Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-04 / 34. szám
1995. február 4., szombat üj Dunántúli napló 9 Gazdaság Privatizáció 1995-ben, stratégiaváltással Mihály Péter privatizációs kormánybiztos helyettes szerint az új kormány megváltoztatja a privatizáció eddigi rendszerét. Már a kormányprogramban is szerepelt, hogy a két privatizációs szervezetet összevonják. Mihályi úgy véli, az állami vagyon szétválasztása szükségtelen, sőt gazdaságtalan. Jelenleg ugyanis az Állami Vagyonügynökséghez olyan társaságok tartoznak, amelyeket teljes egészében magánkézbe kívánnak adni, az Állami Vagyonkezelő Rt tulajdonában pedig azok vannak, amelyeknek egy meghatározott része tartós állami tulajdon. Az új privatizációs szervezetnek egyszerre kell majd a vagyont kezelnie és privatizálnia. Az összevonás nemcsak könnyebben kezelhetővé, átláthatóbbá teszi a privatizáció folyamatát, hanem megtakarításokat is eredményez, főleg a kiszolgáló, adminisztrációs munkákban. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV Rt.) az ÁV Rt. névváltoztatásával jön létre, de egyben az Állami Vagyonügynökség jogutódja is lesz, mint ahogyan a privatizációs törvénytervezet tartalmazza. A szervezeti felépítése leginkább az ÁVÜ-éhez fog hasonlítani, de attól eltérően nem költségvetési szervként, hanem részvénytársaságként fog működni, így munkája jogilag is sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb lesz. A részvényesi jogokat minden bizonnyal a pénzügyminiszter gyakorolja majd. Az ő utasítása szerint január 16-án meg kell kezdeni az ÁV Rt. átköltöztetését az ÁVÜ épületébe. Ekkor az Állami Vagyonügynökség körülbelül 100 fővel, az ÁV Rt.-nél pedig 50 fővel csökken a dolgozók létszáma, s további leépítéssel még vagy 100 fős csökkenés várható. Ä két szervezet összeolvadására csak az új privatizációs törvény várhatóan márciusi, parlamenti elfogadása után kerülhet sor. Ami a jogalkotás folyamatát illeti: szó van a kárpótlási törvényt lezáró jogszabály előkészítésérő lés elfogadtatásáról is, tovább egy kincstári törvényről. Ez utóbbihoz tartozik például az erdők, a földek vagy a minisztériumi vagyonok rendezése. A privatizációhoz mindenképpen szükséges egy olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely rögzíti a vagyontárgyak jelenlegi tulajdoni helyzetét. Előtérben a vagyon magánosítása A kormánybiztos-helyettes lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a legjelentősebb társaságok esetében, a MATÁV Rt. részleges privatizációjától eltekintve, nem történt előrelépés. Ebben az évben mindenképpen szeretnék az MVM., a MOL Rt., a gázszolgáltatók és az Antenna Hungária Rt. privatizációját elindítani. A kisméretű társaságoknál, körülbelül 200-300 cégről van szó, a decentralizáció játszik majd szerepet és minden bizonnyal a helyi menedzsment is meghatározó lehetőséget kap a tulajdonszerzésre. A cégek a már ismert önprivatizációhoz hasonló módszerrel kerülhetnek megántulajdonba. 900 milliárdos privatizálható vagyon- 1997. végéig 900 milliárd forint értékű vagyont szeretnénk privatizálni - folytatta Mihályi, majd hozzátette, hogy három év alatt 100-150 milliárd forint értékű állami tulajdont szeretnének kárpótlási jegyért értékesíteni. Ötventől kétszáz milliárd forintig terjedhet a társadalombiztosításhoz ingyen átkerülő vagyon értéke és 500-700 milliárd forintig terjedhet az ÁPV Rt. készpénzbevétele. (A felsorolt számok az állami vagyon névértékén értendők.) Lesznek olyan társaságok, apielyeket névérték fölött lehet eladni, és lesznek olyanok, amelyeket alatta. Az ÁPV Rt. három év alatt 300-600 milliárd forintot fizet majd a költségvetésbe, miközben az önkormányzatok számára is juttatnak, tovább a garanciavállalásokat és a reorganizációs költségeket is fedezni kívánják. Felszívják a kárpótlási jegyeket Csupán az idén várhatóan 150 milliárd forintot fizet be az államháztartásnak a szervezet. Ez az összeg 120 és 200 miHi- árd forint között változhat ugyan, de középértékeként a 150 milliárdot határozták meg. Az ez év készpénzes bevételei 170 és 280 milliárd forint közöttire becsülhetők. A kárpótlási jegyekért értékesített vagyon értéke pedig előreláthatóan körülbelül 70-100 milliárd forint lesz ebben az esztendőben. S mivel a szakemberek szerint 100 milliárd forintra tehető a kárpótoltak kezében lévő kárpótlási jegyek értéke, az értékpapírok felszívása leginkább a 60-80 milliárdnyi kárpótlási jegy-részvénycsere akció gyorsaságán múlik. Ugyanakkor az eddig ismert, kárpótlási jeggyel történő fizetési lehetőségek továbbra is megmaradnak a hazai kis- és nagybefektetők számára. A privatizációs bevételek alakulása az elmúlt öt esztendőben (Az értékek milliárd forintban értendők) 1990 1991 1992 1993 1994 Vagyonhozadék:0,94 4,74 2,40 1,96 Értékesítés: Deviza 0,53 24,61 40,98 25,50 6,10 Forint 0,14 4,82 17,51 15,30 14,10 Készpénz összesen: 0,67 30,37 63,23 43,20 22,16 E-hitel, részletfizetés:1,01 9,07 21,70 30,23 Kárpótlási jegy:2,52 16,90 52,75 Összes bevétel: 0,67 31,38 74,82 81,80 105,14 A privatizációs tervek a DÉDÁSZ Rt. tulajdonosi szerkezetét is érintik Fotó: Löffler Gábor MVM RT.: A VAGYON 20 %-A IDÉN ELADÓ Magánosítás az energiaiparban Csak a Munka törvénykönyve szerint A jövőben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó cégeknél csak olyan végkielégítést fizetnek ki a felső vezetőknek, amelyeket a Munka törvénykönyve meghatároz. A korábbi szerződéseket nem változtatják meg, néhány esetben azonban arra kérik az érintett vezetőt, hogy egyezzen bele a megállapodás módosításába. Az ÁV Rt. álláspontja szerint a piacgazdasági viszonyokat figyelembe véve nem voltak kirivóak a kifizetett vég- kielégítések, ám ezt a társadalom a jelenlegi körülmények között mégis nehezen viseli. Amennyiben a Munka törvény- könyve által meghatározott mértékeket alkalmazzák, úgy a végkielégítések összege harmadára, negyedére csökken. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1995. febr. 3-tól Pénznem vételi közép eladási Angol font 173,89 175,63 177,37 Ausztrál dollár 82,96 83,76 84,56 Belga frank (100) 352,42 355,88 359,34 Dán korona 18,39 18,57 18,75 Finn márka 23,41 23,64 23,87 Francia frank 20,92 21,13 21,34 Gör. drachma (100) 46,49 46,95 47,41 Holland forint 64,73 65,36 65,99 ír font 172,27 174,00 175,73 Japán yen (100) 110,58 111,68 112,78 Kanadai dollár 78,37 79,16 79,95 Kuvaiti dinár 368,28 371,90 375,52 Német márka 72,55 73,26 73,97 Norvég korona 16,56 16,72 16,88 Olasz líra (1000) 68,55 69,25 69,95 Osztrák sch. 10,31 10,41 10,51 Portugál esc. (100) 70,17 70,87 71,57 Spanyol pes. (100) 83,48 84,34 85,20 Svájci frank 85,72 86,57 87,42 Svéd korona 14,77 14,92 15,07 USA dollár 110,09 111,16 112,23 ECU (Közös Piac) 136,85 138,21 139,57 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A magyar energiaszektor privatizációjának előkészítése megvalósítható a jelenlegi tulajdonosi viszonyok átrendezése nélkül is - állítja a Magyar Villamos Művek Rt. vezetése. Az elképzelést megtárgyalta a cég igazgatósága. Az ülésen jelen volt Pál László ipari és kereskedelmi miniszter és Kocsis István, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese. Pál László bejelentette: ameny- nyiben ez segíti a privatizációt, a kormány nyitott arra, hogy módosítsa a jogszabályokat. A tervek szerint a teljes vil- lamosenergia-rendszer - az MVM Rt. és társaságai - 20 százalékát kívánják még az idén privatizálni. A jelenlegi tulajdonosi struktúra szerint az áramszolgáltatók és erőműtársaságok részvényeinek egyik fele az MVM Rt., másik fele az ÁV Rt. tulajdonában van. A privatizáció megkönnyítését szolgálta volna a részvények előzetes cseréje, amely segítségével az ÁV Rt. kezébe került volna a teljes értékesítendő részvénycsomag. Az MVM szakember-gárdája azonban hangsúlyozza: ez a lépés nem feltétlenül szükséges a megfelelő privatizációhoz. A téma a következő napokban kerül az Állami Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának napirendjére. A társaságcsoport privatizációjának technikai lebonyolítására több elképzelés is van. A tőkebevonásos privatizáció során az alapelv azonban változatlan: a társaságnak meg kell őriznie működőképességét, az ellátás biztonságát. Ennek érdekében összehangoltan kell értékesíteni az MVM-központot és a társaságokat. Az elképzelések szerint az MVM-központ, a paksi atomerőmű, és az Országos Villamos Teherelosztó 50 százalék plusz l szavazatnyi tulajdonrész erejéig tartós állami tulajdonban marad. A fennmaradó rész maradéktalanul szakmai és kisbefektetők kezébe kerülhet. Az erőművi és áram- szolgáltató vállalatokban - ösz- szesen 14 társaság esetében - csupán egy, különleges jogokat biztosító arany részvényt tart meg az állam. Az MVM társaságcsoport saját vagyona mintegy 600 milliárd forint. A tavalyi évben árbevétele elérte a 170 milliárd forintot, adózás előtti eredménye várhatóan hétmilliárd forint lesz. A társaság 1994-ben 35200 gigawattóra villamos- energia-igényt szolgált ki, ez 0,5 százalékkal magasabb, mint 1993-ban volt. Az MVM Rt. erőművei a hazai villamosener- gia-felhasználás 93 százalékát adják. A felhasználás 40 százaléka atomerőművi, 26 százaléka szénerőművi, 26 százaléka olaj- és gázerőművi, és egy százaléka vízi erőművi előállítású villamosenergia. A fogyasztás 6 százalékát importenergia fedezte. A hazai erőművek teljesítőképessége 7200 megawatt, ebből 7000 megawattot képviselnek az MVM-csoport erőművei, a fennmaradó rész üzemi erőművektől származik. Az MVM Rt. közel 5 millió fogyasztót lát el, ebből 4,5 millió a háztartási fogyasztók száma. A pezsgőbár kikiáltási ára 4,9 millió forint Fotó: Löffler Tulajdonosváltás előtt Eladó pécsi cégek, üzlethelyiségek Az elmúlt évvégi pangás után idén valamelyest megélénkült a Baranya megyei privatizációs piac. Ä kínálatban egyaránt találhatók nagyobb cégek, illetve kisebb üzlethelyiségek, vendéglátó egységek. Az Állami Vagyonügynökség budapesti, Pozsonyi út 56. alatti irodájában március 1-jéig kell leadni a pályázatot a Pécsi Fogászati és Fogtechnikai Kft. megvásárlására. A pályázat az állami tulajdonban lévő cég teljes jegyzett tőkéjére (35,521 millió) vonatkozik. A vételár minimum 30 százalékát készpénzzel, 20 százalékát pedig kárpótlási jeggyel kell kifizetni. Á már említett ÁVÜ irodában március 8-dikáig várnak a Pécsi Tervező és Szolgáltató Rt. megvásárlására vonatkozó ajánlatokra. A közel 41 milliós jegyzett tőkének 90 százalékát értékesítik nyilvános pályázat útján, a fennmaradó hányadot a társaság dolgozói vásárolhatják meg. A cég privatizációja során készpénzfizetési, kárpótlási jegyes és E-hiteles konstrukció vehető igénybe. Az ÁVÜ megbízásából a budapesti VALOR Kft. végzi a pécsi központú DÉLTÜZÉP Rt. értékesítését. A cég jegyzett tőkéje 740 millió forint, amelynek 81,49 százalékára lehet ajánlatot tenni, A tranzakció során felhasználható fizetőeszközök: készpénz, kárpótlási jegy és E-hitel. A pályázatokat ugyancsak március 8-dikáig kell leadni az ÁVÜ Pozsonyi úti irodaházában. A fővárosi HAMADAN Kft. (Benczúr u. 11.) illetékes a pécsi Ifjúsági Bisztró (Zsolnay u. 2.) bérleti jogának értékesítésében. Az ajánlatokat március 9-dikéig kell eljuttatni a képviselő cégnek. A kikiáltási ár 4,5 millió, a vásárlásnál igénybe vehető E-hitel és kárpótlási jegy is. A veszprémi illetőségű (Megyeház tér. 2.) Keskeny és Társa Ügyvédi Iroda március 2-dikán tart árverést Kaposváron, amelyen többek között a pécsi Király u. 1. alatti Pezsgő Bár (kikiáltási ár 4,9 millió), a Jurisics tér 37. alatti vegyes szolgáltató egység (2,7 millió) valamint a Diana tér 2. alatti vegyes szolgáltató egység (1,85 millió) bérleti joga is árverési kalapács alá kerül. ÚJ KÁRPÓTLÁSI JÉG Y-RÉSZ VÉNYCSERÉK Jön a Pannon-Váltó portfolió Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1995 első félévére ezidáig hét nyilvános kárpótlási jegy-részvénycsere akcióról döntött. Az akciók többsége az előkészítés előrehaladott állapotában van. Ez azt jelenti, hogy nagyrészt meghatározták a felajánlandó részvénymennyiséget, de a pontos feltételek kidolgozása még hátra van. Az idei esztendő újdonságait az úgynevezett váltótársaságok jelentik majd. Ezeket a részvénytársaságokat úgy hozza létre az Állami Vagyonügynökség, hogy portfoliójukba helyezi azokat a részvényeit, amelyekben kisebbségi állami tulajdonrész testesül meg. Ezek szerint az elvek szerint egy hónap múlva megkezdődik a Pannon-Váltó Rt. nyilvános részvénykibocsátása, azonban az akcióhoz még szükséges az Állami Értékpapír Felügyelet jóváhagyása. A tervek szerint a részvény- kibocsátás 122,8 százalékos árfolyamon történik. A részvények cserearánya a következő: két kárpótlási jegyért plusz 200 forint készpénzért 3 részvényt lehet jegyezni. Minimum 30 darab részvényt kell jegyezni, ami annyit jelent, hogy 20 darab 1.000 forint névértékű kárpótlási jegyért plusz 2.000 ezer forintért, 30 darab részvényt adnak. A Pannon-Váltó Rt. az alaptőke 70 százalékát ajánlja fel a nyilvános ajánlattétel során. Ez egymilliárd 221 millió forint névértékű részvénycsomagot jelent. Az allokáció során csak az alanyi kárpótoltak élveznek előnyt. A már konkrétan ismert Pannon-Váltó mellett a pécsi MÖ- BIUSZ Rt. és a Hajdúsági sütödék Rt. részvényeinek kibocsátása várható az év első negyedében. A következő három hónap részvénykínálatát várhatóan a Budapesti Dohányfermentáló Rt. a Bakony Füszért Rt. a Váltó II. és a Hajdútej Rt. pakettje alkotja majd. A részvénykibocsátás alapelvei néhány ponton módosultak. A kárpótlási jegyes cserék fő célja a megfelelő vagyon biztosítása az alanyi jogú kárpótoltaknak, illetve a termelőszövetkezetek és önkormányzatok számára. A leírt sorrend egyben fontossági rangsort is jelent. Tehát elsősorban az alanyi jogú kárpótoltak igényeit kívánják kielégíteni, ezután következnek a termelőszövetkezetek és az önkormányzatok. * A I i í
