Új Dunántúli Napló, 1995. március (6. évfolyam, 59-88. szám)
1995-03-11 / 69. szám
1995. március 11., szombat Gazdaság új Dunántúli napló 11 Árulják a Carbon üzemeket Ismét árulják - főként a Komlón lévő ingatlanokat - a Carbon vagyontárgyait. A központi telepen a konfekció üzemet, az étterem pincéjét, a TMK-műhelyt, a cipőüzemet, a bútorüzemet, a raktárát, valamint a geresdlaki konfekció üzemet hirdették meg pályázatra. A fizetés csak készpénzzel történhet, a vásárláshoz fel- számolási hitel, valamint Re- org-Start hitel vehető igénybe. A felszámoláson kívül nyilvános értékesítésre kerülnek szerdai napokon gépalkatrészek, TMK-anyagok és irodabútorok. Népszerű az egyéni vállalkozók körében az átalányadó Népszerű az átalányadó a vállalkozók körében - derült ki az adóhivatal legutóbbi összesítéséből. Az év eleje óta eddig több mint 74 ezren jelezték, hogy a korábbi adózási forma helyett ezt az adófizetési módot választják. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg működő mintegy 620 ezer egyéni vállalkozónak megközelítőleg a 12 százaléka kívánt az átalányadó szabályai szerint adózni. A már eddig is működő egyéni vállalkozók sorából csaknem 57,5 ezren jelezték az éves bevallásukon az átalányadó választásának szándékát. Ugyanakkor az év eleje óta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál bejelentkezett majdnem 38 ezer egyéni vállalkozónak nem egészen a 40 százaléka választotta ezt az újfajta, a jelek szerint igen nagy sikerű, kedvezményes adózási formát. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. március 10-től Pénznem vételi közép eladási angol font 174,39 176,13 177,87 ausztrál dollár 80,44 81,24 82,04 belga frank (100) 373,63 377,09 380,55 dán korona 19,20 19,38 19,56 finn márka 24,92 25,15 25,38 francia frank 21,73 21,94 22,15 gör.drachma(100] 47,58 48,04 48,50 holland forint 68,94 69,57 70,20 ír font 174,34 176,07 177,80 japán yen (100) 118,98 120,08 121,18 kanadai dollár 77,06 77,85 78,64 kuvaiti dinár 366,53 370,15 373,77 német márka 77,34 78,05 78,76 norvég korona 17,34 17,50 17,66 olasz líra (1000) 65,30 66,00 66,70 osztrák sch. 10,99 11,09 11,19 portugál esc.(100) 73,47 74,17 74,87 spanyol pes.(100] 84,05 84,91 85,77 svájci frank 92,67 93,52 94,37 svéd korona 15,18 15,33 15,48 USA dollár 108,53 109,60 110,67 ECU (Közös Piac) 141,67 143,03 144,39 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre ■ Az építőiparban a leesés minden évben követel áldozatokat Fotó: Löffler Gábor Javult a Paksi Atomerőmű biztonsága (Folytatás az 1. oldalról) Elégedettségre azonban nincs okunk, mert Uco Banga szerint az erőműbeli tevékenységek eljárási rendjében lenne még javítani való. Pontosabb előírásokkal kellene szabályozni a dolgozók munkáját, az alkalmazottak pedig jól tennék, ha a vezetőkkel történő megbeszélésekkor bátrabban visszakérdeznének arra, amit nem értenek. A sajtótájékoztatón Vámos Gábor, a Paksi Atomerőmű Rt. biztonsági igazgatója az ÚDN kérdésére elmondta, hogy a NAÜ most nem foglalkozott az erőmű földrengés-állósági biztonságával, de korábban resztvettek a telephely szeizmikus veszélyeztetettség mérésének és az adatok kiértékelésének programjának kidolgozásában. Eddig a részvénytársaság fél milliárd forintot áldozott a villamos és az irányítástechnikai szekrények, valamint a a téglából és könnyűszerkezeti elemekből készült objektumok megerősítésére. Ez év végéig meghatározzák a földrengés-veszélye- zettség pontos értékét is, mely eldönti a további munkálatokat. Az viszont nagyon könnyen elképzelhető, hogy ennek a költséghatása elérheti az 5 milliárd forintot is. Mészáros B. E. ÉLÉNKÜLŐ BERUHÁZÁSOK BARANYAI MUNKABALESETEK MÚLT ÉVI TANULSÁGAI A halál többnyire felülről érkezik Az autódaru igazi békebeli konstrukció volt, de hiába ágaskodott, a 40 méteres magassághoz több évtizedes tapasztalata is kevésnek bizonyult. Sebaj, a gémet meghosszabbították, egy ember felugrott a teherre, aztán indulhatott a rakomány felfelé. A jókora súly alig emelkedett azonban el a földtől, a szerkezet mindenestől összerogyott, maga alá temetve a dolgozót is. Utóbb kiderült, a masina háromszoros túlterheléssel üzemelt, de a kiöregedett berendezésen a túlter- helésggátló már jó ideje nem működött, így a baleset bekövetkezése csak idő kérdése volt. Ez az életveszélyes sérülés csak egy abból a több, mint 20 eseményből, mely tavaly munka közben érte a baranyai munkavállalókat, közülük heten meghaltak. Sajnos azonban egyre gyakoribb, hogy kiszupe- rált gépeket, munkaeszközöket használnak a vállalkozások, s a javításra, karbantartásra nem jut pénz és idő. A baleseti statisztika ennek ellenére azt mutatja, hogy a megyében az elmúlt 4 évben 3000-ről 1400-ra csökkent a munkaóalesetek száma. Szakmabeliek viszont úgy fogalmaznak, szó sincs a munka- védelmi helyzet javulásáról, a veszélyes szakmákban (bányászat, öntészet, stb.) beszűkült a foglalkoztatás, jóval kevesebb ember dolgozik a térségben a korábbiaknál. Baranya erdős megyének számít, a fakitermelés és feldolgozás sok embernek ad munkát, de visszatérő gond, hogy a csonkulásos balesetek zöme rendre ebben az ágazatban történik - a múlt évben összesen 17 esetben fordult elő, hogy a megyében valaki munkavégzés közben elvesztette valamelyik végtagját. Időnként sajnálatos módon ezen a területen felzárkózik a mezőgazdaság is, tavaly például kétszer is megtörtént, hogy kukoricabetakarításkor a vágóasztal eldugult, s azt működés közben lábbal próbálták kitisztítani. A közreműködés eredménye mindkét esetben a lábfej csonkulása lett. Az egyéni védőeszközökkel is mindenütt baj van, vagy kiiktatják, vagy egyáltalán nem használják azokat. Legjellemzőbb a biztonsági övék használatának elmulasztása. Egy redőnyszerelő ennek hiányában zuhant ki Pécs-Kertvárosban a 3. emeleti ablakból és szörnyethalt. No, persze elgondolkodtató, hogy kell-e minden redőny felrakásához biztonsági hevederbe bújni, de az egy éve megújított munkavédelmi törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkakörülmények megvalósítása a munkaadó feladata, a feltétel megvalósításának módját ki-ki szabadon megválaszthatja. Hiába azonban mindenféle propaganda, az építőiparban a leesés minden évben emberéleteket követel. A rossz munkaszervezés, a lefedetlen nyílások, a hevenyészve összeeszkábált állványok, az ácsok alatt eltörő lécek eredményeképp nincs szinte olyan hét, hogy ne lenne súlyos baleset ebben az ágazatban. A figyelmetlenség ugyancsak visszatérő tényező az okok között. Volt, aki úgy zuhant le a magasból, hogy maga alatt vágta el a faágat. Elszomorító gyakorlat, hogy a munkáltatók alig törődnek a munkavédelemmel, a balesetek kivizsgálását gyakran igen lezserül intézik el. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Baranya megyei felügyelőinek 1994-ben minden negyedik baleseti jegyzőkönyvet vissza kellett küldeni újravizs- gálatra! Az alig egy éves új munka- védelmi törvény korszerű ugyan, de az érintettek pozitív érdekeltségét még nem tudták kialakítani. Sőt, épp az ellenkezője tapasztalható, az emberek rossz gépekkel veszélyes munkakörnyezetben is vállalják a munkát a több pénz reményében. Rengeteg a túlórázó még a járművezetők között is, így előfordult, hogy a FÁK-ba tartó kamion sofőrje, félve ha megáll, útszéli banditák megtámadják, addig vezetett, amíg el nem aludt, ezúttal örökre. A törvény újdonsága, a 3 millió forintos munkavédelmi bírság bevezetése úgy tűnik egyelőre nem elég visszariasztó. A kivételesen magas összegű büntetéssel a baranyai hatóság eddig két esetben élt, az említett autódarus ügynél (többszázezres bírságra számíthat a vállalkozó) és egy hypógyártó bt.-t büntettek meg 1 millió forintra, mert a munka során balesetveszélyes munkaeszközökkel, egyéni védőfelszerelések nélkül dolgoztatták az alkalmazottakat. Emellett helyszíni bírságot kapott Baranyában 120 ember 450 ezer forint értékben, munkaügyi szabálytalanságokért pedig 43 esetben 460 ezer forintot róttak ki a munkaadókra. A mintegy 2 milliónyi összeg a Munkavédelmi Alapba kerül, mely megyénként hasonló mértékű tételekkel gyarapszik. A pénz munkavédelmi célú fel- használását bármely hazai vállalkozó megpályázhatja, cége biztonságtechnikai állapotát fejlesztve. Nem tudni mi okból, de tavaly Baranyából ebből a keretből senki sem igényelt pénzt! Mészáros B. Endre Tavaly növekedett a bruttó hazai termék A bruttó hazai termék (GDP) reálértéken 2 százalékkal növekedett 1994-ben. Folyó áron számolva a GDP 4300 milliárd forint körül alakult tavaly. Az egy főre eső GDP dollárban kifejezve tavaly elérte a 4000 dollárt. Ez az első, tényadatokon alapuló értékelés a GDP 1994- évi alakulásáról. A növekedést elsősorban a beruházási kereslet élénkülése váltotta ki. A beruházások volumene 11-12 százalékkal emelkedett, ezen belül a termelő beruházások erőteljesebben, a lakáscélú beruházások szerényebb mértékben növekedtek, 1994-ben nőtt a felhalmozási ráta is, azaz a felhalmozásra fordított kiadások aránya az összes megtermelt jövedelemhez képest. A hazai háztartások tavaly 3170 milliárd forint körüli ösz- szeget fordítottak fogyasztásra (beleértve a természetbeni társadalmi juttatásként megjelenő egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatások és támogatások értékét is). Az előző évhez képest ez 1-2 százalékos növekedést jelent, ami hasonló mértékű az 1993-as emelkedéshez. Ezzel egyidejűleg a háztartási szektor jövedelme a fogyasztást meghaladó ütemben, reálértéken 3-4 százalékkal emelkedett. A jövedelemtöbblet jelentős részét a lakosság megtakarította, ezáltal növekedett a felhalmozás és netto megtakarítás. Ez utóbbi 1993-hóz képest megkétszereződött és közel 300 milliárd forintot ért el. NAGY A VETŐMAGVÁLASZTÉK Indul a zöldségszezon Az elmúlt évekkel ellentétben az idén lesz elegendő és megfelelő fajtaválasztékú vetőmag a kis és nagy zöldség- termelők számára - jelentették ki az ország legnagyobb hazai vetőmag-kereskedő cégénél, a Kertimag Vetőmag-kereskedelmi Kft.-nél. A zöldségvetőmag piacának 50-60 százalékát lefedő kft. raktáraiban jelenleg 550-600 millió forint értékű árukészlet van. Az enyhe időjárásnak köszönhetően első kéthavi forgalmuk az idén 15-20 százalékkal haladta meg a tavaly január-februári értéket. A Kertimag Kft. forgalma az idén várhatóan meghaladja az egy- milliárd forintot. Átrendeződés tapasztalható a vetőmag-kereskedelemben. Míg néhány évvel ezelőtt a klasszikus kerti vetőmagvak iránt volt nagyobb az igény, jelenleg már csaknem azonos arányú a szántóföldi növények vetőmagjainak kereslete. A takarmánynövények és a szántóföldi kultúrák szaporítóanyagát is mindinkább keresik. Ez a növekedés mintegy 20-25 százalékosra tehető. Á magángazdák körében kelendő a takarmány- répa, a lucerna, a vöröshere, valamint a hibridkukorica és a burgonya vetőgumó. A Kertimag az árutermelő vállalkozók számára főként hazai nemesítésű, a betegségeknek ellenálló, a hazai éghajlati viszonyoknak megfelelő, intenzíven termeszthető fajtákat is kínál. A GYÁRTÓK KEDVEZMÉNYE A VEVŐKET ÖSZTÖNZI Anyagosokból lett kereskedők A pécsi Felsővámház utcában található a kft. bemutatóterme Löffler Gábor felvétele Mi tehet egy majd három évtizedes építőipari anyagbeszerző múlttal rendelkező szakembert kereskedővé? Mondjuk a kényszer, mert felszámolják az anyacéget. Kár lenne új szakmát tanulni, elkótyavetyélni a megszerzett tudást és rutint, leépíteni az évtizedek alatt kiépült gyártóművi kapcsolatokat. Varjú István, a volt BÁZIS anyagosztály vezetője, a pécsi Orientáció Kft. ügyvezető igazgatója volt kollégáival még időben váltott. Szerény pénzükkel céget alapítva kevésbé sikeres próbálkozásaik után 1992 őszén visszatérve eredeti szakmájukhoz, megkezdték az építőanyag kereskedést.- Eleinte tartottunk attól, hogy a szakmában sokadikként képesek leszünk-e talpon maradni, de nem volt más választásunk. Arra gondoltunk, hogy szerény árréssel, tehát eleve kisebb haszonnal számolva érdemes belevágni - mondja. Elsőként az Alsómalom utcai Építők boltja bérleti jogát és árukészletét vették meg és átvették a személyzetet. Piaci elképzelésüket siker koronázta, így terjeszkedni kezdtek. A Nyírfa utcában építőanyagboltot nyitottak, ott téglát, Isolyth szigetelőanyagokat, - fenyőfűrészárut és kisegítőket kínálnak, így az első egységüket szinte nyílászárókra, bútorlapokra, szigetelőanyagokra és egyéb kiegészítő anyagokra szakosíthatták. A Czindery utcai Husq- vama szervizt és kereskedést is megszerezték, ott már kerti kisgépeket is értékesítenek és javítanak. Tavaly májusban nyitották a barcsi Építők boltját, s most márciusban a pécsi Éelső- vámház utcai bemutatótermüket.- Menet közben márkakereskedői lettünk a BÉFA, az Isolyth, a Hungária Wienerberger és más cégeknek, kötelességünk volt megnyitni a márkaboltot, ahol elsősorban partnereink termékeit mutatjuk be, egyben olyan rendelésfelvételi irodaként is üzemeltetjük, ahol a tervrajz alapján segítjük az építkezőt a szükséges anyagok kiszámításában, kiválasztásában, megrendelésében, ugyanakkor szakmai tanáccsal is. Elképzeléseik életképességét mi sem bizonyítja jobban, hogy szinte a semmiből kezdtek hitel nélkül, s tavaly megközelítették a 200 milliós forgalmat. A szakembernek mond csak sokat, hogy havi átlagban két és félszer forgatják meg a készletüket. Téglakereskedelemben viszonteladói hálózatot is működtetnek.- Csak az a titkuk, hogy mindenben a legolcsóbbak igyekeznek lenni?- Az csak az egyik, hogy a gyártóktól igyekszünk különféle kedvezményeket kicsikarni, és ennek előnyét a vevők a zsebükön is megérzik az örökös akcióink révén. A másik „titkunk” az, hogy megpályáztuk azt a lehetőséget, hogy visszatéríthessük a külföldi utas által 25 ezer forint felett nálunk avagy másutt vásárolt termék általános forgalmi adóját, amennyiben a vásárlás és a kivitel valamennyi jogszabályi előírásnak megfelel. Ez megkönnyíti a külföldiek helyzetét és vonzza a vevőt. A barcsi boltunkat is a horvát vásárlókra alapozva nyitottuk. A már 20 alkalmazottal tevékenykedő cég újabb nagy lépés előtt áll: bizonytalan, hogy városrendezési okokból meddig lehetnek még bérlői az Alsómalom utcai Építők boltjának. Keresik az új helyét, hogy mire onnan végleg ki kell költözködniük, már egy jól bejáratott új helyre csábíthassák át a megszerzett vevőkört. B. M. L.
