Új Dunántúli Napló, 1995. július (6. évfolyam, 177-207. szám)
1995-07-07 / 183. szám
10 Dünántúli Napló Háttér 1995. július 7., péntek Történet gyermekrablókról és tízmillió forintról A friss fa illata Tizenegyezer munkaóra, 250 nyomozó, több mint tízmillió forint költség. Ezek a szikár számadatai egy olyan gyer- mekrablási ügynek, amelynek főszereplői Homok Ildikó tizennégy éves gödöllői lakos, négy román állampolgárságú fiatalember, továbbá: félelem, a pénz igézete, a közvélemény megdöbbenése, s végül, de nem utolsó sorban Simon Tamás rendőralezredes, a nyomozás vezetője. Az ügyről már tudósítottunk röviden, most következzék maga a történet, úgy, ahogyan azt a rendőrség rekonstruálta. A lányát elraboltuk 1995. május 30-án, szerdán fél háromkor Homok Ildikó kilépett az iskola kapuján, s azt követően senki sem látta. Szülei nem aggódtak, hiszen úgy tudták, barátjával találkozik, nem érhet haza este nyolc előtt. Pár perccel nyolc óra előtt csörgött a telefon. Hornok Lajos, az édesapa vette fel, akinek szinte elállt a lélegzete a megdöbbenéstől. Egy ismeretlen férfihang ugyanis a következőket mondotta: „A lányát elraboltuk. Jól van. A többit majd később.” Idegesség. Tanácstalanság. Az édesapa tért először magához. Értesítette a rendőrséget. Csütörtök délután fél egykor ismét jelentkeztek az emberrablók. Közölték a szülőkkel, hogy a kislányukért tízmillió forint váltságdíjat követelnek. Utasították a családot, hogy a pénzt Ildikó édesanyja vigye este hétre a Gellért térre, az egyik telefonfülkéhez. A rendőrség körülvette a teret, ám az emberrablók nem jelentkeztek. Este tizenegy órakor telefonáltak. Túl sokan voltak a téren - mondták. Pedig a pénzt Ildikó édesanyja valóban elvitte. Ismét jelentkeztek Péntek délután öt órakor újra jelentkeztek. Ekkor azt az utasítást adták, hogy a kislány édesanyja vigye a pénzt egy törökbálinti telefonfülkéhez. A rendőrség ismét megfigyelőket állított a telefonfülke környékére, s az utakat is figyelte. Az ismeretlenek azonban újfent nem jelentkeztek a pénzért. Kevéssel tíz óra után azonban már Ildikó telefonált szüleinek, hogy apja munkahelyének közelébe, a IX. kerületi Üllői út 32 előtt várja, hogy érte menjenek. A rendőrség érkezett elsőként. A lánynak nem esett bántódása, jó hangulatát is megőrizte. Elmondta, hogy a lakásuktól alig száz méterre rabolták el, egy piros BMW-be tuszkolták, fejét lenyomták, hogy senki ne vehesse észre. Több mint egy órát autóztak vele a városban, majd a kocsi csomagtartójába zárták, s egy kempingbe vitték. Faépület lehetett - mondta Ildikó -, mert éreztem a friss fa illatát. A rendőrség végigjárta a főváros környékén az összes kempinget, motelt, s végül Dunaharasztiban megtalálta azt a helyet, ahol Ildikót fogva tartották. A motel recepcióján emlékeztek a 32-es faház lakóira. Az épületet Mihály Albert román állampolgár vette bérbe, aki egy piros BMW-t vezetett, amelynek rendszáma: ABB-100. A nyomozók majd egy napig keresték a kocsi tulajdonosát. Az autónak ugyanis legalább öt tulajdonosa volt azóta, hogy a rendőrségi gépjármű-nyilvántartás szerinti utolsó tulajdonosa eladta. Vasárnap hajnalra végül sikerült azonosítani a BMW tulajdonosait. Reggel nyolc órakor a Nagyfuvaros utca 26. számú házának földszinti 13- as lakásába behatoló, különlegesen kiképzett rendőri egységnek beosztottai elfogták a 23 éves Mihály Árpádot és testvérét, a 21 éves Mihály Leventét, valamint társukat, Mihály Albertet, aki nem rokonuk. Kevéssel ezután letartóztatták Csender Elemért, a negyedik emberrablót is, aki kertészként dolgozott a panzióban, ahol Homok Ildikót fogva tartották. Mind a négyen tartózkodási engedély nélkül éltek Magyarországon, több, mint másfél éve. Az eddigi adatok szerint az emberrablás ötlete Mihály Leventétől származik, aki segédmunkásként dolgozott Homokék házának építésénél. Innen tudták, hogy Homokék igen