Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)

1995-07-07 / 183. szám

1995. július 7., péntek VÁROSAINK Dünántuli Napló 9 Mohácsi körkép Felújítások Lánycsókon Apránként, de folyamatosan szépül és gazdagodik a lány- csóki iskola. Először az épület külső homlokzatát újították fel ebben az évben, majd új számí­tástechnikai és technikai mű­helyt alakítottak ki az ide járó 310 lánycsóki és kisnyárádi ta­nuló számára. E három mun­kára összesen több, mint egy­millió forintot fordított község önkormányzata. Jelenleg a 17 tantermes iskola tanári szobá­jának a korszerűsítése és szépí­tése folyik, amely félmillió fo­rintba kerül. Ha a kisnyárádiak is tudnak segíteni, akkor a be­rendezést is kicserélik az au­gusztus végén visszatérő peda­gógusok számára. Ezekben a napokban meg­újul a Népház is. Újra lakkoz­zák a helyiségek megkopott fé­nyű parkettáját, mindent kifes­tenek és megszüntetik a hibás bádogozás miatti beázási nyílá­sokat. A jövő héten befejeződő munkákra 250 ezer forintot fordít a település önkormány­zata. Lovastábor gyerekeknek Hétfőtől lovastábor kezdődik a régi Schmidt-gödörben. A má­sodik alkalommal szervezett táborban kétszer egy héten ke­resztül 25-30 fiatal tanulja a lovaglás alapismereteit. Min­den nap reggel hét órától este hétig tartanak a lóápolást, ete­tést is tartalmazó programok. A teljes ellátást nyújtó táborozást ezúttal is Geishauer Sándor szervezte. Szépül a piac A piaci bejárótól északra eső rész térburkolatának felújítását követően most befejeződött a déli rész szépítése is. Járdát alakítottak ki, rendbe tették a zöldsávot, kiemelt szegélyt ka­pott ez a rész. A hőség elmúltá­val megkezdik a füvesítést is. Az önkormányzat egymillió fo­rintot fordított a piac csinosítá­sára. Elkészült a gerinccsatorna Csatornarendszert építenek a Budai Nagy Antal, a Felszaba­dulás, a József Attila és a Diófa utcában. A kivitelező, a Cívis Kft. 900 méter hosszú gerinc­vezetéket fektetett le az említett négy utcában. A jövő héten lesz a műszaki átadás. A négy utca gerinccsatornájának kialakítása áfa nélkül hétmillió forintba ke­rült. Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének te­lefonszáma: 69-364-268. Irigyelt bensheimi önkéntesek Tűzoltás, pénztelenségben Az, hogy mostantól az önkor­mányzatokhoz tartoznak a tűz­oltóságok, javít a helyzetükön - véli Máy Károly, a mohácsiak parancsnokhelyettese. Állítását azzal támasztja alá, hogy sem Mohácson és környékén, sem egész Baranyában nem olyan szegények az önkormányzatok, hogy a tűzoltóságokat valaho­gyan ne támogatnák. Tavaly például - mintegy „megelőzve a kort” - különböző cégek be­vonásával több, mint öt és fél­millió forintot adtak össze, amiből egy fecskendős Merce- desre tellett Mohácson. A kép összességében persze egyáltalán nem idilli. A hét éve átadott laktanya belső festésére máig nem jutott pénz, s az idén is csak a legszükségesebbekre futja. Ma mindössze harminc- nyolc tűzoltó van Mohácson, s ha a városban vagy a körzethez tartozó negyvenkilenc község­ben valami nagyobb baj törté­nik, óhatatlanul vonulniuk kell a pécsieknek is - akik ötvenöt perc alatt érnek a helyszínre . . . Máy Károly szerint bizton­ságot az önkéntes tűzoltók mozgalmának feltámasztása nyújtana, ám ehhez legalább egy évtizedre és nagyon sok pénzre lenne szükség. Addig is valahogy csak meglesznek - fogalmaz a parancsnokhelyet­tes - s néhanapján irigykedve gondolnak a testvérváros - Bensheim - önkéntes tűzoltói­nak tizenhat gépjárművére. A mohácsi hivatásosoknak csu­pán hat kocsijuk van ... B. Z. Lehangoló lakbérhelyzet Az önkormányzat „személyesen” keresi a megoldást Noha az ezer mohácsi önkor­mányzati bérlakás egyharmada már elkelt, a fennmaradt állo­mánynak azonban közel a fel­énél így is komoly fejtörést okoz a lakbérhátralékok rende­zése - az ottlakóknak és az ön- kormányzatnak egyaránt. A la­kások kezelője, a MOSZ Kft. nyilvántartásában több mint 300 hátralékos család szerepel, amelyek túlnyomó többségénél három éve halmozódik az adós­ság. Bár a vonatkozó lakástör­vény éppenséggel hathatós esz­közt biztosítana az adósság be­hajtására, figyelemre méltó az önkormányzat óvatos, belátó hozzáállása, amely a törvé­nyadta lehetőség szigorát egy­előre félretéve, humánus mó­don próbálja kezelni a roppant problémát. Az elmúlt hetekben csaknem minden, 100 ezer fo­rint feletti adósságot halogató polgárt felkerestek. A törlesz­tésre több lehetőséget is kínál­tak: egyebek mellett nyolc na­pon belüli, év végi, sőt egy éves törlesztési lehetőséget is. Akadt ugyan, aki ígérete szerint már ez év végéig rendezni tudja adósságát, ám a túlnyomó több­ség - döntően kispénzűek, munkanélküliek, jövedelem- pótló támogatásból, árvaellá­tásból élők - megrendült anyagi kondíciója meglehető­sen kilátástalanná teszi a meg­oldást. Felmerült az az elképze­lés is, hogy a törlesztés fejében egyeseknek alacsonyabb kom­fortfokozatú lakásba kellene költözniük. Mint Gyévai István, a lakossági osztály vezetője hozzátette, ezt követően az 50 és 100 ezer forint közötti ösz- szeggel tartozókat is felkeresik. Kétségtelen ugyanis, hogy a személyes kontaktus óriási lé­péselőnyt nyújthat a problémák kezeléséhez, a pusztán hivatali „levelezgetés” gyakorlatával szemben. A megoldást az is sürgeti, hogy a jó évtizede változatlan lakbérek emelése rövidesen el­odázhatatlan lesz. Ebben a helyzetben viszont alighanem az önkormányzatnak is csak öngólt jelentene, ha a felgyü­lemlett feszültség enyhítése nélkül egyik napról a másikra jelentősen megemelné a tarifát.-Nem akarunk pánikhangu­latot kelteni. Bár a lakástör­vény olvasatában akár a kila­koltatást is kilátásba helyezhet­nénk. Szándékaink szerint sen­kit sem tennénk utcára - foly­tatta Gyévai István. - Az ada­tok feldolgozása még tart, így bizonytalan, hogy végül mi is lesz a megoldás. Tröszt É. A* első ütemmel végeztek - A jövő héten kerül átadásra a Szabadság utca 42-es számú telken a Bártfai István terve alapján épült sarokház alsó szintje, melyben nyolc üzlet- helyiség kialakítására van lehetőség. A tizenegy lakást (amelyek közül még akad eladó) ma­gába foglaló emeleti szinteken előreláthatólag még szeptember végéig dolgoznak a Mohácsi Önkormányzati Szolgáltató Kft. szakemberei. fotó: tóth László Koncert a Petőfi Csarnokban és a várban - A Palotabozsok-Mohács-Somberek Ifjúsági Fúvószenekar is föllépett az Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon Budapesten, melynek nagyszabású rendezvénysorozatán sok ezer fiatal vett részt. Mohács város közönsége legközelebb az augusz­tus 20-i nemzeti ünnepen, majd 29-én, a mohácsi csata év­fordulóján hallhatja zenélésüket. fotó: tóth László A Kossuth Egylet felhívása Az Országos Kossuth Szövet­ség Mohács városát kérte fel az 1995. évi IV. országos Kos- suth-tábor megrendezésére. A nyolcvan főnyi fiatalt fo­gadó nemzetközi tábor a Kisfa­ludy Károly Gimnázium Kollé­giumában lesz 1995. július 31. és augusztus 6. között. A tábor céljai között szerepel Mohács város Kossuth Lajos­hoz, valamint az 1848/49-es forradalom és szabadsághar­choz fűződő helyi hagyomá­nyok megismerésén túl, a me­gyével való ismerkedés. Talál­kozók lesznek Kossuth-díjas személyiségekkel, koszorúzási ünnepségek, vetélkedők szere­pelnek a programban. A szervezők azt szeretnék, ha a környező országokból is ide látogató magyar fiatalok élményekben gazdagodva, ma­radandó emlékekkel távozná­nak vendégszerető városunkból és megyénkből. Ezért kérjük a gazdálkodó szervezeteket, üzemeket, cége­ket, vállalkozókat és a magán- személyeket is, hogy anyagi és egyéb lehetőségeitől függően felajánlásaikkal támogassák a megfogalmazott célok minél eredményesebb megvalósulá­sát. Támogatásukat és segítsé­güket megköszönve, a Mohácsi Kossuth Egylet Választmánya nevében a tábor szervezői: Miskolczi Imre 322-404 Dr. Papp Iván 311-131 Nagy Kálmán 322-970 Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Pap Tamás (Sátorhely), Mihajlovics Nor­bert Krisztián (Mohács), Ber­ger Máté (Lánycsók), Bala Ivett (Bezdan), Hegedűs Csaba József (Mohács), Bubreg Mir- jana (Mohács), Horváth Bar­bara (Mohács), Hajdú Roxána (Töttös), Schum Zoltán (Bár), Bóka Győző őrs (Mohács), Kiss Amália (Geresdlak), Bori Dániel (Bóly), Póth Réka Sára (Mohács), Lázár Gabriella (Mohács), Spannenberger Já­nos (Sátorhely). HÁZASSÁ­GOT KÖTÖTT: Gódi Gábor és Újvári Andrea. MEGHAL­TAK: Székely Lázárné Nagy Márta (Mohács), Reil Józsefné Ratting Anna (Kátoly), Pap József (Mohács), Varga Lajos (Kölked), Tímár István (Er­zsébet), Láng Istvánná Faze­kas Margit (Mohács) Kőszegi György (Mecseknádasd), Szé­lig Mátyás (Mohács), Várfalvi István Magyarbóly), Berta György (Mohács), Merk Józsej (Kisnyárád), Kostyál István (Majs), Baricz Imre (Mohács), Henczler Lajos Árpád (Mo­hács). A közelmúltban volt kilenc­ven éve, hogy megalakult a Sokác Kör. Önkéntelenül is föl­vetődik a kérdés: vajon kizáró­lag spontán módon, öltözéke, nyelve és népszokásai révén őrizte-e meg ez a nemzetiség a történelem sodrásában faji iden­titásának tudatát? A város 1926- ban közreadott évkönyvéből is tudjuk, hogy a századforduló tá­ján a sokác ság tette még ki a la­kosság jó 50%-át. A válaszadást megkönnyíti számunkra, hogy az erdélyi ma­gyarság érzelmi összekapcsolá­sában milyen döntő szerepet ját­szanak az egyházak. Ki ne hal­lott volna a csíksomlyói ferences búcsúk demonstratív megnyil­vánulásairól, vagy Márton Áron katolikus, s utóbb Tőkés László, református püspök helytállásá­nak érzelmi kisugárzásáról? Nem lesz erőszakolt a párhu­zam, ha úgy ítélem meg: a soká- cság egyletbe szerveződése előtt A sokácság önszerveződése a századfordulóig közösségi tudatának ébrentartá­sában döntő szerepet játszottak a sokác nyelvű szentmisék. Mivel akkor még latin nyelven folytak a liturgikus aktusok, a helyi nemzeti nyelv, a szentlecke és az evangélium felolvasására a pré­dikációra és - talán ezt kellett volna elsősorban említenem - a népénekek szövegére szorítko­zott. A Mohácson működő feren­ces szerzetespapok között jelen­tős számban akadtak horvát csa­ládban nevelődött páterek. Az orgonáié franciskánusok közt is folyamatosan kimutathatók so­kác származásúak. A város közgyűlésen mégis szükségesnek érezték 1846-ban annak a határozati javaslatnak előterjesztését, mely szerint (s itt a hitelesség érdekében kívána­tosnak tartom a korabeli fogal­mazás és helyesírás pontos idé­zését) „a helybeli Zárdának Igazgatója azon ajánlatot tévé, hogy... a reggeli kis Misét horvát énekkel kísérve a Kolos­tori Templomban tartani fogja, ha a Város egy horvát nyelvben jártas Orgonistáról gondos­kodna”. A nemzetiségi kérdésben el­foglalt álláspont realitását tükrö­zik a hosszadalmas határozat alábbi töredékei: „A horvát nyelvű hívek leginkább a Kolos­tori Templomba járni szokván - miután azon kívánság, hogy a horvát ajakú hívek számára is anyai nyelvükön Isteni Szolgálat tartasson, nem csak méltányos, hanem a szó legszorosabb ér­telmében igazságos is . . .” 1871-től 19 évig Kovácsics Marinus, (1828-1903) a feren­ces zárda főnöke, akiről halála évében közli a Mohács és Vi­déke, hogy mohácsi sokác szü­lők gyermeke, tanulmányait a helyi algimnáziumban kezdte, majd a budapesti egyetemen „li- centiatus theologiae” tudomá­nyos fokozatot szerzett. Műkö­désével nyilván egyengette a majdani sokác kör megalapítá­sát. 1893-tól öt évig Lipovcse- vics Layurusz vezette a ferences rendházat, aki szintén nemcsak a sokácok fölkarolásában, hanem a város szellemi közéletében is fontos szerepet játszott. Hagyo­mánnyá vált Mohácson, hogy a külvárosi plébánia négy miséje közül kettőn mindig horvát né­pének zengett, s a belvárosi templomban is volt vasárnapon­ként egy sokác mise. így alko­tott a vallásgyakorlat és a nem­zetiségi hagyományőrzés szer­ves egységet. Bojtár László MOHÁCS ___________ M ayer Nyomda, Árok a. 17. j (69) 311-047 ; Álom Bt., Széchenyi tér 9. ü (69) 322-847 Spitz Jánosné Dózsa Gy. u. 40. (temető iroda) ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom