üveghuták története. Közülük is legkedvesebb számára a németlukafai, amely majd száz évig fennállt, és még századunk közepén is (nevé­ben) őrizte emlékét a pécsi Corso Kávéház épületében mű­ködő Lukafai Üvegraktár. A zselici huták a XVIII. szá­zad végén kezdtek működni. Tevékenységük az erdő hasz­nosításának egyik útja volt A szigetvári önkormányzati képviselőtestület legutóbbi ülé­sén öt évre új vezető óvónőt nevezett ki. Nagy Balázsáét ed­digi munkájáról és terveiről kérdeztük.- Kecskeméten az óvónő­képzőben végeztem 1975-ben, azóta a Széchenyi utcai óvodá­ban dolgoztam. Nem vezető­ként, de több szakmai munka- közösséget irányítottam. Ebben az óvodában létrehoztunk egy alapítványt „Kicsi vagyok én” névvel, melynek titkára va­csakúgy, mint a hamuégetés, hamuzsírfőzés (a hamuzsír a szappan és a kocsikenőcs alap­anyaga volt). A huták erdőkben patakparton működtek (a víz a hűtés miatt is fontos volt), egy- egy vitrárius telepen körülbelül 200-an éltek. Az öblösüveg gyártáson túl táblaüveg- és ab­lakkeret-készítéssel foglalkoz­tak. A vitráriusok 25-35 év alatt élték fel a környék faállomá­nyát, aztán elhagyták falvaikat, vályogházaikat elemésztette a természet. így szűntek meg a somogyhárságyi, a szentmár- toni és szentlukai huták. A né­metlukafai üveghuta azonban gyök. Az alapítvány a szociáli­san hátrányos helyzetű gyer­mekek felkarolásával foglalko­zik. Tornaszobát építettünk, gondoskodtunk az óvoda játék­pótlásáról, gyermektomát is in­dítottunk. Készültem az állásra, mivel tudtam, hogy az eddigi vezető­óvónő nyugdíjba készül, kollé­gáim is biztattak. Úgy éreztem tudok tenni az intézményekért. Legnagyobb tervem a működő- képesség megőrzése, mivel a fenntartással egyelőre csak 1799-től 1888-ig működött, igaz közben 15 évig nem hasz­nálták. Kaposvári kereskedők tartották fenn felismerve annak jelentőségét, hogy Lukafáról minden időben jó úton közelít­hető meg pécsi üzletük. (Az üveg kényes áru, rossz úton összetörik.) Az erdei üvegkészítésnek a modem erdőgazdálkodás és az új égetési technikák terjedése vetett véget. A Németlukafán feltárt kemencét és a lukafapusz- tai majorságot már a mai erdé­szek döntötték össze: fontosab­bak nekik a külföldi vadászok, mint a múlt emlékei. P. P. küszködik a város. Nem be­szélve arról, hogy egy felmérés szerint, az ovis gyerekek 54 százaléka valamilyen okból ki­folyólag hátrányos helyzetű, egyre több családnak jelent ne­hézséget a hozzájárulás befize­tése. Ebben az ügyben kell elő­ször tennem valamit. A gyerekek hiányozni fog­nak, bár néhány foglalkozáson ezután is velük lehetek majd. Talán ez kárpótolni fog, és az, hogy több gyerek boldogságá­ért ténykedhetem. S. Cs. Új látványosságra lehetnek fi­gyelmesek a régi és az új 6-os út találkozásánál azok, akik gyakran járnak Szigetvár felé autóval, hiszen itt egy elhagya­tott, elgazosodott árokparton sziklakertet létesített a sziget­vári Adria Üzletház vezetője magánvállalkozás keretében. A sokak által megcsodált és lefotózott kertben a siklósi márványköveket egzotikus nö­vények díszítik, melyek minden évszakban virágoznak, sőt van­nak olyan növények is, melyek termést is hoznak. A huszonéves hobbikertész, aki szerényen inkább a háttér ben marad, főleg örökzöldeket, kúszónövényeket és cserjéket telepített, de megtalálható itt a császárkorona, a madárbirs és a japán birs is. A titokzatos vállalkozó el­mondta, hogy az engedélyt könnyen megkapta az önkor­mányzattól, hiszen a közterület gazdátlanul és kaszálatlanul várta megmentőjét. Az építés­nél az öntözőrendszert a kövek alatt helyezték el és gombnyo­mással