Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-04 / 34. szám

8 aj Dunántúli napló Első kézből 1995. február 4., szombat Buzássy Lajos, a Földművelési Minisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetője Fotó: Läufer A MEZŐGAZDASÁG NE NYÚZÓ, HANEM HÚZÓÁGAZAT LEGYEN 75 milliárd az agrárszektornak Beszélgetés Buzássy Lajossal, az FMfőosztályvezetőjével Baranyai ember lévén, sok­szor beszélgettem már Buzássy Lajossal, aki jószerivel január elsején foglalta el a Fölművelési Minisztériumban új pozícióját: a mezőgazdasági főosztály ve­zetője lett. A szlogen tőle isme­rős: az volna jó, ha a mezőgaz­daság nem nyúzó-, hanem hú­zóágazat lenne. Az agrársza­kembert természetesen az idei esztendőről faggattuk: vajon a kormányzat meghallja-e a föl­dből élők sóhajait, olykor na­gyon is jogosnak tűnő követelé­seit? Tud-e, a mai társadalmi változások közepette alaposan megbolygatott, agrárszektor számára perspektívát adni. Kérdésünk kézenfekvőnek tűnik:- Milyen alapvető változást hozhat úgymond „földkérdés­ben ” az idei esztendő?- Abban bízunk, hogy az 1995-ös év végére rendeződnek a föld-tulajdoni kérdések: a földnyilvántartás eljut egy végleges állapotra. Ez rendkívül fontos a föld használata, adás­vétele szempontjából, fontos a termelési hitelek megszerzése szempontjából. Hiszen ekkor lehet a földekre terhelni azokat a termelést finanszírozó pénze­ket, melyek nélkül csak botla­dozik a gazda. Egyébként a megváltozott mezőgazdaságban a földek 57 százalékán továbbra is a szövetkezetek, nagyüzemek termelnek, a 43 százalékán pe­dig az egyéni gazdálkodás, a farmergazdálkodás a jellemző. Tegyem hozzá: ez a használatra vonatkozik, nem pedig a tulaj­donviszonyokra, hiszen például a szövetkezeteknél is magántu­lajdonban van az alapvető ter­melési eszköz.- Közbevetőleg: egyelőre még hiányzik a följelzálog tör­vényi háttere.-Az idevonatkozó törvény- javaslatot, a földjelzálogjog hi­telintézetéről szólót valamint a közraktári törvényt szakminisz­tériumunk elkészítette, s remél­jük azt a kormány, majd a par­lament elfogadja még az év első hónapjaiban.-A minisztérium hogy látja: milyen évet zártunk?- Jót, közepeset? Egy biztos: az agrárgazdaság teljesítményét korábban a csökkenő trend jel­lemezte, benne a piacvesztés okozta jövedelemhiány, a fej­lesztések elmaradása, az állatál­lomány, benne a szarvasmarha létszámának tragikus apadása. A ma rendelkezésre álló adatok azt mutatják: a tavalyi eszten­dőben a csökkenés megállt, sőt a növénytermesztésben 11 szá­zalékos, az élelmiszerágazatban pedig 4—5 százalékos növeke­dés érhető tetten.- Milyen körülmények kö­zött?- Ha arra gondol: ma a me­zőgazdaság a GDP 11 százalé­kát adja, ami négy éve még 14 százalék volt. Ma az összes fog­lalkoztatott 6,1 százaléka dol­gozik a mezőgazdaságban a ko­rábbi 13 százalék helyett! És e mellett összedőlt az egykor leg­nagyobb piac a Szovjetunió szétesésével és fizetésképtelen­A kormányprogram a ciklus végére, 1998-ra 3 milliárd dol­láros agrárkivitelt céloz meg ségével, s maradt a Közös Piac és az EFTA. Azt hiszem, nem kell magyarázni, e piacokon csak kiváló minőségű, korszerű termékkel akad keresnivalónk. Ha mindezeket figyelembe vesszük: nem is olyan rossz év volt a tavalyi.- Köztudott: a kormányzat nincs könnyű helyzetben. A költségvetés véges, minden tárca további jogos pénzigényét hosszú listákon tudná sorolni. Vajon milyen támogatást várhat 1995-ben az agrárágazat?- Köztudott: a magyar mező- gazdaság elsősorban a szántó­földi növénytermelésben kom­paratív előnyökkel rendelkezik, melynek kihasználása nemzet- gazdasági érdek. A kormány- program a ciklus végére, tehát 1998-ra 3 milliárd dolláros ag­rárkivitelt céloz meg, amihez exportorientált agrárfejlesztésre van szükség. Éppen ezért, abból a 75 milliárd forintos költségve­tési támogatásból amelyet az idén az agrárágazat kap, a leg­nagyobb tételt az agrárexport támogatása teszi ki: 35 milliárd forintról van szó.- További tételek?- Bizonyos piaci beavatkozá­sokra, esetleges garantált áras állami felvásárlásokra 7,5 milli­árd forint fordítható. De ennél talán jelentősebb és fontosabb az az összeg, melyet közvetve, a termelés költségeinek csökken­tése érdekében ad az állam. E körbe tartoznak például a kü­lönböző mezőgazdasági hitelek kamattámogatásai, a gáz­olaj-felhasználás fogyasztási adójának bizonyos mértékű visszapumpálása, vagy a hektá­ronkénti 2000 forintos vetési támogatás is. Ezen célokra az idén 14 milliárd forint jut. A re­organizációs programra - ami az agrárágazat szervezeti és szerkezeti átalakítását segíti ­6,5 milliárd lett kikanyarítva, a meliorációra, öntözésfejlesz­tésre 1,6 milliárd.- Visszatérve az agrárex­portra: milyen elvek és elképze­lések alapján oszthatók ki a tá­mogatás forintjai, mivel szá­molhatnak az exportőrök?-Az exporttámogatási rend­szer elveinek finomítása, az egyes tételek konkretizálása na­pirenden van. Három módozat variálása várható. Az egyes termékekre időszakosan meg­hirdetendő exporttámogatásról, további termékkörben termék- egységre vetített fix összegű támogatásról, végül a többi terméknél az árbevétel százalé­kában meghatározott exporttá­mogatásról beszélhetünk. És még egy dologról essék szó, mely mellett teljes erőbedobás­sal kiállók: ez a közvetett ex­porttámogatás. Szeretném el­érni, hogy a takarmányfehéije importot kiváltó termelés - mint például szűkebb pátriámban, Baranyában, a szójatermesztés - szintén támogatást kapjon, s ezzel a termelőket ösztönözzük.-Milyen tanáccsal szolgál­hatunk a termelőknek a jövőre nézve?- Egyértelmű: a magyar me­zőgazdaság e térségben szeretne tovább is meghatározó és ver­senyképes lenni, miközben a Közös Piac felé lépegetünk, s az ezredfordulón szeretnénk az Európai Unió teljes jogú tagjává válni. Ez azonban csak úgy ér­hető el, ha képesek leszünk a kihívásoknak eleget tenni. Ag­rárágazatunk a legjobb minőség és a legkorszerűbb termék előál­lítására kell hogy koncentráljon. Vallom, minden szakembernek a jövőre gondolva kell külön­böző fejlesztéseket és beruházá­sokat végrehajtania: a legkivá­lóbb és legkeresettebb állatfaj­tákra, a legjobb hozamú gabo­nákra voksolva. Ez tükröződik már és majd egyre erőteljeseb­ben abban az agrárpolitikában, melyet a kormányzat, s azon be­lül minisztériumunk képvisel. S nem direktívákon keresztül ha­nem a különféle ösztönzések és támogatások rendszerében - mondotta befejezésül Buzássy Lajos, az FM főosztályvezetője. Kozma Ferenc MAGYARUL MAGYARÁN „Mindenki úgy mondja” Európa bizakodik Brüsszelben az éveken át tartó súlyos recesszióból való lassú kilábalás jelének tekin­tik, hogy az Európai Bizottság legutolsó felmérése szerint az EU népességének immár a nagyobbik hányada tekint bi­zakodva az új év elé, mint egy esztendővel ezelőtt. A szoká­sos évi, tagországonkénti közvélemény-kutatás ered­ményét hétfőn tették közzé a Bizottság brüsszeli központ­jában, s mint a testület szóvi­vője külön is rámutatott, a megkérdezettek kétharmada úgy találta, hogy 1995 jobb, vagy legalábbis változatlan lesz 1994-hez képest, s csupán 27 százalék (hét százalékkal kevesebb, mint tavaly) vár ki­fejezett rosszabbodást. Konk­rétan a gazdasági helyzet kilá­tásaira vonatkozó kérdésre ha­sonlóképpen a bizakodó vála­szok növekvő aránya volt a jellemző. Gabonatermés 1994/95-ben 1951 millió tonna gabonát takarítanak be a földkerekségen, három száza­lékkal többet, mint egy évvel korábban - tűnik ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslé­séből, amelyet Rómában hoz­tak nyilvánosságra a hét vé­gén. Mint az AFP hírt adott róla, a szóban forgó mennyi­ségnek elegendőnek kell len­nie arra, hogy fedezze az 1994/95-ös fogyasztást, a készletek pedig változatlan szinten maradnak. A FAO mindazonáltal aggodalmának adott hangot amiatt, hogy né­hány országban rosszabbodott az élelmezési helyzet. A következő történetet egy, a nyelvi igényességéről méltán nevezetes újságíró barátomtól hallottam. A lényeget kiemelve így szólt: Az egyik napon vásá­rolni mentem, amint korábban már többször, szomszédom most is megkért, hozzak neki két cso­mag cigarettát. Betértem az utamba eső trafikba, és kértem két csomag Sopianae című füs­tölni valót. Úgy mondtam, ahogy kell, vagyis: ... szopiánét. A trafikosnő már adta is imigyen: „Tessék a két szofláné. Mivel csak ketten voltunk, gondoltam, miért ne igazítanám ki. S már mondtam is a kritikus helyen nem/-fel, hanem p-vel. Mire ő lesajnáló mosollyal közölte: „Az uram, szofiáne.” - Már kezdtem volna a kiselőadást, amely - be­látom - nem trafikba illik, de újabb vevő jött, én már ki is lép­tem, ám az ajtóban utolért a fel­világosítás: „Azt mindenki úgy mondja!” Az elbeszélést hallgatva föl­villant emlékezetemben a pécsi dohánygyár plakátja, de még in­kább a TELEMAGAZIN egész oldalt betöltő reklámja, amelyen az olvasható: VAN AKI KÖNNYEN SZERETI. - alatta a doboz: SOPHIANAE - LIGHTS - MULTIFILTER - Mellette más betűtípussal (írott betűkkel): Mindenki ismeri Szo- fit. - De megjelent egy ÚJ! vál­tozata is: VAN, AKI MÉG KÖNNYEBBEN SZERETI; e szöveg felett egy, alatta két do­boz SOPIANAE, a felső az új EXTRA LIGHTS, az alsók LIGHT és MENTOLOS. S ter­mészetesen ezen is ott díszeleg a Mindenki ismeri Szofit. A lap­szélen beküldendő szelvény ez­zel a felírással: SZOFI ISMÉT KEDVESKEDIK! A szelvény alján: „Csak a 18 évet betöltött beküldők szelvényeit fogadjuk el!” - Azóta is töröm a fejem, hogy a szelvény alapján hogyan tudják megállapítani a beküldő életkorát. Talán a Népes­ség-nyilvántartó Hivatal segít?!” Miről is van szó tulajdonkép­pen? Nyilván a „mindenki” enyhe vagy erős túlzás, amivel indokolni szokták a sokak által elkövetett nyelvhasználati vétsé­get. Gondoljunk a suksük, csuk- csük nyelvre. Sajnos, a többség nyelvszokása meghonosíthat egy-egy korábban kifogásolt nyelvi fordulatot, eddig főként magyar nyelvit, de idegen nevek kiejtését még a sokaság se ront­hatja el. Talán nem étjük meg azt az időt, amikor Shakespeare nem sékszpír, Rousseau nem russzó lesz. Pécs latin neve SOPIA­NAE, kiejtve szopiáné. Akik nem helyesen mondják, a szókö- zépi p után odaképzelnek egy h-t is. Ez eredhet az ugyancsak köz­ismert cigarettamárka, a SYMPHONIA nevéből, ahol a ph valóban/-nek ejtendő. S talán azzal is magyarázható, hogy /-fel ejtve a márkanév megszemélye- sül, s a magyar Zsófi nőnév diva­tosabb alakja: Szofi válik belőle. Barátommal közösen tesszük fel a kérdést: Nincs egyetlen olyan ember a pécsi gyárban, aki városának és saját gyártmányá­nak latin nevét helyesen ejtené, s nem engedné, hogy a plakáton és az újságreklámban hibásan le­gyen? Ha dohányoznék, nem szív­nék Sopianaét. Hátha a gyár eme termékének a minőségére sem ügyel jobban, mint az azt nép­szerűsítő hirdetményére. Rónai Béla Keresztej t vény Beküldendő a helyes megfejtés február 13-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. A január 21-1 lapban közölt rejtvény megfejtése: „Nyugtasson meg doktor úr, hogy ez a beteg­ség nem fertőző.” Utalványt nyertek: Belegi Gyula, Pécs, Esztergár utca 4/1., Ifódi András, Magyarbóly, József Attila utca 23., Keszthelyi Klaudia, Pellérd, Arany János utca 37., Lesch Károlyné, Pécs, Eszék utca 13., Vajda Anett, Mecseknádasd, Szabadság tér 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom