Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-27 / 173. szám

8 Dünántúli Napló Közélet 1995. június 27., kedd Kiírás még nincs, verseny viszont már van Kié lesz a TV? A hazai bukmérek egyelőre nem adnak nagyobb esélyt a rádiózásról és televíziózásról szóló, úgynevezett médiatör­vény idei elfogadásának az­után sem, hogy immár két törvényjavaslat is a Parlament asztalán fekszik. Emlékeze­tes, hogy a kormány - hosszas huzavona után - csak a kö­zelmúltban nyújtotta be ter­vezetét, a kereszténydemok­rata Giczy György ellenzéki verziója viszont már tavaly év vége óta várja, hogy foglal­kozzanak vele. Mértékadó kormányforrások szerint az utóbbit továbbra is „jegelik”, az előbbit pedig tárgyalásra tűzik ki ugyan (lehet, hogy még júniusban), de az érdemi vita és a szavazás már csak az Országgyűlés nyári szünete után, ősszel várható. Akkor pedig, ki tudja ... Nemcsak politikai kérdés Mindazonáltal akár úgy jár a Horn-kormány médiaterve­zete, mint az Antall-kabineté - mely utóbbi az 1992 de­cember 30-i végszavazáson oly csúfosan elvérzett, hogy végül szavazatot sem kapott -, akár nem, egy biztosnak látszik: a kormányzó szociál- liberális koalíció még ebben a parlamenti ciklusban feltétle­nül fel kívánja számolni az Európában már anakroniszti­kusnak számító hazai televí­ziós monopóliumot. Az egyik ok az államkincs­tár terheinek elkerülhetetlen csökkentése, továbbá újabb bevételi források keresése. A kormány gazdatisztjei nem hogy négymilliárdot nem kí­vánnak ezután fizetni a Ma­gyar Televízió fenntartására évente, de ha lehet, ennél na­gyobb bevételre számítanak részleges privatizációja ré­vén. A másik szempont: Ma­gyarország nemzetközi meg­ítélésében sokat nyom a latba, hogy az itteni média milyen garanciákkal függetlenített a mindenkori kormányzattól. Az elmúlt években dúló ádáz médiaháború ellenére tehát a hazai média piacosí­tása és működésének megbíz­ható szabályozása egyáltalán nem csak politikai kérdés. Magyarország, mint olyan or­szág számára, amelynek jö­vője elsősorban attól függ, milyen mértékben és szinten tud bekapcsolódni a világ- gazdasági folyamatokba, ez szinte létkérdés. Amelynek megválaszolására figyelnek a tfilág nagy, médiaelektronikát gyártó cégei, éppúgy, mint sajtócápái. Még akkor is, ha a magyar médiapiac szűkös. Elég egy pillantás a térképre és rögtön világossá válik: a befektetők úgy tekintenek ha­zánkra, mint a térségben ki­alakítandó fontos bázisuk, „referencia központjuk re­ménybeli helyszínére. Legfel­jebb egy darabig még. Jelentkező van bőven Nincs tehát sok idő. Már­pedig mindazok, akik - noha nem nagyobb gazdasági ösz- szefüggések, hanem saját jól vagy rosszul felfogott érde­keik alapján hátráltatni igye­keznek a duális rendszer ki­alakítását és a szabályozott magánkezdeményezések lehe­tőségeinek kiterjesztését a ha­zai médiában, éppen az időre játszanak. És ahogy a jelen­legi kormányzat egyre gyak­rabban találkozik rövid távon megoldhatatlan gazdasági problémákkal és egymásnak feszülő társadalmi érdekek­kel, nem is biztos, hogy e játszma ez előbb említettek­nek áll vesztésre. Talán ezért nyilatkozta a miniszterelnök jelentőségteljesen az elmúlt hónapokban többször is: a Magyar Televízió második csatornájának privatizációjára esetleg a médiatörvény elfo­gadása előtt is sor kerülhet. Mert jelentkező is van rá bő­ven. Az elmúlt években mind német, mind francia, mind pedig amerikai befektetők komoly érdeklődést mutattak az említett, korszerűnek mondható tévéfrekvencia iránt. A németországi tőke ér­deklődését részben a magyar származású Joseph von Fe- renczy közvetítette a magyar kormánynak, amely az utóbbi időben maga