működtethető. A szilda- kertet természetesen az Adriai­tenger ihlette, de sajnos a ten­ger illatát nem tudja idevará­zsolni, ehelyett viszont min­denki élvezheti a szín- és illat­pompás virágkavalkádot. Rendes Z. Két hétig csak cseregyerekek Készült a megmérettetésre Új vezető' óvónőt neveztek ki Szigetváron Új piaci rendelet Szigetváron a piacot önkor­mányzati rendelet értelmében négy részre osztották: zöldség-, virág-, gyümölcs- és iparcikk­árusító területre. Az asztalok ki­jelölése folyamatban van. Az oldalt összeállította: Stefanies Csaba A Csertői Nevelőotthonban élő körülbelül 80 gyermek nyári vakációja a szűkülő lehetősé­gek ellenére is élményekben gazdagnak ígérkezik. Akiket nem vettek magukhoz szülők, patronálok, azok nyáron is a nevelőtanárok felügyelete alatt állnak. Amint azt Hajdú Mária igazgatóhelyettes elmondta, változatos programokkal idén is képesek megtörni a nevelő- otthoni élet egyhangúságát. A ma Szlovákiába induló há­rom gyerek ingyenes nyaralását teljes egészében németországi patronálok támogatják. Szom­baton tizenhármán indulnak székelyföldi körútra. A 16 na­pos túra részben önköltséges, a gyerekek zsebpénzt igényeltek a Nevelőotthonnak fizetett csa­ládi pótlékból, de a szállás és az élelem ingyenes. Az első négy napot a Csíkszeredái Gyermek- otthonban töltik majd. Ez egyébként a jövőben kiépítendő testvérkapcsolat első találko­zója lesz. Az út további állomá­sain Székelyföld nevezetessé­geivel ismerkednek a kisdiá­kok, Székelyudvarhelyen, Szo- vátán és Marosvásárhelyen kempingben éjszakáznak. Ugyancsak szombaton, 32 gyermek kezdi meg nyaralását Balatonberényben. Az utolsó tíz gyerek hétfőn a Szegedi Otthonba indul cserenyaralásra. Július 17-től két hétig csere­gyerekek vakációznak a Csertői Nevelőotthonban. P. P. Kétújfalut is megtekintették a vendégek FOTÓ: LÖFFLER Vendégek Ausztriából Szigetváron, Kétújfaluban, Teklán és Endrőcén járt ked­den a steiermarki polgármes­terek delegációja. Első állomásuk a szigetvári városháza volt, ahol Veszp­rémi Zoltán alpolgármester fogadta őket. Félbemaradt testvérkapcsolatuk ügyében folytattak tárgyalást. Ezután a Tinódi Lantos Sebestyén Ál­talános Iskolába látogattak el. Kolics Pál igazgató elmon­dása szerint kezdeményezé­sükre a vendégek ígéretet tet­tek egy steieri iskolával való partnerkapcsolat kiépítésére. A szigetváriak elképzelései­ben kölcsönös nyári táborozá­sok, sportrendezvények, taná­rok ausztriai továbbképzése szerepel. A küldöttség Kétújfaluban folytatta a partnerlehetőségek feltérképezését. Farkas János polgármester elmondta, hogy tárgyalásaik jó hangulatban folytak. Megtekintették a község legfontosabb intéz­ményeit, majd a horgásztóhoz ruccantak le. A szomszédos Endrőce és Tekla is bemutat­kozott a küldöttségnek. A 3 település az iskolai nyelvi képzés fejlesztésében, a tu­rizmus kiépítésében vár segít­séget az osztrák polgármeste­rektől. Egyikük megígérte, hogy visszatér hozzájuk, ezút­tal üdülőként, s már most megkezdődött a szervezése azoknak a családoknak, me­lyek szívesen foglalkoznának osztrák turisták nyaraltatásá- val. A vendégek kedvező ta­pasztalatokkal búcsúztak. Egyelőre a kapcsolat fenntar­tásában állapodtak meg. V. G. Az oroszlánrész a hotelé Zrínyi várában 1962-ben nyi­tott meg a Mecsek Tourist ki- rendeltsége Szigetváron, amely kezdetben beutaztatással fog­lalkozott; az idegenforgalom fellendítésére volt még hivatott. Munkájuk eredményét mi sem jellemzi jobban, minthogy az 1972-ben átadott Oroszlán Szálló a Mecsek Tourist keze­lésében hetven százalékos ki­használtsággal működött. A 