Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)
1995-06-21 / 167. szám
1995. június 21., szerda Oktatás - Kultúra Dünántúli Napló 11 Kisebbségi oktatásfejlesztési program - kérdőjelekkel Az első Magyarországon A kisebbségeknek megengedtetett, hogy az önkormányzatokkal együtt határozzák meg: miként jobbítanák az anyanyelvű oktatás feltételeit. A kormányzat - az igényeket figyelembe- véve - kisebbségi oktatásfejlesztési programot készít, és ebben rögzíti a finanszírozás garanciáit is. Ilyen még nem volt. De vajon a költségvetés, az alapítványi és más pénzforrások fedezik-e az oktatásfejlesztés és fenntartás költségeit? A jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósulnak-e terveik? - kérdezik a kisebbségiek. Terrek garanciával-Ez ideig az állam előirányozta a kisebbségi oktatásra fordítható pénzösszeget, s ahhoz kellett szabni a terveket. Most a szükséglethez mérik az anyagiakat - állítja Radó Péter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője.-A művelődési kormányzat lehetővé kívánja tenni, hogy a népesebb hazai nemzetiségek: a németek, a szlovákok, a horvá- tok, a szerbek, a szlovének, a románok áttérhessenek a nyelvoktatásról és kétnyelvű, illetve a tannyelvű oktatásra. A cigány kisebbség, s a kis lélekszámú nemzetiségi csoportok: bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, ruszinok, ukránok gyermekei szintén megfelelő anyanyelvű oktatásban részesüljenek. A művelődési tárca a kisebbségi önkormányzatokra bízza, hogy az iskolákat fenntartó területi önkormányzatokkal közösen döntsék el: hol, milyen típusú kisebbségi oktatás kívánatos településükön. Ezeket az igényeket figyelembe véve gondoskodnak arról, hogy a kisebbségi oktatás számára legyen elegendő pedagógus. Egyrészt úgy, hogy az eddiginél több kisebbségi oktatót képeznek hazai felsőfokú intézményekben, és ösztöndíjjal a nemzetiségek anyaországaiban, másrészt több vendégtanárt fogadnak ugyancsak az anyaországok hozzájárulásával. Másik intézkedésként kidolgozzák a kisebbségi tankönyvfejlesztés tervét, előzőleg azonban számba veszik: melyik tantárgy oktatásához szükségesek anyaországi tankönyvek, és melyeket taníthatják a magyarból fordított könyvekből. A minisztérium pályázatot hirdet új, kisebbségi tankönyvek alkotására és kiadására. Néhány héten belül elkészül a kisebbségi oktatásfejlesztés hároméves programja, amely nemcsak a célokat, a terveket, hanem a megvalósításának garanciáit is magában foglalja. Szavatolja egyebek között a kisebbségi oktatás fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek finanszírozását, a kisebbségi iskolák fenntartását. Az előirányzat szerint a kisebbségi oktatás költségeinek 60 százalékát az állami költségvetésből, 40 százalékát a települési önnyelvű oktatásra szánt pénzeszközöket, mi több: a szükséges anyagi eszközök birtokában a nemzetiségi önkormányzatok a kulturális autonómia jegyében maguk gondoskodhassanak az anyanyelvű oktatásról, iskoláik fenntartásáról. Erdei Ferenc, a német kiA nemzetiségi gyerekek sorsa a tét a kisebbségi oktatási intézményekben, iskolákban laufer László felvétele kormányzatok pénzforrásaiból fedezik, de a Soros- és más alapítványok is támogatják a kisebbségi oktatást, ha azt igénylik. A kisebbségek elégedetten fogadták a tárca elképzeléseit, de - a kormányzat rossz néven ne vegye - félve örülnek. Lásztity Pero, az országos szerb önkormányzat elnöke, a Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnöke így vélekedik: Jut-e elegendő pénz?-Óriási előrelépés, hogy a tárca programot készít a kisebbségi oktatás fejlesztésére, s ehhez a mi javaslatainkat, közreműködésünket kéri. Előbb számba veszi szükségleteinket, s azután kéri a költségvetés támogatását. Csak üdvözölni lehet ezt a rég várt intézkedést. Az ország gazdasági helyzetét ismerve, azonban felmerül a kérdés: vajon megvalósulhat- nak-e ezek a tervek? Jut-e elegendő pénz a kisebbségi oktatásra, amikor az önkormányzatok, főleg a kistelepülésiek nem győzik az iskolák fenntartását, azok összevonását, vagy megszüntetését fontolgatják? A kisebbségek érdekei azt kívánják, hogy az állam a kisebbségi önkormányzatok rendelkezésére bocsássa az anyasebbségi önkormányzat alel- nöke: Tanár és tankönyv- A kormányzat megkérdezte, s mi örömmel közöljük: miként kellene fejleszteni oktatásunkat. Lehetővé tennék például, hogy a német nemzetiségű tanulók anyanyelvükön tanulhassanak, lehetőleg német tannyelvű vagy átmenetileg kétnyelvű iskolában. Jelenleg a németek lakta települések 30 százalékában még a német nyelvet sem oktatják. Német tannyelvű iskola egyáltalán nincs. Ennek legfőbb oka, hogy kevés a németül oktató pedagógus. A megoldás az lehetne, hogy idehaza vagy ösztöndíjjal az anyaországban képeznének németül oktató szaktanárokat, avagy kellő számú német vendégtanárt fogadhatnánk. Szükséges lenne az is, hogy az állam gondoskodjék elegendő német tankönyvről. Jelenleg ugyanis ezek kevés példányszámban és késve jelennek meg. A német- országi tankönyvek nálunk nem használhatók, mivel tartományonként különbözőek. Heti 3-4 órában Alt Gyula, az országos szlovák önkormányzat elnökhelyettese:-Békés, Borsod, Komárom, Nógrád, Pest megye szlovákok lakta településein számos általános iskolában tanítják a szlovák nyelvet heti 3-4 órában. A fővárosi, a békéscsabai, a szarvasi, a tótkomlósi és a sátoraljaújhelyi egy-egy általános iskolában több tantárgyat, egy budapesti és egy békéscsabai gimnáziumban minden tantárgyat szlovákul tanítanak. Mi azt szeretnénk, ha a nyelvoktatásról áttérhetnének a kétnyelvű oktatásra. Ezért javasoljuk a kormányzatnak, tegye lehetővé a kellő számú pedagógus képzését hazai és szlovákiai felsőfokú intézetekben és több vendégtanár alkalmazását, sajátos tanterveket és tankönyveket dolgozzanak ki. A cél az, hogy a tanulók megtanulják használni anyanyelvűket. Ezt elősegítendő: a sátoraljaújhelyi vendéglátó szakközépiskolában és a balassagyarmati szakmunkásképző intézetben szlovák osztályt létesítettek. Bízunk abban, hogy az állam szavatolja a kisebbségi iskolák fennmaradását, azt, hogy a kisebbségi iskolák számára kiutalt normatív támogatást a helyi önkormányzatok más célra nem használhatják. így legalább a meglevő szlovák oktatást nem fenyegeti megszűnés, csökkentés. Olteanu Julia, a Magyarországi Románok Szövetségének titkára: Két nyelven- A román nemzetiségű szülők többsége a kétnyelvű oktatást preferálja a tannyelvű iskolával szemben, mert - mint mondják - ha a gyermekeik minden tantárgyat románul tanulnak, az életben nehezen boldogulnak, márpedig ők is Magyarországon kívánnak élni. Ezért a kétnyelvű oktatást kiterjesztését, korszerűsítését szorgalmazzák, hogy a tanulók a közhasznú ismereteket mindkét nyelven megszerezzék. Jelenleg Gyulán, Kétegyházán, Eleken, Pusztaottlakán, Lököshá- zán, Battonyán, Bedőn, Kö- rösszakállon, Körösszegapátiban, Magyarcsanádon tanulnak anyanyelvükön a román nemzetiségű tanulók. Az lenne e célszerű, ha a nyelvoktatásról áttérhetnének a kétnyelvű oktatásra. Félő azonban, hogy tervek az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt nem, vagy csak részben valósulhatnak meg. Battonyán például szó van arról, hogy a kis létszámú osztályokat összevonják. A tárca és a kisebbségi ön- kormányzatok folytatják az érdekegyeztetést. M. E. A dokumentumfilmes elkötelezettsége Kovács András Hetvenéves - június 20-án - Kovács András filmrendező, a mai magyar filmművészet egyik meghatározó személyisége. Egyike azoknak a művészeknek, akiknek legtöbb művében fölismerhető egy alapgondolat, hősei sorsát vissza-visszatérően meghatározva. Ez Kovács Andrásnál a cselekvő ember döntésképtelensége, ennek következtében a cselekvés hiánya, vagy a tett rossz időzítése. Erről (is) szól két korai, a közönség és az ítészek szemében egyaránt kiemelkedőnek tartott munkája, a Nehéz emberek (1964) és a Hideg napok (1966). Ám, hogy művészi szemlélete mit sem változott az évek során, arra a televízióban éppen néhány hete műsorra tűzött, 1993-ban rendezett filmje, az Álommenedzser (1993) a bizonyíték, amely a lehetőségek konjunktúra-lovagjairól és a cselekvést mástól várók dilemmáiról ad pontos képet. Keveseknek adatik meg, hogy több mint fél évszázad elmúltával megmutassák a világnak gyermekkoruk meghatározó helyszíneit, iskolájukat. Kovács András jóvoltából nemrégiben láthattuk a televízióban a kidéi iskolájáról forgatott dokumentumfilmjét. Most, hogy a mozikat többnyire az akciófilmek kedvelői látogatják, igencsak nehéz a hazai publikum kedvére való magyar filmet készíteni. Erről Kovács András így vélekedik: szinte lehetetlen a magyar játékfilm jelenléte. Formálissá vált. Pedig egy civilizált európai országhoz hozzátartozik, hogy legyen filmgyártása. Mint ahogyan az opera, a zenekarok, múzeumok is, noha azok sem rentábilisak. Egyébként ezzel a gonddal minden nemzeti filmgyártás küzd. Ennek az okai részben kulturálisak. Olyan mérhetetlen az igény a tévére, videóra, mozira, hogy ezt jórészt a "selejt" tölti ki. Ez visszahat a nézőre, s egyre igénytelenebbé teszi. A színvonalas műveknek nem jut hely a kínálatban. Tehát ha nincs jó, nem is lehet választani. Á megoldás a színvonalas kínálat fenntartása. Nem lehet a piaci szemléletet előtérbe helyezni: ha nem kell, ne is gyártsunk? Mondok egy szélsőséges példát. Van Gogh életében nem adott el egyetlen képet sem. Ma pedig oda zarándokolnak a képeihez a világ minden részéből, hogy láthassák... Olyan csatornákat kell működtetni - speciális mozik, filmklubok - ahol az igazi filmek megjelenhetnek. S főleg a tévében kell biztosítani ezt a kínálatot. És fontos lenne az igény ébresztése. Nálunk nem divat az ilyesmi. Pedig az információs film nem is drága. A hazai mozizásban a kultúrális probléma súlyosabb mint a gazdasági. Jelentős holland támogatással Ormánsági Szabadiskola Az Új Dunántúli Napló június 19-én az Ormánsági Szabadiskola ünnepélyes megnyitásáról, mint „az egész Kárpát-medencét érintő rangos baranyai kezdeményezésről” tudósít. Dr. Szili Katalin államtitkár válaszolt a DN kérdésére, ismertette a szabadiskola nemes célkitűzéseit, majd a támogatókat is: „az Oktatásügyi és a Környezetvédelmi Minisztérium egyaránt támogatta ennek az intézménynek létrejöttét, de ez kormányzati érdek is volt.” Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy a megvalósítás költségeit, kb. 70%-ban az Együttműködő Nederlandi Alapítványok Közép- és Kelet-Európai Kuratóriuma a Magyar Kuratórium javaslatára 260 000 guldennel (mai árfolyamon 20 millió forinttal) támogatta. A beruházást a Népjóléti Minisztérium Jóléti Szolgálata indította el 1991-ben 4,6 millió forinttal. A hollandok még ugyanabban az évben 150 000 guldent biztosítottak, s 1993- ban rendkívüli adományként további 110 000 guldent, hogy a beruházást be lehessen fejezni. Az Együttműködő Nederlandi Alapítványok minden támogatott alapítványtól záró elszámolást vár, fényképes dokumentációval. Köszönetünk nyilvánításának egyetlen módja a sajtóreflexió megküldése. Tájékoztatásul közlöm, hogy 1991-től a mai napig 14 szociális célú támogatott, köztük kettő ismételten, kereken 1 099 000 gulden, mai árfolyamon 88 millió forint támogatásban részesült. Újabb pályázatok is folyamatban vannak. Az Együttműködő Nederlandi Alapítványok Magyar Kuratóriuma Forster Miklós Pénzbeszedés - könyvünnep után Harc a túlélésért Az Ünnepi Könyvhét első napját elmosta az eső. Maradt még négy. Nagy várakozásokkal és ugyanolyan nagy félelmekkel készültek a kiadók: mit szólnak a vásárlók a 600 forintnál magasabb átlag-könyvárakhoz? Aztán csendben lebontották a sátrakat. A kérdés: mit csinálnak ilyenkor ünnep után a kiadók? Nyalogatják sebeiket, vagy rendületlenül újakra készülnek? Kossuth könyvkiadó. Tíz év után ismét megjelentették az írószemmel című válogatásukat. Sőt: egytlen éjszaka alatt kinyomtatták mellékletként az írószájjal című kis füzetet, ami a könyvheti megnyitó előtti délután rendezett sajtótájékoztatón elhangzott írói megnyilatkozásokat tartalmazta. Kocsis András igazgató:- Ennek a köteteimnek, hogy írószemmel tekintélye van, márkanévvé vált. Elég szép számmal fogyott belőle, de az adatok maradjanak meg üzleti titoknak. A könyvforgalom azonban - a jövőre nézve - nem sok jót Ígért. Ráadásul a honorárium 44%-os megadóztatása mellett 8-10 11%-os papíráremeléssel riogatnak bennünket. A tőkeszegény kiadók valószínűleg nem tudják ilyen áremelkedések mellett állni tovább a versenyt.-Ennek ellenére természetesen nyáron is dolgozunk. Hat-hét könyv megjelentetését készítjük elő. Az Európa Kiadó elegáns külsejű könyvei majdnem minden standon helyet kaptak. A sátrakat ugyan az egyes kiadók bérelték, de általában a pultokon egymás portékáját is kiállították. Osztovics Levente igazgató:- Természetesen nem egyetlen hétre, nem egyetlen hónapra rendezkedünk be, egész évben könyvkiadók vagyunk. Havonta rendszeresen 4-6 új könyvet jelentetünk meg, s nincs ez másképpen a Könyvhét nélküli hónapokban sem. - Ami valamennyiünket -kicsiket és nagy kiadókat egyaránt - foglalkoztat: hogyan éljük túl a most bevezetett megadóztatását a honoráriumoknak. A forgalmunk minden bizonnyal csökkeni fog, de nekem van egy olyan halovány érzésem, inkább csak reménykedem, hogy ez a csökkenés nem lesz drasztikus mértékű. Az Ab Óvó kiadó volt talán az egyetlen, amelyik a „tojásfészekbe” nem engedett be konkurenciát, nem hozott kakukktojásként a pultra máshol megjelentetett könyveket, csak a maguk 9 új kiadványát rakták ki. (Tavaly mindössze ötöt tudtak megjelentetni.) Pataki Judit gazdasági igazgató:- Mi most megpróbáljuk beszedni a pénzeinket. A nyomdát és a szerzők honoráriumát majdnem teljes egészében kifizettük, de nekünk nehéz behajtani a kinnlévőségeinket. A könyvheti forgalom nagyjából a várakozásnak megfelelően alakult, bár a csupán nézelődő, nem vásárló érdeklődők száma sokkal nagyobb volt, mint máskor. Azt viszont nagyon nehéz elfogadni, hogy ami nem fogyott el az ünnepnapok alatt, azt a könyvkereskedők máris vissza akarják adni. Lassan már egy esztendőben csak öt nap marad a mai magyar szép- irodalom számára. A legpatinánsabb nevű kiadó a Könyvhéten kétségtelenül a Cserépfalvi volt. Kiadványaik közül csak kettő került a hivatalos listára - egy zsűri válogatta ki ezt a címjegyzéket - s egy másik kötet szerepelt a „futottak még” kategóriában. Kéri Piroska, a Cserépfalvi művészeti vezetje, egyben a Seneca kiadó vezetője.- A forgalom egy hajszállal talán jobb volt, mint amire számítottunk. Igaz, például a Seneca 4 könyve - fiatal, többségükben elsőkötetes szerzők munkái - összesen 800 példányban jelentek meg. Az viszont lehetetlen állapot, hogy talán csak két könyvesbolt, ismereteim szerint az írók könyvesboltja és a Pont, 60, de legfeljebb 90 napra vesznek át forgalmazásra munkákat. Jószerivel a híre sem terjed el annak, hogy melyik könyv micsoda, mennyit ér - művészileg természetesen. Mi azért várunk és dolgozunk. A Senecánál folytatjuk a sikeres Freud sorozatot és hamarosan megjelenik a Szent László évforduló alkalmából Ujkéry Csaba Harangszó a vizek felett című, gazdag történelmi dokumentációra alapozott regénye a vizet fakasztó királyról. Egy korábbi, hasonlóan történelmi témájú regénye, a Handzsár, amely Szigetvár históriája a törökök győzelme után, olyan sikert aratott, hogy éppen a törökök is érdeklődnek a kiadása után. A szerzőről viszont kevesen tudják, hogy a Somogy Megyei Bíróság elnöke, aki most Attiláról készült regényt írni kiadónk számára. Bernáth László