Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-28 / 58. szám
1995. február 28., kedd Gazdaság ui Dunántúli napló 9 Új privatizációs módszerek Tét: a mezőgazdasági termelés biztonsága A mezőgazdaság tulajdoni átalakítása még zajlik. Gyorsítására két új privatizációs megoldáson dolgoznak az illetékes tárcánál. Az egyik a kárpótlási jegyek felhasználásához teremt kedvező feltételeket. A részletek még nem ismertek, de annyi már biztos, hogy a vagyonkezelő szervezetek élelmiszeripari vállalatokat kínálnak fel a jegyekért. A másik elképzelés szerint a tartósan állami tulajdonban maradó területek egy részén úgynevezett új típusú szövetkezeteket alakítanak ki. A kormány támogatja azt a törekvést, hogy az aktív szövetkezeti tagok kezébe kerüljenek a termelőeszközök, vagyis övék legyen a szövetkezetek vagyona. A termelők számára azonban jogi biztonságot kell teremteni ahhoz, hogy egyáltalán hajlandók legyenek gazdálkodni. Vagyis tisztázni kell egyrészt azt, hogy ki lehet Magyarországon földtulajdonos, másrészt, hogy milyen mértékű támogatásra számíthatnak a termelők. Pontosan meg kell határozni, hogy kik részesülhetnek az állami támogatásból és a nemzeti össztermék bizonyos százalékában kell kifejezni az évente erre a célra fordítható összeg nagyságát. Mindehhez még idén meg kell alkotni az állategészségügyi, az élelmiszer, a takarmány, a közraktározási, illetve a kárpótlás lezárásáról rendelkező törvényeket. Ezek minden bizonnyal hozzásegítik majd az országot, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a mezőgazdaságban, s biztonságos termelési körülmények jöjjenek létre a gazdálkodók számára. B. Zs. Az elmúlt hónapokban jelentős összeget fordított fejlesztésre a Baranyatej Rt. Fotó: Löffler Új termékek a Baranyatej töl Az offenzív piacpolitikát beruházások is követik Hogyan exportáljunk az USA-ba? A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara február 28-án, kedden 13 órától az új pécsi központjában (Tettye irodaház, dr. Majorossy I. utca 36) tartja a „Hogyan exportáljunk az USA-ba?” című rendezvényét. Előadóként dr. Király Ödön az ITD Hungary vezér- igazgató helyettese általános tudnivalókról, Donald Weber amerikai gazdasági tanácsadó - Baranya Megyei Vállalkozó Központ - az export-információk jelentőségéről, forrásairól, típusairól, míg ifj. dr. Zeller Gyula, a JPTE Közgazdaságtudományi Kar egyetemi docense az amerikai piac jellemzőiről számol be. A kamara további márciusi programjai: 8-án vendéglátás és idegenforgalom (konzultáció), 9-én a vegyesvállalatok tapasztalatcseréje, 13-án hogyan vállalkozzon magyar cég Németországban, 23-án a bankzsíró-rendszer, 30-án a német- országi beszállítói és a kooperációs követelményrendszer. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 27-től Pénznem vételi közép eladási angol font 173,95 175,69 177,43 ausztrál dollár 81,54 82,34 83,14 belga frank (100) 366,80 370,26 373,72 dán korona 19,07 19,22 19,40 finn márka 24,53 24,76 24,99 francia frank 21,40 21,61 21,82 gör.drachma(IOO) 47,44 47,90 48,36 holland forint 67,45 68,08 68,71 ír font 174,50 176,23 177,96 japán yen (100) 113,65 114,75 115,85 kanadai dollár 79,19 79,98 80,77 kuvaiti dinár 370,62 374,24 377,86 német márka 75,60 76,31 77,02 norvég korona 17,10 17,26 17,42 olasz líra (1000) 67,14 67,84 68,54 osztrák sch. 10,74 10,84 10,94 portugál esc.(100) 72,69 73,39 74,09 spanyol pes.(100) 85,57 86,43 87,29 svájci frank 89,05 89,90 90,75 svéd korona 15,25 15,40 15,55 USA dollár 110,23 111,30 112,37 ECU (Közös Piac) 140,71 142,07 143,43 Az oldalt összeállította: B. Murányi László Úgy tűnik, nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek arról szóltak, hogy a privatizáció után új tulajdonos igyekszik rövid úton kivenni a lehető legtöbb pénzt a Baranyatej Rt.-ből, majd pedig sorsára hagyják a vállalatot. A cég szép nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Az elmúlt hónapokban jelentős összegeket fordított fejlesztésre a 800 embert foglalkoztató vállalat, amelyek eredményéről a következőket mondta dr. Bíró László vezérigazgató:- A privatizáció után kialakult stabil tulajdonosi szerkezet megfelelő hátteret biztosított a fejlesztések megindításához. Ez elsősorban szervezeti módosulásokat jelentett. A cégnél korábban nem működött marketing szervezet, pedig ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kiélezett piaci versenyben el tudjuk adni a termékeinket. Már októberben megkezdtük kiépíteni a piackutatással foglalkozó marketing csoportunkat, amit azután az értékesítési részleg kialakítása követett. Ezek az egységek, valamint a termékeink minőségét emelő, megújulását folyamatosan produkáló termékfejlesztési csapat biztosíthatják piaci versenyképességünket. Ezen kívül komoly összegeket fordítunk a részvénytársaság elavult gépkocsi-állományának lecserélésére," felújítására. A cég legerősebb profilja továbbra is a sajtgyártás marad. Az elmúlt évben ez a tevékenység mintegy 4,5-5 milliárd forintos árbevételt eredményezett növekvő termelési volumennel.- Ki kell használnunk azt a tevékenységi kört, terméket, amelyben mi vagyunk a legerősebbek. Gondolok itt például a kizárólag itt készülő Lapka és Sörsajtra, az országosan népszerű Anikó sajtra. Szeretnénk kiaknázni az itthon még kevésbé népszerű, de annál jelentősebb export sikereket elért termékeinket is, mint például a Goya, Gauda, Parmezán sajtokat, amelyeket új, és a felhasználás módját jobban sugalló csomagolásban fogunk tálalni a fogyasztók számára. A termékfejlesztési elképzelések keretében idén várhatóan több újdonsággal is jelentkezik a Baranyatej Rt., amely az offenzív marketingpolitika jegyében folyamatosan és látványosan hirdeti is produktumait.- Rövidesen piacra kerül a Mozzarella sajt, amit többek között az olasz ételféleségek kedvelőinek javasolunk. Igazi újdonság lesz az emberi kéz érintése nélkül készülő élőflórás joghurt. A terméket natúr és gyümölcsös ízesítésű változatban készítjük majd. Szintén rövidesen piacra kerül a füstölt, ömlesztett típusú szalámi- sajt-család tömlőbe töltve. A biztonságos termelés alapját a hasonló jelzővel illethető alapanyag-ellátás adhatja meg a tejiparban.- A privatizáció körüli nézeteltérések után ismét jónak mondhatók a termelői kapcsolataink. Idén a teljes évre megvannak a szerződéseink, amelyek szerint mintegy 100 millió liter tejet vásárolunk meg a termelőktől. A korábbi hagyományoknak megfelelően folytatjuk a termelési támogatás folyósítását, illetve tejár-előleg formájában hozzájárulunk nagyobb fejlesztések, valamint állománynövelő törekvések megvalósításához. Kaszás E. Osztrák tulajdonban a szombathelyi Falco Rt. Osztrák többségi tulajdonba kerül a szombathelyi székhelyű Falco Forgácslapgyártó Rt. 702 millió forint névértékű részvénycsomagja, amely 50 százalékot, plusz egy szavazatot képvisel. Magyarország legnagyobb faforgácslapot, bútorlemezt és cementkötésű forgácslapot előállító cégét 127 százalékos árfolyamon a Homogen Holz Ag, az egyik legnagyobb magánkézben lévő osztrák forgácslapgyártó vállalkozás és a helyi menedzsmentből álló konzorcium veheti meg egyetlen ajánlattevőként. A részvények fennmaradó része az AVÜ tulajdonában marad. A csaknem 900 millió forintos vételárat 750 millió forintnak megfelelő schillingben, valamint 140 millió forint értékű kárpótlási jegyben fizetik meg a vevők, akik ígéretet tettek arra, hogy fél éven belül 400 millió forintos tőkeemelést hajtanak végre. Ebből a pénzből új for- gácslapfelület-kezelő üzemet építenek, hogy termékeik még magasabb minőségűek legyenek. A konzorcium egyébként 1999 végéig 1,8 milliárd forintot fizet ki a Magyar Hitel Banknak, amely korábban támogatta a cég faforgácslapgyártó gépsorának üzembe helyezését. A privatizációs üzlet érdekessége, hogy az osztrák fél a következő három évben szabadalmainak hasznosítási jogát ingyen bocsátja a Falco Rt. rendelkezésére. Az ország egyik legnagyobb fagazdasági kombinátjában - ahol korábban az erdei csemeteültetéstől a kész faházak gyártásáig sok mindennel foglalkoztak - mostanában főként natúr faforgácslapot, bútorlemezt és cementkötésű forgácslapot gyártanak. A világ- színvonalú termékekből évente mintegy 300 ezer köbméternyit állítanak elő, főként a nyugateurópai piacra. Tavalyi termelési értékük 4,5 milliárd forint volt, ebből exportjuk 1,3 milli- árdot képviselt. • • Üzleti nagy szótárak angol, német nyelven Negyvenezer gondosan megválasztott címszót tartalmazó négykötetes üzleti nagyszótár került a közelmúltban piacra. Az angol-magyar, magyar-angol, német-magyar és magyarnémet nagyszótárak közgazda- sági, kereskedelmi, pénz- és bankügyi, tőzsdei szakszavakban igazítják el az üzletembereket, vállalkozókat, az üzleti levelezést bonyolítókat. A négy kötet tartalmazza mind a magyar, mind a német, mind pedig a brit és amerikai angol üzleti nyelvben használatos legújabb kifejezéseket, mégpedig egységes értelmezésben. A szótárak anyaga megfelel a napjainkban érvényes, nemzetközileg használt üzleti nyelv normáinak, sőt tartalmazza az Európai Unió intézményeiben használatos számos kifejezést. A nagyszótárakat a Tudex Kiadó Kft. jelentette meg, mely a gazdasági hírleveleiről már ismert Ecovit Kft. önálló cége. Az üzleti nyelv változása miatt az új, kibővített kiadványokkal május közepén jelentkezik majd a kiadó cég. A kiadványokat kiválóan lehet alkalmazni az üzleti levelezésben, a jogi és szerződésjogi szaknyelvben, a mérlegkészítés, a marketing, a fuvarozás, a szállítmányozás, a biztosítási üzlet és a vámügy számos területén. A négy kötet különlegessége, hogy kiadásuk előtt direct mail, azaz közvetlen piackutató akcióval kereste meg a kiadó cég a leendő vásárlókat. A szótárak emiatt a könyvesboltokban egyáltalán nem kaphatóak. A köteteket közvetlenül a kiadótól lehet megrendelni. MÁV A-befektetés a kötöttárugyártásba A Békéscsabai Kötöttárugyár (Béköt) Rt.-be kétmillió dollárt fektet a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap, ezzel az 1990- es alapítás óta már 54 millió dollárra nőtt a MÁV A magyar- országi, a magánszféra fejlesztését támogató befektetése. A Béköt Rt. magántulajdonban lévő kötött kelméket és készruhát gyártó társaság, amelynek termékeit mind a magyarországi, mind a nyugat-európai piacokon keresik. Termelésének 70 százalékát exportálja a cég, amelynek fő tulajdonosa az MT Invest Kft. és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Az egykori állami vállalatot 1993-ban privatizálták. A vállalat integrált bázisként kötött technológiájú jersey, frottír, bársony és gyapjúkelmék, valamint ezekből készült konfekció ruházati termékek gyártására szakosodott. A MÁVÁ már több mint 30 projektet valósított meg. Az alap számára az amerikai Kongresszus 70 millió dollárt szavazott meg, hogy tőke- befektetésekkel kölcsönök és technikai segítség nyújtásával támogassa a magyar magán- szektor fejlődését. Tervezik, hogy jövőre egy magántőkebefektetési alapot is létrehoznak. Beépülünk a nemzetközi ipari láncba Az ország gazdasági helyzetének alakulása nagyban függ a külföldi tőkebefektetésektől. A modernizáció hatására óhatatlanul növekszik a központi fizetési mérleg hiánya, de ezt a szomszédos országoknak külföldi befektetésekkel sikerül ellensúlyozniuk. A Magyar Nemzeti Bank irányítói is ezt a „történelmi” példát vették alapul, amikor az 1995. évi pénzügyi tervben a költségvetés hiányát és a bejövő tőkét csaknem azonos mértékűre (2,5, illetve 2 milliárd dollárra) becsülték. A kimutatásokból kiderül az is, hogy a térség többi országába befektetett tőke más .jellegű”, mint hazai. Míg szomszédainkhoz az kiegészítő tevékenységet végző gyárakba, addig nálunk alkatrészgyártó üzemekbe és más hasonló ágazatokba fektetnek be. A nálunk gyártott gyógyszeripari termékekkel is hasonló a helyzet: a nyugati anyavállalatokat látják el alapanyagokkal. Mindez jól példázza, hogyan válik a hazai termelés a nemzetközi ipari lánc részévé. Bíztató folyamat ez, mert a leány- vállalatok, amint beépülnek a „nagy egészbe”, kivonhatat- lanná teszik az országból a beléjük fektetett külföldi tőkét. Ez lényeges szempont, hiszen a tőkét nemcsak becsalogatni kell, de itt is kell tudni tartani, ha hosszú távon profitálni akarunk belőle! B. Zs. TAKARÉKSZÖVETKEZETI GYORSMÉRLEG Ötezer ügyfélnek három és félmilliárd hitel A hazai takarékszövetkezetek egyre több mezőgazdasági hitelt folyósítanak, az elmúlt években számottevően emelkedett a kihelyezett kölcsönök összege. Jelenleg több mint ötezer agrárvállalkozóval állnak üzleti kapcsolatban, értékelte a vidéki bankok 1994. évi munkáját Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Tavaly 2200 mezőgazdasági vállalkozó mintegy 500 millió forint értékű rövidlejáratú (egy éven belül visszafizetendő) termelési hitelt vett fel. Beruházási hitelszerződést 820 vállalkozóval kötöttek, a kölcsönök összege meghaladja a 360 millió forintot. A reorganizációs program keretében a vidéki bankokon keresztül 48 gazdálkodó mintegy 230 millió forint hitelhez jutott. Az OTSZ részt vett a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból nyert támogatások pénzügyi bonyolításában is: 1554 vállalkozó részére közel kétmilliárd forintnyi támogatást és hitelt biztosítottak. Az 1995. évi termelés megalapozásához tavaly 480 vállalkozó kért és kapott kölcsönt a vidéki bankoktól. Az e célra folyósított összeg több mint 460 millió forint volt. U.G. Jelenleg több mint ötezer agrárvállalkozóval állnak üzleti kapcsolatban a vidéki bankok Fotó: Löffler Gábor ( « i b 4 I
