Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-22 / 52. szám
8 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. február 22., szerda A KÖZTÁRSASÁG PÁRT ÁLLAMSZERVEZETI ELKÉPZELÉSEI Hogyan válasszunk köztársasági elnököt? A legutóbbi választások után a köztársasági elnök megválasztásának közvetlen, illetve közvetett módszeréről, valamint a kormányzásról elhangzott érveket és ellenérveket figyelembe- véve egyes pártok jóvoltából politikai viták bontakoztak ki. E vitával kapcsolatban - a teljesség igénye nélkül - a Köztársaság Párt álláspontját akövetkezőkben foglaljuk össze: Pártunk államszervezeti elképzeléseiben a köztársasági elnök hatáskörének kibővítésére törekszik a parlamentáris rendszer feladása nélkül. A köz- társasági elnök jogkörét véleményünk szerint nem szabad csupán formális államfői szerepre degradálni. A Köztársaság Párt arra törekszik, hogy a kormány és a köztársasági elnök tevékenysége egymástól világosan elhatárolódjon. Törvény szabályozza például, hogy a közigazgatás keretein belül maradó döntéseknél az államfőnek ne lehessen mérlegelési joga, aláírása is csupán protokol jellegű. Ezzel szemben a közigazgatáson kívüli döntéseknél a nem közigazgatási vezetők kinevezésénél és felmentésénél a kormány javaslatának figyelembevételével a köztársasági elnöknek kell érdemben döntenie. Programunk kimondja, hogy a köztársasági elnök felügyelete alá kell vonni azokat az állami szervezeteket, amelyek össz- nemzeti érdeket szolgálnak, mint például a Magyar Nemzeti Bank, a Bankfelügyelet, a köz- szolgálati médiák stb. Ezeknek az elveknek a Köztársaság Párt szerint a lakosság által közvetlenül választott köztárasági elnök személye felel meg, de nem azonosulunk a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt aláírásgyűjtő akciójával. Kevesebb miniszterből álló munkaképesebb kormány működését tervezzük. Tárcanélküli minisztert csak kivételes esetben szabad kinevezni. Sürgősnek tartjuk, hogy a kormány mellett működjön egy Gazdasági Kabinet, élén az általános miniszterelnök-helyettessel. Jogilag szabályozni kell a kormányzati döntéshozatalnál a miniszterelnök és a kormány közötti viszonyt: elvi, stratégiai ügyekben a kormányzat, operatív kérdésekben pedig a miniszterelnök döntsön. A tisztán funkcionális Miniszterelnöki Hivatalnak a kormány és a parlament közötti koordinálás, a táradalmi-gazda- sági kérdekképviseletekkel való egyeztetés legyen a fő feladata. A minisztériumoknál a politikai államtitkárok helyett a Köztársaság Párt a szükséges létszámnak megfelelő, szakmailag felkészült miniszterhelyettesek státusát javasolja. Egyes minisztériumok átszervezésével a gazdasági kormányzat központjában Gazdasági Minisztérium állna. Alapvetően gazdasági jellegű minisztériumként működne az Európai Integrációs Minisztérium, mely alá tartozna a szabványügy, a fogyasztó- és minőségvédelem közigazgatási szervei stb. Az Igazságügy Minisztériumnak a hagyományos kodifi- káció és a jogegység biztosítékának alapszervévé kell válnia. A bíróságok személyi és anyagi ügyeivel azonban ne foglalkozzon. Ez utóbbiakra vonatkozóan a Legfelsőbb Bírósághoz kapcsolt önálló hivatal felállítása válik szükségessé. Szakmailag felkészült kultuszminisztériumnak az oktatás és a kultúra ügyei mellett foglalkoznia kell a vallás- és egyházpolitikával, a tömegkommunikáció, a sajtóügy, valamint a sport közoktatási kérdéseivel is. A Köztársaság Párt szerint a magyar táradalomnak a jelenlegi kormányzati ciklusban célszerű megmaradnia az ún. egykamarás parlament mellett, de ez idő alatt részletesen meg lehet és meg is kell vizsgálni egy későbbi, esetleges kétkamarás parlamenti rendszer előnyeit és hátrányait is. Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete Feltoluló kérdések hőenergia-ügyben Tisztújítás az MDF Pécs Városi Szervezeténél Az MDF Pécsi Szervezete február 13-án tartotta tisztújító közgyűlését. A tagság az ön- kormányzati választásokon elért eredményt értékelve a tavaly megválasztott elnökséget funkciójában megerősítette. Döntött azonban a betöltetlen elnökségi tag tisztéről, dr. Révész Máriát választotta meg. Az MDF Pécs Városi Szervezet elnöke dr. Andrásfalvy Bertalan. Az elnökség tagjai dr. Révész Mária, dr. Pórszász Róbert, Rá- kosy Balázs, Staub Ernő, dr. Wéber János. Megválasztottuk az új etikai bizottságot is. Pécs Városi Elnökség Új szerződés Az elmúlt héten a Pécsi Távfűtő Kft. vezetői egyeztető tárgyalást folytattak a lakásszövetkezetek és a társasházak érdekképviseleti szerveinek képviselőivel a távhőellátás tárgyában készült szerződés-tervezetet illetően. A tárgyalás eredményeképpen a szerződéstervezet módosítása elkészült. Javasoljuk a közös képviselőknek, hogy az új szerződést, az abban foglalt feltételekkel írják alá. Pécsi Társasházak Érdekképviselet Szervezetének Választmánya Az Új Dunántúli Naplóban 1995. február 11-én a PE Rt. szakemberei kifejtették álláspontjukat és megoldási javaslatot fogalmaztak meg a pécsi felemelt és még felemelésre váró hőenergiaárral kapcsolatos tennivalókról. A cikk kapcsán több kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyeket elsősorban rövid képviselői munkám során tapasztaltak motiváltak, éppen a jelzett cikk témájával kapcsolatban. Első kérdésem az volt, vajon miért épp egy állami monopolhelyzetben lévő Rt. ajánlja fel együttműködési készségét a lakosság érdekében? Majd újra elolvasva a cikket, pontosan kiviláglik belőle az a természetes magatartás, amely felismerte az Rt. érdekét olyan piaci környezetben, ahol egy fontos szolgáltatás ellehetetlenedésének veszélye fenyeget, nevezetesen, hogy a 30 000 lakásban lakó mintegy 90-100 ezer pécsi lakos nagyrésze képtelen lesz a tervezett magas fűtési díjak megfizetésére, és ez így vagy úgy nagyban visszahat a PE Rt. érdekeire. Ezt ők így fejezik ki: „Az árak szempontjából számunkra nagyon fontos a rendelkezésre álló kapacitásaink (forróvíz esetében ez most 73, gőz esetében pedig 48%) minél jobb kihasználása. Ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megtartsuk, lehetőség szerint gyarapítsuk lakossági, illetve ipari fogyasztóink számát.” Nem kevésbé töprengésre késztető az erőmű igazgatójának gondolata: „A hőenergia termelést, a hőszolgáltatást és a fogyasztókat, és azok érdekeit nem szabad külön-külön tekinteni. Pécsett minden második lakás távfütésű, nyilvánvaló tehát a három oldal egymásra utaltsága”. Ez tipikus rendszer- szemléletű, korszerű gondolkodás. Mindezek után - ismét utalva rövid képviselői tapasztalatomra a témát is illetően - további kérdések fogalmazódtak meg bennem - melyeket ugyan majd a következő hónapok válaszolnak meg, de jó, ha a polgárok figyelmébe ajánljuk azokat.-Vajon igénye-e Pécs megyei jogú város önkormányzata felelős vezetőinek - akik egyébként felelősségvállalásukat soha nem mulasztották el kinyilvánítani - a város ügyeinek ilyen rendszerszemléletű kezelése, vagy helyi intézkedések „gyógytapaszával” igyekeznek az előző négy év alatt sietséggel, ilyen-olyan részérdekek alapján létrehozott vállalati struktúrákkal lebegtetni a város működését?- Vajon van-e igény és intézkedő erő, amely felülvizsgálatra készteti az önkormányzatot az általa alapított vállalkozások nyereségorientáltságát, polgárcentrikus érdekeltségét, az egymásra rakódott bérleti díjak és nyereségek rendszerét, a vállalkozások hatékonyságát illetően annak érdekében, hogy a polgár kisebb terhet legyen kénytelen elviselni?- Vajon a korszerűbb utat választják-e a város működtetésének tervezésekor, vagy azt, amely a bevétel sematikus leosztásában merül ki költségvetési munka gyanánt?-Vajon értelmezi-e a város vezetése a PE Rt. szakembereinek üzenetét, amelyben jelzik, hogy ők is segíteni szeretnének, és ebbeli ajánlkozásuk pozitívumából az sem von le semmit, hogy ezt a saját érdekükben is teszik? Fontos lenne a kérdések sürgős megválaszolása, hiszen itt nem csak a hőenergia áráról, hanem az intézményi és lakossági elszegényedésről, annak lehetséges kivédési módjairól is szó van. Ehhez pedig egy olyan, ma még hiányzó önkormányzati stratégia szükséges, amely a PE Rt. szakembereihez hasonló szemlélet alapján, rendszerében képes kezelni a város működését. Mindezek elvégzéséhez azt az óriási térségi előnyt lehetne felhasználni, mely a városban lévő tudományos intézményekben felhalmozódott tudásban rejlik. Szirmai Csaba önkormányzati képviselő MSZP ÚJABB ENSZ-KONFERENCIA: Szociális csúcs Az idén lesz ötven esztendeje annak, hogy megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete s e jubileumi esztendő alkalmával számos fontos rendezvényre kerül sor. Kiemelkedik az a csúcstalálkozó, amelyet szociális kérdésekről rendeznek március 11-én és 12-én Koppenhágában. Magyarországot - a legtöbb ENSZ-tagállamhoz hasonlóan - az államfő képviseli majd. A március 6. és 10. között tartandó előzetes konzultációkon a magyar külügyi államtitkár vesz részt. A világtalálkozón a szegénység leküzdéséről, a foglalkoztatottság szintjének emeléséről és a társadalmi integráció problémájáról tárgyalnak. Az ENSZ adatai szerint 1994-ben a Föld 5,6 millió lakójának több mint ötödé, 1,3 millió ember a szegénységi küszöb alatt élt, s az elmúlt esztendőkben 13-18 millió nyomorult halt meg évenként, főként Afrikában és ÁzsiA Munkáspárt tagsága, de talán a választók és a szavazók is elég furcsának találják azt a polemizálást, vitatkozást és veszekedést, amely az önkormányzati választások után kibontakozott Pécsen és a megyében. Folyik a harc a funkciókért, az állásokért, a jövedelmekért. Különböző szövetségek alakultak és alakulnak, olyanok közt is, akiknek a politikájuk néhány hónappal ezelőtt meredeken szembenállt egymással. Szétválnak, egymásnak ugranak olyanok, akik barátok voltak, vagy legalábbis lojálisak egymáshoz. Mindenki tisztességes politikát, egymás tiszteletét, a szakértelem megbecsülését, a választópolgárok érdekeinek képviseletét, a pártpolitizálás háttérbe szorítását ígérte a választások előtt. Úgy látszik hozzá kell szoknunk, hogy ez a vadkapitalista rendszer - amelynek kialakítását, erőszakos létrehozását a jobboldalra szavazó polgárok tették lehetővé - magában hordozza a szavak és tettek közötti óriási különbségeket. Nem lehet ma már hinni ilyen fajta politikának, sem fent, sem lent. A hatalom megfertőzi a gyenge jellemeket. így volt ez régen, és így van ez most is. Azonban a mostani rendszerben ez a fertőzés hatalmi, anyagi, ön- zési és mások legyőzésének reflexévé változott. A győztesek a legkisebb megértést, gesztust sem engedik meg maguknak. Pedig tudniuk kellene, hogy a történelemben egy győzelem sem tartott örökké, és a kapitaában. A világtalálkozóra készült elemzések szerint még a legfejlettebb térségekben, az Egyesült Államokban és Nyugat-Euró- pában is 15 százalék felett van a szegényeknek számítók aránya: Londonban például tavaly decemberben 400 ezer hajléktalant tartottak nyilván, Francia- országban pedig félmilliót. New Yorkban legalább negyedmillió ember él szükséglakásokban, köztük a metropolis néger gyermekeinek 8 százaléka. Tovább növekedett a különbség a gazdagok és a nincstelenek között: a világ lakosságának jómódú 20 százaléka birtokolta 1994-ben a jövedelmek 83 százalékát. Az ENSZ postája a világtalálkozó alkalmával egyébként máris három címletből álló sorozatot bocsátott ki, amelynek kiemelt fontosságát jelzi, hogy a bélyegeket a világhírű osztrák képzőművész, Friedensreich Hundertwasser tervezte. lista rend és gondolkodásmód - mint ahogy EL János Pál pápa is szólt róla - nem a csúcsa az emberiség fejlődésének. Rengeteg energiát fordítanak egyes pártok a más pártok ideológiájának szidalmazására, kompromittálására, ócsárlására. Néha nevetséges, de sokszor szomorú - a történelem és a múlt félremagyarázása, hamisítása. De ez még túlélhető, viszont a választási ígéretek leta- gadása, be nem tartása, „kaparj kurta magadnak” érvényesítése, és „Csak a győztesnek van igaza” elv, a napjainkban teszi tönkre az emberek hitét, bizalmát. Sajnos ilyen helyzet nem csak azoknak fog gondot okozni a jövőjükben, akik ezt csinálják, hanem azoknak is, akik ezt elfogadják. Érdemes volna azon elgondolkodni, hogy a vidéki önkormányzatok ezreiben a szavazók párton kívülieket választottak az önkormányzatokba, addig a városokban és a megyében pártharcok dúlnak a tisztességes munka helyett. Nem jó ez így! A Munkáspárt tagságának véleménye szerint az ígéretek betartását kellene a pártoknak számonkémi az önkormányzati képviselőktől, és nem egymás lejáratását, kiszorítását követniük. A választási rendszer is módosításra szorul, de tudjuk azt is, hogy nem csak a választási rendszerben van a hiba. Kovács István Munkáspárt Torgyánista program ÖNÁLLÓ UTAT KERES A KDNP ELNÖKE A határozottság nem szélsőségesség A torgyánista Maczó Ágnes kedvenc szófordulata a népi politizálás emlegetése: a hatalmon lévők semmit sem tettek azért, hogy a nép óhaja valóra váljon. A nép spontán vágya feltehetően a teljes foglalkoztatottság, a jólét, az anyagi biztonság, adómentességgel és komoly szociális támogatásokkal fűszerezve, de ezek nyilván elérhetetlen óhajok, s ezt az emberek nagyobb, józanul gondolkodó része maga is tudja. Az álmok, vágyak azonban mindenkiben ott munkálnak, és bizony nem véletlenül vonzóak a baloldalitanok, melyek olyasmit ígérnek, ami jó volna persze, de nyilvánvaló lehetetlenség. Sajnos egy összeomlásban mindig vannak vesztesek, akik szabad prédájává válnak az ígérgetőknek. Ezt teszi a gazdasághoz nemigen konyító Maczó jóhiszeműen, másrészt Thürmer rosszhiszeműen. Akik értékálló nyugdíjakat ígértek a nyugdíjjárulékok és adókulcsok csökkentése mellett, noha minden háziasszony tudja, hogy ha a spájzba kevesebbet teszünk, nem tudunk többet kivenni belőle. De ők munkát, kenyeret, jobb megélhetést ígértek, csak azt nem tudják megmondani, miből. Nem is nagyon beszélnek róla! Ha valaki elolvassa a torgyánista programot, abban jel- szószerűen vonzó ígéreteket talál, pl. első lakást és munkahelyet a fiataloknak, s utóbb azt is meghirdette, hogy a munkanélküliség csak kozmopolita-liberális praktika a nép kizsigerelésére, tehát ő azt is hipp-hopp felszámolja. Hogy ezt a világon sehol senkinek nem sikerült, az nem zavarja, talán nem árt rámutatni, mielőtt a csodát szívesen váró egyszerű emberek belebódulnak e felelőtlenül ígérgetőkbe. Habjánecz Tibor MDF A Keresztény Demokrata Néppárt az elmúlt négy évben nem számított meghatározó politikai tényezőnek, amit a legutóbbi választások eredményei tényszerűen is igazoltak. Törvényszerű volt a "tisztújítás", de arra már kevesen gondoltak, hogy az új elnök 180 fokos fordulattal egy teljesen önálló, saját arculattal rendelkező pártot kíván kiépíteni. Hogy mennyire lesz erre Magyarországon kereslet, s mi Giczy György elképzeléseinek lényege? Erről kérdeztük a KDNP új elnökét.- Az ön nyilatkozataiból sokan arra a következtetésre jutottak, hogy a KDNP ezentúl ellenzéken belüli ellenzékként működik tovább.- Nem egészen így van. Szerintem az ellenzéki pártoknak igenis össze kell fogniuk, be kell látniuk, hogy igen csekély a Parlamentben a politikai súlyuk. Ha ténylegesen bele akarunk szólni a törvénykezésbe, akkor legcélszerűbb, ha egységesen lépünk fel. Ennek érdekében a közeljövőben mindegyik ellenzéki parlamenti párttal folytatunk "ismerkedő" tárgyalásokat. A KDNP tehát nem az ellenzéki összefogás ellen van, csupán az úgynevezett Polgári Szövetséget kritizálta. Magyarországon ma még semmilyen értelemben nem beszélhetünk kialakult polgárságról, ráadásul ez az elnevezés azt sugallja, mintha egy szűk réteg érdekképviseletének felvállalásáról volna szó. A másik bajom ezzel kapcsolatban az, hogy szerintem korai még a pártoknak „szövetségbe” tömörülniük. Az 1994-es választásokon kiderült, milyen sok szavazat múlik a jó időzítésen. Az a véleményem, hogy a pártok együttműködésének a kampány előestéjére kell szorossá válnia, de csak külön-külön és együtt is csak akkor számíthatnak ütőképes erőnek, ha mindegyik politikai erő megőrzi a maga arculatát, és ha nem a széthúzás jellemzi őket.-Milyen lesz viszonyuk a Független Kisgazda Párthoz? Az előző négy évben mintha lazult volna a sok évtizedes történelmi kötődés a két párt között.- Ez vitathatatlan. Az okot az előző pártvezetés politikai stratégiájában kell keresni, bár hozzáteszem: a kisgazdapárt sem volt egységes. A KDNP kormánykoalíciós pártként igyekezett kitartani szerepköre mellett, ennek eredménye az lett, hogy a KDNP nem tudott önálló politikai erővé válni, hiszen a koalíciós érdekek megelőzték a párt érdekeit. Kérdés tehát, hogy az előző vezérkar mindig jól dön- tött-e a prioritásokat illetően. A választáson sem a programunk miatt, hanem annak következetlen képviselete miatt véreztünk el.- Meg sem próbáltak kilépni a másodhegedűs szerepköréből?- Komolyan fontolgattuk, hogy szakítunk a koalícióval. Ma már az sem titok, hogy semmilyen írásbeli szerződés nem köttetett az MDF és a KDNP között, mindössze egy feljegyzés készült a minisztériumi posztok felosztásáról. Ezért is kell a jövőben nagyobb súlyt fektetni pártunk érdekeinek érvényesítésére.- A keresztény demokrácia számíthat-e a jövőben egyáltalán számottevő szavazóbázisra a hazai politikai viszonyok között?- Mi elsősorban azokra számítunk, akik eddig nem mentek el voksolni. Magyarországon elég jelentős ez az arány. A politikai palettáról eddig hiányzott a markáns, kereszténydemokrata alternatíva. Az általunk hangsúlyozott határozottságot nem szabad összekeverni a szélsőségességgel. Persze van, amiben radikálisnak, és van, amiben toleránsnak kell a jövőben lennünk. Ami biztos: nem szeretnénk, ha továbbra is a „jól kenhető- ség” jellemezné pártunkat. Szalóky Eszter „Uraim, abba kéne hagyni!”
