Új Dunántúli Napló, 1995. június (6. évfolyam, 148-176. szám)

1995-06-13 / 159. szám

1995. június 13., kedd Gazdaság Dünántúli Napló 9 A kéményseprők mestervizsgája A közeljövőben szeretnék a mesterképzést és vizsgáztatást bevezetni, hogy minél nagyobb szakmai tudással rendel­kező szakemberek végezzék a munkát fotó: laufer László A kéményseprők saját megyei ipartestületet alapítottak négy évvel ezelőtt. Tagjai az orszá­gos szervezetnek és azon ke­resztül az Európai Kémény­seprő Mesterek Szövetségé­nek. Eredményes a kapcsola­tuk a Reims-Murr-i kémény­seprő mesterekkel is.- Ipartestületünk a Pécsi Ipartestületnek is tagja, vala­mint a Kézműves Kamarába kértük a felvételünket, mert mi kézművesek vagyunk - mondja Leikauf Tibor, a Bara­nya Megyei Kéményseprő Szolgáltató Vállalat igazga­tója, az ipartestület elnöke. - Sokan ma még nem akarnak több helyre is tagdíjat fizetni. Igazán azt hiszem még nem értik, hogy a kamara gazda­sági és jogi, míg az ipartestület szakmai érdekképviseletüket látja el. Az ipartestületünknek 90 tagja van, elsősorban szo­ciális és jóléti feladatokat lá­tunk el. A Kéményseprő Vállalat sa­ját maga képzi a szakmunká­sokat. Négy évente a betanított munkásai részére intenzív tan­folyamokat szerveztek a pécsi 500-as szakmunkásképző in­tézettel közösen, szakmunká­sok lettek. Az igazgatónak mesterszakmunkás bizonyít­ványa is van.- Nyugaton önálló kémény­seprő mesterek végzik ezt a szolgáltatást - folytatja Lei­kauf Tibor. - Ez szolgáltató tevékenység kint is, egyenlőek a feltételek, nem a piac dönt, hanem a szakmai feltételek. Szeretnénk a mesterképzést és vizsgáztatást bevezetni, hogy minél magasabb szakmai tu­dással rendelkező szakembe­rek végezzék ezt a felelősség- teljes munkát nálunk is. A szakmunkásképzés jelenlegi formája nem ad elegendő is­meretet ahhoz, hogy valaki önálló vállalkozásba kezdjen. Német segítséggel elkészí­tették a mestervizsga szinteket és a szakmai követelménye­ket. Ezt már beadták az Or­szágos Kézműves Kamarának, most várják a válaszukat, de az engedélyezésről a Nemzeti Szakképzési Intézet dönt. A tervek szerint a mestervizs­gára felkészítő tanfolyamon a szakma mellett gazdasági, jogi és munkapedagógiai ismere­teket is oktatnak. A követel­mények technikusi szintnek megfelelőek. Jelenleg az óra­terv kidolgozásánál tartanak. S még az sem dőlt el milyen hosszú ideig tartson a tanfo­lyam. A leendő mesterek se­gédeket, tanulót is tarthatnak. A Hanns Seidel Alapítvány új képzőközpontjában terve­zik, hogy lesz kéményseprő­képzés is. Különböző ké­ménygyártó cégek már fel­ajánlottak mintakéményeket és tüzelőberendezéseket. A későbbi cél egy regionális ok­tatási központ létrehozása.-Tulajdonképpen önma­gunkból nő majd ki a konku­renciánk - fejezi be Leikauf Tibor. - A titkolt tervem az, hogy Baranyából kerüljön ki az ország első kéményseprő mestere. Aszmann György már nyug­díjas, de azért napi négy órá­ban ma is dolgozik. Találko­zásunkkor is éppen egy „ké­ményseprésből” tért haza.- Nagyon fiatalon lettem kéményseprő - kezdi. - An­nak idején Véméndről kerül­tem Pécsre, az egyik barátom Metz János csábított erre a pá­lyára. A mi falunkból 10-15- en választottuk ezt a mester­séget. A Kéményseprő Vállalatot 1949-ben hozták létre, a ké­ményseprő mesterek bevoná­sával. Aszmann György is ezekben az időkben került a céghez. Először a külső terü­letre helyezték, majd 1955- ben megkapta a kertváros és a környékét, Málomot, Posta­völgyet. Közel 40 évig járta ezt a területet.- Már a hangomról megis­mertek. Akkoriban a széntüze­lés miatt havonta megjelen­tünk, sok helyen már család­tagnak számítottunk. Nagyon jól esett, hogy megbíztak ben­nünk, odaadták a lakáskulcsot. Magam mindig nagyon ügyel­tem arra, hogy ezt a nem ép­pen koszmentes munkát, mi­nél tisztábban csináljam, mi­nél kevesebb korom kerüljön be a lakásba. Ez a munka vál­tozatos, hiszen ahány ház any- nyi kémény, annyiféle ember. Ha új utcába került az ember soha nem tudta, hogy kikkel hozza össze a sors. Tudja, akit egyszer a füst szaga megcsa­pott már nem tud mást csi­nálni. A szekrények teteje a szo­bában és a konyhában tele van agyagkorsókkal. Negyven év alatt gyűltek össze. A padlá­sokon találta őket, elkérte, ha­zahozta, rendbe tette és meg­őrizte. Ilyen szinte minden kéményseprőnél található. Legtöbbjük szenvedélye, a régi emlékek gyűjtése, megőr­zése. Sz. K. Vizsgálat a Pillér-ingatlanalapok ügyében Szunyókáló hatóság Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas hozamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elnevezésű, s ma­gát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bottal üthetik pénzük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal na­gyobb kamatokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visz- szafizetni. Az a kérdés, muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját kárán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más ká­rán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általában - szolgáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, és a laikus befektetőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíteniük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegalitásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Am mindeddig a lánchidasok nem féltek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyít­ják, nem félnek a ténytől. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95 évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Akkor viszont miért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem engedélyezett tár­saság úton-útfélen hirdet? Vagy talán a hatóság nem látta, mi­vel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szerve­zetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűt. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott kritika élességét. Bácskai Tamás Vállalati béralkuk Bajor segítség A Bundestag élelmezésügyi, mezőgazdasági és erdészeti bi­zottságának küldöttsége elláto­gatott a MOSZ-hoz is. A ma­gyar és a külföldi szakemberek Németország és hazánk agrár- gazdaságáról, a kelet-német tar­tományok mezőgazdasági át­alakulásáról, a két országban folyó kárpótlásról, a földbirto­kok és a szövetkezeti mozga­lom alakulásáról, jövőbeni sze­repéről tárgyaltak. Mint azt Nagy Tamás, a MOSZ elnöke lapunknak el­mondta: a tárgyaláson szóba került az is, hogy, mint vi­szonylag fejlett agrárország mi­lyen esélyekkel léphetünk be majd az Európai Unióba. A szövetség véleménye szerint hazánk könnyen beilleszthető az EU rendszerébe. Nyugat-Eu- rópának el kellene ismernie, hogy a teljes jogú tagság ha­zánknak létfontosságú. A Bundestag képviselői fel­hívták a figyelmet arra: na­gyobb súlyt kell fektetni a ma­gyar agrártermékek reklámjára. Felajánlották, a nem élelmiszer- ipari agrár alapanyagok előállí­tásában, feldolgozásában segí­tenek a bajor vállalatok. Második díjas lett Varga Veronika 1995 legígéretesebb fiatal vál­lalkozóit megjutalmazó Életpá­lya Alapítvány 100 000 forintos második díját a lapunkban mi­nap bemutatott Varga Veronika pécsi nyerges és szíjgyártó vál­lalkozó nyerte. Az Életpálya Alapítvány továbbra is várja a vállalkozóvá válás rögös útját választó fiatalokat. (1037. Bu­dapest, Bojtár u. 66. Tel.: 250- 2453 és 250-4030/437,438.) Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. június 12-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 198,20 200,14 202,08 ausztrál dollár 89,43 90,33 91,23 belga frank (100) 429,53 433,83 438,13 dán korona 22,60 22,83 23,06 finn márka 28,79 29,08 29,37 francia frank 25,12 25,37 25,62 gör.drachma(IOO) 54,77 55,31 55,85 holland forint 78,93 79,72 80,51 ír font 203,02 205,00 206,98 japán yen (100) 147,25 148,71 150,17 kanadai dollár 90,26 91,15 92,04 kuvaiti dinár 415,94 420,07 424,20 német márka 88,30 89,19 90,08 norvég korona 19,84 20,04 20,24 olasz líra (1000) 75,52 76,26 77,00 osztrák sch. 12,56 12,69 12,82 portugál esc.(100) 84,15 84,98 85,81 spanyol pes.(100) 101,95 102,95 103,95 svájci frank 106,99 108,06 109,13 svéd korona 17,13 17,30 17,47 USA dollár 124,35 125,56 126,77 ECU (Közös Piac) 163,08 164,70 166,32 A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellenőr­zést kezd a Prudent-Invest Be­fektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kellene tisztáz­nia, miért nem teljesítette ho­zamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlanjait is megvizsgálják. Az már biz­tos, hogy a kezdetben tervezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő kö­rültekintés, hiszen a Pillér-ala­poknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI átte­kinti, mi volt az alapok létre­hozásának a célja, ehhez meg­felelő eszközök álltak-e ren­delkezésükre, jogszerű és gaz­daságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótló­lagos anyagi támogatásban ré­szesítenie a Pillér I-et. Ki kell derülnie, jelenleg megfelelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatásokat célszerű végrehajtani a kisbe­fektetők érdekében. A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz-e a 14-15 százalékosra terve­zett nominális bérnövekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Köz­pont rendszeresen gyűjti a vál­lalati bérmegállapodások ada­tait. Az idén az 50-nél több dol­gozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érkezett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munkavállalói érdekkép­viselet. Ezeken a helyeken - főként korábbi mezőgazdasági szövet­kezetnél, valamint kisebb társa­ságoknál - a bérfejlesztésről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dol­gozóra vonatkozó adatok sze­rint az átlagkereset-növelésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mérték­ről, 10-15 százalék közötti szintet jelöl meg százhuszon­hat. A 15 és 20 százalék közötti mérték 102 helyen szerepel, 20 és 25 százalék már csak 19 megállapodásban, a 25 és 30 százalék közötti átlagkereset­növelést nyolc egyezség em­líti, a harmincegy százalék fe­letti átlagkereset-növelésről pedig három szerződést kötöt­tek. A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Kamara jogutódja a Magyar Munkaa­dói Szövetség (MMSZ) lett, amely a korábbi szervezet feladatai közül a gazdasági érdekképviseleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyez­tető funkciókat tartotta meg. A szövetség pillanatnyilag 64 tagszervezetet tömörít a gaz­dasági élet különböző szférá­iból, ezért a szövetségek szö­vetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűző­dik egy szakmai szervezetnek ahhoz, hogy belépjen egy má­sik egyesületbe is? Erről kér­deztük Major Ágnest, a Ma­gyar Munkaadói Szövetség szóvivőjét.- A gazdaságban a szűkén vett szakmai szempontokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba ke­rülhet - válaszolta a szóvivő -, amelyek miatt fontos az együttes fellépés. A szövetség országosan képviseli tagjait az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán, és rend­szeresen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazda­ságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket készí­tünk, sőt jogszabály-alkotást is kezdeményezünk. A szö­vetség pártoktól független. Az elnöke dr. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. ve­zérigazgatója. N. Zs. A csúszózsalus technológia az USA-ból indult 1913-ban Az Atlas-Bau öt éve jól folytatja Ha egy szakma addigi ered­ményeiből tanul egy cég, sőt azt tovább is fejlesztve re­kordokat dönt, arra mond­ják, hogy tehetséges tanít­vány. Nos, az osztrák RSB (Rund-Stahl-Bau GmbH) és a magyar Mélyépterv szak­mailag közös hullámhossza újabb, korábban megoldha­tatlannak tűnő feladatokat tett könnyedén kivitelezhe- tővé, bizonyítva, hogy a csú­szózsalus technológiával gyorsan, biztonsággal, szé­pen kivitelezhető gömb, to­jás, torony formájú siló, tv- torony, gyárkémény, szenny­víztelepi műtárgy, hídpilon, bármi idehaza és külföldön. Az Atlas-Bau Kft. az ő nyomdokaikon halad. A tizenhét évvel ezelőtt Ausztriában létrehozott Rund- Stahl-Bau GmbH egyik tulaj­donosa az a Hugo Mathis, aki ükapáig eredezteti magyar őseit. Nem is akárkiket, ö an­nak a nagy magyar építész és műemlékvédő Hausmann Ala­josnak ükunokája, aki többek között a Kúria (ma Néprajzi Múzeum) és a Műszaki Égye- tem központi épületét, a New- York palotát, a hajdani Dunára néző királyi palota monumen­tális sziluettjét tervezte, s a felmenők és a rokonság között is olyan nevekkel büszkélked­het, mint HUltl Dezső építész vállalkozó, Tuzson Tibor, a Hangya szövetkezeti mozga­lom egyik vezetője, Kots is Iván építész (egyebek között a tihanyi Biológiai Intézet terve­zője) és Kotsis Endre tervező, műegyetemi tanár... Jól be­szél magyarul. Csoda-e, ha a szíve hazahúzta? Még 1981- ben került munkakapcsolatba a hazai csúszózsalus technológia krémjét jelentő Mélyépterv-es Thoma Józsefiéi, a Biopur Kft. ügyvezetőjével. A két szakmai megszállott az MST Bau GmbH. leányvállalatban évek óta együttműködik. Mathis úr öt éve hozta létre a 100%-ban osztrák tulajdonban lévő magyarországi Atlas-Bau Kft.-t, mely azóta világszínvo­nalon dolgozó építőipari cég hazánkban is Bán Péter irányí­tásával. Minap, a budapesti Gellért Szállóban tartott sajtótájékoz­tatón akár dicsekedhetett is volna Hugo Mathis és Thoma József. Ők inkább szakmai alá­zattal arról szóltak, hogy a csú­szózsalus technológiát az USA-ban szabadalmaztatták 1913-ban egy siló építése kap­csán, s az igencsak életképes ötlet Európában 1923-ban, ha­zánkban a csepeli szabadki­kötő gabonasiló építésénél 1927-ben kezdett hódítani, 1955-ben a Mélyépterv lett az akkor még túlontúl bonyolult, kézi orsókkal mozgatott építési mód rendszergazdája, majd gépesítéssel egyszerűsítette és tette szinte hétköznapivá e rendkívül gyors, ugyanakkor szinte percre tervezett munka­fázisokon alapuló építési tech­nológiát. Az RSB henger, gömb, tojás, tölcsér és egyéb formájú létesítményt gyorsan kivitelezhetővé tevő eljárása azóta világszabadalom, de a Mélyépterv szakembereinek sem kell szégyenkeznie, hisz az ő szaktudásuknak köszön­hető egyebek között a pécsi tv- torony is. Eljárásuk az évek fo­lyamán annyira tökéletesedett, hogy 24 órás műszakkal szá­molva az Atlas-Bau könnye­dén eléri a napi 3-6 méteres ha­ladási sebességet, munkahézag mentes egyenletes betonfelü­lettel. (A csúcs Kanadához kö­tődik, napi 11 méterrel.) Eddig több mint ötszáz mű­tárgy (különféle siló, gyárké­mény, tv-torony, szennyvízte­lepi rothasztó, hídpilon) kötő­dik nevükhöz, zömében kül­földön. Idehaza a Dunai Ce­ment és Mészmű Kft. megbí­zásából Európa legnagyobb, 40 méter magas, vasbetonszerke­zetű klinkertároló silójának felhúzása 12,5 napig tartott. Most Beremenden, a BCM Rt. hasonló beruházásánál áll ugrásra készen az Atlas-Bau Kft.. Napokon belül június 16- án kezdődik meg a csúszózsa­luzás, valamint a kupolát a helyszínen előregyártott ele­mekkel borítják. A több mint egymilliárdos beruházás a BCM Rt. hatékonyabb, kör­nyezetkímélőbb, tehát a por­szennyezést is jelentősen csökkentő technológiájának szerves része. B. Murányi László ♦ 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom