Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)
1995-05-18 / 134. szám
10 Dünántuli Napló Politikai Vitafórum 1995. május 18., csütörtök Kibírhatatlanul sok! „Tízmilliárdos hiány a trezorban” címmel közölt cikket az Új Dunántúli Napló az 1995. V. 11-i számában. Felvetődött a kérdés, hogy sok-e vagy kevés-e ez a tízmilliárd. Nézetem szerint ez kibírhatatlanul és megengedhetetlenül sok. Miért? Erről szeretnék néhány gondolattal foglalkozni. Bokros pénzügyminiszter úr a minisztériuma előtt tüntető és lemondását követelő diákoknak azt mondta, hogy ő könnyen lemond, mert bankárként ötször annyit keres, mint pénzügyminiszterként. Most már tudjuk, miből telhet a milliót meghaladó fizetésre. Szeretnék még egy megengedhetetlen szemléletű bankár nyilatkozatot idézni „Vancsik Miklós, a MNB megyei igazgatója szerint tényleg nehéz megítélni, hogy tízmilliárd sok-e vagy kevés. Ha az OTP-ről van szó, akkor nem sok”. Csak hát az OTP esetében sem szabad elfelejteni, hogy az OTP is az államtitokként kezelt bank-konszolidációból gazdálkodik. így az OTP esetében is igen sok. Senki se felejtse el, hogy a bank pénze az állam pénze, az állam pénze az adófizetők pénze, azaz az egyszerű állampolgároktól elvett pénz. Minden hangulatkeltés nélkül, a realitás talaján állva játsszunk el a számokkal. Bokros Lajos programjában az ez évi költségvetési deficit 150 milliárd forint, a megtakarítás 170 milliárd forint. A BB-nak adott 12 milliárd a deficit 1/12 része, a megtakarítás 1/14 része. Az Agrobank 10 milliárdját könnyű átszámítani. Az együttes 22 milliárd forint már a deficit 1/7-e, a megtakarítás 1/8-a. Ugye így már nem is olyan kis összegek?! Pécs nagyságú város költség- vetése 8-9 milliárd forint. Emberek tízezrei fognak meghalni, megnyomorodni, mert a 170 milliárdos megtakarítás miatt nem tudják megvenni a gyógyulásukhoz szükséges gyógyszereket, mert kórházakat zárnak be, mert a betegek nem kapják meg az élethez szükséges ingyenes szanatóriumi és gyógyfürdői kezelést. A kormánynak szüksége van arra az 1 milliárdra, ami a tandíjakból vesznek be. A Budapest Banknak 1994-ben adott 12 mil- liárdból 12 évig lehetne tandíj mentességet biztosítani. A 22 milliárdból 22 évig! Tehetséges fiatalokat zárnak ki a továbbtanulásból. Hová vezet ez?! így is elveszti az ország értelmiségének legjavát, mert a 6000 felső- oktatási elbocsátás miatt a tehetséges kutatók és oktatók elhagyják az országot, mert a haza és az éhenhalás közötti kényszerválasztás során a megélhetést fogják külföldön választani. Sorolhatnám a példákat és számokat, de még egyre szeretnék hivatkozni. Egy jó gazdálkodónak minden fillér veszteség számít, nem hogy milliárdok. Vegyük úgy, hogy a kormány és ezen belül a pénzügyminiszter vállalkozása a költségvetés. Úgy gondolom, hogy Bokros Lajos úgy lesz jobb vállalkozó, mint bankár volt, hogyha minden fillér számít. Mert ne felejtse el, ha bírja is Hóm miniszterelnök úr bizalmát, hogy a mi, az egyszerű adófizetők, állampolgárok pénzével gazdálkodik! Ybl Bank, Budapest Bank, Agrobank stb. ne csak kórházakat, üzemeket zárjanak be. Ha olyan a bank, akkor a vezetők felelősségre vonása mellett zárjanak be bankot is. Ha lesznek munkanélküli bankárok is, akkor majd lehet közülük olyanokat is kiválasztani, akik tisztességes, szolid banki tevékenység mellett jövedelmüket a bank nyereségéből termelik ki és nem az adófizetők pénzéből elvett bank-konszolidációból. Dr. Nádor András Dr. Trombitás Zoltán (Fidesz) felszólalása a Parlamentben Ne így takarékoskodjunk! Mi újság a MIÉP háza táján? Pécs városának, de valószínű az országnak is a legdinamikusabban fejlődő pártja. Csurka István pécsi és harkányi nagygyűlése a közelmúltban minden más párt rendezvényeit túlhaladó részvétel és érdeklődés mellett folyt le. Pártunkba egyre többen kérik felvételüket munkások, orvosok, vállalkozók. Komlón is önálló pártszervezetünk alakult. Ez az egyetlen párt ugyanis, amelyik nem kompromittálódott, s amely a társadalomnak soha, még a választások idején sem hazudott. A párt kiadásában megjelenő heti és havi Magyar Fórum cikkei maradandó értékű történelmi, társadalmi elemző dokumentumok. Már most könyvvé kellene fűzni őket. Csurka Istvánnak a MF-ban hetente megjelenő „Egy hét ösz- szefüggései” című kül- és belpolitikai jegyzetei: az igazságnak a mindent félresöprő kifejtése;, és a teljes irodalmi munkássága már most az életében Illyés Gyula, Németh László, Hamvas Béla magasságába emeli. Szinte már nincs is más tiszta hang a mai magyar politikai arénában, mint az övé. Minden liberális mocskoló- dás ellenére a nép végre rájött, hogy nem szélsőséges a mi pártunk, csak igaz és magyar s ezáltal az életet szolgálja. Természetesen van, akit ez irritál, de mindig azt a fát dobálják, amelyiken gyümölcs van. A kaposvári próbavoks gyér részvétele miatt kellő súlyú következtetést nem vonhatunk le statisztikailag a MIÉP népszerűségéről. Annyi azonban tény, hogy százalékos arányban az MSZP fele, a MIÉP pedig háromszor annyi szavazatot kapott, mint az 1994-es parlamenti választásokon. Hogyan ítéli meg a MIÉP a többi párt politikai tojástáncát? Idegen, nemzetellenes erők tanácsára 1994-ben létrejött egy kényszerházasság az MSZP-SZDSZ-koalíció. Száz nap alatt kiderült, hogy ki viseli a kalapot. Az összes parlamenti ellenzéki párt pedig ahelyett, hogy sorskikényszerítette módon, nézetkülönbségeket félretéve összefogna, helyette azt szondázzák, hogy a koalíció szétesése után hogyan lehetne a két prostituált valamelyikéhez bekéretőzni a hatalom asztalához alamizsnás társbérletbe. Tehát nem tiszta vizet akarnak önteni a politikai tömlőbe, hanem versenyeznek a „bandába” való bekerülésért. A nép nem feljavított „politikai abrakra”, hanem életadó, tiszta viszonyokra, friss levegőre vágyik. Elege van a hazu- dozásból. Torkig van a mindent elözönlő csalásokkal bűnözéssel, az állandóan csak növekvő munkanélküliséggel, a félretájékoztatással, a forint leértékelésekkel, az infláció növekedéssel, az újabb és újabb elvonásokkal és adóztatással, a közbiztonság csökkenésével, a kábítószer-fogyasztás terjedésével. Azzal, hogy a fent lévők a lent lévőket arrogáns módon lealacsonyítják. Egyszóval elege van a mindent elárasztó hazudozásból és ezzel az egész „Wirtschaft”-tal, hamissággal, ami körülveszi. Ma már ezt nem lehet ellensúlyozni Fride- rikusszal és Dallasszal. A cirkuszból már elég, kenyeret kér a nép! MIÉP Pécsi Szervezete Dr. Vörös György szóvivő „Nem hiszem, hogy ne lehetne hozni rögtön a választások után olyan intézkedéseket, ami kismértékben javítaná az emberek nehéz helyzetét” - hangoztatta többször is a kampány során a szocialisták pártvezére. A szabad demokraták nem fogalmaztak ilyen árnyaltan röplapjaikon, fizetett hirdetéseiken feketén-fehéren a munkanélküliség és az infláció radikális csökkentését, a bérek emelkedését, minden létező rossz jobbá tételét ígérték. A két párt ígéretei azokon a csatornákon jutottak el a választópolgárokhoz, amelyek számukra már a választási kampány előtt mesterien kiépítettek voltak. Az MSZP az ún. „suttogó propaganda” csatornát vette igénybe, melynek a kiépítése fárasztó és hosszadalmas, de (párt)munká- saik és idejük volt bőven. Más csatornát választott az SZDSZ, melyet négy éven keresztül éltetett a revans a 90-es választási vereségért. Mint legnagyobb ellenzéki párt, nem tűnhetett el a politika színpadáról még hetekre sem. A választási ígéreteit a létező hírközlő szerveken keresztül juttatta el az emberekhez. Ez nem volt olyan fáradságos mint az MSZP módszere, de jóval költségesebb, ez viszont nem volt lényeges akadály a párt számára. Tehát az ígérgetések beindultak, „ha mi fogunk kormányozni” kezdetű mondatok folytatásai olyan életet varázsoltak a négy év változásaiba és gyakran radikális gazdasági intézkedéseibe belefáradt emberek szeme elé, ami nyilvánvaló volt a párt vezető politikusai számára is, hogy rövid idő alatt még egy „szakértői kormány” sem tud megvalósítani. De nem ez volt a Választási ígéretek lényeg. Az emberek elhitték, mert el akarták hinni, hogy jobb lesz, ha az ún. „MDF-kormányt” leváltják. Ők azt érezték, hogy négy év alatt a helyzetük rosz- szabbodott. S hogy lehet ezen változtatni? Le kell cserélni a négy évért felelős kormányt. Mert le lehet cserélni! Az MSZP-sek csatornája látszik profibbnak annál az egyszerű oknál fogva, mert nem szembesíthető. Mert ki tudja, hogy mit ígértek kora tavaszi (őszi, téli) estéken falusi házaknál, kocsmák dohányfüstös helyiségeiben, 40 négyzetméteres lakótelepi lakásokban. Illetve tudjuk, de ki emlékszik már arra. Más a helyzet a liberálisoknál. Nekik a „csodafegyverük” a média, kevés emberrel nagy tömeghez. Kimondva a TV képernyőjén, leírva az újság hasábjain. Az ígéretek betartása, illetve be nem tartása bemutatható. Nehéz kibújni. De lehet! „Kérem, mi a kormánykoalíció 19%-ot elért pártja vagyunk, szemben az 54%-os MSZP-vel. Övé az abszolút többség és a felelősség.” A lényeg az, hogy a számukra fontos törvények megszülessenek, a stratégiai pozíciókat bebiztosítsák maguknak. A balhét pedig vigye el más. Ezt a játékot annak idején Torgyánék már ügyesen eljátszották az MDF-fel. De mi lesz, ha valakinek eszébe jut számon kérni a tegnapi ígéreteket a mai valóság ismeretében? Tegnap orvoshoz vittem a kislányomat mert éjszaka belázasodott. Tűszös mandulagyulladás - hangzott a diagnózis. Antibiotikum, láz- és köhögéscsillapító. Egy kúra 800 Ft. Az biztos, hogy nem kifizetődő orvoshoz járni. Siklóson azt mondják, nem is kell sokáig, mert bezáiják a kórházat, mehetünk majd Pécsre. Én meg az utcára a többi 250 kórházi dolgozóval együtt. Legalább lesz, aki vigyáz a gyerekre, ha a bölcsődét is bezáiják. Gyorsan megveszem a napi kiló kenyeret, liter tejet a gyereknek, a parizert. Aztán bosszankodom, mert a gyógyszert már nem tudom kiváltani, nem elég rá az ezres morzsaléka. Úgy rémlik otthon a fiókban még lapul egy zöldhasú. A gyerek nyafog, csokit követel rajtam.- Apu, megígérted, hogy kapok, ha nem sírok a doktor néninél - pityereg. Tényleg megígértem, döbbenek rá - hát kötélnek állok, bár sejtem, életem párja nem fog a dologhoz gratulálni. De az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó- visszhangzik bennem a régi mondás. Ezen a ponton összeku- szálódnak bennem a gondolatok. Hogy is van ez? Hisz tavaly májusban nekem is ígértek valamit. Mit is? Schneider Péter MDF, Siklós E lnök Asszony! Tisztelt Ház! Abban a kérdésben kértem szót, amely már többször szerepelt a parlament napirendjén, ez ügyben én magam is felszólaltam már: az egészségbiztosítással, a kórházak bezárásával kapcsolatos kérdéskörről. Ennek a koncepciónak a kialakítása a kórházak bezárása vagy átalakítása ügyében azért is nagyon fontos, mert ezt nem lehet tisztán csak racionális gazdasági szempontok szerint értékelni, ez nem lehet csak a Pénzügyminisztérium egyik főosztályának vagy az Egészségügyi Pénztár gazdasági részlegével foglalkozó embereknek az ügye, hanem ehhez orvosi szakmai szempontból is hozzá kell szólni azért, mert egy kis faluban, a kórháztól 60-70 kilométerre lakó embernek nehéz lesz megmagyarázni, hogy egy kórház bezárása miatt például szívinfarktus esetén tudjuk azt, hogy a szívinfarktus halálozási aránya az első órában 50 százalékos - csak azért, mert ő egy olyan településen él, amely messze van a kórháztól, az életesélyei eleve rosszabbak lesznek. A kórházak bezárásának ügyénél ezeket a szempontokat figyelembe kell venni. Sok esetben azokban a kórházakban, amelyeket be kívánnak csukni, az elmúlt években komoly beruházásokat eszközöltek. Itt 100 milliós nagyságrendekről is szó van. Mi lesz ezekkel a beruházásokkal? Mi történik ezekkel? Ezeknek a kórházaknak a jelentős része nem veszteséges. Nem értjük azt, ha a kórházak nem veszteségesek és ott komoly beruházások történnek, komoly lakossági igényeket elégítenek ki, akkor miért van szükség ezeknek a kórházaknak a bezárására, illetőleg más, esetlegesen szociális elfekvő intézetté való átalakítására. Mellesleg arra sincs kidolgozott koncepció, hogy az így átalakított egészségügyi intézményekből, kórházakból milyen intézet lesz, elfekvő-e, lesz-e ott szakorvosi rendelőintézet, hogy a kisebb esetek ellátására az ott levő szakorvosi gárda megmarad-e, mert erre sem mondtak semmit, erről sem hallhattunk semmit, hanem csak különböző feltételezések látnak napvilágot. E n baranyai képviselő va gyök, éppen ezért engedjék meg, hogy egy rövid kitérőt Baranyába is tegyek, ahol három kórház bezárásáról van szó. A három kórház: a komlói, a siklósi kórház és a pécsi gyermek- kórház. Pécsen kívül négy kórház van jelenleg Baranya megyében. Ebből a négyből 50%Lehet-e szabályosan a Dráva mentét letarolni? Mészáros Attila május 9-én megjelent cikke - mint mindig - valós problémákat feszeget. Ehhez szeretnék a magam ismeretei alapján, néhány gondolatot hozzátenni. Meggyőződésem, hogy értékeink védelme - jelen esetben a rendkívül gazdag Dráva-menti erdők védelme - nyilvánosság erejét igényli. Az újságíró cikke alapján a tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park védelme a hatóságok szerint nem biztosított, mivel csak „tervezett”, de nem kijelölt természetvédelmi terület. Az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) határozata segít eligazodni és választ adni a cikkben felvetett fő kérdésre, nevezetesen lehet-e „teljesen szabályosan” a fél Dráva mentét letarolni. A válasz: NEM. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában egyértelműen kimondja, hogy határozatát a védelemre tervezett területekre is alkalmazni kell. Többek között megfogalmazza, hogy - az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. A természetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg. E sajátosságok miatt a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. Az Alkotmánybíróság mindezt, többek között az erdők védelme érdekében mondta ki a szövetkezetekről és átmeneti szabályairól, valamint a kárpótlási törvény zavaros, kellően át nem gondolt rendelkezései miatt. Vajon az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően történt-e a tervezett Dráva Nemzeti Park területén a tulajdonba adás és a természeti értékek védelme? Nórántné dr. Hajós Klára az Ormánságfejlesztő Társulat elnöke ot kíván megszüntetni ez a koncepció, vagyis így, a két kórházzal a megyében levő kórházak 50%-át megszüntetnék. Úgy gondolom, ez mindenképpen eltúlzott aránynak minősül. Egyáltalán nem értjük, hogy miért pont a pécsi gyermekkórházat kívánná a koncepció megszüntetni. Arról tudomásunk van, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár olyan adatot adott át a minisztériumnak, amelyben az szerepel, hogy 45 százalékos a Baranya Megyei Gyermekkórház ágykihasználtsága. Ez azonban tévedésen alapul - az a gyanúm, esetleg rosszhiszemű tévedésen. A kórház jelenlegi adatai szerint 62%-bs a kihasználtság egy frissen elkészült rekonst7 rukció után, ami országos átlagban nem számít rossznak, mert körülbelül 66%-os az országos ágykihasználtság. Pécsett gyermekklinika is működik, és a koncepció szerint a gyermekklinikának kellene átvállalnia a gyermekkórház feladatait. De a gyermek- klinika igazgatója is nyilatkor zott, hogy egyrészt nem tudják átvállalni a gyermekkórház feladatait, másrészt azért sem tudják átvállalni, mert a klinika és a kórház között régi együttműködés van, és a kórház több olyan feladatot elvállal, amit a klinikán nem végeznek. Ilyen például a gyermekpulmonoló- giai ellátás, vagy Baranya megye egyetlen igazi komoly gyermek fertőző osztálya ebben a kórházban működik. Mi lesz ezekkel a funkciókkal? Kik fogják ezeket ellátni? Nem is szólva arról, hogy ha bezárják a komlói és a siklósi kórházat, körülbelül százezer ember, az odatartozó gyermekek ellátását is ennek a gyermekkórháznak kellene ellátni^. Ebben az esetben, ha ezt hozzászámolom, a 62%-os ágykihasználtság már abban a pillanatban körülbelül 90%-os, vagy akár még több is lehetne. Körülbelül 90%-os ágykihasználtság lehet az a maximum, amit követelni lehet, mert ha a fölé mennek, akkor az már komoly problémákat vet fel. Mindegyik kórházban, amelyről beszéltem, az elmúlt időszakban jelentős beruházások történtek. Az önkormányzatok hiteleket vettek fel. Komló esetében, körülbelül 180 millió forinttal érinti a h^- lyi önkormányzatot ez a kérdés; Siklós esetében is egy nagy összegről van szó: környező községek például 30 millió forintot adtak a siklósi kórház diagnosztikai felszereltségének növelése érdekében. Nagytekintélyű szakemberek dolgoznak ott, például a siklósi kórház esetében egy akadémiai tag vezeti a kórház laboratóriumát. Tehát arra sem lehet hivatkozni, hogy a kórház szakmai szinten nem felel meg. Ugyanakkor az orvoskamara több ver zetője is nyilatkozta, hogy őket például szakmai szempontból egyáltalán nem kérdezte meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azzal kapcsolatban, hogy milyen kórházakat hol lenne érdemes bezárni vagy pedig nem bezárni. Éppen ezért kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselők, önök is próbáljanak arra hatni, hogy az, ami elszabadult az Egészségbiztosítási Pénztár oldaláról vagy az Egészségbiztosítási Önkormányzat oldaláról próbálják megfékezni. A rra kérem az egészségügy- miniszter urat, mindent kövessen el annak érdekében, hogy ezek a kórházbezárások így ne jöhessenek szóba, ahogy most a napilapokban nyilvánosságra hozott koncepcióban benne van.