jómódúak. Pénz... pénz... pénz... Pénz. Pénz. És ismét csak a pénz. A négy emberrabló - vallomásuk szerint - ebből a tízmillióból kívánta megalapozni későbbi egzisztenciáját. A nyomozás során felmerült, hogy Homok Ildikó elrablói alaposan gyanúsíthatok több budapesti fegyveres rablás és nagy kárt okozó betörés elkövetésével is. Kiderült róluk - mondotta Simon Tamás alezredes -, hogy több alkalommal is visz- szatértek azokra a helyekre, ahol az építkezések folyamán segédmunkásként dolgoztak. Ha otthon találták a tulajdonosokat, kirabolták őket, ha nem, betörtek, s mindent elvittek. A négy emberrabló jelenleg a Budapesti Rendőr-főkapitányságon van előzetes letartóztatásban. ^ Utóirat Az emberrablók azért engedték el Homok Ildikót, mert - vallomásuk szerint - elfogyott a pénzük. Nézeteltérés keletkezett közöttük, mert nem tudták megöljék-e őt, s tüntessék el a nyomokat, vagy engedjék szabadon a lányt. Szerencsére az utóbbi mellett döntöttek, s elhatározásukat bizonyára befolyásolta Homok Ildikó okos viselkedése. Nyomozói berkekben Stockholm- szindrómának nevezik, hogy az elrabolt személy nem esik pánikba, hanem azonosulni tud az emberrablókkal, eléri, hogy megkedveljék, s az események hirtelen változásával ne gondoljanak rögtön túszuk likvidálására. Talán ez mentette meg Homok Ildikó életét is, s higgadtságának köszönhető, hogy beszámolója alapján a tettesek hamar rendőrkézre kerültek. Sorbán Attila Ahol Mózes meghalt... Az Ószövetségben olvasható, hogy Mózes Moab rónájáról felhágott a Nebo hegyre, amely Jerikóval szemben fekszik. Az Úr megmutatta neki az egész országot, Gileadtól Dánig, s így szólt hozzá: „Ez az az ország, amelyet megígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak . . . Megengedtem, hogy saját szemeddel lásd, de át nem mehetsz.” Mózes tehát ott halt meg, de senki sem ismeri sírhelyét. A Biblia szerint 120 éves korában halt meg. Jordánia fővárosától, Am- mantól 35 kilométerre délnyugatra fekszik Madaba város. Ettől tíz kilométernyire nyugatra található a Nebo, egy hegyvonulat több orommal. A hegy vonulat nyugati végén emelkedik a 790 méter magas Al-Mukha- jet. Ott épült az Ószövetségben említett Nebo város, amely az Ótestamentumban Szijagának felel meg. Ebben a városban a Biblia szerint Bálák, a moabi- ták királya Bileam prófétát arra akarta rábírni, hogy megátkozza Isten népét. Bileam azonban egy angyal parancsára megáldotta a népet. Azon a helyen, ahol az Úr megmutatta az ígéret Földjét Mózesnek, s ahol a zsidó nép vezére meghalt, a korai keresztény időszakban egy kis templomot emeltek. Erről a templomról és a mellette lévő kolostorról egy Egeria (más néven Aetheria) nevű apáca leírásából értesülhettek a kutatók. Egeria a IV. században zarándokolt a Szentföldre. Egy évszázaddal később Péter ibériai püspök ugyancsak felkereste a Nebót, és feljegyzéseket készített. Ez a két leírás segítette a modem régészeket, hogy megtalálják azt a helyet, ahol Mózes állítólag meghalt. A VI. évszázad végén a szerzetesek nagy építkezésbe kezdtek. Az eredeti kis templom helyén nagy, háromhajós bazilikát emeltek. A bazilika padlózatát keresztény mondanivalójú, görög feliratú mozaikokkal borították. 1933. után a Szentföldön megtelepedett ferencesek nagyarányú régészeti kutatásokba kezdtek, föltárták a bazilika és a hozzácsatolt kolostor romjait, a hatvanas évek végén letakarták a romokat, hogy megóvják a mozaikpadlót. Az ásatások során 1976-ban egy keresztelő kápolnára bukkantak. A kiásott romok nyugati oldaláról pompás kilátás nyílik, a turisták ugyanazt látják, amit Mózes háromezer évvel ezelőtt: jobb oldalról a moabi rónasá- got, a Jordán völgyét és Jerikót, balra a Holt-tengert és mögötte a júdeai hegyvidéket. Tiszta időben Jeruzsálem magas épületeit is látni lehet. A Nebo hegyet „a Jordán-völgy erkélyének” nevezték el. Madabától délre pedig annak az erődítménynek romjai láthatók, amelyben a mostohalányának, Saloménak táncától megrésze- gült Herodes Antipas király (Nagy Heródes fia) fejét vétette Keresztelő Szent Jánosnak. Mózes halálának helyét - írja az APA osztrák hírügynökség - évente sokezer turista keresi fel. Az integráció gazdasági szükségszerűség - Kulcs: a szakszerűség, a fegyelem, a higiénia A brojlercsirketartás bábolnai kilencparancsolata Tavaly, az év közepén ismeretlen eredetű baromfibetegség jelentkezett hazánkban. Október, november tájékán ez kiterjedt az Alföld déli részére, valamint a Tiszántúlra. Az utóbbi hónapokban ezek a megbetegedések nagy gazdasági károkat okoztak, bizonyos körzetekben járványos formában. Mivel brojler naposcsibékből a magyar piac felét Bábolna uralja, így a konkurencia egy része, eléggé el nem ítélhető módon, minden bajok forrásának a részvénytársaságot kiáltotta ki. Pedig a „kórság” először nem is a bábolnai csirkéknél jelentkezett. A közelmúltban a bábolnai brojlertenyésztési igazgatóság üzletágvezetőjét, dr. Zoltán Pétert arra kértük értékelje a brojlerfronton kialakult helyzetet. Szóljon azokról az elengedhetetlen intézkedésekről, amelyek végrehajtásával a baromfitartásban jelentkező veszélyforrások csökkenthetők, a kórokozók ténykedése megfékezhető. Javuló eredmények Bábolnán az elmúlt öt hónapban több mint 40 millió naposcsibét keltettek és értékesítettek. A nevelési idő első tíz napjában az elhullások a szokásos mértékűek voltak, a minőségi reklamációk nem emelkedtek, számuk nem mutatott eltérést a korábbi arányoktól. A bábolnai integráció szülőpár állományainak megfelelő állategészségügyi helyzetét a folyamatos laboratóriumi vizsgálatok is bizonyították. A múlt év hasonló időszakához képest 46 százalékkal több csirkét vágtak le. S így az eredmények, a problémák ellenére, összességében javultak. Például a vágótömeg 1,88 kilogrammról 1,91- re nőtt. Ez a tény is a fajta jó termelőképességét igazolja. A nagy bumm Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzés vírusos hátterű, de egyes térségekben, így megyénkben is nem jelentkezett, vagy csak minimális a kártétele.- A kártételen túl, a szigorított fertőtlenítésekből, a férőhelyek pihentetéséből adódóan azonban egyes körzetekben jelentős veszteség érheti a termelőket - emelte ki dr. Zoltán Péter. - Ezért társaságunk az állategészségügyi hatóságokkal egyeztetve megkezdte naposcsibék vakcinázását. Az oltás költségeit augusztus elsejéig mi álljuk. Az ilyen módon ellátott állomány kezelését háromhetes korban kell megismételni. Ha igazán kutatjuk a megbetegedések okait, akkor nem feledkezhetünk meg arról a „nagy bummról” sem, amely a baromfitartásban bekövetkezett. A ’93-as termelési mélypontot követően egy-két év múlva igazi üzlet lett a brojlemevelés. így mindenki „ráharapott”. S esetünkben a mindenkin van a hangsúly. Sokszor olyan termelők kerültek a baromfitartás körforgásába, akik nem értettek az állatokhoz, s a minimális higiéniás feltételeket sem teremtették meg. Csak a gyors nyereség reménye fűtötte őket. Tojásmizéria A belső piac, az emelkedő csirkehús felvásárlási árak hatására , nem kis nyomást gyakorolt Bábolnára is, hogy még több keltetőtojás kerüljön forgalomba. Most viszont az importált keltetőtojások is a betegséget okozó bűnbaklistán szerepelnek.- Cégünk 21 millió keltetőtojást hozott be az országba 1994-ben - jegyezte meg az üzletág igazgatója. - Ez az áru azonban teljesen ellenőrizhető forrásból származott. Zömében az Egyesült Államokból és Törökországból került hozzánk, természetesen a szükséges állategészségügyi papírokkal, igazolásokkal ellátva. Az importálás csak a közelmúltban kialakult helyzet miatt vált - hogy úgy mondjam - Bábolna bűnévé. Pedig ebben az üzletben semmi csoda és sumákolás nincs, hiszen mi például 40 millió keltetőtojást exportálunk is. Arról azonban sokan szeretnének megfeledkezni, hogy a mi importunkkal egyidőben különböző csatornákon 200 millió ellenőrizhetetlen eredetű, »úgynevezett ipari tojás is bekerült Magyarországra. Az ipari minősítést bizonyára azért ragasztották rá, mert így olcsóbb a vámoltatás. Mivel ezeknek a tojásoknak a származása ellenőrizhetetlen volt, így az „elterjedését” sem lehetett igazán nyomon követni. Ezen pedig érdemes elgondolkodni, mielőtt alaptalanul valaki vádaskodni kezd. Fő a szakszerűség! A Bábolna Részvénytársaság egyik legnagyobb baromfifeldolgozó körzete Győr környékén van.- Itt, és a várost övező körülbelül 50 kilométeres körben mintegy 13 millió brojlercsirkét nevelnek - mondotta dr. Zoltán Péter. - Az elmúlt egy év alatt sem a súlygyarapodásban, sem az elhullásokban nem történ gyökeres változás. Ilyen nagyságrend, azt hiszem ékesen bizonyítja, hogy „csupán” szakszerűen, jól kell csinálni valamit, s akkor nincs baj. A fertőzés jelentőségét azonban hiba lenne alábecsülni. A károk több százmillióra tehetők, amelyek az elhullásokból, a takarmányértékesítés csökkenéséből és a súlygyarapodás elmaradásából adódik. Ä bábolnai integrációt is éri közvetlen kár, hiszen az általunk finanszírozott hizlalók veszteség esetén nem tudnak fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Mi azonban ennél is fontosabbnak tartjuk azt a morális, erkölcsi kárt, amely bennünket ért. Mivel meginoghat partnereink bizalma. Monopolhelyzet? A baromfibetegség tény. Bábolna kiexponálása ebben az ügyben azonban már a konkurencia egy részének ügyeskedése is lehet. Erre bizonyítékok nincsenek, ám a brojlerpiac kellően értékes, hasznot hozó. így a különböző termelőcsoportok valamennyien helyzetbe igyekeznek kerülni, vagy legalábbis kellő nagyságú szeletet szeretnének a tortából.- Sokszor ér bennünket az a vád - jegyezte meg beszélgető- partnerünk -, hogy Bábolna nagysága miatt előnyöket élvez. Egyeduralomra tör. Mi nem azért vagyunk nagyok, mert ebben örömünket leljük, hanem mert ez a baromfiipar természetes rendje. Az USA- ban, ahol 9 milliárd brojlert hizlalnak évente, s a világon feldolgozott csirkékből minden harmadikat ott nevelik, folyamatosan csökken a feldolgozók, értékesítők, termelők száma. Egyre inkább koncentrálódik a tevékenység. Ugyanis egy ilyen integrációs láncban hosszú távon elképzelhetetlen, hogy minden lépcsőben elegendő profit jelentkezzen. Az integrációk ezt összegezni tudják és ezért képesek fejlődésre. Kilenc parancsolat A gazdasági dolgokról, ha visszatérünk a betegség megelőzésére, megfékezésére megtudhatjuk, hogy Bábolna milyen ajánlásokat tett partnereinek.- Minden érintettet körlevélben értesítettük a kialakult helyzetről - emelte jci dr. Zoltán Péter. - Felhívtuk a veszélyforrások csökkentésének lehetőségeire, módjaira figyelmüket. Úgy is fogalmazhatnék, hogy kilenc pontban összefoglaltuk a teendőket. A telepeken a nem ellenőrzött, túl nagy forgalom veszélyes, ezt a minimálisra kell csökkenteni. Elengedhetetlen a kéz- és lábfertőtlenítés, valamint a védőruha használata. A járművek kerekeinek, alvázának, továbbá a szállító ketreceknek a fertőtlenítése. A használt göngyölegek szintén fertőzés források lehetnek. Egy baromfitelepen csak azonos korú, fajtájú, hasznosítású és származású állományt szabad tartam. Gondoskodni kell az állatok szakszerű állategészségügyi ellátásáról. Fontos a megbetegedések időben történő észlelése, felismerése. Különösen oda kell figyelni az értékesítéskor, ugyanis az időben elhúzódó vágások esetén hosszabb ideig áll fenn veszélyforrás. A tartás- technológia betartása, az állat- állománynál a stressztényezők kizárása az eredményességet javítja. Súlyt kell helyezni a férőhelyek előkészítésére, a takarításra, fertőtlenítésre. így összefoglalva egyszerűnek látszik a dolog, de az elmúlt hónapok fertőzései sajnos mást bizonyítanak. A szabályokat megalkuvás nélkül be kell tartani! Petrik József (x)
