Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-13 / 189. szám

8 Dunántúli Napló Honismeret 1995. július 13., csütörtök Az első gép érkezésekor a pécsi notabilitások. Balról a harmadik Virág Ferenc megyés­püspök. Budapest-Pécs-Kaposvár A pécsi székesegyház énekiskolájának megalapítója Glatt Ignác A Magyar Légiforgalmi Rt. a huszas évek végén vonalháló­zatának bővítése céljából a hol­landiai Fokker Művektől két, egymotoros, nyolcüléses F VII, és egy tizenötüléses, kétmoto- ros F VIII típusú gépet vásárolt. Az országban ez ideig belföldi légi személyforgalom nem volt, csak postajárat és nemzetközi összeköttetés. Ezért a MA­LERT az új nyolcüléses gépek­kel megindította a hazai for­galmat, elsőnek Buda­pest-Pécs-Kaposvár között, melyet a Budapest-Nyíregy- háza-Debrecen járat követett. Az első utasgép 1930. április 15- én délelőtt tűnt fel a Mecsek fe­lett és símán landolt. Az ese­ményt nagy sajtókampány előzte meg, harmincezer ember ment ki a repülőtérre! A város notabilitásai is ott voltak, élükön Virág Ferenc megyéspüspökkel, aki már korábban is tanújelét adta a repülés iránti érdeklődé­sének nemes adományával. A gép az ideiglenesen felállí­tott, zászlókkal díszített váró­csarnok elé gördült. Elsőnek herceg Hohenlohe Károly MALERT elnök-igazgató szállt ki, akit vitéz Keresztes-Fischer Ferenc főispán és néhány újság­író követett. A vendégeket Ma- kay István h. polgármester kö­szöntötte, majd Hohenlohe her­ceg szólt néhány szót: „Midőn Pécsre érkeztem és megnyílt az ország első belföldi légijárata, szabad legyen emlékeztetnem arra, hogy ősöm, gróf Hohen­lohe Wolfgang Pécs töröktől való visszahódításában vett részt, ezért Lipót császár enge­délyezte, hogy címeréhez ad personam Pécs címerét is csa­tolhassa. Mi most békés úton hódítottuk meg e gyönyörű vá­rost, lehetővé téve, hogy be­kapcsolódhassák a nemzetközi forgalomba. Ezután köszönetét mondott a város és a megye ve­zetőinek, majd megnyitottnak nyilvánította a járatot. Az újságok nagy betűkkel hozták: Pécs-Budapesten ke­resztül - Bécs 3 óra, London 14 óra! A villásreggeli után a Fokker Kaposvár felé vette az irányt. A m. kir. Kereskedelemügyi Mi­nisztérium leiratában értesítette az illetékeseket, hogy a 138 kh. nagyságú gyakorlóteret a repü­léshez szükséges műszaki esz­közökkel lássa el, és biztosítsa a légiforgalom zavartalanságát. Az első évben a négyszáz ló­erős motorral felszerelt gép áp­rilis 15. és október 15. között közlekedett. A Budapest-Pécs jegy ára 32, Pécs és Kaposvár között 15 pengő volt. A borsos viteldíjat csak a tehetős polgá­rok, vagy üzletemberek enged­hették meg maguknak, a jegye­ket a Tausz Bankház árusította. Néhány az első utasok közül: Ernszt Jenő, dr. Bubregh János és neje, Hofmann László mér­nök, Gebauer Miklós, Mannin- ger Adolf, dr. Siptár Lajos, Trebbin Ágost, Graumann Gusztáv, aki Bécsbe ment. Az újság hasznos tanácsok­kal szolgált. A gépben repülés közben dohányozni tilos. Az utasok felállhatnak a kabinban, ez a gép stabilitását nem befo­lyásolja. A motor zúgásának tompítására ajánlatos a fülbe vattát dugni, szédülés a gépben nincs, mert 180 km-es sebes­séggel repül. A hivatalos adatok szerint 1930-ban 776 utas vette igénybe a szolgáltatást, a repült kilométerek száma 72 ezer volt. A gép kihasználása 50-60% kö­rül alakult, ez azonban a renta­bilitás szempontjából jobb is lehetett volna. Ennek egyedüli oka pedig a magas viteldíj volt, amit a MALERT érzékelt is, és már a következő évben a Buda­pest-Pécs repülőjegy árát 20 pengőre mérsékelte. Ez már a gyorsvonat II. osztályú árával volt közel azonos. 1933-ban to­vább csökkentették a tarifát, aminek következtében az utas- forgalom érezhetően emelke­dett. 1933-ban - igaz csak né­hány hétig - a gödöllői cser­kész világjamboree is éreztette hatását, mert ezekben a napok­ban a Fokker minden alkalom­mal zsúfoltan startolt. Közkedvelt lett a nagy ma­dár. A Magyar Úszószövetség vezérkara ifj. Horthy Miklós és Béldy Alajos vezetésével 1933. július végén repülőgépen érke­zett Pécsre a XIV. Országos Úszókongresszusra. Felavatták a Dulánszky Jenő mérnök ter­vei alapján készült balokányi szabadtéri fürdőt és a nemzet­közi sportmedencét. Az előkelő vendégeket Makay István h. polgármester fogadta, a nagy hozzáértéssel megrendezett kongresszus dr. Várnagy Ele­mér városi aljegyző érdeme volt. A repülés újdonságának va­rázsa időközben a múlté lett és a nyomasztó gazdasági helyzet a légiforgalmat sem kímélte. Csökkent az utaslétszám, volt járat, hogy csak 2-3 ember vette igénybe. Ráfizetés az egész vonalon - jelentette a MALERT. A Du­nántúl 1934. szeptember 28-i számában cikk jelent meg „Végképp kiesett Pécs a nem­zetközi légiforgalomból? Az érdeklődés minimális, utas alig van, ezért a repülőjáratok indí­tására lehetőség egyáltalán nincs.” A rendszeres személy- szállítás megszűnt, Pécs egy érdekes színfolttal szegényebb lett. . . Négy év alatt a kitűnő Fok­kerek balesetmentesen, ponto­san „röpködtek” kiváló, nagy gyakorlattal rendelkező első vi­lágháborús pilótákkal, így a ki­lenc vitézségi érmes vitéz Fejes Istvánnal és másokkal. Az uta­sok teljes biztonságban érezték és tudták magukat. Tizenhárom év múlva, 1947 februárjában kapcsolták be újra Pécset a belföldi forgalomba az amerikai tervezésű, megbízható Li 2-es gépekkel, de már nem MALERT, hanem MASZOV- LET színekben. A 60-as évek végén számol­ták fel a belföldi légiközleke­dést gazdasági és műszaki okok miatt, így a budapest-pécsi járat gépei sem jelentek meg többé a város felett. Dr. Pagáts Pál Száznegyven évvel ezelőtt, 1855. július 20-án született Glatt Ignác, a székesegyház gregorián énekiskola megalapí­tója, karnagya. Zenei pályája a szülői házból indult, Magyarszékről, ahol édesapja kántortanítóskodott. Ő, valamint a jó hegedűs híré­ben álló plébános vezette be a zene világába. Középiskoláit Pécsett, a teológiát Bécsben végezte. 1887-ben Dulánszky püspök Regensburgba küldte, az egyházi zene reformjának központjába, hogy egyházzenei tanulmányokat végezzen. A múlt század 80-as éveiben, a székesegyház restaurálása so­rán határozta el ugyanis Du­lánszky Nándor püspök, hogy az addigi barokk-kor zenéjét a román bazilikához jobban illő gregoriánnal cseréli fel. Ekkor került szóba, hogy fiukból és férfiakból álló vegyeskart kel­lene szervezni. A tervet úgy vélte legjobban megvalósítha­tónak, ha a székesegyház zenei vezetését olyan egyházi férfiúra bízza, aki egyben a szoprán- és alt szólamok éneklésére fiukat képez és nevel. Erre a tisztségre, valamint az Énekiskola megszervezésére Glatt Ignác karkáplánt szemelte ki, aki hazatérve Regensburg- ból, az ottani mintára meg­kezdte az egyházi zenélés újjá­szervezését, melynek célja a li­turgikus, gregorián éneken ala­puló, legfeljebb orgonakisére- tes éneklés volt. Glatt vállalko­zása erős ellenállásba ütközött. A pécsiek nem tudtak elkép­zelni templomi énekkart zene­kar nélkül, méghozzá 8-9 éves fiukból. A kenyeret féltő ze­nészgárda bizony ellenségét látta Glatt Ignácban, akinek ilyen körülmények között, nem törődve a támadásokkal, kellett nekilátnia a nagy munkának. A tenor és basszus szólamot éneklő néhány férfiénekessel megalakította a vegyeskart. A rendszeres munka eredménye­ként 1889 virágvasámapján mutatkoztot be az énekkar, bár az igazi próbatételre a székes- egyház restaurálásának befeje­zésekor 1891. június 22-én ke­rült sor I. Ferenc József jelenlé­tében, aki meglátogatta az éne­kes fiuk újonnan felépült ottho­nát, az Énekiskolát. Az országban egyedülálló együttes teljesítményének hire egyre nőtt. Az Énekiskola és a székesegyházi énekkar vonz­erejének köszönhetően 1899 szeptemberében Pécsett tartotta országos nagygyűlését a Ceci­lia Egyesület. Az érdeklődők nem is csalódtak. A kongresz- szus tagjai az énekiskolában végighallgattak egy bemutató próbát és tapasztalhatták Glatt énektanítási módszerének eredményességét, mellyel el­érte, hogy a nyolc éves fiuk alig egy év alatt tökéletesen elsajátí­tották a kottáról való éneklést. Emellett a kórus céltudatos, ál­landó hangképzéssel remek, egységes hangzásúvá vált. Módszeréről Budapesten is tar­tott előadást, valamint „Az énekoktatás módszere” címen könyvet írt, melynek anyagát több hazai zenekongresszus vi­tatta meg. Glatt Ignácot Zichy püspök 1912-ben tiszteletbeli kano­nokká nevezte ki, jutalmazva benne azt a hatalmas munkát is, amivel az iskola felelős veze­tése mellett összegyűjtötte azt a liturgikus anyagot, amire szük­ség lehet az egyház ünnepein. Az 1917 őszén megjelent tény­leges kanonoki és szeminári­umi rektori kinevezés már a nagybeteget érte. 1918. április 1-jén hunyt el. Örökét Lajos Gyula, majd Mayer Ferent vette át. Glatt Ignác zenei munkássá­gáról, reformtörekvéseiről és eredményeiről Harmat Artur írt gyönyörű tanulmányt, melyben pontosan kijelölte Glatt helyét a zenetörténetben. További ada­tokat közölt Károly Róbertné az Énekiskoláról írt dolgozatá­ban, valamint Antal György, akinek írása az Alleluja című folyóiratban jelent meg 1938- ban, a székesegyházi énekis­kola fennállásának 50. és első igazgatója halálának 20. évfor­dulóján. Dr. Nádor Tamás Európai hadtörténeti központ Eldőlt, hogy miként haszno­sítják a tartósan állami tulaj­donban maradó 170 hazai műemlék, vagy műemlék-jel­legű építmény közé tartozó nagy értékű objektumot, a Komárom monostori városré­szében lévő egykori katonai erődöt. A Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet felkérésére az Állami Műemlék-helyreál­lítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) által most elkészí­tett tanulmányterv szerint benne hadtörténeti célú, s eu­rópai léptékű Egyetemes Mi­litaria Központ nevet viselő létesítményt alakítanak ki. A Magyar Honvédség egyik műszaki alakulata a létesít­mény hatalmas udvarán hoz­zákezdett a tereprendezéshez. A régi „Royal” kávéház A múlt század 80-as éveinek derekán a Czindery- és Cséby- házak a Pécsi Takarékpénztár tulajdonába kerültek és lebon­tásra ítélték őket, amikor az új háromemeletes palota építésé­nek előkészületei megkezdőd- tek.Schlaich Imre irányításával a palota elkészült és 1898. IV. 15-én megkapta a használati engedélyt. Északi földszintjén (ma „Mecsek Tourist”!) nyílt meg Berger Lajos Royal kávéháza. „Nálunk Pécsett a kávéházi ipar oly rohamosan fejlődött, hogy bennünket már nem lep meg semmi. És mégis őszinte elra­gadtatással írjuk e sorokat, mert volt alkalmunk megtekinteni a holnap megnyíló Royal kávé­ház helyiséget, melynek beren­dezése ízléses egyszerűség, elegancia és pompa tekinteté­ben páratlanul áll az egész or­szágban” - írta a Pécsi Napló. Á székek, asztalok - termé­szetes színűkben megtartva - tömör tölgyfából készültek. Az oldalfalakat és a mennyezetet aranyozott freskódíszítésekkel ékesített fehér faburkolat bon­totta. „A világítás villanyra és légszeszre van berendezve, a gyönyörű csillárok szolid min­tájuk által tetszetősek.” A ká­véházban elengedhetetlen friss levegőt villamos és légnyo­mású szellőzőgépek biztosítot­ták. Télen a fűtést légszesz- kályhák látták el, mindig egy­forma meleget tartva. „A teke­asztalok a Szeifert-féle cs. és kir. udvari gyár legtökéletesebb asztalai, chicagói mantinellek- kel és francia dákókkal ellát­va... Nem vagyunk szerényte­lenek ha azt állítjuk, hogy az ország egy vidéki városának sem lesz oly díszes kávéháza, mint a Royal” - írta a korabeli sajtó. A kávéházat 1898. július 12-én, vasárnap déli 12 órakor nyitották meg, a közkedvelt pé­csi cigányprímás, Rácz Guszti zenekarának közreműködésé­vel. Berger Lajost követően Ká­dár István, majd Zelms, Wall- fisch, Littke-Schkergula és özv. Keszlerné vezették még a ká­véházat a 20-as évek elejéig. „1922-ben Krausz Benő vette át és fejlesztette az akkori idők nívójára.” Korai halálát köve­tően özvegye lépett örökébe, ki minden áldozatra kész volt, és kedves meleg, otthonos hellyé varázsolta a kávéházat. A Royal szép termei közel négy évtizeden át cigány- és jazz- zene dallamait visszhangozták. Hírneves zenészek, zenekarok, művészek léptek fel, sok-sok estén szórakoztatva a közönsé­get... 1935-ben a Royal fölött is megkondult a lélekharang. A takarékpénztár épületének há­rom emeletét a honvédkincstár a dandárparancsnokság célja­ira, tíz évre bérbe vette. Özv. Krausz Benőné föladta a harcot ... Jobbnak látta kibérelni in­kább a Nádor kávéházát, étter­mét, az Arany Hajó szállodával együtt. Szeptember 2-án teljes személyzetével átköltözött a modernül átalakított Nádorba. A Royal 1935 augusztus 18-a és szeptember 2-a között bú­csúzott el közönségétől. Kovács Lajos f i

Next

/
Oldalképek
Tartalom