is felvette a kap­csolatot német sajtóvállala­tokkal. Ugyancsak a német érdekszférába tartozónak te­kinthetjük a hazai vállalatként működő, az MTV-ben sugár­zott Szerencsekerék és más vetélkedőiről ismert MTM Communications nevű céget, amely újabban komolyan „lobbyzik” az amerikai ver­senytárs, az igényeit már ugyancsak régen bejelentő Mark Palmer nevével fémje­lezhető befektető csoport el­len. A volt budapesti amerikai nagykövet Prágában már lét­rehozott egy magántévét Nova TV néven, amely szinte hónapok alatt komoly sikere­ket ért el, alaposan lekörözve a cseh országos köztelevíziót. (A magát a közszolgálat tá­mogatójaként feltüntető MTM legutóbbi itthoni sajtó- kampányában éppen ezt a je­lenséget próbálja érvként ki­használni az amerikai ver­senytárs háttérbe szorítása ér­dekében.) A jövő század technikája Az előbbieknél sokkal ke­vésbé látványosan, de nem ke­vesebb eltökéltséggel érdeklő­dik a francia magáncsatorna, a TF 1. is. Általa voltaképpen a tévéállomás meghatározó tulaj­donosa, a francia közéletben je­lentős befolyást élvező építő­ipari világcég, a Bouigue kí­vánna „nyitni” - Kelet-Euró- pára. A céggel évek óta komoly tárgyalásokat folytat a Magyar Televízió egy új székház építé­sére. Az elképzelések szerint a franciák nemcsak az épületet hoznák létre, hanem a jövő szá­zadba illő multimédia-berende­zést is ők szállítanák, és ezzel egy komoly referenciamunká­hoz jutnának térségben. Éppen emiatt, a franciák inkább a je­lenlegi műsormennyiséget su­gárzó, tehát kétcsatornás TV fennmaradásában érdekeltek, és egyelőre nem az MT 2 frek­venciája, hanem a korábban moszkvai műsort sugárzó, de jelenleg nem polgári célt szol­gáló „58-as Csatorna” iránt ér­deklődnek. Egy lehetséges vegyestulaj­donú konzorciumhoz hazai partnerek is kínálkoznak. Gyár­fás Tamás például már régen bejelentette: cége eddigi szak­mai sikerei alapján megalapo­zottnak véli, hogy része legyen a hazai magáncsatorna működ­tetésében. Nyilvánosan nem je­lentette be, de a hírek szerint nem kívánna kimaradni ebből a Fenyő János irányította Vico sem, s az utóbbi időben a média irányába tapogatózik az egyik jelentősebb hazai tőkebefek­tető, Várszegi Gábor, a Fotex- csoport vezetője is. Varga Győző Munkát - ne drogokat! Szinte nincs olyan jelensége a jelenlegi magyar társadalom­nak, amit ne tudnék jobbnak elképzelni. Különösen áll ez a neoliberális gazdaságpoliti­kánkra. Ezért aztán szinte ál­landó harcban állok. Mégsem vagyok pesszimista, mert meggyőződésem szerint nem­csak a költőkre, prófétákra, hanem nemzetekre is igazak a szállóigévé vált verssorok: Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ez az elmúlt ötven év minden pokoljárása során igazolódott - sajnos utó­lag. Rákosiék tomboló sztáli­nizmusa szülte történelmünk gyönyörű 56-os őszét. Kádá­rék 56 utáni bosszúállása azt a kiábrándulást, ami a 80-as évek végén lehetővé tette a békés átmenetet. Antallék dzsentri restaurációja hasznos lecke volt arra, hogy népünk felismerje; nem hátrafelé, ha­nem előre vezet az út Euró­pába. A jelen kormányprog­ram antiszociális intézkedései és sokunknak elfogadhatatlan stílusa fog kényszeríteni a jobb út felismerésére. Vagyis optimista vagyok, mert hiszek abban, hogy a rossz végül jóra fordul. De van egy jelenség, ami kétségbe ejt: az ifjúság munkanélkülisége. Ez olyan bűn, amelyért évti­zedek múlva is bűnhődni fo­gunk. Nem én, hanem azok, akik fiatalabbak. Miért a fiatalok tömeges munkanélkülisége a legna­gyobb bűnök egyike, amit egy kormányzat elkövethet? Mert jóvátehetetlen! Minden újkori társadalmi, gazdasági sikernek az alapja a szellemi tőke kihasználása. Csak az a társadalom fejlődhet és gazdagodhat, amelyben sok tudás képződik. Képződik nemcsak az iskolákban, ha­nem a gyakorlatban is. Keve­sen hangsúlyozzák, hogy az iskolában megszerzett tudás gyorsan romló kincs. Ha nem veszik használatba, egyhamar méreggé válik. Ebből csak ak­kor válik tőke, ha állandóan csiszolják a gyakorlatban. Semmi sem rothasztja olyan gyorsan semmivé, sőt mé­reggé a szellemi tőkét, mint az iskolákból való kikerülés utáni munkanélküliség! Ez nemcsak azt jelenti, hogy elvész a drá­gán és sok fáradsággal meg­szerzett tudás, hanem azt is, hogy minél képzettebb a mun­kát nem találó pályakezdő, annál nagyobb valószínűség­gel züllik el, lesz rabja a ciga­rettának, az alkoholnak, a dro­goknak, annál valószínűbb kö­rükben a bűnözés. Márpedig ezek a deviáns jelenségek év­tizedeken keresztül sokkal többe kerülnek a társadalom­nak, a költségvetésnek, mint amennyit rövid távon esetleg a költségcsökkentések külön­böző módszereivel bűvész­kedő gazdaságpolitikusok „megtakaríthatnak”. Ahol pár évig jellemző a pá­lyakezdő fiatalok tömeges munkanélkülisége, ott évtizede­kig szükségszerűen magasak az egészségügyi kiadások. A ren­dezetlen életmód, az erős do­hányzás, az alkoholizmus, a drogok fogyasztása olyan költ­ségigényekkel jár az egészség­ügyben, amire az Isten pénze sem elég. Csak egy példát: Ja-, pánban a nemzeti jövedelem 5 százalékát fordítják az egész­ségügyre, mégis minden erre vonatkozó mutatójuk kiváló. Az Egyesült Államokban 11 százalékos ráfordítás ellenére is sokkal gyengébbek az eredmények. Ha a gazdaság- politikus takarékoskodni akar az egészségügyi kiadásokkal, számolja fel a nagy munka- nélküliséget, mindenek előtt a fiatalokét! Dr. Kopátsy Sándor Országgyűlési vakáció A héten várhatóan befejezi rendkívüli nyári ülésszakát az Országgyűlés, és a képvi­selők legközelebb szeptem­ber 4-én tartanak ismét ple­náris ülést. Kóródi Mária alelnök a házvezetés sajtótájékoztató­ján elmondta: pénteken lete­szi az esküt az új ipari és ke­reskedelmi miniszter, aki azonban csak július 15-én veszi át a reá bízott tárca irá­nyítását. Amerikai motorcsónakok Hét amerikai gyártmányú, vi­lágszínvonalú technikával el­látott különleges motorcsóna­kot adott át, Pintér Sándor, az Országos Rendőr-főkapitány­ság vezetője a rendőrség vízi­rendészeti szolgálatának. A járműveket radarral, illetve mélységmérővel is felszerel­ték. Pintér Sándor hangsú­lyozta: a korszerűsítésre azért is szükség volt, mert a vízi­rendészet technikai eszközei­nek jelentős része amortizá­lódott. Rámutatott arra is, hogy ezekkel a járművekkel a Ju­goszlávia elleni embargó fel­oldása után megnövekvő ha­jóforgalom is biztosítható lesz. METRO az egyik legsikeresebb multinacionális vállalatcsoport. Meggyőződésünk, hogy e hírnevünkhöz munkatársaink jó munkája jelentősen hozzájárul. Csapatunk bővítése céljából a cash and carry szolgáltatást nyújtó Pécsett nyíló nagykereskedelmi egységünkbe munkatársakat keresünk az alábbi pozíciókba: TMK vezető főpénztáros dekoratőr személyzeti és munkaügyi ügyintéző Elvárásaink Önnel szemben- kitűnő szakmai felkészültség- legalább 5 éves szakmai gyakorlat- rugalmasság / mozgékonyság- felhasználói szintű számítógépes ismeret Ajánlatunk- széles feladtkör- intenzív betanulási lehetőség- széleskörű szakmai továbbképzési lehetőség Érdekli Önt? Ha igen, a személyes meghallgatásra kérem hozza magával részletes szakmai önéletrajzát, végzettségét igazoló dokumentum másolatát és 2 db fényképét. Jelentkezés: 1995. június 30-án (pénteken) 8 -14 óra között a Hotel Hunor halijában Cím: Pécs, Jurisics u. 16. Várjuk jelentkezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom