Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-21 / 167. szám

10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. június 21., szerda Luciano Ortolani, az olasz ISA-cég exportőre rólunk Az Andretti a legjobb partnerünk Luciano Ortolani, a legnagyobb olasz vendéglátóipari gépeket gyártó cég, az ISA kelet- és közép-európai exportigazgatója 35 éves. A minap első pécsi útján legjelentősebb hazai importőré­vel, Csiszár Benedekkel, az olasz vendéglátóipari gépeket és berendezéseket forgalmazó Andretti cég tulajdonos-vezetőjé­vel tárgyalt a további együttműködés lehetőségeiről. Átalakul a mezőgazdaság támogatási rendszere Feltétel: a kamarai tagság Az agrártárca az idei, 75 milliárd forintos költségvetési tá­mogatással szemben 1996-ra 108 milliárdra tart igényt. A Földművelésügyi Minisztérium a jövő évi szabályozókra tett javaslatát nemrég küldte el a Pénzügyminisztériumnak. A szaktárca tervei szerint a 108 milliárdból a mezőgazda- sági és erdészeti alapokra 11,1, agrárpiaci szabályo­zásra, exportösztönzésre 52, egyéb agrártermelői támoga­tásra 32,1 milliárd forint tá­mogatást kíván fordítani. A többi pedig az idei évről áthú­zódó, már megkötött szerző­dések fedezetéül szolgálna. Az elképzelések szerint több pénz jut majd az agrár- termelést elősegítő új beruhá­zásokra, fejlesztésekre, az árualapok bővítésére, a minő­ség ösztönzésére, a tenyészál­lat-állomány növelésére, a kedvezőtlen adottságú térsé­gek felzárkóztatására. Pályázat útján lehet majd hozzájutni a komplex - gép, infrastruktúra, épület - beru­házási támogatásokhoz. Ilyen címen a beruházó 20 százalék vissza nem térítendő és 30 százalék visszatérítendő szubvenciót igényelhetne, ha 20 százalékos saját tőkerész­szel rendelkezik. Hitel felvé­tele esetén a jelenlegi 60 he­lyett azonban csak 40 száza­lék lesz a kamattámogatás. Ugyancsak pályázat útján nyerhetők el majd a kedvezőt­len adottságú területek felzár­kóztatására szánt kedvezmé­nyek is. Ezzel a helyi adottsá­gokhoz igazodó termelési szerkezetek kialakulását sze­retné ösztönözni a tárca. Átalakul a támogatások fel­tételrendszere: 1996-ban vár­hatóan nemcsak a gabona-, hanem valamennyi szántóföl- dinövény-termesztő is jogo­sult lesz a termelő jellegű tá­mogatásra. Egyetlen feltételt kell teljesíteniük: tartsák föld­jüket termőképes állapotban. Az előterjesztők továbbra is ösztönözni kívánják az ön­tözés fejlesztését. Ilyen jel­legű beruházások esetében a költségek 40 százalékát visz- sza nem térítendő támogatás­ként juttatnák a vállalkozók­nak. A tervezet kitér a szövetke­zeti üzletrészekre is. Az FM visszterhes támogatással vagy alacsony kamatozású hitelek­kel szándékozik ösztönözni az üzletrészek kivásárlását, amennyiben azok oszthatatlan szövetkezeti vagyonként kö­zös alapba kerülnek. Végül egy különös újdon­ság: a támogatást kamarai tagsághoz kötné az FM. Ma­gyarán, azok lesznek jogosul­tak a pénzbeli kedvezmé­nyekre, akik adóalanyként be­jelentkeznek. Újvári Ötéves a tőzsde Több exporthoz több import kell A tavalyi év első négy hónap­jához képest az idén 11 száza­lékkal nőtt a kivitel, és 18 szá­zalékkal a behozatal. Ezek egyenlegeként 1,545 milliárd dolláros külkereskedelmi pasz- szívum alakult ki, amelyből 1,139 milliárd dollár járul hozzá a fizetési mérleg idei hi­ányához. Januártól áprilisig ör­vendetesen nőtt az anyag- és alkatrészkivitel, illetve az ag­rárexport. A többletkivitelből a búza 96, a műanyag-alapanya­gok 52, az alumíniumtermékek 34, az elektromos alkatrészek 30, és a műanyag készáruk ex­portja 20 millió dollárral része­sedett. Ami az import szerkeze­tének változásait illeti, 32,3 százalékkal nőtt az anyagok és alkatrészek, 15 százalékkal pe­dig a beruházási gépek értéke, miközben 7 százalékkal csök­kent a mezőgazdasági és élel­miszer-ipari import. A behoza­tal csaknem 720 millió dollárral növekedett 1994 első négy hó­napjához képest. Ebből 45-45 volt az elektromos alkatrészek, illetve a földgáz, 36 a személy- gépkocsik és 34 millió dollár a műanyagkésztermékek import­jának bővülése. Mérséklődött a fogyasztási cikkek behozatala. Epületenergetika Épületenergetikai konzultációt tartanak a Környezetünkért Alapítvány szervezésében Pé­csett a Zöld-Híd tanácsadó iro­dájában június 23-án délután. Többek között lesz ingyenes energetikai tanácsadás, amely­nek keretében energiatakarékos termékeket ajánlanak, valamint elvégzik az egyszerűsített hő­technikai számításokat. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. június 20-tól Pénznem vételi közép eladási angol font 198,79 200,73 202,67 ausztrál dollár 90,00 90,90 91,80 belga frank (100) 433,17 437,47 441,77 dán korona 22,78 23,01 23,24 finn márka 28,98 29,27 29,56 francia frank 25,36 25,61 25,86 gör.drachma(IOO) 55,02 55,56 56,10 holland forint 79,50 80,29 81,08 ír font 203,07 205,05 207,03 japán yen (100) 146,63 148,09 149,55 kanadai dollár 89,87 90,76 91,65 kuvaiti dinár 415,54 419,67 423,80 német márka 88,98 89,87 90,76 norvég korona 19,98 20,18 20,38 olasz líra (1000) 75,66 76,40 77,14 osztrák sch. 12,65 12,78 12,91 portugál esc.(100) 84,50 85,33 86,16 spanyol pes.(100) 102,38 103,38 104,38 svájci frank 107,21 108,28 109,35 svéd korona 17,13 17,30 17,47 USA dollár 124,27 125,48 126,69 ECU (Közös Piac) 164,29 165,91 167,53- Mióta állnak kapcsolatban magyar cégekkel?- Több mint négy éve kezd­tünk el kereskedni a volt szoci­alista országokkal, Csehszlo­vákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal. Az első ta­pasztalataink szerint az önök hazája volt a leginkább nyitott kettővel, az egyik az Andretti. A pécsi cégnek jól megy a fagy­laltvonal, s most kezdik a kü­lönféle pultjaink és berendezé­seink forgalmazását, reménye­ink szerint ezzel is sikerrel bir­kóznak majd meg.-A forgalom növelése csak az Andrettin múlik?-Eddigi tapasztalataim sze­rint sajnos nem. A márciusi fo­rintleértékelés és a vámpótlék igencsak megnehezíti a dolgát, hisz óhatatlanul is megdrágí­totta, majdhogynem megfizet­hetetlenné tette a termékeinket. Mindezt már mi nem egyszer átéltük Olaszországban. Ná­lunk is kevés a nyersanyag, megérzünk minden ármozgást, ami nálunk is többnyire emel­kedő tendenciájú. Ázt mi is megtanultuk, hogy a minőséget meg kell fizetni. De én is kér­dezhetek valamit?- Tessék.- A KGST megszűntével maradt még piacuk a volt Szov­jetunióval?- Nemigen. Ennek a politikai okokon túl főként pénzügyi okai vannak. Olaszországban mi­lyen kamattal kap bankhitelt mondjuk az ISA ? négy évben tapasztalt eróziós fo­lyamata. Jelenleg az országban 8265 szövetkezet működik, 2,5 millió embernek adva kenyeret. Napirendre kerültek a problé­mák is, amelyek az összekuszá- lódott tulajdoni viszonyokból és a kialakulatlan üzemi-működte­tési formákból következnek. A- Az sok mindentől függ, de átlagban 7-9%, a magánember 16-17%-os kamatra vehet fel pénzt a banktól, ha egyébként hitelképes.-Nálunk ez 40% körüli, in­kább afölötti.- Ilyen hitelek mellett önök­nél csakis a saját tőkével erős cégek létezhetnek, ekkora ka­matot nem lehet kigazdálkodni.-Ezért is nehéz velünk ke­reskedni. Az ISA nem próbál magyar cégekkel termelési ko­operációt kialakítani, hogy nö­velhesse forgalmát? Több mint négy évtizeden át aludta Csipkerózsika-álmát a Budapesti Értéktőzsde, míg­nem 1990-ben - a Budapest Bank kezdeményezésére - új­jáalakult. A nyolcvanas években jelent meg először az értékpapír egyik fajtájának, a vállalati kötvény­nek első követei. Aztán jöttek, ha kis számban is, a részvé­nyek, és szűk körben lassan fo­rogni kezdtek a „pulton keresz­tül”, azaz a nem nyilvános for­galomban. A kezdeményező szerepet a Budapest Bank vál­lalta, amely árfolyamot jegyzett a kötvényeknek s adta-vette azokat. A közgazdasági közvé­lemény jelentős részének, s olyan intézmények támogatását élvezve, mint a Pénzügykutató, nemzetközi tapasztalatokra tá­maszkodva alakult meg a BÉT. Bebizonyosodott, hogy nem volt igazuk azoknak, akik el­hamarkodottnak ítélték a tőzsde megalakítását, mert kevesellték a meglévő és a forgalomba hozható értékpapírok számát, a befektetők ezek megvételére szánt vagyonát. E megfontolá­sok alapján soha semmit sem volna szabad elkezdeni. A forgalom, azaz az üzletkö­tések darabszáma az 1990. jú­nius 21-ai 4962-ről 1994 vé­gére 125 569-re nőtt, az érték­papíroké 1-ről 120-ra, abeveze­tett papírok névértéke félmilli- árd forintról már majdnem ezermilliárdig jutott, s az átla­gos napi forgalom értéke is megtízszereződött. Sokkal nagyobb is lehetett volna a növekedés, ha nincsen annyi elmulasztott alkalom: gördülékenyebb a privatizáció, kihasználták volna a tőzsde adta lehetőségeket, ami mindig is olyan volt és lesz is, ami­lyenné befektetőinek magatar­tása s a konjunktúra teszi. Ér­demes megfontolni, kis vagyo­nunk egy picinyke részét érték­papírban tartsuk. Próbaként színlelhetjük papíron a vásárlá­sokat és az eladásokat a lapok­ban közölt árfolyamok alapján, s már abból láthatjuk, nyertünk vagy vesztettünk volna. B. T. A cég most kezdi különféle pultok és berendezések forgalmazását fotó: löffler Gábor gazdaság, bár a kezdeteknél rengeteg osztrák és német cég vetette meg lábát a magyar pia­con. Azóta ez mintha visszafo­gottabb lenne, de sajnos a vá­sárlóerő is. Az természetes, hogy a tejtermékek, hideg ita­lok, pék- és cukrászsütemé­nyek, fagylaltok, különféle élelmiszerek áruházi és éttermi tárolását, hűtését szolgáló, to­vábbá a kávézók, bárok, kocs­mák, cukrászdák berendezéseit és készülékeit több mint 800 féle típusban gyártó cégünk, az ISA, szeretne minél többet el­adni termékeiből. Magyaror­szágon is nehéz olyan partnert találni, amelyik képes lenne va­lamennyi gépünket, berendezé­sünket egyszerre kínálni.-A pécsi Andretti sem ilyen?- A kezdeti időszakban még 5-6 magyar vállalkozással áll­tunk kapcsolatban, ma már csak V Jubileumi aggodalmak A Magyar Iparszövetség szö­vetkezeti szekciója tegnap ün­nepi ülést tartott a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetsége 100 éves fennállásának tiszteletére. A tanácskozás a szövetkezetek jövőjével foglalkozott. Megálla­pították: végre megállt a szövet­kezeti mozgalomnak az elmúlt-Cégünk családi tulajdonú, előnye, hogy a három nagy gyáregységünk a 450 embe­rünkkel szem előtt van. Néhány éve megvettünk egy kisegítő üzemet Bolognában, de nem jött be, át kellett azt telepíte­nünk Bastia-Umbrába. Sok minden szól még amellett, hogy csak kereskedjünk. A volt szo­cialista országokkal a pénzte­lenségük, a nyelvi nehézségek, a túlszervezettség, a bürokrá­cia, a megrendelési és egyéb határidők be nem tartása miatt amúgy is egyre nehezebb a helyzetünk. Szerencsére a leg­megbízhatóbb magyar partne­rünkre, a pécsi Andretti cégre mindez nem áll. Korrektek minden téren, csak hát az el­adásoknál ők is egyre inkább megérzik a csökkenő magyar- országi vásárlóerőt. B. Murányi László kormány elvben szövetkezetba­rát nyilatkozatai után most már az egyenlő versenyesélyeket megteremtő szabályozást várják. Lehetőséget kémek, indokolt esetben még támogatást is, hogy részt vehessenek a most kibon­takozó modernizációs folyama­tokban. (W. I.) A szociális kertészet előnyei Nemzetgazdasági érdek a ne­héz helyzetben lévő lakosság önellátási törekvésének ösz­tönzése, valamint a túlzott import helyett a kertészeti termékek exportjának növe­lése - mondta Szent-Miklóssy Ferenc, a Kertészek és Kert­barátok Országos Szövetsé­gének elnöke, ugyanis a szö­vetség felhívást juttatott el nemrégiben a kormányhoz és a települési önkormányzatok­hoz. E dokumentumban azt ké­rik a címzettektől, hogy tá­mogassák a zöldség-, gyü­mölcs-, és szőlőtermelőket, és azokon a településeken, ahol ma még nincsenek kerttele­pek, földeladással, tartós földbérlettel, termelési és ér­tékesítési integrációval segít­sék elő a 20-30-40 hektáros kerttársulások, szakcsopor­tok, hegyközségek megalakí­tását. A különböző okokból hátrányos helyzetbe került emberek számára teremtsék meg a szociális jellegű ker­tészkedés feltételeit. A kertbarátmozgalom ed­dig is sokat tett e réteg boldo­gulásáért. Az új felvásárlási, értékesítési vertikumok létre­jöttéig - lehetőségeikhez mér­ten - igyekeznek a kiskerttu­lajdonosokat bel- és külföldi partnerekkel összehozni. Megkeresték a növényvédő­szer és a mezőgazdasági ter­mékeket gyártó cégeket, hogy a betakarításig előlegezzék meg a gazdálkodók számára a vetőmagot. A leendő vállal­kozókat szakmai előadások­kal, ingyenes szaktanácsokkal támogatják. (újvári) Vállalkozások és a kamara A gazdasági kamarákról szóló törvény kiterjed valamennyi hazánkban működő gazdasági társaságra, szervezetre. Ennek alapján kötelező a tagság min­den egyéni és közös vállalko­zásnak. Igen ám, de ki hova tar­tozik? A vállalkozások, vállal­kozók sorozatban kapják az ér­tesítéseket innen is, onnan is. El kellene dönteniük, hogy hova fizessenek tag- és regisztrációs díjat. Mi szabja meg a hova tar­tozást? A fő szempont a tevé­kenység és a nagyság. A törvény III. fejezetének 7-10. §-a foglalkozik ezzel. Segítségként a mellékletben felsorolnak 221 kézműves, és 7 agrárjellegű tevékenységet, a többi, ami nem szerepel az ipa­rinak és kereskedelminek mi­nősül. Ezek ugyan a kamarai hovatartozást megszabják, de mérvadó a vállalkozás nagy­sága is. Ami kisüzemi, meg­rendelés, vagy, egyedi gyártás alapján készül, minden szolgál­tatás - a szállítás kivételével - a javítás az kézműves, vagy agrár attól függetlenül, hogy milyen szervezeti formában működik egyéni, vagy társas. Ami ipar­szerű - tömeggyártás, szalag­szerű termelés - szintén a szer­vezeti formától függetlenül ke­reskedelmi és ipari tevékeny­ség. Ezek a döntő szempontok. A kamaráknál, mint az agrár, mint a kézműves, segítséget nyújtanak a hovatartozás eldön­téséhez. Akik már regisztráltat­ták magukat, de nem a fentiek alapján, hanem oda fizettek tagdíjat először, ahonnan az első értesítést kapták, felülvizs­gálhatják döntésüket és kérhe­tik annak helyesbítését. A ké­Mérvadó a vállalkozás nagysága is fotó: Müller andrea sőbbiekben fontos lesz, hogy jelenjen meg, mert a gazdaság- egy-egy szakmai csoport azo- ban a szakmai súlyuk, jelentő- nos érdekekkel, azonos helyen ségük csak így lesz érzékelhető. > í * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom