Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-06 / 36. szám

1995. február 6., hétfő Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Az elmúlt héten naposcsibe-szállítmány érkezett a korszerű bikali telepre Fotó: Läufer László MUNKALEHETŐSÉGET TEREMTETTEK A SZÜLŐFÖLDÖN Reorganizációs hitelből vették meg a bikali baromfitelepet Az állam a fő pazarló? A Pillér alapokról A Pillér Első Ingatlanbefekte­tési Alap nettó eszközértéké ja­nuár 31-én 3 milliárd 405 millió 431 ezer forint, egy befektetési jegyre ebből 1064 forint jut. Az ingatlanalapok kéthetente közük vagyonuk aktuális értékét. A Pil­lér 1. nettó eszközértéké január közepe óta 17 millió forinttal, az egy befektetési jegyére eső érték pedig 5 forinttal csökkent. A Pil­lér 2. nettó eszközértéké 158 mil­lió forinttal, az egy papírra jutó ér­ték 79 forinttal lett alacsonyabb. Az első, nem teljes évre a Pillér 2. 16 százalékos hozamot fizethetne, az alapkezelési szabályzat alapján azonban ennek a felét, 8 százalé­kot fizetik ki március 31-től, a maradékot visszaforgatják az alapba. A Pillér 1. február 15-től fizet 6 százalékos hozamot, amely tartalmazza az 1994. első félévé­ről elmaradt 1,6 százalékot is. A Matáv csatlakozik a GÉN szervezetéhez Február 7-én kedden írja alá a Magyar Távközlési Rt. azt az együttműködési megállapodást, melynek révén tagja lesz a Glo­bális Európai Hálózatnak (GÉN), illetve a digitális euró­pai távközlési infrastruktúrának -jelentette be a sajtó képviselő­inek a Matáv illetékese a hétvé­gén. A GÉN alapító tagjai: az Egyesült Királyság, Franciaor­szág, Németország, Olaszor­szág és Spanyolország. Később csatlakoztak: Belgium, Hollan­dia, Portugália és Svájc háló­zatüzemeltetői. A Matáv szá­mára azért nagy jelentőségű ez a szerződés, mert a GÉN révén juthat ki a távközlési bérelt vo­nali európai hálózatokra. Providencia biztosítások A Providencia Biztosító Rt. pénteken először fizetett ki lejáró életbiztosításokra alapösszeget és nyereséget. Az Rt.-nek 245 ezer életbiztosítási szerződése van, és díjbevételei ebben az üz­letágban tavaly 4,2 milliárd fo­rintot tettek ki. Ebből az év vé­géig a 3,4 milliárd forintos díjtar­talékot fektették be, döntően ál­lampapírokba, 10 százalékát pe­dig ingatlanokba. Ezekből a be­fektetésekből tavaly 463 millió forintos nyereséget ért el a cég. A közvetlenül a biztosító társa­ság alakulása után kötött életbiz­tosítási szerződésekre a Provi­dencia az öt évre számítva 25 százalékos nyereséget fizetett. Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre A bikali faluhatártól nem messze egy kis bekötőút végén bújik meg a GHS Kft. csirkete­lepe. Jelenleg 16 ember dolgo­zik itt, és próbálja meg a szinte lehetetlent, a talpon maradást ezen a többszörösen is hátrá­nyos helyzetbe került települé­sen. A kft. alapítói éveken át az egykor Európa-hírű állami gaz­daságban dolgoztak, majd egyik napról a másikra az utcára ke­rültek. A GHS Kft. egyik veze­tője 24 év után kényszerült erre a lépésre.- Úgy éreztük tennünk kell valamit. A beosztottjaimat sem akartam a sorsukra hagyni - mondja Gundy Miklósné, a kft. egyik vezetője, társa Strasszer Jakab nevében is, aki az egykori ÁG. igazgató-helyettese volt. - Belevágtunk ebbe a vállalko­zásba. Adtunk magunknak egy lehetőséget. Máról, holnapra el kellett mennünk, egy fillér vég- kielégítés nélkül. Reorganizá­ciós hitelt vettünk fel. Úgy érez­tem nem hagyhatom cserben a szülőfalumat ebben a helyzet­ben. Minden Bikáihoz köt. Itt születtem, itt építettünk házat. A férjemmel szinte naponta ke­ressük a lehetőségét annak, ho­gyan tudnánk még munkahe­lyeket teremteni, hiszen itt a gazdaságban valamikor 1300 ember dolgozott, pedig a falu­ban mindössze 960-an élnek. Ma meg a község lakóinak fele idős, a másik meg munkanél­küli. Ez a falu halálra van ítélve, ha nem lesz munka rövid időn belül. Ez a telep a mágocsi tsz-é volt. A felszámolás során vettük meg. Az élet egyik igazságté­tele, hogy a szövetkezetek ösz- szevonásakor Mágocshoz került telep ismét Bikalé lett. Valamikor pulykákat tartot­tak a mostani vágócsibék he­lyén. Amikor átvették teljesen lepusztult volt a telep. Először áramfejlesztőt vettek, ha kima­radna az áram, ne pusztuljanak el a csirkék. Felállítottak egy faházat, hogy legyen irodájuk, és rádió-telefont vásároltak, hogy valamilyen módon kap­csolatot tudjanak tartani a part­nereikkel. Bekerítették a 4,7 hektárnyi területet, hiszen az ólakban egyszerre 70 000 ba­romfi van, amit kutyákkal is védenek. Amennyire lehetett, felújították a meglévő techno­lógiát. A kft.-t 1992. novembe­rében alapították és 1993. máju­sában már működött a telep. Nemcsak 16 embernek, hanem a környező települések kister­melőinek is adnak munkát. A kft. eddig két nagy keltetővel és négy vágóval áll kapcsolatban, de szeretnék a kört bővíteni, már folynak a tárgyalások.-Még több kistermelőt sze­retnénk integrálni, de nagyon megemelkedett a naposcsibe és a táp ára és sokba kerül a terme­lés megelőlegezése, ennyi for­gótőkével nem rendelkezünk. Azonban nagy a veszélye, hogy a csirkéből is kínálati piac lesz és e miatt nem fizetik majd megint meg a végterméket. A kistermelő megint leáll ha nem éri meg neki ezzel foglalkozni. Mindenki kapaszkodik a mun­kába, összefognak itt az embe­rek - folytatja Gundy Miklósné. - Nem adjuk fel, talpon fogunk maradni. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a kormány ne nyúljon hozzá a már meg­lévő hitelekhez, ne emelje azok kamatait. Ha tönkreteszik a termelési feltételeket, akkor nem tudunk mit tenni. Tavaly nem volt elég a naposcsibe, az idén lenne, most nincs elég vá­gókapacitás. Nincs egy hosszú távú terv, védőár. A termelési környezet bizonytalanságából adódik az emberek bizonytalan­sága is. Tizenhat ember sorsáért felelünk, azonban ehhez kevés az emberi lelkiismeretesség, a jó üzleti kapcsolat, ha nem mé­rik fel az ország vezetői, hogy egy-egy intézkedésüknek mi­lyen hatása lesz. Az évet úgy kezdtük, hogy már megvannak a naposcsibe szerződéseink a vágóhidakkal, a kistermelőkkel. Az irodában szinte percen­ként cseng a telefon. Üzleti partnerek jelentkeznek, napos­csibét ajánlanak, vágásokat be­szélnek meg. Aztán megérkezik az állatorvos is, aki egy új gyógyszerről hoz prospektust. Sz. K. Ha egy háztartás anyagi gondokkal küzd, akkor a család­nak három választási lehetősége van: visszafogja a kiadásait, új bevételi források után néz, netán eladósodik. Ha az államháztartás kerül bajba, akkor is hasonló vá­lasztás elé kerülnek a politiku­sok. - mondta dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. el­nök-vezérigazgatója.- Ön milyen lépéseket tenne, ha mondjuk holnaptól megbíz­nák a gazdasági élet irányításá­val?- Mivel ez szerencsére nem fenyeget, elég, ha az elméleti megoldásról beszélek. Először is mindenképpen magam köré gyűjteném a legjobb szakembe­reket, akik nem csak elméletileg felkészültek, hanem a minden­napi államigazgatási gyakorlat­ban is képesek megtenni a szük­séges lépéseket. Ezután kidol­goznám azokat a rövid távú tennivalókat, amelyek nagyvo­nalakban megegyeznek a Bé­kési-program követelményei­vel, de én a végrehajtás során sokkal keményebb lennék. Ugyanis Magyarország 1994. évi fizetési mérlege és a nem­zetközi pénzpiacok jelenlegi ál­A vaj - bár nagyon drága - szinte valamennyi orosz város­ból eltűnt. Ez is egyik jele an­nak, hogy összeomlott a mező- gazdaság. A tejüzemek, hogy a 220 százalékos kamattal járó bankhitelek közepette egyálta­lán működni tudjanak, lenyom­ták a tej felvásárlási árát. így vi­szont a tejtermelés zuhant 23 százalékkal. Oroszország mezőgazdasági termelése 1994-ben már csak a 45-50 százalékát tette ki az 1986-90-es évek átlagának. A tavalyi gabonatermés például a tervezett 100 millió tonna he­lyett csak 82 millió volt, ami az elmúlt 13 év ^leggyengébb ter­mését jelenti. A fő ok nemcsak az, hogy gyenge a termés, ha­nem az, hogy óriásiak a tárolási és a szállítási' veszteségek. A rendelkezésre álló tároló-kapa­citások csak a termés 71 száza­lékát tudják befogadni, az élel­miszereknek mindössze 21 szá­zalékát lehet megfelelően tá­rolni. A különböző raktározási gondok, s nemkülönben a szállí­tásnál jelentkező veszteségek lapota sokkal rosszabb annál, mint azt bárki is prognoszti­zálta. Leginkább az állami kia­dásokat kellene visszafogni, hi­szen ezen a terülten a legna­gyobb a pazarlás. A négymillió aktív keresőhöz viszonyítva aránytalanul sok az egymillió közalkalmazott, ezt még a gaz­dag Svédország sem bírná el. A takarékosabb államháztartás mellett erőteljesebben ösztö­nözném az exportképes termé­keink kivitelét, a betéti kamatok növelésével a lakossági megta­karítást, más eszközökkel a vál­lalati befektetéseket. — Ezzel párhuzamosan mit tenne a modernizáció, a hosz- szabb távú fejlődés érdekében?- Gyors ütemben folytatnám a privatizációt, hiszen már las­san háromnegyed éve áll ez az ügy. Felerősíteném a külgazda­sági diplomáciát annak érdeké­ben, hogy minél több nemzet­közi vállalkozásba épüljünk be. Hangsúlyt fektetnék a külföldi tőke beáramlásának ösztönzé­sére, ehhez persze a politikai és gazdasági viszonyokat, az adó­zási és egyéb Játékszabályo­kat” is hosszabb távra garan­tálni kellene. Németh Zsuzsa miatt az orosz mezőgazdaság termékeinek 20-30 százaléka megy veszendőbe. Ezzel függ össze az is, hogy 1994 második felében számos - főként a me­zőgazdaságban és élelmiszer­iparban érdekelt - külföldi cég összecsomagolt Moszkvában és Szentpéterváron, s inkább Finnországban vagy Németor­szágban ütötte fel tanyáját. Há­rom-négy nappal továbbtart így ugyan az áruk szállítása, de jó­val olcsóbb a helységbér (Moszkvában hatszor-nyolcszor kerül többe egy raktárbérlet, mint Finnországba), s meg­szűnnek a fűtetlen raktárok okozta minőségromlásból származó veszteségek is. Van például, ahol beázik a tető, má­sutt pedig a maffia dézsmálja meg a készleteket. Áz előzőeknél nem kisebb akadálya az orosz mezőgazda­ság újjáélesztésének, hogy 1994-ben 20 000 magángazdál­kodó hagyott fel a termeléssel, mert a termékek ára csökken, a hitelek drágák, az energia, a gé­pek ára pedig robbanásszerűen emelkedik. Romokban az orosz mezőgazdaság A FŐNŐVÉR OPERÁCIÓRA KAPJON JOGOSÍTVÁNYT? Nagy a hitelkockázat, magas a kamat Határidők, hasznos információk A hitelkockázat a banki meg­ítélés kategóriájába tartozik, az igénylőt természetesen sokkal inkább a feltételek érdeklik, mintsem azzal foglalkozzon, a pénzintézet milyen alapokon ítéli meg az igényelt hitelt, eset­legesen miért utasítja vissza, vagy miért szab különleges fel­tételeket. A hitelkérelem egyik eleme a fedezet, ennek megál­lapításáról viszont már érdemes egy pár szót szólni - magya­rázza Balázs Dezső, a Budapest Bank pécsi fiókjának igazga­tója, aki azt is megemlíti, a drága hitelek miatt - amire a vállalkozók annyira panasz­kodnak - nem elsősorban a bankokat kell hibáztatni, a pénzintézetek csak megpróbál­nak a gazdasági környezet vál­tozásaihoz igazodni. Ma Magyarországon érték- becslésre technikusi végzett­séggel engedélyt lehet kérni, s ez az egyik legnagyobb baj - mondja a bankigazgató. Ez a tevékenység komplex feladat, minden tekintetben felsőfokú közgazdasági ismereteket igé­nyel. Az meg külön abszurdum, hogy az értékbecslő semmiféle felelőséggel nem tartozik a megbízónak, elvileg tehát leír­hat bármit, ha később kiderül, fele sem igaz, az értékbecslőt nem lehet szankcionálni. A tisz­tességes vállalkozó hitelfelvé­teli lehetőségét nagymértékben javítaná, ha ez a tevékenység megfelelő rangot kapna. A bankok legnagyobb prob­lémája viszont az: nincs egysé­ges nyilvántartó rendszer, amelyből minden pénzintézet egyértelműen megtudhatná, ki, milyen bonitással rendelkezik, a visszafizetés reményében mi­lyen jellegű hitelt lehet szá­mára biztosítani, vagy milyen megfontolásokból kell megta­gadni a pénzfelvétel lehetősé­gét. Az sem lenne baj, ha a cégbíróságok országos nyil­vántartása is létrejönne, mert annak, hogy melyik vállalkozó milyen új céget indít - ezzel új hitellehetőséget teremtve -, rendkívül körülményes utána­nézni, ezzel együtt ellenőrizni. A hitelkamat bizony magas - legalábbis a vállalkozók egy­behangzó véleménye szerint. Meglepő, de így van, a magas kamat nem jó a hitelügylet egyik résztvevőjének sem. A gond az, hogy a bank a betéti kamatnál versenyt fut az ál­lampapírokkal, ez utóbbinak viszont az a tulajdonsága, hogy a mindenkori államadósság függvényében nő vagy csök­ken. Emiatt a kereskedelmi bankok is kénytelenek maga­san tartani a betéti kamatokat, a hitel ára viszont ehhez igazo­dik. A bank ugyanis nem a nála elhelyezett pénzből él - bár egyáltalán nem mindegy szá­mára, mennyi a betéti tőke -, hanem a kamatrésből, a betéti és a hitelkamat közötti különb­ségből. A megbízhatatlan, részrehaj­lástól sem mentes értékbecslés, no meg az államilag garantált értékpapírok magas kamata miatt a bankok védekezni kényszerülnek - leginkább ez srófolja fel a hitelkamatlába­kat. A pénzintézetek a 22-es csapdájába kerültek, ebből ki­keveredni csak akkor lehet, ha a gazdaság szereplőinek meg­bízhatósága - törvényileg - bi­zonyossá válik. A reálkamat pillanatnyilag negatív, a váltás érdekében a már említetteken kívül nagy szükség lenne az infláció jelentős mérséklésére, valamint a költségvetési hiány csökkentésére. Amíg ez nem történik meg, maradnak a ma­gas kamatok. B. G. Határidők cégvezetőknek Február 10. A társadalom- biztosítási kötelezettségek ren­dezése. A társaságiadó előlegének befizetése. Jogszabály-változások HTO-forgalmazás. A 4/1995. (I. 23.) IKM-PM együttes rendelet értelmében 1995. január 23-át követően a fűtőolaj-elárusító helyek üze­meltetőinek (tulajdonos, bérlő, szerződéses üzemeltető) az álta­luk beszerzett, készletezett és az értékesített HTO-nak a jövedék törvény 11. számú" mellékleti nyilvántartásával, a beszerzést igazoló számlákkal, saját eláru­sítóhelyre történő kiszállítás esetén a szállítólevelekkel, va­lamint az értékesítés ellenérté­keként hozzájuk került HTO-utal vány okkal kell az ille­tékes vámhivatalnak elszámol­niuk. Az elszámolásukról fel­vett jegyzőkönyv egy példányát fogyasztásiadó-visszatérítési kérelmükhöz kell csatolniuk. (Magyar Közlöny, 1995/5. szám) Jegybanki alapkamat. Az MNB 1/1995. (MK. 7.) közleménye értelmében a jegy­banki alapkamat mérték 1995. február 1-jétől 28 százalékra emelkedett. (MK. 1995/7. szám I. kötet) Agrárpályázati feltételek. Az agrárgazdálkodók a 3/1995. (I. 27.) FM rendeletben az 1995. február 1-jét követően az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ter­mékekre kiírt - a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő­ben és/vagy a sajtóban közzéte­endő pályázatokkal kapcsola­tos általános tudnivalókat talál­ják meg. (MK. 1995/7. szám 1. kötet) Vámkontingensek. A 6/1995. (I. 27.) IKM rende­letből és annak mellékleteiből a külkereskedő cégek a GATT kezdeményes vámkontingensek és a Magyar Köztársasággal Szabadkereskedelmi Megálla­podást kötött országokból származó egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó vámkontingensek időszakos elosztásának feltéte­leiről tájékozódhatnak. (MK. 1995/7. szám 1. kötet) Aktuális Választottbíráskodás. Az 1994. december 13-án hatályba lépett 1994. évi LXXI. törvény értelmében a cégek, illetve a magánszemélyek - feltéve, ha legalább egyikük hivatás­szerűen gazdasági tevékeny­séggel foglalkozik - ezentúl már a tevékenységükkel kap­csolatos valamennyi jogvita rendezése céljából választottbí­rósági eljárást vehetnek igénybe. A rendes bírósági peres út el­kerülésének feltétele, hogy a felek a jogvita választottbíró­sági elintézését írásban, a vá­lasztottbírósági szerződésben kikössék, valamint hogy az eljá­rás tárgyáról szabadon rendel­kezhessenek. A választottbíró­sági megállapodás egyaránt irá­nyulhat valamely meghatáro­zott szerződéses vagy szerződé­sen kívüli (erre a korábbi szabá­lyozás értelmében nem volt le­hetőség) jogviszonyból kelet­kezett vagy a jövőben keletkező vita elintézésére. (MK. 1994/116. szám) í t t 4 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom