Új Dunántúli Napló, 1995. május (6. évfolyam, 118-147. szám)

1995-05-02 / 118. szám

1995. május 2., kedd Gazdaság Dünántúli Napló 11 Lanyha az érdeklődés A vállalkozók nem túlságosan érdeklődnek a devizaszámlák iránt. A pécsi bankfiókok sze­rint a cégek pénzügyi vezetői még kivárnak, az MNB elnöké­nek rendelkezését tanulmá­nyozva döntik el, melyik bank­nál nyitnak számlát. A számlanyitáshoz külkeres­kedelmi vagy külkereskedelem lebonyolítására jogosító bizo­mányosi szerződést kell felmu­tatni, a bank minden egyes be­érkezett tételnél ellenőrzi az összeg jogcímét. A számlanyi­tás bankköltsége viszonylag magas az adminisztrációs igé­nye miatt. Az előírások szerint ugyanis minden egyes jóváí­rásnál vizsgálni kell: fennáll- nak-e az előírásoknak megfe­lelő feltételek, ugyanis a felha­talmazott pénzintézet a külke­reskedelmi tevékenységet foly­tató belföldi vállalkozónak csak a saját számlás külkereske­delmi tevékenységből szár­mazó devizabevételét írhatja jóvá. E számlára kerülhet az a pénz is, amelyet a vállalkozó devizaszámlájáról az import ki­fizetésére a bizományos saját számlájára átutal. Ha a vállalkozó külön utasí­tást nem adott, akkor a számlá­jára érkezett devizaösszeget a bankok forintban írják jóvá. Ha viszont a vállalkozó deviza­ügyben utasította a pénzintéze­tet, de az ehhez szükséges papí­rokat nem mutatta be, a bank a pénzt kamatozó függőszámlán kezeli. Ha nyolc napon túl sem mutatja be az iratokat, akkor a devizát a bank forintra váltja át. Ha a vállalkozó devizaszám­láján lévő összeget forintra át­váltották, azt nem lehet később devizára visszaváltani. A devi­zaszámlán az április 1-je előtt kötött szerződésekből származó valuta is jóváírható. B. G. Garanciaalap Kísérletként először Pécsett Nemrégiben ismét delegáció járt Strasbourgban a Ke­let-Nyugat Együttműködési Platform meghívására. A kül­döttség tagja volt dr. Kiss Endre, a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, Borsós István, a Baranya me­gyei Kézműves Kamara titkára, dr. Révész Mária, Pécs alpol­gármestere, valamint Nagyné Pemecker Jolán, a Pécsi Fran­cia Kulturális Egyesület képvi­seletében. A küldöttség tagjai két napos tréning keretei között megismerkedett a francia ga­ranciaalap működésével a ké­relmek befogadásától kezdve egészen a hitelek kihelyezéséig, ugyanis kísérletként - a plat­form támogatásával - elsőként Magyarországon, Pécsett is lét­rehoznak ilyen szervezetet. Franciaországban, a garancia alap létrejöttekor hasonló volt a helyzet mint jelenleg nálunk, sok vállalkozónak nem volt kellő fedezete egyes beruházá­sok megvalósításához. A SO- CAMA alaptőkéjének felét egy bank, a többit a kamara és a vál­lalkozók adták össze. A garan­cia álap nagy előnye, hogy a vállalkozóknak nem kell sok bankkal kapcsolatot tartaniuk, csak eggyel, az ott kapott ga­ranciát a többinél is elfogadják. Miután egy meghatározott kör­ben helyezik ki a pénzt, kisebb a kockázat is. Hazánkban jelen­leg két állami garancia alap működik. Az ipartestületeknél alakultak ilyen jellegű egyesü­letek, amelyeknek felét a me­gyei ügyészségek felfüggesztet­ték azzal az indokkal, hogy ér­dekvédelmi szervezetek ne folytassanak banki tevékenysé­get. Ezért Pécsett egy takarék­szövetkezettel közösen kíván­ják azt létrehozni.- A mostani meghívás fordu­lópontja volt a Strasbourg, Pécs és Baranya közötti kapcsolatok alakulásának - mondja dr. Kiss Endre, a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. Ez volt az első olyan út, ahol egy­szerre volt jelen a kézműves kamara, az önkormányzat és a pénzintézet. A már másfél éve tartó tárgyalások attól kezdve váltak igazán eredményessé, amint a megbeszéléseken részt vett a város képviselője is, dr. Révész Mária alpolgármester személyében. Talán ennek a mostani útnak következménye lesz az is, hogy a helyi önkor­mányzatok nagyobb figyelmet fordítanak a vállalkozásokra, azok fejlődésére. Most már egy kicsit optimistább vagyok, hogy valóban létrejön a garan­ciaalap. Véleményem szerint nem szabad egy az egyben át­venni a francia mintát. Át kell ültetni a saját viszonyaink közé, meg kell alkotnunk a saját ga­rancia alapunkat. Jelenleg a legnagyobb gond a források megteremtése. A szükséges sa­ját forrást tavasszal és nyáron szeretnénk összegyűjteni, és szeptemberben már működtetni kívánjuk a garanciaalapot. Jó jel, hogy az önkormányzatok, köztük a pécsi és a megyei köz­gyűlés messzemenően támo­gatja a törekvéseinket, alapító tagjai kívánnak lenni, anyagilag is hozzájárulnak. Rendelke­zünk a három kamara szándék- nyilatkozatával is. A platform szellemi tőkével, és első lép­csőben 100 000 frankkal is tá­mogatja a Pécsett létrehozandó garancia alapot. Sz. K. Milliárdos beruházás Beremenden - Valószínűleg a megye legnagyobb megvaló­sulóban lévő beruházása a BCM épülő klinkertárolója. A rengeteg gépet, embert felvonultató munkálatok technológiai ellenőre a Stabil Rt. Egy év múlva, mire elkészül, 90 000 tonna fél­kész terméket helyezhetnek majd el az új silóban, hogy megvédjék az időjárástól, fotó: tóth Hová fordulhatunk panaszunkkal? Gyakran előfordul, hogy a fo­gyasztó nem tudja, hová for­dulhat panaszával. Megyénk­ben az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület Baranya Me­gyei Tanácsadó Irodája (Pécs, Apáca u. 15. Telefon: 411- 399) hétfőtől péntekig 9-15 óra között áll a fogyasztók rendelkezésére: vásárláshoz áruismereti és közérdekű in­formációkat, panasz esetén ta­nácsot, illetve felvilágosítást adnak a fogyasztókat megil­lető jogokról. Panaszos ügyekben az Országos Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség Baranya Megyei Felügye­lősége (Pécs, Rákóczi u. 30.) is segíti a fogyasztókat. DÉDÁSZ-nap Május 2-án 14 órától a Zöld- Híd Tanácsadó irodájában Pé­csett a DÉDÁSZ Rt. tart szakmai napot, a mérésről, díj­számításról és egyéb a lakos­ságot érintő kérdésről lesz szó. Ugyan ebben az időben Nap­energia hasznosítása címmel tanácsadást is szerveznek. Energiafórum ’95 A nagy energiaigényű magyar nemzetgazdaság egyik fő problémája nem a pazarlás, hanem, hogy nagy energiará­fordítással kis hozzáadott érté­ket termel. E problémát járja majd körül a lehetséges kive­zető utak felmutatásával az Energiafórum’95 konferencia és kiállítás. Az egységnyi meg­termelt GDP-re jutó energia­igény-mutatóban hazánk elma­radása a nyugat-európai orszá­goktól 3-3,5-szeres, Japántól 4-4,5-szeres. Az egységnyi energiafelhasználás csökken­tesét az ipar teljes szerkezet- átalakítása, a hatékonyabb energiafelhasználás ösztön­zése hozhatja csak meg. Lesz elég cukorrépa? A Cukoripari Egyesülés sze­rint az idén 124 000 hektáron vetett cukorrépa jó termést ígér. Számításaik szerint 38 tonnás hektáronkénti termésát­laggal számolva mintegy 4,7 millió tonna cukorrépa lesz be­takarítható, ebből a hazai cu­koripar 4,2 millió tonnát dol­goz fel, a többit a Cukortermék Tanács hozzájárulásával Hor­vátországba, Szlovéniába és Szlovákiába kívánják expor­tálni. A magyar feldolgozók 480-500 ezer tonna cukorra számítanak, ami fedezi hazai fogyasztást. Talán szerencsésebb lett volna a Kézműves Kamarába belépni A KISOSZ különvéleménye Sokuknak ünnepek alatt is nyitva kell tartaniuk A Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) küldött- gyűlésén részt vett Varga Já­nos, a Kereskedők és Vendéglá­tók Országos Érdekképviseleti Szövetsége elnöke, aki felszóla­lásában egyebek között a kama­rai törvény kapcsán is megerő­sítette: a KISOSZ-ra, mint ér­dekvédelmi, érdekképviseleti szervezetre most van/lesz csak igazán szüksége a tagságnak. A KISOSZ elnöke az Új Dunán­túli Napló kérdéseire egyebek között elmondotta:- A kamarákat egyértelműen nem érdekképviseleti céllal, hanem bizonyos állami felada­tok elvégzésére, köztestület­ként hozták létre. Ez keményen érinti az egyes szakminisztéri­umokat és önkormányzatokat is. A törvény lehetőséget ad, de nem szabályozza egyes felada­tok lebontását, ugyanakkor nem kötelezi arra a különböző in­tézményeket, hogy ők a most létrehozott és a szervezés alatt lévő kamarák részére bármit is átadjanak. FOTÓ: TÓTH- Mindezt a vállalkozók egyértelműen újabb adóként érzékelik. Nem siették el a ka­marai törvényt?- Mindenképpen elhamar­kodott volt a kamarai törvény megvalósítása. Ez egyértel­műen akkor lett volna jó, ha párhuzamosan az érdekképvise­leti törvényt is meg tudják al­kotni, anélkül féloldalassá vált az egész. Bizonyos kapkodás, lehetetlen helyzet, jogutódlási kérdés jelentkezik, holott a tör­vény nem is szentesíti a jogu­tódlást, mert teljesen új felállás­ról, új elképzelésről van szó. Sajnos nagyon sok helyen, mint ahogy értesültem Baranyában, Pécsett is, ezt egészen másként formálják.-Ön a felszólalásában emlí­tette azt is, hogy szerencsésebb lett volna, ha a KISOSZ nem a Kereskedelmi és Iparkamará­hoz, hanem a Kézműves Kama­rához kötődne.- Az átlépésre jelen pillanat­ban nincs lehetőség, talán a kö­vetkező időszakban lesz mód, bár ez hosszú procedúrával jár. Miért ez a véleményem, ami sajnos nem igazán talált meg­hallgatásra? A kézművesek sokkal közelebb állnak a kis- és középkereskedők rétegéhez, mint a mamutvállalatok igazga­tóihoz, vagy a nagy cégek, a ki­futott kft.-k nagy embereihez. Ezeket összezárni? Az a prob­léma, amely a kis és középvál­lalkozókat, kereskedőket, ipa­rosokat is sújtja, az nem érinti a nagy vállalatokat. Soha nem lesz azonos a probléma, a jog, a cél, az anyagi érték, a sarc, amit gyakorlatilag kivetnek. Amíg egy kisvállalkozónak az ötszáz vagy ezer forintos a tagdíj, ad­dig elképzelhető, hogy a ma­mutvállalatnak egy-két millió meg se kottyan.-Említette, hogy a kamarai törvény úgy határozott és az or­szágos kamarai kollégium úgy döntött, hogy egy évben kétszer kell tagdíjat fizetni, mint a helyi adókat, tehát márciusban és a harmadik negyedévben. Bara­nyában egyszer szedik, márci­usban, amit a KISOSZ megyei tagsága nehezményez,- Nem ismerem az itteni fel­állást, az elképzeléseket, lehet­séges, hogy törvénykiegészí­tésként erre van módjuk. Úgy gondolom, hogy ez teljesen szabálytalan. Úgy ítélem meg, hogy ez egyáltalán nem vállal­kozócentrikus intézkedés, mert amellett, hogy kötelezek vala­mire rétegeket, kötelezem őket a tagdíjfizetésre, még lehetetlen helyzetet is teremtek, amit sze­rintem sokkal jobban meg le­hetne úgy valósítani, ha a tör­vényt akarnák végrehajtani, va­gyis elfogadnák azt a megol­dást, hogy egy évben kétszer fi­zessen tagdíjat a tagság. B. M. L. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Cégvezetői tudnivalók Határidők cégvezetőknek Május 1.- A gyepterülettel rendelke­zőknek a nem hasznosított gyepterületet kötelességük be­jelenteni a jegyzőnek. Május 5.- A bevont betegbiztosítási igazolványok megküldése az illetékes MEP-hez.- A jogi személy felelős­ségvállalásával működő gaz­dasági munkaközösségek járu­lékfizetése a felelősséget vál­laló gazdálkodó szervezethez.- Tejtámogatás igénylése.- A kereskedelmi bankok, szakosított pénzintézetek, be­fektetési bankok, takarékpénz­tárak, pénzintézetek Intézke­dési Tervének elkészítése a Bankbiztonsági Szabályzatban foglaltak végrehajtására. Aktuális Külkereskedelem A 41/1995. (IV. 19.) Kor­mányrendelet az áruk, szolgál­tatások és anyagi értéket kép­viselő jogok kiviteléről, illető­leg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Kormány- rendelet mellékletét egészítette ki. Változás, hogy 1995. május 4-től hízott libamájat expor­tálni csak az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium engedé­lyével lehet. Űtalap-hozzájárulás Az 1995. évi XXI. törvény az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény egyes rendelkezéseit is módosította. Az Útalap-hozzá­járulás fizetésére kötelezettek köre kibővült az üzemanyagot bérmunka keretében előállító belföldi termeltetőkkel, nekik 1995. április 15-től - hasonlóan a belföldi termelőkhöz - az álta­luk belföldön értékesített (a jogszabály értelmében belföldi értékesítésnek minősül az is, ha a terméket a termelő vagy a termeltető saját kiskereske­delmi hálózatába, üzlethelyisé­gébe szállítja ki) üzemanyag­mennyiség, továbbá a saját üzemanyag-felhasználásuk után kell fizetniük. A hozzájárulás mértéke nem változott. Az adó­zóknak (belföldi termelők és termeltetők, importőrök) az em­lített időpontot követően is a Magyar Köztársaság költségve­téséről szóló 1994. évi CIV. törvény által megállapított lite- renkénti/normál köbméteren­kénti összegeket kell figye­lembe venni. Ezzel szemben módosult az üzemanyag-impor­tőrök befizetési kötelezettsége, ők ezentúl már az áru vámkeze­lésével - valamint minden olyan hatósági intézkedéssel, amelynek eredményeként a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell te­kinteni, például, ha a behozatali előjegyzésben behozott üzem­anyagot azért kell elvámolni, mert az importőr visszaviteli kötelezettségének határidőben nem tett eleget - egy időben a vámtartozással együtt kötelesek a vámhatóság határozatában közölt összegű hozzájárulást a vámosok által megjelölt szám­lára befizetni. A későbbiekben az őt megillető visszatérítésről valamennyi erre jogosult vál­lalkozónak - függetlenül attól, hogy a társasági adónak alanya- e vagy sem - minden év május 31-ig kell bevallást tenniük (lásd Cégvezetés 1995/5. szám 18., 25. old.). Új rendelkezés, hogy az adózók a fizetendő Úta­lap-hozzájárulásból levonhatják vagy az adóhatóságtól vissza­igényelhetik az általuk vissza­vett vagy külföldre visszaszállí­tott mennyiségre jutó hozzájá­rulás összegét (a visszaigény- lés/levonás okmányolási felté­teleit a törvény 40. § (2) bekez­dése részletezi). * Shaver-konferencia A Bólyi Mezőgazdasági Ter­melő és Kereskedelmi Rt. ne­ves szakemberek részvételével három napos Shaver-konferen- ciát tartott Balatonvilágoson. A tanácskozáson előadások hang­zottak el a baromfitenyésztés néhány időszerű kérdéséről, a sikeres üzlet megteremtésének módjairól, a nyugat-európai ba­romfi-egészségügyről, a bakté­riumos betegségek kezeléséről. A Shaver France igazgatója többek között arról tájékoztatta a szakembereket, hogyan lehet a tojás súlyát változtatni a piac igénye szerint. Szó volt ezeken kívül a magyar baromfiágazat helyzetéről és a világgazdaság­ban elfoglalt helyéről, az agrár- rendtartás és az állattenyésztés, állati termék termelés kapcsola­tairól és kölcsönhatásairól, a Shaver Egyesület megalakítá­sának céljairól. I i A J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom