Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-13 / 159. szám

8 Dünántúli Napló Hazai Körkép 1995. június 13., kedd Alisca bomapok Szekszárdon A Dél-Dunántúlról több mint 30 országba exportálnak minő­ségi borokat, ami a kiváló tol­nai és baranyai borvidékek gazdáinak sikere, de az elad­ható mennyiséget csak úgy tud­ják növelni, ha a legmegfele­lőbb fajtákat termelik - mondta hétfőn Szekszárdon Diófási La­jos, a Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igaz­gatója az Alisca bomapok megnyitó előadásán. Az Alisca névvel, Szekszárd kelta kori nevével jelzett egyhetes ren­dezvénysorozat tudományos tanácskozásain a szőlő- és bor­termelés, valamint a borkeres­kedelem korszerű módjait, kö­vetelményeit vitatják meg a tér­ség szakemberei. A kutatóintézeti igazgató azokat a szőlőfajtákat tartja leg­jobbnak, amelyek az adott he­lyen a legkiválóbb minőségben termeszthetők, mégpedig olyan mennyiségben, hogy gazdasá­gos legyen a termelésük, más­részt megfelelnek a világpiaci igényeknek is, tehát jó áron el­adhatók. Diófási Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a tapasz­talatok szerint a szekszárdi borvidéken érdemesebb na­gyobb területen termeszteni bi­zonyos francia szőlőfajtákat, főként a Cabemet franc és a Cabemet sauvignon szőlőket, mint a nagyon elterjedt Kékf­rankost, vagy az Olaszrizlinget, mert azokkal a francia termelő­ket is megelőzhetik egy-egy jó évjárat esetén. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni Szekszárd esetében a Kadarká­ról, hiszen ha a szekszárdi bi­kavér egyik „alkotóeleme” a Kadarka lenne, egyedülállóan különleges óbort kínálhatnának a szekszárdiak. A Kadarka majdnem eltűnt a borvidék dombjairól, mert kisebb termést ad és későn érik. Mégis vissza kell hozni megfelelő arányban, hogy a vörös boráról híres vá­ros azt tudja produkálni, amire máshol nem képesek, sem itt­hon, sem másutt Európában. Mindenki törekedjék a kü­lönlegességek előállítására, - hangsúlyozta a kutató - ezekkel lehet érvényesülni a nemzet­közi piacon, bármilyen nagy is a konkurencia. Olimpiai szoborparkot avatott fel Budapesten, a Kongresszusi Parkban Juan Antonio Samaranch, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke. fotó: feb/bodó Gábor Galambtojás nagyságú jég hullott Vasárnapi viharmérleg Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a vasárnapi vihar és jégeső első­sorban Karcag, Salgótarján, Kecskemét és Győr környékét érte. Több helyütt galambtojás nagyságú jégszemek záporoz­tak. A tűzoltóknak mintegy 300 esetben kellett kivonulniuk. A lezúduló víz pincéket, mélyeb­ben fekvő helyiségeket öntött el, több helyütt a vihar fákat csavart ki. Az AB Aegon Biztosítónál elmondták: szakértőik előszem- lét tartanak a földeken, a kár tényleges mértéke ugyanis csak betakarításkor, illetve szüretkor állapítható meg, s a teljes ösz- szeget is akkor fizetik ki. Korszerűsíteni kell, hogy ne legyen halálát Vészjelek az MO-ás körgyűrűről Minden várakozást felülmúló forgalmat bonyolít le a Budapest körül - folyamatosan - épülő M0 autóút Az első szakasz megnyi­tása után az Ml és M6 főközlekedési útvonal között naponta 17 500 jármű haladt át A második szakasz megnyitása óta - elérve az M5 főközlekedési útvonalat - naponta 32 000 jármű megy át itt A forgalom növekedésével a balesetek száma is megnőtt A jelenség okait szakmaközi bi­zottság vizsgálja. Egyik fontos megfigyelésük, hogy - miután két irányból, autópályáról érkez­nek a járművek, hozzászokva az ottani sebességhez és a leálló­sávhoz - a legtöbb baleset éppen a sebesség túllépése, illetve az út­testen leállni kényszerülő autók miatt történik. A leállósávokat ugyanis nem építették meg. Az autóúton különböző gép­járművek haladnak, s a túlterhelt lassú monstrumok sok zavart okoznak a száguldó személyau­tók között. Még olyan szabályta­lanságok is megtörténtek, hogy az autóúton az egyik pályáról visszafordultak a másikra! A szakértők szerint több in­tézkedés szükséges a balese­tek megelőzése érdekében. Például a két pályát betonele­mekkel kell kettéválasztani, ahogyan az M7-es autópályán tették. A 100 km-es sebesség­határ csökkentésének sincs kü­lönösebb akadálya. Ha elmegy a kínai, elmarad a vámbevétel Dupla árért nem kell a portéka Ki ne szeretne gyerekeinek elérhető áron fehérneműt, lábbelit, a családnak flanelinget, pólót, cipőt, pizsamát olcsón beszerezni? A kínai áruk ezért is kelendőek. A hazai kereskedelemirányítás arra törekszik, hogy az ilyen termékek könnyen eljussanak a fo­gyasztókhoz, a piacokra, oldják a családok gondjait. Ezért keltett feltűnést a hír, hogy több száz, kínai áruval megra­kott konténer vesztegel a józsef­városi vámudvarban és másutt, legtöbbjük március óta. Mint megtudtuk: a magyar vámható­ságok nem fogadják el a fuvar­leveleken feltüntetett árunyilat­kozatot, hanem a nyugati áruk és a nyugati minőség szerinti vá­mot kívánják megfizettetni a kí­nai kereskedőkkel. Utóbbiak eddig - a március elsejéig érvé­nyes vámrendeletek szerint ­egy konténerért 600-800 ezer fo­rintot fizettek. A vámhatóság ál­tal megállapított 3-3,5 millió fo­rint konténerenkénti vámot a ke­reskedők sokallják. A tárgyalásokon, amelyeket a Kínai Kereskedők Kamarája és a Vámhivatal képviselői folytattak, a hazánkban tartóz­kodó kínaiak a konténerenkénti 1-1,5 milliós összeghatárral már egyetértettek, viszont a hi­vatal ezt nem fogadta el. Kérdés: mikor és milyen összegben sikerül megálla­podni? Szakértők szerint az a vám, amit a kínaiaktól követel­nek, a konténerekben lévő áruk jelenlegi kiskereskedelmi árá­nak felel meg. Ha ezt kellene megfizetniük, emelni kénysze­rülnének a fogyasztói árat is. Márpedig a szóban forgó por­tékákat elsősorban a kispénzű, többgyerekes családok keresik, akik a drágább termékektől el­pártolnának. Arról nem beszélve, hogy az állam elesne a kínai áruk után kapható mintegy 2 milliárd fo­rint vámbevételtől, mivel a kí­nai kereskedők azt fontolgatják, hogy a határainkon túl keresnek új piacot. ő. K. Vírussal a rák ellen A Magyar Tudományos Aka­démia Orvosi Osztályának hét­fői ülésén bejelentették: több­éves tapasztalatok bizonysága szerint a baromfipestis-vírus alkalmazásával a daganatos be­tegségek eredményesen gyó­gyíthatók. Az ülés megnyitóján Tigyi József akadémikus elmondta: a hosszú ideje Amerikában élő és munkálkodó Csatáry László professzor évtizedekkel ezelőtt kezdte meg kísérleteit a barom- fipestis-vírussal, melynek al­kalmazása nyomán a betegek túlélési esélyei a legreményte­lenebb esetekben is hat-nyolc esztendőre növekedtek. Magyarországon összesen 300 betegnél kezdték meg a víruste­rápiát, körülbelül hat hónappal ezelőtt. Bár ennyi idő nem elég az értékeléshez, úgy látják, hogy az eredmények biztatóak. A víruste­rápiával kezelt betegek 7 száza­lékának állapota határozottan ja­vult, 70 százalékuknál nem ta­pasztaltak rosszabbodást, s mindössze 23 százalékuk álla­pota rosszabbodott. A kezelt be­tegek felének javult a közérzete; egynegyedének gyarapodott a testsúlya, és 22 százalékuknak csökkentek a fájdalmaik. Magyarországon a Philaxia gyártja a vakcinát, amelyet el­sősorban nőgyógyászati, tüdő-, gyomor- és vesedaganatok gyógyítására használnak. Az ülésen elhangzott, hogy az al­kalmazás legjobb módszerei­nek kidolgozásához, a széles körű hasznosításhoz még idő és nagyobb anyagi támogatás kell. ✓ Életvédelmi szakember a gyermekrablás megelőzéséről Óvatosan az ismerős ismeretlenekkel Az időben egymáshoz közel eső két gyermekrablás érthetően nagy riadalmat keltett a szülők körében. Sok családot foglal­koztat a kérdés, vajon tehetnek-e valamit a kicsikre leselkedő veszély elhárításáért, az esetleges gyermektúszszedés meg­akadályozásáért. Az Országos Rendőr-főkapitányság Életvé­delmi Osztályán dolgozó szakemberek szerint - igen. Megfe­lelő körültekintéssel, néhány óvatossági rendszabály betartá­sával a szülők is, a gyerekek is nagyban hozzájárulhatnak az efféle bűncselekmények megelőzéséhez.- Szerencsére a hazánkban előfordult néhány emberrablás nem elegendő általános tanul­ságok levonására - mondják a nyomozók. - Annyi azonban megállapítható, hogy a vált­ságdíjra vadászók előszeretet­tel szemelik ki áldozatukat a 8-14 éves korosztály tagjai közül. A friss bűnügyek arra is figyelmeztetnek, hogy különö­sen a tehetősebb családok, a „menő” vállalkozók környeze­tében kereshetnek túszjelölte­ket. Még szűkebbre vonva a kört: jobbára azok körében, akik nem országosan ismert üz­letemberek vagy gazdasági ve­zetők, mert ez utóbbiak - a bű­nözők fejével gondolkodva - „nehezebb esetek”.- A megelőzés fontos eleme, hogy gyermekeinkkel megértessük, mire figyeljenek közlekedésük során. Tartsák számon és szóljanak szüleik­nek, ha rendszeresen találkoz­nak idegen személlyel, idegen autóssal; előfordulhat ugyanis, hogy követik őket.- Nyomatékosan intsük a fiatalkorúakat: ne barátkozza­nak, ne bocsátkozzanak be­szélgetésbe ismeretlenekkel, és a legbarátibb hívásra se ül­jenek be a kocsijukba. Akit erre erővel próbálnának kény­szeríteni, riassza a járókelő­ket, szaladjon el, sikítson. A jobb módú szülők vagy ma­guk kísérjék gyermeküket is­kolába, vagy bízzanak meg ezzel valakit, s ha lehet, vál­togassák a lakás és az iskola közötti útvonalat. Takács Mariann Az államfő még mérlegel Még nem írta alá Göncz Árpád a gazdasági stabi­lizációt szolgáló törvényeket. A köztársasági el­nöknek több mint egy hete van arra, hogy el­döntse: alánja-e, vagy az ellenzék kérésének ele­get téve a parlamentnek visszaküldje, illetve az Alkotmánybíróság elé terjessze a Bokros-csoma­got, amelyet az elmúlt kedden kapott kézhez. Bokrosra várnak Azt tartaná helyesnek a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja, ha a pénzügyminiszter ha­zatérte után, még ezen a héten kifejtené véle­ményét a 16 milliós végkielégítésről, és elmon­daná, mit kíván kezdeni a pénzzel. A frakció mindaddig nem foglal állást, amíg nem ismeri Bokros Lajos szándékait. Ennek ismeretében azonban a jövő hétfőn visszatér a témára - kö­zölte a testület hétfői ülése után Szekeres Imre frakcióvezető. Katonás reform Hatpárti tárgyalás kezdődött a Magyar Hon­védség hosszú-, valamint középtávú fejleszté­sének irányáról és létszámáról. A haderőreform néven ismert elgondolást a kormány - zárt tár­gyalást kérve - az elmúlt héten nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ä honvédelmi tárca ezt köve­tően kezdeményezte a hatpárti tárgyalásokat annak reményében, hogy az Országgyűlés még a nyári szünet előtt elfogadja az előterjesztést. Alkotmányellenes leépítés Alkotmányellenes, hogy a kormány a felsőokta­tási intézmények autonómiáját megsértve ren­delkezett az oktatók létszámának csökkentésé­ről - állapította meg hétfőn aláírt határozatában az Alkotmánybíróság. A testület ezért meg­semmisítette a március 22-ei és a május 19-ei kormányhatározatok vonatkozó pontjait. Pályázható a Szabad Föld Döntött az Állami Vagyonkezelő Részvénytár­saság Igazgatósága: egyfordulós pályázat kere­tében hirdetik meg a Szabad Föld Részvénytár­saság állami tulajdonú részvényeinek 51,18 százalékát. Pályázni csak a részvénycsomag egészére lehet, készpénzes ajánlatokkal. Aranyat leltek, milliókat kapnak, jövedelemadót fizetnek Bírósági ítéletre született jutalom Hároméves jogi huzavona végére tett pontot a Legfelsőbb Bíróság: mégiscsak megkapja egy-egy millió forintos ju­talmát az a két szombathelyi fiatalember, aki 1992 nyarán, a vasi megyeszékhely határában, faültetés közben 38 darab római kori aranypénzt lelt. Az ügy a Vas Megyei Bíróság jogerős ítéletét követően, fe­lülvizsgálati kérelemre került a legfőbb bírói fórum elé. A hosszú idő után napvi­lágra került kincs az időszá­mítás utáni első századból, Tiberius, Claudius és Néró csá­szár idejéből származik. Ez alaposan megtetézi értéküket, mert az érménként átlagosan 7,7 gramm súlyú, úgynevezett verdefényes aranypénzek rit­kaságnak számítanak ebből a korból. A megtalálók először fe­jenként 205 ezer forint nettó jutalmat kaptak, ám ezt keve- sellve, bírósághoz fordultak. Az elsőfokú bírói testület a muzeális lelet értékét 276 ezer német márkában állapí­totta meg, ezért a díjat tavaly augusztusban egy-egy millió forintra emelte. Ezt viszont a Vas Megyei Közgyűlés, mint a műtárgykollekció tulajdo­nosa, vélte magasnak, s ezért fellebbezést nyújtott be. A Vas Megyei Bíróság már fejenként 500-500 ezer fo­rintban állapította meg a ju­talmat, amit az önkormányzat ki is fizetett a becsületes meg­találók részére. Ezután követ­kezett a felülvizsgálati kére­lem és a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése. Az utolsó szót kimondó tes­tület állásfoglalásában módo­sította a Városi Bíróság ítéle­tét, a megyei döntést pedig hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidejűleg a megítélt egy- egy millió forintos díjat bruttó összegben rendelte ki­fizetni. Tehát a jutalom utáni jö­vedelemadót le kell róniuk a kincstalálóknak, viszont megkapják a hosszúra nyúlt huzavona idejére járó, elma­radt - nem kis összegű - ka­matokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom