Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-13 / 189. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. július 13., csütörtök Következik a búza - Dunafalván is befejeződött az őszi árpa aratása. A Kossuth Mgtsz 41 mázsás átlagtermést ért el 212 hektárnyi területén. Az átlagnál gyengébb termés főleg vadkárral magyarázható. Felvételünk egy egyébként kicsit jobb termésátlagot (55 q/hektár) elért egyéni vállalkozó betakarításáról készült. fotó: tóth László Nincs komoly vevő a Siklósi Bútorgyárra, bár még hirdetik A minimális ár harmincmillió A kisbirtok hatása a búzavirágokra Megfelelő védekezés híján több tízmilliárd forintos kárt is okozhat nálunk évente a gyomok elszaporodása. A megművelt magyar mezőgazdasági területnek 20-25 százalékát bontja gyom a szakemberek szerint, akik akkor tartják elgazo- sodottnak a táblát, ha 10 százalékát már gyomnövények bontják - hangzott el az Európai Gyomkutató Társaságnak a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen rendezett 9. konferenciáján, amelyen 36 ország 300 küldötte tanácskozik a héten a gyomok elleni védekezésről. Hazánkban évente mintegy 140 millió dollár értékű növényvédő szer fogy. A szakemberek úgy vélik: kémiai és mechanikai módon egyaránt védekezni kell a dudva ellen, például lángszórós gyomirtással. Elterjedt gyomnövény nálunk a parlagfű, de sok kárt okoz a vadköles és a maszlag is. A birtoknagyság-változást követően ismét megjelentek a szántóföldeken a száz évvel ezelőtti gyomnövények, a konkoly és a búzavirág is. Tanácskoztak a gazdajegyzők Két napon át Kaposváron tanácskoztak Somogy, Tolna, Zala és Baranya megye gazdajegyzői. A fórum, amelyen minden nemrégiben hivatalba lépett gazdajegyző részt vett tegnap ért véget. A szakmai továbbképzésen többek között megismerkedtek az agrárkamara céljaival, a rájuk váró szakigazgatási és szakmai feladatokkal. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. július 12-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 199,86 201,80 203,74 ausztrál dollár 90,54 91,44 92,34 belga frank (100) 435,63 439,93 444,23 dán korona 22,99 23,22 23,45 finn márka 29,20 29,49 29,78 francia frank 25,78 26,03 26,28 gör.drachma(IOO) 55,26 55,80 56,34 holland forint 79,92 80,71 81,50 ír font 205,35 207,33 209,31 japán yen (100) 143,65 145,11 146,57 kanadai dollár 93,01 93,90 94,79 kuvaiti dinár 418,63 422,76 426,89 német márka 69,48 90,37 91,26 norvég korona 20,14 20,34 20,54 olasz líra (1000) 77,50 78,24 78,98 osztrák sch. 12,73 12,86 12,99 portugál esc.(100) 85,11 85,94 86,77 spanyol pes.(100) 104,24 105,24 106,24 svájci frank 107,65 108,72 109,79 svéd korona 17,34 17,51 17,68 USA dollár 125,83 127,04 128,25 ECU (Közös Piac) 165,96 167,58 169,20 Nincs még vége a Siklósi Bútorgyár felszámolásának, bár az ezzel megbízott cég, a Pénzügykutató Rt. szakembere, Rózsahegyi György bizonygatja: folyamatosan árulják a vállalatot, ám a kereslet szinte egyenlő a nullával, senkinek sem kell a faipari cég. Ha viszont a vállalkozást nem tudják eladni, kénytelenek lesznek a még meglévő vagyont részletekben meghirdetni, információik szerint a különféle vagyontárgyak iránt van kereslet. A bútorgyár tavaly ment csődbe, a hitelezők kérték a felszámolását, mert nem láttak lehetőséget a nyereséges gazdálkodásra. Elbocsátották a 236 dolgozót, természetesen azzal az ígérettel, hogy ha a felszámolás befejeződik, vagyis ha majd lesz pénz, megkapják a végkielégítésüket. Pénz viszont még nincs, nem is lehet, mert még nem kelt el a vállalkozás. Siklóson viszont az terjedt el, a volt alkalmazottak azért nem kapják meg a végkielégítést, mert a Pénzügykutató szabotálja az eladást. Rózsahegyi György A cukorrépa-termelés jövedelmezőségét és a piaci ellátás biztonságát csak az Európai Unióéhoz hasonló hazai cukoripari szabályozás garantálhatná, jelentette ki a közelmúltban a hatvani, a selypi, a szolnoki és a szerencsi cukorgyárakat képviviccesen meg is jegyzi, a jövőben csak fegyveres védelemmel fog megjelenni a városban, mert olyan sok fenyegetést kapott. Az eladással kapcsolatban az a legnagyobb baj, hogy a bútorgyárat nagyon sok kifizetetlen számla terheli. Itt van például a környezetvédelem. A hivatal a felszámolás megkezdése után benyújtotta a számlát, egy korábbi olajszennyezés miatt a vállalatnak 40 milliót kellene fizetnie. A felszámolóbiztos viszont túlságosan felértékeltnek tartja ezt a bírságot, ugyanis az ugyancsak környzetvédelem által 5 milliósra becsült lakkozás okozta kárt egy vállalkozás 300 ezer forintét megszüntette. Azért igaztalan volna azt mondani, a kutyának sem kell a siklósi bútorgyár. Az már közelebb áll az igazsághoz, hogy a két pályázati hirdetésre jött ajánlatok mélyen áron alul tettek ígéretet, egy helyi vállalkozó ajánlkozását viszont komolytalanság miatt nem vették számításba. A vásárolni szándékozók mellesleg nem selő Eridania Beghin Say. A francia szakember által javasolt szabályozás legfontosabb elemei: kvótarendszer, amely túltermelés esetén a piac összeomlásának kockázatát csökkenti, az importált cukorra vonatkozó küszöbár, az exportcukor árákészpénzes ajánlatot tettek, felszámolási hitelből vették volna meg a vállalatot, a bizonytalan pénzügyi ígéretekre viszont nem alapozhatott a felszámoló. Egy helyi önkéntes jelentkező pedig banki garancia nélkül akarta működtetni a vállalkozást. A bútorgyárra a Budapest Banknak van zálogjoga, ugyanis ennek a pénzintézetnek tartozik 120 millióval a vállalkozás. A BB viszont nem hajlandó hitelt adni senkinek, mert rossz tapasztalatai vannak a visszafizetést illetően. A felszámoló viszont igyekszik túladni a faipari üzemen, éppen ezért meghirdetett egy minimális árat, amely alatt nem hajlandó tárgyalni senkivel. Ez 30-35 millió forint, ám ha ennyiért sem kell senkinek, akkor kénytelenek lesznek a vagyonértékeket darabonként eladni, s az így befolyó pénzből fedezni az adósságokat, többek között a dolgozói vég- kielégítéseket. Erre még az őszi esőzések előtt sort kell keríteniük, ugyanis az épületek állaga romlik. B. G. nak kiegészítése, valamint a közösen vállalt készletezési költségek. Ezek a rendelkezések - amennyiben Magyarországon is életbe lépnének - óvnák a hazai piacot a világpiac kockázati tényezőitől. Újvári Gizella Gyógyír a cukor(ipar)bajra Kárpátalja, Délvidék, Burgenland még fehér folt Határtalan vállalkozás A jó gazdasági kapcsolatok a politikai feszültségeket is feloldják Hazánk és a határon túli magyar lakta területek közötti kereskedelem és tőkemozgás fejlesztésén, egzisztencia- és munkahelyteremtésen fáradozik a kormány és az Illyés Alapítvány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány. A határon túli magyar lakta területek kulturális, egészségügyi és oktatási programjait segélyező Illyés Alapítványhoz négy-öt évvel ezelőtt egyre-másra érkeztek olyan pályázatok, amelyek induló vállalkozásokhoz kértek támogatást. Mindez arra ösztönözte az alapítványt, hogy keresse a módját, miképpen tudná segíteni a kelet-európai régió induló vállalkozásait. A megoldást az 1992-ben, saját berkein belül létrehozott Kézfogás Egzisztenciateremtő és Gazdálkodásélénkítő Alapítvány jelentette, amely - tavasz óta - Új Kézfogás Köz- alapítvány néven él tovább. Életre hívója a magyar kormány, illetve az Illyés Alapítvány. Költségvetési támogatása a duplájára nőtt, a kuratórium pedig számos gazdasági szakemberrel bővült, ám célja a régi: változatlanul hazánk és a határ menti magyar lakta régiók közti kereskedelem és tőkemozgás fejlesztésén, továbbá munkahely-, és egzisztenciateremtésen fáradozik - tájékoztat Horváth Lajos, a közalapítvány kizárólagos tulajdonában lévő Cooperatio Vállalkozás-, és Gazdaságfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója.- Alapítványuk a vissza nem térítendő támogatások helyett a követhetőbb és hatékonyabb megoldás híve. Mi ennek a lényege?- A kft. tőketársként, meghatározott pénzzel, illetve tárgyi apporttal - gépekkel, berendezésekkel - csatlakozik egy-egy vállalkozáshoz, illetve hoz létre határon túli céget. Ötletekben nincs hiány, ám kevés az induló tőke és a vállalkozási tapasztalat. Az utóbbi időben a kft.-nk egyre kisebb részarányra törekszik, helyette annál több magyarországi befektetőt próbál bevonni. Egyszerre segítjük ezzel a tőkemozgást, illetve a keleti kapcsolatok felélénkítését. A kft. a megerősödött vállalkozásból kivonja a tőkét, s az országon belül azt újabb tevékenységbe fekteti.-A korábbi évek támogatási összegéhez képest idén kétszer annyit, kereken 200 millió forintot remélnek a központi költségvetéstől. Mire elég ez a pénz?-Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy sikeresebb vállalkozás indításához legkevesebb 10 millió forintra van szükség, akkor nem sokra elég. Az alapítvány együttes vagyona 340 millió forint, ezenkívül számolunk a vállalkozásokból származó és a kft.-t megillető profitrésszel is. Ily módon bővítjük saját forrásainkat, lehetőségeinket.- Hol a legsikeresebb a közalapítvány tevékenysége?-Forrásainknak több mint kilencven százalékát Erdélyben hasznosítják. Az egzisztencia-, illetve munkahelyteremtésen kívül elsősorban az alapellátást nyújtó tevékenységeket - pékség, tej-, és hús- feldolgozás - támogatjuk. Jelentős az ipari termelés is, ezen belül a speciális kisgépek és egyedi alkatrészek gyártása, valamint a fafeldolgozás. Leghamarabb talán az Erdélyben élők éltek ezzel a lehetőséggel, a siker azonban köszönhető a román gazdasági jogrendszernek is, amely tavaly év végéig 2-5 esztendőre szóló adómentességet biztosított a vegyes vállalatoknak. Az idén bejegyzett cégekre már nem érvényes ez a kedvezmény. Szlovákia és Szlovénia területén egy-egy működő, illetve indításra váró vállalkozásról számolhatok be, ám Kárpátalja, a Délvidék és az osztrák határ menti terület még fehér foltnak számít.-Hogyan fogalmazná meg a közalapítvány küldetését?- Elsősorban közvetítő szerepre törekszünk, hiszen a hazai vállalkozók bevonásával a saját erőnknél jóval nagyobb tőkét szeretnénk megmozgatni. Próbáljuk ráébreszteni a térséget, hogy nem csak a Nyugattal érdemes kereskedni. Nem célunk visszahozni a KGST-t, ám e sokat szidott szervezet mégis tükrözte a régió kereskedelmi és földrajzi egymásra utaltságát. Vallom egyébként, hogy a jól működő gazdasági és üzleti kapcsolatok a politikai feszültségeket is képesek feloldani. Csath Róza Az Új Kézfogás Közalapítvány székhelye: Budapest, Kossuth Lajos tér 4. Telefon/fax: (36-1) 132-7136 Ne legyen több adó- és áremelés Eddig csupán szándék maradt a kormánynak minden, a gazdasági egyensúlyt célzó törekvése - mondta Köves András vezérigazgató-helyettes a tegnap nyilvánosságra hozott legfrissebb KOPINT-DATORG-jelentés bemutatásakor. Igaz, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés és értékesítés növekedése folytatódott, de ez javarészt független a gazdasági és politikai döntésektől. A 14 százalékos export- növekedés meglehetősen dinamikus, ám hazánk importjához képest kevés. Rontja a helyzetet, hogy nem elsősorban beruházási illetve fogyasztási cikkeket hozunk be, hanem a termeléshez szükséges nyersanyagokat. A 19 százalékos importnövekedés miatt a folyó fizetési mérleg deficitje várhatóan 3 milliárd dollár lesz az év végére. A külkereskedelmi mérleg már az év ötödik hónapjában 2 milliárd dollár hiányt mutat. A fellendülést gátolja az is, hogy a 150 milliárdos privatizációs bevételnek egyelőre nyoma sincs a gazdaságban. Az infláció magas és folyamatosan nő. Ha eléri a 30 százalékot, csak hatalmas áldozatok árán lehet kordában tartani. A kamatok szintje is jócskán 30 százalék fölött van. A reálbér 9 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ugyanilyenkor. Éz az adat azért is figyelemre méltó, mert a Bokros-csomag még nem éreztette hatását. A nettó jövedelem csökkenése értelemszerűen a megtakarítások csökkenéséhez vezet. Az esélyeket latolgatva Köves András hangsúlyozta: ahhoz, hogy legalább ez a lassú gazdasági felemelkedés folytatódjék, az kell, hogy a kormány az idén már ne hozzon több szigorító intézkedést. Ne emelje sem az adókat sem az árakat. Az ország gazdasági életét irányítóknak vissza kell szerezniük a lakosság bizalmát, mert különben újra a gazdaság visz- szaesésére kell számítani. Ha a kormányzat nem hoz több drasztikus intézkedést az év végéig, akkor valószínűsíteni lehet a GDP 2 százalékos idei növekedését. A tanulmány készítői javaslatokat is megfogalmaztak. A stabilizációs csomag készítőivel ellentétben például úgy gondolják, hogy egyszer s mindenkorra meg kellene szüntetni az államkötvények osztogatásának jelenlegi gyakorlatát, a költségvetés tehervállalásának korlátáit törvényben kellene meghatározni. Javasolják az adós- és bankkonszolidációs kötvények helyzetének felülvizsgálatát is, főként a kamatozás mértékét és rendjét kifogásolják. A kamat minden egy százalékpontos mérséklése 3,5 milliárd forinttal csökkentené a költségeket. A prognózis világgazdasági folyamatokat elemző fejezeteit ismertetve Rába András a fejlett ipari országokkal kapcsolatosan elmondta: Kanada, az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia végleg kilábalt a három éve tartó recesszióból. Még a keleti országrész gazdasági stabilizációjával küszködő Németország gazdasági növekedése is 2-3 százalékos. A rendszerváltó országok közül a kelet-közép-európaiak- ban általában folytatódik - még ha lassan is - a megkezdődött növekedés. A fellendülés intezitását tekintve első helyen Lengyelország, a harmadikon Románia áll. Hazánk a második a sorrendben. A FÁK országaiban viszont csupán a visszaesés üteme mérséklődött. Bozsó Bea Reklámszabályok A nyomtatott sajtó kiadóinak egy csoportja együttműködve a Magyar Újságírók Országos Szövetségével, a Magyar Lapkiadók Egyesületével Önszabályozó Reklámtanácsot kíván létrehozni. A szervezet a reklámpiac szereplőivel együtt elő akaija segíteni a reklámtörvény mihamarabbi megszületését, a hazai hirdetési gyakorlat modem, rugalmas, a fejlett európai országok normáihoz igazodó rendezését. Számos európai országban működik ilyen intézmény, ami a hírverés gyakorlatát és etikáját felügyeli. A kezdeményezők, köztük az Axel Springer Budapest és az Axel Springer Magyarország Kft., a reklámszakma és a hirdetők bevonásával rövid időn belül kidolgozzák a szervezet alapelveit, megteremtik az intézmény működési feltételeit. (FEB) I t 4 * i
