Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-27 / 173. szám

1995. június 27., kedd VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Pályázatot nyertünk, felejtsük el Ki vegye komolyan a Térségi Fejlesztési Tanácsot? Az alcímben feltett kérdést nem először teheti fel a Kom­lói Térségi Fejlesztési Tanács önmagának. A szervezethez tartozó önkormányzatok egy jó hányada az 1992-es meg­alakulást követő években a pá­lyázati feltételek ellentmondá­sossága és a kórosan beszűkült központi pénzforrások miatt vált bizalmatlanná, amikor is a tanácson belül elsőként azok a kis falvak kérdőjelezték meg létét, melyekért szerveződött. Rövidesen létrejött a szak­mai munkával, a fejlesztési pá­lyázatok elkészítésével meg­bízott Komlói Térségfejlesz­tési Ügynökség is. Munkáját toldott-foldott kvázi-költség- vetéssel kezdte és folytatja ma is. Sikondán közben az ágazati minisztériumok, a Bányava- gyon-hasznosító Rt. részvéte­lével több konferencia is lezaj­lott, majd legutóbb - ugyan­csak Sikondán - a megyei közgyűlés elnöke és Pécs pol­gármestere aláírásával már egy olyan hosszú távú együttműködési program kör­vonalazódik, amelybe a pécsi repülőtér ügye, az összehan­golt idegenforgalmi fejlesztés vagy a 6-os út autópályává fej­lesztése egyaránt beletartozik. Talán felesleges ismételni, hogy a térség ilyen módon tör­ténő felértékelése-felértékelő- dése nemcsak Pécs és Komló városát szolgálja. Az ország- gyűlési képviselőkből rövide­sen egy olyan „lobby”-bizott- ságot is létrehoznak, amelynek feladata a térség érdekeinek eddiginél hatékonyabb parla­menti képviselete lesz. Különös, de a tanács mégis mintha szüntelen önazonos­ságzavarral küszködne. Tóth József, a tanács elnöke, aki a reménykeltő sikondai fejle­ményekről beszámolt a június 19-i ülésen, a Tanácsnak mindössze néhány tagját üd­vözölhette az eszmecserén, melyet számukra rendeztek, tájékoztatásukat szolgálta (volna). A szavazatképesnek csak jóindulattal nevezhető „testület” a szakbizottsági tisztségviselők újraválasztását sok más közt ezért napolta el. Még különösebb, hogy el­sőként és talán egyedül csak a megyei közgyűlést képviselő dr. Kovács Katalin közgaz­dász gratulált, amikor Kovács Péter, az ügynökség vezetője bejelenthette, hogy a „Komló-Szászvár vállalkozói inkubációs háló” című PHARE-pályázat 23,5 millió vissza nem térítendő támoga­tást hozott a régiónak és a 45,8 milliós összköltségű, hosszú távon a térség munkaerőpiacát szolgáló inkubációs program megvalósításához az önkor­mányzatoknak együttesen is csak 3,4 millióval kellene hozzájárulniuk. Természetesen az ügynök­ség csak a munkáját végezte, vezetője sem valamiféle ösz- szekacsintó hátbaveregetésre várt. Ám mégsem lehetne itt, helyben, az érdekeltek köré­ben ennyire visszhangtalan, hiszen aligha van példa még egy olyan pályázatra, amely­ben a kiadásoknak csak a 8 százalékát kell saját erőből fe­dezni. A tervezett beruházás ugyanis a városi ingatlanok révén 4,5 millióval gazda­gabb, és a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány 4,5 milliós valamint Devon me­gye 5 milliós támogatását is élvezi. Az ügynökség munkája ebben - tervezés, lebonyolítás -1,7 millió, míg a Baranya Megyei Munkaügyi Központ a 6,7 milliósra kalkulált bérkölt­ségnek (és közterheinek) a felét fedezi - mindezekkel a támogatásokkal éri el az emlí­tett összeget. Az ügynökség vezetője jó okkal ismételte el többször is: „bukásra nem szerződnek”. A Phare-hitelek korrektségét, szigorát ismerve csak olyan beruházásba foghatnak, amely biztosan, a szerződés minden pontjában megvalósul. Az ügynökség azt inkubációs há­lózatot ugyanakkor a saját, magaválasztotta szakemberei­vel szeretné megvalósítani, működtetni. Ehhez nyolc em­berre lenne szükségük. Ha fedezet híján mégis hoz­záfognának a megvalósításá­hoz, majd mégis belebukná­nak, akkor az is előfordul­hatna, hogy a településeknek egy meg nem valósult beruhá­zás tartozásait kellene törlesz­teniük. Már csak ezért is kel­lene többet áldozni az ügy­nökségre, amelyet ezidőtájt csak a Baranya Megyei Köz­gyűlés, Komló városa, Szász­vár és Magyarhertelend ön- kormányzata támogat, és amely az 1995-re tervezett 6,9 millió helyett csak 2,9-et kért feladatai ellátására, és az alap- tevékenysége mellett mély­építő-tervezői munkával pró­bál bevételekhez jutni. Komlón a tanács egyelőre úgy foglalt állást, hogy a tér­ségben lévő önkormányzatok az igényelt támogatás kérdését vizsgálják meg - kerüljön tes­tületi ülésük napirendjére. Tekintettel az érdekelt, a fenti felsorolásban nem sze­replő önkormányzatok kö­zömbösségére, föltehetjük is­mét a kérdést: ki vegye komo­lyan a térségfejlesztési taná­csot? B. R. Új céget hoz létre a Vema Kft.? Posztumusz cím a névadónak - A XII. Kodály Zol­tán Gyermekkórus Fesztivál záróhangversenye a megannyi felhangzó énekszám mellett egy meghitt, ünnepélyes ese­ményt is tartogatott. Szarka Elemér polgármester (felvéte­lünkön jobbról) díszpolgári címet adományozott Kodály Zoltánnak, melyet a zeneszerző özvegye (képünkön balról) vett át. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Egyre több a beteg ember a komlói régióban Komlói körkép Vízdíjszámlák, lakásfenntartás Komló Önkormányzata június 29- én 15 órakor testületi ülést tart a városházán. Napirendre kerül az időközi választás elő­készítése, a metodista templom építésével kapcsolatban ismét tárgyalják a város rendezési tervét. Módosítják az ivóvíz és a szennyvízelvezetés díjának számlázását és a lakásfenntar­tási támogatásról szóló rendele­tet is. Kerámia-napközi gyerekeknek További jelentkezőket vár a Gyermek és Ifjúsági Ház, ahol tegnap kerámia-napközi nyílt, amelyen a gyerekek a kerámia­készítés alapelemeivel, koron­gozással ismerkednek. A július 7-ig naponta 9-től 12 óráig tartó foglalkozásokat Szemes János szaktanár vezeti. Baranyai Diabétesz Napok A Baranya Megyei Diabétesz Szövetség komlói klubjának szervezésében kerül sor a me­gyei diabétesz napok záróren­dezvényére július 15-én 9 órai kezdettel Komlón, a Szent Imre teremben. Az eseményt Kovács Józsefnek, a megyei diabétesz szövetség elnökének köszön­tője után Wemer József a me­gyei közgyűlés elnöke nyitja meg. A programban orvosi elő­adások, cukorbeteg klubok ve­télkedője és kulturális műsor szerepel. Az érdeklődők orvosi vizsgálatra jelentkezhetnek a helyszínen és megtekinthetik a Habilitás Kft. vásárral egybekö­tött tárlatát. Teázó, tárlattal „Hétköznapi idill” címmel 77- hai Gyöngyi költő kiállítása várja a Teázó vendégeit június 30- án 18 órai kezdettel a Május 1 Művelődési Házban. Verset mond Korbuly István, a képző- művészeti munkákat Deák Gá­bor köszönti verseivel. A bolognai központú Vema Kft. kábeleket gyárt nagy nyu­gat-európai elektronikus cégek számára. Képviselői április vé­gén keresték fel a komlói ön- kormányzatot azzal a szándék­kal, hogy a reménykeltőén bő­vülő piacuk igényeinek megfe­lelően 300-400 embert foglal­koztató kábelüzemet telepíte­nek a városba. Annak idején bérleményként a Carbon Kft. cipőüzemi épüle­tét szemelték ki, majd felvető­dött, hogy egy könnyűszerkeze­tes üzemcsarnokot építenek. Megkezdődött a munkások to­borzása és a szalagmunkára je­lentkezők betanítása is a kft. pécsi telephelyén - a képzésen jelenleg több mint 30-an vesz­nek részt. A három hónapos be­tanítási illetve próbaidő alatt a dolgozók utaztatását a Komlói Önkormányzat Vállalkozásfej­lesztési Alapítványa finanszí­rozza. A helyzet időközben annyi­ban változott, hogy a Carboker Kft. megvásárolta a Carbon ci­pőüzemét - ez ugyancsak mun­kahelyek teremtésére ad esélyt -, a Vema Kft. pedig a Bánya- vagyon-hasznosító Rt.-vel foly­tat tárgyalásokat a Komló-Al- táró területén lévő fürdőépület emeleti szintjeinek kibérlésére Itt egy, a pécsitől független, új céget hoznának létre, de egy­előre - első lépésként - 80 új dolgozó jelentkezését várják. Az épületet a termelés, a gép­telepítés igényeinek megfele­lően át kell előbb alakítani, mindenesetre a kft. abban bízik, hogy szeptemberben Komlón is beindulnak a szalagok. Ugyanitt vámszabadterületet szeretnének létrehozni. Szán­dékukat a vám- és pénzügyőr­ség is támogatja, a vállalkozást a város és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ komlói ki- rendeltsége is segíti. Most már elsősorban a kft.-n és nem a he­lyiek szándékán múlik, hogy lesz-e kábelüzem Komlón. Betegség, rokkantság miatt év­ről évre többen szorulnak jára­dékra Komlón és a régióban. Dr. Náguly Józsefié, a város in­tézményfelügyeleti irodájának jogásza, aki hosszú évek óta in­tézi a járadékosok ügyeit - se­gíti őket a hivatali teendőin túl is - elmondta, hogy 1989-ben még csak 91 ember rokkantsági kérelmét tárgyalta a város re­habilitációs bizottsága. 1990- ben már 189-et. A vállalatok összeomlásával számuk 1991- ben 257-re, 1992-ben 583-ra, 1993-ban 669-re végül 1994- ben már 707-re emelkedett. Az ügyintéző nyomatéko- sítja: valóban betegek a hozzá­juk fordulók! Akik elvesztik az állásukat, azoknak egy jelentős hányada idegileg is kiborul és beteg is lesz. Többségében olyanok, akik valóban nem tudnak segíteni magukon - ráa­dásul ma már a legjobb szán­dékkal is csak elvétve tudnak munkakört kínálni 50 százalé­kosan rokkant vagy ennél is be­tegebb embernek. Leggyakrab­ban maga a kérelmező segít magán, ha tud. Döntő többségük a rehabili­tációs bizottság javaslata alap­ján rendszeres szociális jára­dékban - jelenleg 8100 forint - részesül. Ez azonban csak ja­vaslat, nem kötelező érvényű, de megkönnyíti a Nyugdíjbiz­tosító Igazgatóság munkáját, amit az igazgatóság általában el is fogad: ha csak utólag nem derül fény kizáró okokra (mun­kaviszony, táppénzben való ré­szesülés), amit a kérelmező a bizottság előtt elhallgatott. Ah­hoz, hogy joga legyen a jára­dékra, minimum 50 százalék­ban csökkent munkaképessé­gűnek kell lennie, és a rokkant­sági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő (munkakörönként meghatározott) felével kell rendelkeznie. A 67 százalékban rokkant már rokkantsági nyug­díjat kap. Komlón és környékén vélhetően az országos tenden­ciák tükröződnek: az ellátást kérők zöme 40-50 éves férfi és nő. Ehhez képest elenyésző az átmeneti járadékosok száma, akik ebben a juttatásban 20 év munkaviszony után és a nyug­díjkorhatár előtti öt éven belül részesülhetnek. Ennél többen kapnak egészségkárosodási já­rulékot, amely a föld alatt dol­gozókat illeti meg - de ez utóbbi forma rövidesen meg­változik. Komlón is feszültséget oko­zott az 1991 nyarán késve jött rendelkezés, amely szerint mindenki csak egyféle járadék­ban részesülhet: a korábbi ké­relmezők közül sokan továbbra is két forrásból (munkanélküli és a szociális járadék) részesül­tek. Hogy az újabb törvény mit hoz, még átláthatatlan. A reha­bilitációs bizottság 28-án 10 órakor ül össze ismét, 40 ember kérelmét tárgyalják. IUR. Az amerikai álom násza a közép-európai nyomorral Egy tárlat margójára Rozzant, kitömött őz, a „komlói” anyafarkas, szoptatja Remust és Romolust, akiknek a város a szü­letését „köszönheti.” Hátán kö­nyörgés: „Világ proletárjai hagy­jatok békén!” A vallásszabadság szimbólumaként szájkosaras an­gyal repül az állatra. Odébb a „Hajam” című installáció nagy piros tömb, melyből lámpabúrák meredeznek dülledt szemekként. Fentről hajzuhatag, mely az egész kiállítást ellepi, ahogy a ha­láltáborok gyűjtőkamráit. Öt perc speiz következik dunsztolt vízi­csigákkal, az üvegből kiálló kis- kanállal. A pillanat, amely az idő múlására figyelmeztet. A Tv előtt karosszékben egy - szó szerint - tuskó munkásőr sapkában nézi a Dallast. A hazug amerikai álom találkozik a közép-európai testi­szellemi nyomorral. Az itteni csórókból soha nem lesznek kif­likirályok, Kisbattyánban sem törnek fel olajkutak. A Bader- Meinhof emlékmű pokolgép. Az óra számlapján századunk fontos dátumai. Az utolsó 1995. A rob­banás erre van időzítve. Csak néhány példa az Art macht frei” csoport azonos című kiállításáról, amely a napokban volt látható a Május 1 Művelő­dési Házban. Tagjai 20 év körüli fiatalok. Azt mondják, nevük nem fontos. Van köztük főisko­lád, gyakorló kultúrmunkás és képzőművészetet tanuló is. A cím - eredendő tartalmán túl, hogy ugyanis a művészet szabaddá tesz - a haláltáborok feliratára utal: .Arbeit macht frei”: a munka felszabadít. Az elítélően felidézett fasiszta jel­szón túl mindenfajta jelszóra utalnak ezzel. A római légiókéra vagy a török uraloméra. Vajon milyen szállóigék voltak festve azokra a hajókra, melyek Pearl Harbour után az amerikai japá­nokat szállították gettókba? Nemcsak a fasizmust, minden népirtást gyűlölnek. Azt mondják, most kulturális gettóban élnek, a média koncent­rációs táborában. A rendszervál­tás - amely szerintük nem is volt - szabad művészetet ígért. Ehe­lyett káosz uralkodik az agyak­ban. A világ apokaliptikussá vált, a deviancia is unalmas. Most úgy tűnik, mintha a három T. idején legalább még születtek volna al­kotások. Lehet, legközelebb Ac- zél elvtársnak szentelnek kiállí­tást, nevüket Aczél Emlékbizott­ságra változtatva - mondják ön­iróniával. Deák Gábor Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba valamint a lap előfizetésével kap­csolatos ügyintézés a Komló és Környéke Területi Ügynökségen Munkanapokon: 8-11 és 14-16 óráig Cím: 7300 Komló Kossuth L. u. 17-19. Tel.: 72/482-437 * { ♦ 4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom