Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-06 / 122. szám
1995. május 6., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Pécsi körkép Kevesebb önálló önkormányzati óvoda lesz Az intézmény-összevonások nem érintik a gyermekeket A város önkormányzati fenntartású óvodahálózata 50 intézményből áll jelenleg. Az óvodák 1-6 csoporttal működnek és a legkisebbek is önálló munkáltatói egységek. Ez a körülmény számos szakmai, gazdálkodási, működési gonddal jár. Az ésszerűsítés okán a közgyűlés kimondta az 1-3 csoportos egységek összevonását és elfogadta a területi elvet követő megvalósítás négy évre elhúzódó kíméletes formáját. Az intézmények összevonásával megvárják a határozott idejű vezetői megbízások lejártát. A gyermekeket a változások nem érintik: ugyanabba az óvodába járnak, s továbbra is ugyanaz az óvónő foglalkozik velük. Első lépcsőként idén augusztus 1-jétől a Bencze J. utcai óvodát a Zengő utcaival, a Su- rányi utcait a Budai Nagy Antal utcaival, a Buzsáki utcait a Zsolnay utcaival, a Táncsics utcait a Bimbó utcaival, a Dr. Ma- jorossy utcait a Kodály utcaival, a Frankel Leó utcait a Teleki Blanka utcaival, a Melinda utcait az Anikó utcaival, a Rácváros utcait a Magyar L. utcaival, a Bártfa utcait a Vadász utcaival, a Bornemissza utcait a Közraktár utcaival, az Óvoda utcai és a Sétatér utcait pedig az Eszperantó utcai óvodával vonják össze. D. I. Kollégium-felújítás A Zipemowsky Károly Ipari Szakközépiskola kollégiumát annak leromlott állaga miatt tavaly az ANTSZ alkalmatlannak nyilvánította eredeti funkciója szerinti működtetésre. Az ön- kormányzat közgyűlése legutóbb úgy döntött, hogy az intézmény felújítása csak állami címzett támogatás sikeres igénylése esetén lehetséges, s erre jóváhagyta a pályázat benyújtását. A felújítási terv 265 millió forint összköltséggel számol, s ebből három éven át összesen 106 millió forint lenne az önkormányzat által finanszírozandó hányad. Feltéve, ha sikeres lesz a pályázat. A helyzet fonáksága, hogy a kollégium magától értetődően nem a pécsi illetőségi diákoknak kell. A Szabadművelődési Alap kuratóriuma Megújult Szabadművelődési Alap kuratóriuma, hiszen előírás, hogy a közgyűlés éven újra válassza annak tagjait „a város tekintélyes és független polgáraiból”. A bizottság tagja lett dr. Andrásfalvi Bertalan egyetemi tanár, dr. Csefkó Ferenc társadalomkutató, Dobay Jó- zsefné tanár, Garadnai Balázs, a Püspöki Énekiskola igazgatója, Kovács Orsolya művészettörténész, Pákolitz István költő, Pete rdi Dániel lelkész, dr. Stark András főorvos, Vidovszky László zeneszerző. Jótékonysági bál A Pécs-Normadia Lions-Klub jótékonysági bált rendez ma 19 órától a Harkányi Művelődési Házban. A rendezvény bevételét a POTE Urológiai Klinikájának „Modem urológiáért” alapítványa javára ajánlották fel. Az alapítvány azért jött létre, hogy anyagi támogatást adjon és szervezzen az Urológiai Klinikának az intenzív betegellátó részleg modem orvos- technikai műszerekkel való felszereléséhez. Pécsi parkolóház-történetek Időnként felmerül Pécsett egy- egy nagyobb befogadóképességű parkoló-objektum építésének a gondolata. Minap is olvashattunk ilyenről. Ebből az alkalomból elevenítettünk fel múltbéli történeteket. Interag-parkolóház 1969-et írtunk. Akkoriban jött létre az Interag Rt, a Shell olajtársaság hazai „szálláscsi- nálója”. Az új cég rögtön elkezdett foglalkozni parkolóházak építésével, s Pest után vidéken is kezdett puhatolózni, elsőként Pécsett. Nálunk éppen csak elkezdődött a motorizá- ciós robbanás, a parkolás igazából még nem jelentett gondot, viszont a nagy városi közlekedési beruházások - felüljáró, a 6-os út új átkelési szakasza - már terveződtek. Ekkor jött az Interag, s a néhai Dányi Pállal, akkori városi tervosztályvezetővel tárgyalt a pakolóház építéséről. Dányi ugyan lelkesedett az ötletért, a gondolatból a pénzhiány - miatt semmi sem lett. „Parkológarázs páternoszter-módra” Ez volt a címe egy 1970. augusztusi írásunknak, amelyben egy magyar találmányt mutattunk be az egyik feltaláló ismertetése alapján. Gerber László és Borbás Nándor, az akkori Vörös Csillag Traktorgyár két vezető műszaki munkatársa találmánya akkor már egy éve szabadalmi oltalmat élvezett, s a Ganz-Mávag érdeklődött is iránta. A találmány az addig csak épületbéli „örökmozgó” felvonóként ismert pátemoszter (az egyetlen pécsi az új megyeházán működik közmegelégedésre) rendszerét fejlesztette tovább. Ezt írtuk: „Lényege olyan szerkezeti egység kialakítása, amely az igényeknek és a helynek megfelelően variálható. Az egység helyigénye minimális, mindössze 25 négyzetméter kell ahhoz, hogy 33 gépkocsit köny- nyen, gyorsan el lehessen heA Kossuth téri parkoló szinte mindig telített FOTÓ: TÓTH lyezni. Ez az egység 45 méter magas, ebből 15 méter a talajszint alatt lehet. A toronyban páternoszter-lifttel szállíthatók az autók fel és le, a gépkocsit automatika emeli be a háromkeresztes tárolófülkébe, majd a lift nyomban továbbviszi helyet adva a következő kocsiknak. A 33 gépkocsi behelyezését és kiadását rendkívül rövid idő alatt meg lehet oldani. ” És ezt ma már a számítógépes vezérlés is könnyítené. Gerber a tervet bemutatta a városi tanács illetékes vezetőinek. Érdekesnek találták. A többi - Hamlettel szólva - néma csönd. Viszont mintegy két évtizeddel utóbb a szisztéma megjelent valamelyik BNV-n, ám a fantáziát akkor sem mozgatta meg. Földalatti Sok idő telt el ezután, Pécsett egyre nyomasztóbb lett a parkolási helyzet, a köztudatba lassan belopakodó P+R (parkolj és autózz) sem tudott meghonosodni: a város peremén nem épültek igazán nagy parkolók, ahonnan tömegközlekedéssel villámgyorsan be lehet jutni a városba. Ehelyett minden autós a Széchenyi téren és környékén parkolna a legszívesebben. Talán ez szülte a pályázati gondolatot: föld alatti parkolót a Kossuth térre! 1987. végén bírálták a pályaműveket, melyek benyújtói Pécs legjobb építészeti voltak. Az elsődíjas mű Dévényi Sándoré volt. A terv elkerülhetetlenül meg kívánta változtatni a tér megszokott képét - a Kossuth-szobor például a tér más helyére került volna -, viszont városi tér maradt volna a tér és két föld alatti szinten nagyon sok kocsit helyezett volna el. A pályázat idején úgy tűnt, hogy a terv nagyon gyorsan meg is valósul, ám ehhez már nem voltak meg a feltételek. Legutóbb a magasház - pardon: Hipp-hopp Ház - mellé tervezett parkolóház borzolta a környékbeliek kedélyét. Ez most már földalatti parkolóvá lényegül át, és a régi tervek fel- használásra ismét itt van a Kossuth téri földalatti parkoló gondolata. Hársai István Luciferi megvilágítás „Luciferi értékelgetés”-nek minősítette jegyzeteimet egy szigetvári (?!) olvasónk, akit levelének hangvétele alapján kedvesnek éppenséggel nem nevezhetek. A „luciferi” jelzőt azzal érdemeltem ki, mert véleménye szerint Pécs-Baranya önkormányzatainak „fáradságos nehéz munkáját” csepülöm folyton. Szinte megtisztelő, hogy minden kollégámnak ezen témakörben más képviselőtestületekről írt kritikai megjegyzéseit egyetemlegesen nekem tulajdonítja. Alighanem a közel azonos élményanyag lehet e megtévesztő hasonlóságban a ludas. Egyébként egyesek bírálják, mások méltányolják, hogy igyekszem visszafogottan értékelni. Teszem ezt azért is, mert szerintem az igazán kemény csepülésre Pécs Közgyűlése - az előző és a mostani testület - viszonylag kevés okot adott. Ám adott, és megcsipkedésre valót még inkább. S természetesen! Elvégre Leibniz után szabadon az mégsem mondható ki: Ez az önkormányzat és általában az önkormányzatiságunk intézménye az összes lehetséges önkormányzatok és önkormányzati modellek között a legtökéletesebb, mert ha még ennél is tökéletesebb lehetett volna, akkor a képviselők olyanná tették, illetve a törvényhozók olyannak alkották volna meg. A csak hozsannázni lehet - ez a felfogás már nem szívesen látott ismerős jó néhány előző emberöltő közéleti gyakorlatából. Az önkormányzatiság rendszere valóban most még formálódik: egy-két további évtizedig eltarthat e folyamat. De nem is írtam és mástól sem olvastam soha olyat, hogy ez könnyű feladat. Az más kérdés, hogy egyes konkrét ügyekben nagyobb törődést, célszerűbb és közérdekűbb fáradozást szerettünk volna látni. Minden méltányolt nehézség ellenére is. Ez a „luciferi kritika” tehát nem a teremtés utólagos lekicsinylő tagadása, hanem a mű és annak működése jobbításában érdekelt polgár észrevétele. Olyané, aki közvélemény kisebb- nagyobb szeletének - esetenként tudós szakértőknek - a véleményét is ismeri s azt tolmácsolni igyekszik. Továbbá olykorolykor szeretné felvilágosítani a beavatatlanabbakat: mi miért, vagy miért nem történt? Végül is az ószövetségi Sátánnal Lucifer csak a keresztény vallásban azonosíttatott mint lázadóként az égből villámként lebukó, „fényhozó” angyal, a görögöknél még az Esthajnalcsillag megszemélyesítője, a hajnal istennőjének a fia, aki elhozza a világosságot az embereknek. Ha tudja! Mert például szerintem Lucifer sem lenne képes meggyőzően megmagyarázni: legutóbb miért csak egy képviselő tiltakozott az ellen, hogy a vízmű-üzemeltetési szerződést a testület zöme csak ülés előtt kiosztott anyagként kapta meg, s ráadásul tárgyalása bevezetőjeként azon szóban legalább tíz helyen - fontosnak nevezett részletekben - módosítottak. Később a Vízmű Rt. igazgatótanácsába a négypárti koalíció - amelyhez az említett képviselő is tartozik - hosszasan megindokolt elvi okokból nem jelölt testületi tagot: ne legyen az politikailag elkötelezett funkció, a képviselőknek a tiszteletdíját pedig éppen azért állapították meg viszonylag magasan, hogy a városi tulajdonú gazdasági társaságoknál ne kerüljön szóba tiszteletdíjas szerepük. Ez szép és logikus. Ám ugyanakkor beválasztattak az igazgatótanácsba a megyei közgyűlés - hasonló okok miatt ugyancsak viszonylag magasabb tiszteletdíjjal javadalmazott - képviselői közül egy olyan személyt, aki közismerten pártjának megyei vezéralakja. Noha ő nem volt még pécsi önkormányzati képviselő, a hangsúlyozott elvekben elutasítot- takhoz képest nem sok nüánsznyi különbséget látok. Lehet, hogy megint a kötekedő luciferi szellem beszél belőlem? Ám ha már ilyen szép önreklámozott elvekről van szó, nem árt kicsivel több megvilágítás. Dunai Imre Közgyűlési bizottságok szakértői A Pécs Közgyűlése megválasztotta szakbizottságainak külső szakértőit 2 esztendőre. Környezetvédelmi és városépítészeti bizottság: Bíró László, De Blasio Antonio, Weiler Árpád, Hübner Mátyás. Kulturális bizottság: Simon István, Pinczehelyi Sándor, Bán Endre. Gazdasági bizottság: Kelemen László, Horváth Zoltán, Keresnyei Tibor, Szonntag József. Szociális és foglalkoztatási bizottság: Kodra Károly, Kovács Teréz, Ary Bálint. Sportbizottság: Pásztori Attila, Petrovics József, Fónai János, Forczek László. Közoktatási bizottság: Spolár János, Baracs Nóra, Ulrich Károly. Egészségügyi bizottság: Hudvágner Sándor, Ütő Tamás, Porszász Róbert, Tormási István. Közlekedési és kommunális bizottság: Medvetzky Antalné, Kálin- ger István, Szabó Tamás, Szálai László. Ahol 3 személy szerepel, ott a negyediket a kisebbségi ön- kormányzatok delegálják. Lendületben az új Tubes-kilátó ügye Az ötlet kipattanása, vagyis 1992 óta időről időre beszámolunk: miképpen áll a már megtervezett új Tubes-kilátó megvalósítása? Új fejlemény többek között egy nyilatkozat, amelyet a Tubes Kilátó Alapítvány kuratóriuma társelnökeiként dr. Páva Zsolt, Pécs polgár- mestere és dr. Kuru- csai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke írt alá. Ebben kinyilvánítják, hogy az új kilátótorony építéséhez hozzájárulnak, amennyiben a városban élő iparosok, vállalkozók egy-egy rész megépítését vállalják ellenszolgáltatás nélkül, Lábady András építészmérnök, kivitelező vállalja a munka szakszerűségének felügyeletét, irányítását, továbbá, ha az építkezést támogatók a felajánlásaikat a Millecen- tenáriumra teszik, s ezzel a város lakói számára egy maradandó építményt lehet létrehozni. A alapítvány kuratóriuma szerencsére már számos felajánlást tart nyilván különböző cégektől. Ezeket a közeljövőben ismertetni fogjuk. Az újabbak buzdítására közöljük azt az információt, hogy a további részfeladatok szakmai kívánalmairól a Polgármesteri Hivatalban a város főépítészétől lehet érdeklődni. D. I. Városvédő őrjárat - Állandó témáink újabb példákkal szolgálnak. A Jurisics Miklós utcában készült első képünkön a sövény „előteréből” jól kiemelkedik a hátul lévő ház siralmas külseje, amely még a közelebb álló, szintén kopott épülethez viszonyítva is szembeszökő. A második fotó a Mecsek Áruház melletti épület alját mutatja. Jól látszanak még az illegális választási plakátok, de a fő helyet már újabb „közlemények” birtokolják, elcsúfítva az egész környezetet. A rossz példa ismét ragadós volt. Farkas Mária, Vaigert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Iskola-visszaadás végkielégítéssel Amikor Pécs Önkormányzata átadta a Ciszterci Rendnek a Nagy Lajos Gimnáziumot és a Hunyadi Mátyás Kollégiumot, aligha gondolta bárki is, hogy ez az igazságot kereső tett most közel 24 millió forintjába kerül a városnak. A közalkalmazotti törvény értelmében ugyanis az iskolának és a kollégiumnak immár a szerzetesrend által foglalkoztatott pedagógusai és egyéb dolgozói az önkormányzati intézmény megszüntetése okán joggal tarthatnak igényt végkielégítésre és 13. havi illetményre. Ezt már jogerős bírósági ítéletek is megerősítették, így a közgyűlése úgy döntött, hogy ezen túl peren kívül tesz eleget a vele szemben támasztott igényeknek mind a 122 dolgozó esetében. á
