Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-01 / 31. szám
10 üj Dunántúli napló Kultúra - Oktatás 1995. február 1., szerda DR. SCHWEITZER JÓZSEF FŐRABBI ELŐADÁSA TEL-AVIVBAN Csodálatos dolog Csodálatos dolog történt a magyar zsidóság körében a fel- szabadulást követően, a soáh (holocaust) után megmaradt maroknyi zsidóság egy pár év alatt gyönyörűen kiépítette fe- lekezetét - kezdte január 18-i előadását a tel-avivi Bné Brit páholyban Schweitzer József magyarországi főrabbi, aki a zsidó vallásos élet háború utáni újjászervezéséről beszélt. Arról lehet vitatkozni, hogy így kellett-e tenni vagy sem, mindent ott kellett volna-e hagyni azok után, ami történt. Voltak, akik azt mondták, hogy nem, s a rabbiknak arra kellett gondolniok, hogy a zsidókat meg kell tartani a maguk zsidóságában - emlékezett vissza. A zsidó életakarat csodálatos megnyilvánulása, hogy a rettenet után megalapították a hitközségeket - mutatott rá a főrabbi, hozzátéve: mindezt a zsidók körében végzett népszavazások is elősegítették. A zsidók szinte egyhangúan amellett voltak, hogy nem csak társadalmi szervezetre, hanem hitközségre is szükség van. A rabbiképző - amely Kelet-Európábán ma is az egyetlen - 53 nappal a felszabadulás után már megkezdte működését. Az újjászervezés gyorsaságát statisztikai adatokkal támasztotta alá. - Furcsa módon a németeknek köszönhetjük a leghitelesebb adatokat. Mivel tiszta képet akartak kapni arról, hogy mennyi zsidó van Magyarországon és mekkora a zsidó vagyon, ezért felmérték a hitközségeket - mondta. 1944. március 19-én, amikor bejöttek a németek, a regisztrálások alapján 750 hitközség és 5-6000 rabbi működött a trianoni Magyarországon. A fel- szabadulás után megmaradt területen, azaz nagyjából a trianoni Magyarország területén 1946-ra életre tért majdnem 200 hitközség, s 1949-ben már majdnem 250 működött. A számok persze egészen mást jelentenek: egy hitköDr. Schweitzer József főrabbi zségben, amely korábban esetleg ezer tagot számlált, jó esetben megmaradt 80 vagy 100. Azokon a területeken volt nagyobb, mintegy 2-3 ezres létszámú hitközség, ahonnan 1944 nyarán nem Ausch- witzbe, hanem Ausztriába küldték a zsidókat - ecsetelte. Ami a rabbik számát illeti, 1946-ban mindössze 9 működött. Ez a szám 1949-ben feltöltődött, s mintegy 50 rabbi és rabbi-helyettes tevékenykedett. Sokan besegítettek azon nagytudású emberek közül, akiknek a 40-es években megszerezték ugyan a rabbidiplomát, de a magánszférában helyezkedtek el. Az 1949 után gazdasági fordulattal megszűnt a „maszek bolt”, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy sokan vállaltak rabbi- vagy rabbihelyettesi állást. 1945 márciusában Budapesten megnyíltak a zsidó iskolák, megkezdődtek a zsidó vallásos félórák a rádióban, az előadások a szabadegyetemen, s megindult a jesivák (hittudományi intézmények) újjászervezése. Az ortodox hitközségekben megindult a tal- mud-oktatás, tanfolyamok szervezése a zsidó hitéletről, s megkezdődött az aguná-prob- léma rendezése, vagyis az, hogy azok, akiknek nem tért vissza a hivatalosan holttá nem nyilvánított társuk, újra házasodhassanak. A főrabbi feltörtént tárta, hogy 1945-46- ban sokan megrendültek a zsidóságukban, s egyes protestáns felekezetek szívós térítő munkába kezdtek körükben, ezért az akkori rabbik erőteljes ellenkampányt indítottak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy azt, aki 1944. március 19. után tért ki, nem is tekintették kitértnek, de aki e dátum előtt, annak hivatalosan vissza kellett térnie, ha zsidó akart lenni. A kérdésre, hogy ki a zsidó, kifejtette: a hazatérési törvény alapján (szuhut-hasivá) az, akinek édesanyja zsidó, s aki legalább jóm-kippurkor, a zsidók legnagyobb ünnepén elmegy a zsidó templomba, s szolidaritást vállal ezzel a néppel. A mai magyarországi helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy reformzsidóság nincs, van egy nem nagy létszámú tradicionális ortodoxia, egy nagyobb létszámú tradicionális neológia, s a kapcsolat köztük baráti, nem olyan kiélezett, mint 1944 előtt volt. A magyarországi antiszemitizmussal kapcsolatban megjegyezte, azt nem lehet mondani, hogy nincs, de hatása nem káros. A keresztény-nemzeti fogalommal kapcsolatban elmondta, hogy azt sokan jóhiszeműen használták, sokan mások viszont tendenciózusan az előző kormányok alatt. A háború előtt ugyanis egyesek a zsidókat indokolatlanul hozták összefüggésbe a kommunizmussal - hangsúlyozta a főrabbi. Keresztes Imre Löffler Gábor felvétele Hogyan kell jelentkezni továbbtanulásra? Február első napjaiban, a félévi bizonyítványosztással egyidejűleg az általános iskolák nyolcadikosainak meg kell nevezniük azt az oktatási intézményt, ahol folytatni akaiják tanulmányaikat. A fontos döntés kapcsán érdemes megismerkedni a továbbtanulásra való jelentkezés szabályaival és feltételeivel. Az előírások szerint a 16 évnél fiatalabb - azaz tanköteles - gyerekek továbbtanulásra egy erre a célra szolgáló űrlap kitöltésével jelentkezhetnek. A nyomtatványt az általános iskolák szerzik be és az osztályfőnökök töltik ki, amit azután a szülőnek alá kell írnia. (Ha a szülők külön élnek, mindkettőjük aláírása szükséges.) Minden tanulóról csak egy jelentkezési lap készül, amit február 15-ig kell a középiskoláknak elküldeni. A lapon egyébNyílt vitában döntöttek, a hagyományoknak megfelelően, az idén is a film- és tévékritikusok az előző évben bemutatott produkciókban nyújtott legjobb művészi teljesítményeknek járó díjuk odaítéléséről. Olyan művek kerültek tehát a vitában a közös íté- szi értékelés mérlegébe, amelyekről a résztvevők többsége megírta már lapjában a személyes véleményét. A nézetek megütközése így nyílt kártyákkal folyt, egészséges hajlandósággal mások álláspontjának megértésére, azaz olyasmivel, amit általában kompromisz- szum-készségnek neveznek. Egyetértettünk például abban, hogy az év filmtermésének kiemelkedő, hazai és nemzetközi díjakkal már jócskán elismert darabja Szász János rendező Woyzeck című nagyhatású műve. Anélkül, hogy e film jelentőségét bármelyikünk is vitatta volna, a teljes mezőny összképének ismeretében való- sabbnak és igazságosabbnak tartottuk más arra érdemes filmek fölzárkóztatását a méltán ként három iskolát lehet megjelölni, de szerepelhet természetesen egy iskola is. Jelentkezési lapot egyébként azok a fiatalok is töltsenek ki, akik az előző tanévben elvégezték az általánost, de tanulmányaikat valamilyen okból megszakították. Ugyanez vonatkozik például a külföldön tartózkodó tanköteles korú gyerekekre is. A lapot volt általános iskolájukban szerezhetik meg; ha azonban nem jutnak hozzá nyomtatványhoz, felvételi kérvénnyel közvetlenül is fordulhatnak a középiskola igazgatójához. Aki külfölön járt iskolába, mellékelje a felvételi laphoz vagy a kérvényhez bizonyítványai hiteles fordítását, illetve az úgynevezett honosított bizonyítványokat. Aki szakképző iskolában akar továbbtanulni, annak a jeéles reflektorfénybe került Woyzeck mellé. Ezért szavaztunk a díjak sorában első helyet az Utrius című filmnek, amely elsőrendűen reprezentálja a mai magyar filmművészet egyik meghatározó alkotóegyéniségének, Grunwalsky Ferencnek komplex - tehát rendező , színészvezetői, operatőri, forgatókönyvírói - képességét. Ez a megegyezés nem az első körben született meg. Ebben a szavazási fázisban ugyanis még az első helyre jelöltek közt szerepeltek - ki- nek-kinek eleinte makacsul képviselt javaslata alapján - Tarr Béla: Sátántangó, Enyedi Ildikó: A bűvös vadász, Erdőss Pál: Fényérzékeny történet, Tóth Tamás: Vasisten gyermekei című filmje is, mint az év, különböző művészi erényeik alapján, figyelemre méltó alkotásai. A mindenkori kritikusi díjolentkezési lapon pontosan föl kell tüntetnie a kívánt szakot, ágazatot is. A 2+3 rendszerű műszaki szakközépiskolák esetében azonban elég a szakma- csoport megjelölése,1; Ha a szülők találnak alkalmasnak vélt gyakorlati oktatási helyet, érdemes azt is beírni. Az idegen nyelvek tanulásával kapcsolatos igényeket szintén föl kell tüntetni a jelentkezési lapon. Ha az iskolában például csak egy idegen nyelv tanulása kötelező, akkor - rangsorban - legalább három nyelvet kell megjelölni. A félévkor bukott nyolcadikosok is kérhetnek jelentkezési lapot. Továbbtanulásuknak azonban az a feltétele, hogy a tanév végén igazolni tudják az általános iskola sikeres befejezését. A pótvizsgázók és a gyöngébb tanulmányi ereddaítélésnél fontos vizsgálódási feladat a hazai filmművészetben jelentkező új tehetségek, csírázó tendenciák fölismerése és honorálása, idén az elsőfilmes rendezőt megillető díj Szederkényi Júliáé: Paramicha, vagy Glonol, az emlékező című filmjéért. Ehelyütt említeném meg azt a vitatémát, hogy vajon már több filmet produkáló rendező esetében a megítélés tárgyát képezze-e az előző teljesítményeihez való viszonyítás mércéje, mint díjazási kritérium. Abban maradtunk, hogy minden film önmagában értékelendő, nem pedig az előrevagy visszalépés firtatásával. Elsőfilmes esetében ez a kérdés föl sem merülhet, s marad a többi elsőfilmessel történő összemérés felelőssége a kritikusi grémium számára. Hosszú időn át külön „össze- ülés” kellett a mozifilmek és a tévéfilmek díjazására. Ma már ezt együltünkben elvégezhetmény miatt föl nem vett diákok elhelyezését a területileg illetékes pályaválasztási intézmények segítik. Az érettségizetteknek március 1-jéig közvetlenül kell benyújtaniuk felvételi kérelmüket a szakképző iskolákba - párhuzamosan a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéssel. Ami a felvételi kérelmek sorsát illeti: a döntés a középiskolák igazgatóinak jogkörébe tartozik. Az igazgatók hatáskörébe tartozik annak meghatározása is, hogy mely tárgyak eredményét veszik figyelembe, s milyen szóbeli és írásbeli vizsgákhoz kötik az adott iskolában a gyerekek fölvételét. A döntéseket azonban a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg indokolni kell - felvétel vagy elutasítás esetében egyaránt. Dr. Kecsmár Ilona jük, hiszen a filmek jórészét illetően szinte eldönthetetlen, hogy melyik kategóriába soroljuk a kettő közül a Száműzöttek című filmet, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Perényi Katalin művét választottuk díjra érdemesnek. Fájdalmas, hogy Gyöngyössy az elismerést nem érhette meg, nemrég viszonylag fiatalon elhunyt. Újra bebizonyosodott, hogy az úgynevezett magyar operatőri iskolai amelynek atyja Illés György, most is, mint évtizedek óta mindig, az izmos tehetségek sorát neveli föl. Ez a magyarázata, hogy Máthé Tibor és Med- vigy Gábor múlt évi munkássága között nem tudtunk jó lelkiismerettel választani. Mindketten díjban részesültek. A színészi díjak különlegessége, hogy Herskó János kiváló karakter alakítását kezdetben a legjobb női alakítás körébe soroltuk, lévén, hogy női szerepet játszott Szőke András: Kiss Vakond című filmjében. Komoly rendező-főiskolai tanár létére. Ám végülis a színésznői díjat Csomós Marinak, a férfi színészi díjat Kovács Lajosnak ítéltük. Sas György ÁTADTÁK A FILM- ÉS TÉVÉKRITIKUSOK DÍJÁT * Es a nyertes MARX GYÖRGY FIZIKUS AZ ISKOLÁBAN KÖZVETÍTENDŐ TUDÁSRÓL A fiatalok jövő-orientáltak! „Műveltségkép az ezredfordulón” címmel tartottak a napokban tudományos konferenciát Pécsett, az Országos Köz- igazgatási Intézet és a Janus Pannonius Tudományegyetem szervezésében. A kétnapos ülés vendége volt Marx György fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Mivel a professzor már 1973 óta részt vesz a tudósok „önszerveződő” egyesületének, a Szentágothai János alapította Elnökségi Közoktatási Bizottság munkájában, adódott a helyzet, hogy ezúttal őt kérdezzük: valóban előre látható volt-e, illetve, most öt évvel korábban előre látható-e, milyen tudással kell felvértezni gyermekeinket az iskolában a jövő századra? Iskolák versenye- Volt két világháború, nemrég véget ért a hidegháború, de azonnal elindult egy újabb verseny, melynek az a tétje, ki ér hamarabb a 21. századba - kezdte Marx György. - A jelek arra utalnak, hogy ez a verseny az iskolákban dől el. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a II. Világháborút, Németország és Japán volt a vesztes fél, de a helyzet az, hogy a mai kereskedelmi háborút ők nyerik meg mégis! Miért? Mert odafigyeltek az oktatásra. Nemzetközileg elismert tény, hogy az elmúlt két évtizedben a japán iskolák váltak a legerősebbé, de már a japánok is kezdenek félni a koreai és kínai kihívástól. Tehát most egy olyan versenyben találjuk magunkat mi is, amely megkívánja, «hogy előbbre lássunk, mondjuk, a következő a választásnál vagy pótköltségvetésnél.- A magyar iskola sokkal jobb, mint azt a közvélemény vagy éppen az újságok gondolják, elsősorban matematikából, természettudományokból. Nem véletlen, hogy például a valaha külföldre távozott vagy a ma kint dolgozó magyarok zöme azt szeretné, ha gyermekük hazai iskolában tanulna, és nem pusztán a magyar nyelv miatt! Az iskolaügyből azért nem szabad csak pénz-kérdést csinálni, mert a pedagógusok eddig sem azért dolgpztak jól és lelkesen, mert olyan jól megfizették volna őket. A tanár fiatalok között tölti napjait, és a fiatalok mindig jövő-érzékenyek. A jó pedagógus pedig odafigyel arra, mi érdekli a tanítványait, s így ő is fiatal és érzékeny tud maradni. És ha kap egy kis erkölcsi biztatást és kollegiális segítséget, akkor valóban megmutatja, mire képes.. Általános műveltség?- Létezik-e még manapság olyan tudás, amit kicsit nagyképűen „általános műveltségnek” hívunk?-Erre hadd mondjam azt, hogy azt kellene kitalálni, mire lesz szüksége a jövő nemzedéknek a 21. században. A jelek azt mutatják, hogy a teen- ager-eknek egyik legfontosabb kérdése az, hogy mi az AIDS, miképp terjed, és minden, ami ezzel kapcsolatos. Tehát meg kell tanítani nekik az AIDS-ví- rus természetét biológiából. Ez nem könnyű téma, hiszen ez a vírus informatikai háborút vív az emberrel, a legújabb kutatások azt mutatják, hogy vannak ,„trükkjei”, olyan gyorsan mutál, változtatgatja magát, hogy mindig kicsúszik az ember keze közül. Én azt tippelem, hogy ez a tudás az általános műveltség része kell legyen, mert ez a realitás. Bizonyára lehet vitatkozni, hogy biológiából először a tyúkot vagy az oroszlánt kell-e tanítani, de a városi gyerek biztos, hogy először az influenzavírussal találkozik. Egyszóval, meglesznek a jövő században a szükséges ismeretek, s az az ország fog nyerni, amely ezekre rátalál. Birodalmak buktak bele abba, hogy egy idő után nem tudtak felelni a megváltozott körülményekre. Szakbarbárság?- Hogyan viszonyul vajon egymáshoz az emlegetett általános műveltség és a szakbarbárság ? Az iskola, például, melyik irányba orientáljon?- Mind a kettőre szükség van. Mert tájékozódni kell az egész világban, már csak azért is, hogy ki tudjuk választani, ami minket érdekel, ami a természetünknek legjobban megfelel, de ugyanakkor meg kell érezni az előrehaladás, az alkotás ízét is. Nem szabad, hogy ez a két dolog konfliktusban legyen egymással. Azt szoktam mondani, minden magyar gyerek megérdemli, hogy legalább egy jó tanára legyen, mert ez az egy tanár meg tudja neki mutatni, hogy mi a szépsége a tanulásnak és az alkotásnak - akinek több ilyen tanár jut, az nagyon szerencsés... Végül is azt, hogy mi történik egy osztályteremben, azt sohase tudhatja semmilyen miniszter, azt csak a tanár meg a tanuló tudja. A mama, a tanár és a rocksztár-Az önök tudós tanácsadó társasága főleg az iskolai oktatásra koncentrál, de vajon milyen szerepe van és milyen kölcsönhatásban áll az iskolával a család, a környezet - amik legalább olyan fontos tényezők a gyerekek életében, mint a „suli”?- Nem szabad elfelejteni, hogy a fiatalok igényesek. Arra fognak hallgatni, aki kielégíti a kíváncsiságukat abban az értelemben, hogy releváns, izgalmas, nekik szóló és az ő sorsukat befolyásoló dolgokat mond. Ez lehet a mama, lehet a tanár, lehet a rocksztár. Melyik találja meg a hangot? Ha a társadalom lemarad, akkor a náluk legfeljebb öt évvel idősebb rockénekes fejezi ki érzéseiket, méghozzá sok esetben nem is rosz- szul. Persze, konfliktusok a dolgok természetéből adódóan mindig támadnak, de ezektől nem kell félni! Méhes Károly 6000 kilométer lóháton Négy vállalkozó szellemű kirgiz arra készül, hogy tavasz- szal a köztársaság fővárosától, Biskektől egészen Ankaráig lovagol. A 6000 kilométeres maratoni úttal arról szeretnének megemlékezni, hogy ezer évvel ezelőtt jegyezték le a kirgizek történetét elbeszélő hőskölteményt, a „Manast”. Az összesen 180 387 verssorból álló hősköltemény egy Manas nevű kirgiz harcos, valamint fiának és unokájának hőstetteit meséli el. A négy lovas azt tervezi, hogy naponta 80-120 kilométert tesz majd meg. A török történészek szerint, Biskek egyike azon helyeknek, ahol a török törzsek először telepedtek le Kö- zép-Ázsiában, Ankara pedig az utolsó, amelyet birtokukba vettek Kisázsiában. Az Anatólia jelentése szerint az UNESCO a „Manas évének,, nyilvánította 1995-öt. *. í i >
