Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-11 / 69. szám
10 aj Dunántúli napló Riport 1995. március 11., szombat Három esztendeje működik református osztály a Kodály Gimnáziumban Fotók: Löffler Gábor SZÉP JÖVŐT ÁLMODIK A PÉCSI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Iskolaépítés az Engel János úton Már három esztendeje, hogy Baka Sárával a meszesi Kodály Gimnáziumban egy speciális református osztály megindításakor beszélgettem. Akkor még ő sem volt abban biztos, hogy nagy álma megvalósul, azaz föláll a pécsi felekezeti gimnázium. Csak a magot ültette el kezdeményezésével, a kísérleti tagozat megszervezésével. Támogatókra az egyházközség soraiban nyert és többek között éppen a meszesi gimnáziumban, ahol lehetőséget számára. Most merészebb álmokat kerget: egy olyan református kulturális központ létrehozásán fáradozik, mely városi léptékkel mérve is szép perspektívát tartogat. E központ részeként alapfokú, középfokú és felsőfokú képzést valósítanának meg itt az Engel János úton, - ahol jelenleg még csak az önálló gimnázium kollégiuma kész -, és ide kerülne az egyházmegye levéltára és könyvtára is. Mindehhez persze magyarázatként néhány dolgot feltétlenül meg kell említeni. Református gimnázium Pécsett jószerivel eddig nem volt - mindössze egy leánytanoda működött a két háború között a jelenlegi Szabadság úton abban az épületben, ahol ma a középiskolások központi menzája van. Ezt az épületet, mely a református egyházé volt, államosították. A rendszerváltás követően merült fel az igény, hogy a térségünkben ismét beindulhasson a református felekezeti középfokú oktatás. Ehhez jó lehetőség volt egyrészt - mint alap -, Baka Sára kezdeményezése, másrészt a központi menza helyett a közelmúltban a város csereingatlanként felajánlotta az Engel János úton a DÉLVIÉP egykori telephelyét. (És az érték különbözeiéként némi pénzt.) A kör bezárult: megteremtődött annak a lehetősége, hogy a Dunántúlon Pápa, Csurgó nyomdokain, s Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen mellé e fehér foltnak számító délen is lerakják a református collegium alapjait. A tervek elkészültek: az idő is sürget. (Ugyanis jelenleg már három református felekezeti osztály is működik a meszesi Kodály Gimnáziumban, de a hatályos törvények szerint ez ex lex állapot: felekezeti jellegű osztályok állami gimnáziumban nem működhetnek.) Gyors ütemben kell tehát építkezniük az Engel úti közel egyhektáros területen. Előbb a már meglévő lapostetejű kollégium tetőterének beépítésével négy osztálytermet alakítanak ki, majd a már meglévő tervek alapján a kollégium mellé felépül az a nyolcosztályos gimnázium, ami végleges otthont ad majd. A tetőtér beépítését az idei évkezdésre, szeptember elsejére el kell végezni, az iskolaépítés befejezésének határideje pedig 1996 szeptembere. Ami jó hír: az építéshez szükséges pénz jó része rendelkezésre áll - természetesen mindennemű hozzájárulást, adományt örömmel elfogadnak -, másrészt Vata Emil is elkészítette már az iskola terveit. (Jelenleg a kivitelezők pályáztatása és kiválasztása folyik.) Ezek után visszatérve a cikk elején megemlítettekre: folyamatosan bővülhet majd a létesítmény. Van hely sportpályára, tornacsarnok építésére, s Baka Sára elképzelése szerint - amihez az egyházközségben is partnerre lelt - ide kerül az egyházmegyei levéltár és egy értékes könyvtár. Szándékaik szerint a hat plusz hatos általános iskolai illetve középfokú képzés bevezetése a cél, s e mellé egy tanítóképző-tanárképző is otthonra lelhet itt. Mindent egybevéve nem csak az egyházmegye, illetve a Duna- melléki Egyházkerület gazdagodhat, hanem iskoláira és kultúrájára oly büszke Pécs városa is e református kulturális centrummal. Egy újabb, sokszínű, konzervatív értékeket hordozó colle- giummal. Kozma Ferenc Az Engel János úti református kollégium épülete Az építendő gimnázium utcai nézete MAGYARUL MAGYARÁN Nyíregyházai vagy nyíregyházi? A baba száraz maradt Szokatlan módját választotta egy svéd anya annak, hogy le- csitítsa hisztiző gyermekét: bezárta az elektromos ruhaszárítóba, majd pedig be is kapcsolta a készüléket. Szerencsére pár pillanattal később jobb belátásra jutott és kiengedte kétéves kisfiát a szorult helyzetből. Az ügyből per lett, s az anya azzal védekezett, hogy ő maga is stresszhelyzetbe került a gyermeki hiszti miatt, s csak azután folyamodott a szárítóhoz, hogy minden más higgadt módszer hatástalannak bizonyult. Azzal nem próbált mentegetőzni, hogy csupán a kisfiú könnyeit akarta felszárítani. A bíróság végül szabadlábra helyezte, hogy el tudja látni a gyermek felügyeletét. Az eset egy évvel ezelőtt történt és azóta a kisfiún páni félelem lesz úrrá, valahányszor meglát egy szárítógépet. Halálra itta magát Vízzel itta magát halálra a minap egy sheffieldi fiatalember. A 20 éves Andrew Naylor | egyik este egy Ecstasy nevű, kábító hatású tablettával próbálta meg hangulatát kellően megemelni ahhoz, hogy kellemesen eltölthesse az. éjszakát kedvenc mulatóhelyén. Ettől azonban rettenetesen megszomjazott, és literszámra vedelni kezdte a vizet. A teste 15 literig bírta, utána felmondta a szolgálatot. Naylor holttestének boncoló orvosa bírósági meghallgatásán közölte, hogy a hatalmas vízmennyiség egy része a fiú agyába jutott, és ez vezetett a halálához. Nem hiszem, hogy bárki fennakadt volna a közismert katonanótában szereplő képzős névalakon ebben a sorban: „Messze van a nyíregyházi kaszárnya”, azzal érvelve, hogy ha az -i képzőt leválasztjuk, akkor a Nyíregyház alak marad, pedig ennek az északkelet-magyarországi városnak a teljes neve: Nyíregyháza. A -háza, -házai alakok ingadozására a város szülötte és szerelmese Krúdy Gyula már a huszas évek kezdetén felfigyelt. Pedig akkor még az a szabály járta, mely szerint: a -háza, -telke, -földje, -falva, -hida utóragú földrajzi neveikből „kiesik”, „kivetődik” a szóvégi -a, -e birtokos személyjel. Nyelvünk hangtani arculatának ugyanis jellemző vonása a hangtorlódás elkerülése. Ez azonban nemcsak a mássalhangzókra vonatkozik (skola-iskola, brat-ba- rát, strang-istráng, drót-derót stb.), hanem a magánhangzókra is. Ezért lett a gazdaasszonyból gazdasszony, a gazdauramból gazduram. A hangkivetés, mint minden más hangtörvény az értelemtükrözés követelményének a függvénye. Nos tehát itt van a kutya elásva - hangzik a magyar szólásmondás. Ugyanis, ha a közmagyar, úgy is mondhatnám, hogy az átlagos műveltségű magyar ember a nyíregyházi alakból Nyíregyház tövet következtet ki, akkor földrajzból (topográfiából) elégtelenre vizsgázik, és javító- vizsgára vagy osztályismétlésre utasíttatik. De mindenképpen túlzott, maximális követelmény volna az apátfalvi, jánosházi, má- tételki, gutorföldi, andráshídi képzős helynevekből az -a, -e végű helynevek helyes tőalakjának elvonása. Kivételnek tekinthető a nyíregyházin kívül a mátraházi, tekintettel a híres gyógyüdülőhely közismert voltára, amelynek toldalék nélküli alakja Mátraháza. De pl. a veresegyházi alakból nagyon sokan mindkét tőalakra egyaránt visszakövetkeztetnek: Veresegyház, illetve analógiái alapon a téves: Veresegyháza. Ezt a kétértelműséget zárja ki a teljesebb alak használata még akkor is, ha ellentmond a jóhangzás követelményének. Ezért lehetünk tanúi a mátételkei, jánosházai, kovácshidai stb. alakok szinte kizárólagos használatának napjainkban. A cipőkrémes dobozokon is ezt olvashatjuk: Gyártja az Albertfalvai Vegyigyár. Ez a használati forma egyre inkább kiterjed a nyíregyházai és mátraházai alakokra is. \ Csorbítatlanul érvényesül azonban a magánhangzó-kiesés vagy kivetés törvénye az i-re végződő helyneveink -i melléknévképzős alakjában. Az Apáti, Zamárdi, Polgárdi, Tamási stb. nevekben tehát sem nem mondunk, sem nem írunk két i-t: apátii, tamásii, mert az erőltetett, modoros megoldás volna, amely szembetűnően ellentmond nyelvünk hangtani arculatának, és az értelemtükrözés eleve sem követeli meg. Ez a szabály az idegen helynevekre is vonatkozik. Vagyis nem helsinkii, (olipia), riminii (városkép), hanem csak egy i-vel: helsinki, rimini. Hogy az értelemtükrözés ne szenvedjen csorbát, azt az élőbeszédben a szóalak szövetkömyezete (kontextus), írásban pedig a tulajdonnévből képzett melléknév kis kezdőbetűs írásmódja szavatolja. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés március 20-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A február 25-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Nekem van a legjobb ajánlólevelem, az apósom az Ön főnöke.” Utalványt nyertek: Király Gábor, Pogány, Orgona u. 5., Molnár Gyula, Pécs, Gadó u. 3., Nagy Lajosné, Villány, Hunyadi u. 23., Szántó Ferencné, Pécs, Sas u. 17., Tóth Ilona, Vajszló, Petőfi u. 42. Az utalványokat postán küldjük el. A 4 4 4 á