1970-80-as években leg­inkább belföldi vendégei voltak a hotelnek, aztán szinte töme­gével jöttek a volt szovjet cso­portok. A ’91-es évek elején sok jugoszláv vendég érkezett (a volt szovjetek elmaradoztak) Szigetvárra, a bevásárlóturiz­mus mellett szerencsére felfe­dezték a gyógyvizet is, a szál­lóvendégek javarészét ők tették ki. Az olcsóbb kategóriájú szo­bákat keresték, viszonylag rö­vid ideig tartózkodtak a város­ban, de többször visszajöttek. A délszláv háború kirobbanása óta már a volt jugoszlávok sem jellemzők a hotelben. Jelenleg üzletemberek fordulnak meg az Oroszlánban leggyakrabban, il­letve olyan belföldi turisták, akik Baranyával ismerkednek és olcsó szállást igényelnek, hi­szen az árak csupán hatod-he­ted része a pécsi áraknak. így a kihasználtság még mindig átla­gosnak mondható, amivel ke­vés hazai hotel büszkélkedhet, tudtuk meg Gudlin Líviától, a hotel vezetőjétől. Sok bevétele származik a vá­rosnak a turistákból, üzletem­berekből, amiben a hotelnek „oroszlánrésze” van. Jelenleg is a Mecsek Tourist működteti, ők hozzák a vendégeket. Talán több turista is felkeresné a vá­rost, ha a nemrég gyógyvízzé nyilvánított termálvízre na­gyobb infrastruktúra épülne ki. Egy kisebb méretű strandra nem lehet gyógyturizmust épí­teni, pedig Szigetvár a megye „Hévize” lehetne. S. Cs. Újra nyílhat a nagydobszai tájház Az önkormányzat már régen lemondott róla A nagydobszai tájház felújítá­sát és kiépítését 1971-ben kezdte meg a Baranya Megyei Tanács, majd 1984-ben nyitotta meg kapuit az idelátogató ér­deklődők előtt. A rendszervál­tás után 1991-ben a ház tulaj­donjogát felajánlották a nagy­dobszai önkormányzatnak, akik akkor ezt elutasították és utána sem tekintették fontosnak a falu egyetlen látványosságának kar­bantartását. A múlt évben a Műemlékvédelmi Felügyelőség kötelezte a tulajdonost a felújí­tásra, hiszen a zsúpfedél 3-4 évente a időjárási tényezők ha­tása miatt cserére szorul. Ekkor a tulajdonjog a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet kezébe vándorolt, akik elvállalták a tájház rendbehozatalát. Begovác Rózsa a Néprajzi Múzeumtól elmondta, hogy a nagydobszai önkormányzat már a tárlat odatelepítésénél sem segített és később sem érezte kötelességének a ház őr­zését és rendbentarását. így 93- ra az épület megsüllyedt, a zsúptető pedig beázott. Dr. Horváth Lajos, nagydobszai körjegyző szerint a tájház a fa­lunak semmiféle hasznot nem hozott, a belépőjegyek szár­mazó bevétel mégis az önkor­mányzat zsebébe vándorolt. Kovács László, a KVSZ ba­ranyai kirendeltségének veze­tője azt a felvilágosítást adta, hogy az új zsúptető már az idei nád-termésből elkészül, to­vábbá megvan a felújításhoz a kivitelező és a tetőhöz a háncs­kötő is. A nyár végére elké­szülő épület funkciójáról egy­előre még nincs döntés, de a múzeum készen áll a kiállítás visszatelepítésére, melyről a falu vezetői olyan könnyedén lemondtak. A dobszai körjegyző sem­mire nem emlékszik az üggyel kapcsolatban, ami azért is érde­kes, mert néhány döntés nem jöhetett volna létre az ő véle­ménye nélkül. Az elfelejtett dokumentumok persze magu­kért beszélnek és cáfolhatatla- nul mutatják, hogy a falu veze­tésének nyűg volt a tájház. Persze sokkal könnyebb volna az egészet a földbe dóze- rolni és eladni a telket, de sze­rencsére van műemlékvédelem, csak pénz nincs rá. Rendes Z. Nyár végétől talán újra látogatható lesz a tájház Fotó: löffler Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei 4 t i I Egzotikus kőkert a 6-os út mellett Az önzetlen magánvállalkozó hobbiból „városszépít”

Next

/
Oldalképek
Tartalom