Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-22 / 52. szám

8 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1995. február 22., szerda A KÖZTÁRSASÁG PÁRT ÁLLAMSZERVEZETI ELKÉPZELÉSEI Hogyan válasszunk köztársasági elnököt? A legutóbbi választások után a köztársasági elnök megvá­lasztásának közvetlen, illetve közvetett módszeréről, valamint a kormányzásról elhangzott érveket és ellenérveket figyelembe- véve egyes pártok jóvoltából politikai viták bontakoztak ki. E vitával kapcsolatban - a teljesség igénye nélkül - a Köztársaság Párt álláspontját akövetkezőkben foglaljuk össze: Pártunk államszervezeti el­képzeléseiben a köztársasági elnök hatáskörének kibővíté­sére törekszik a parlamentáris rendszer feladása nélkül. A köz- társasági elnök jogkörét véle­ményünk szerint nem szabad csupán formális államfői sze­repre degradálni. A Köztársaság Párt arra törekszik, hogy a kor­mány és a köztársasági elnök tevékenysége egymástól vilá­gosan elhatárolódjon. Törvény szabályozza például, hogy a közigazgatás keretein belül ma­radó döntéseknél az államfőnek ne lehessen mérlegelési joga, aláírása is csupán protokol jel­legű. Ezzel szemben a közigaz­gatáson kívüli döntéseknél a nem közigazgatási vezetők ki­nevezésénél és felmentésénél a kormány javaslatának figye­lembevételével a köztársasági elnöknek kell érdemben dönte­nie. Programunk kimondja, hogy a köztársasági elnök felügyelete alá kell vonni azokat az állami szervezeteket, amelyek össz- nemzeti érdeket szolgálnak, mint például a Magyar Nemzeti Bank, a Bankfelügyelet, a köz- szolgálati médiák stb. Ezeknek az elveknek a Köz­társaság Párt szerint a lakosság által közvetlenül választott köz­tárasági elnök személye felel meg, de nem azonosulunk a Torgyán József vezette Függet­len Kisgazdapárt aláírásgyűjtő akciójával. Kevesebb miniszterből álló munkaképesebb kormány mű­ködését tervezzük. Tárcanélküli minisztert csak kivételes esetben szabad kine­vezni. Sürgősnek tartjuk, hogy a kormány mellett működjön egy Gazdasági Kabinet, élén az álta­lános miniszterelnök-helyettes­sel. Jogilag szabályozni kell a kormányzati döntéshozatalnál a miniszterelnök és a kormány közötti viszonyt: elvi, stratégiai ügyekben a kormányzat, opera­tív kérdésekben pedig a minisz­terelnök döntsön. A tisztán funkcionális Mi­niszterelnöki Hivatalnak a kor­mány és a parlament közötti koordinálás, a táradalmi-gazda- sági kérdekképviseletekkel való egyeztetés legyen a fő feladata. A minisztériumoknál a politikai államtitkárok helyett a Köztár­saság Párt a szükséges létszám­nak megfelelő, szakmailag fel­készült miniszterhelyettesek státusát javasolja. Egyes mi­nisztériumok átszervezésével a gazdasági kormányzat központ­jában Gazdasági Minisztérium állna. Alapvetően gazdasági jellegű minisztériumként működne az Európai Integrációs Miniszté­rium, mely alá tartozna a szab­ványügy, a fogyasztó- és minő­ségvédelem közigazgatási szer­vei stb. Az Igazságügy Minisztéri­umnak a hagyományos kodifi- káció és a jogegység biztosíté­kának alapszervévé kell válnia. A bíróságok személyi és anyagi ügyeivel azonban ne foglalkoz­zon. Ez utóbbiakra vonatkozóan a Legfelsőbb Bírósághoz kap­csolt önálló hivatal felállítása válik szükségessé. Szakmailag felkészült kultuszminisztérium­nak az oktatás és a kultúra ügyei mellett foglalkoznia kell a val­lás- és egyházpolitikával, a tö­megkommunikáció, a sajtóügy, valamint a sport közoktatási kérdéseivel is. A Köztársaság Párt szerint a magyar táradalomnak a jelen­legi kormányzati ciklusban cél­szerű megmaradnia az ún. egy­kamarás parlament mellett, de ez idő alatt részletesen meg le­het és meg is kell vizsgálni egy későbbi, esetleges kétkamarás parlamenti rendszer előnyeit és hátrányait is. Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete Feltoluló kérdések hőenergia-ügyben Tisztújítás az MDF Pécs Városi Szervezeténél Az MDF Pécsi Szervezete február 13-án tartotta tisztújító közgyűlését. A tagság az ön- kormányzati választásokon el­ért eredményt értékelve a tavaly megválasztott elnökséget funk­ciójában megerősítette. Döntött azonban a betöltetlen elnökségi tag tisztéről, dr. Ré­vész Máriát választotta meg. Az MDF Pécs Városi Szervezet el­nöke dr. Andrásfalvy Bertalan. Az elnökség tagjai dr. Révész Mária, dr. Pórszász Róbert, Rá- kosy Balázs, Staub Ernő, dr. Wéber János. Megválasztottuk az új etikai bizottságot is. Pécs Városi Elnökség Új szerződés Az elmúlt héten a Pécsi Táv­fűtő Kft. vezetői egyeztető tár­gyalást folytattak a lakásszö­vetkezetek és a társasházak ér­dekképviseleti szerveinek kép­viselőivel a távhőellátás tárgyá­ban készült szerződés-terveze­tet illetően. A tárgyalás eredményekép­pen a szerződéstervezet módosí­tása elkészült. Javasoljuk a kö­zös képviselőknek, hogy az új szerződést, az abban foglalt fel­tételekkel írják alá. Pécsi Társasházak Érdekképviselet Szervezetének Választmánya Az Új Dunántúli Naplóban 1995. február 11-én a PE Rt. szakemberei kifejtették állás­pontjukat és megoldási javasla­tot fogalmaztak meg a pécsi fel­emelt és még felemelésre váró hőenergiaárral kapcsolatos ten­nivalókról. A cikk kapcsán több kérdés fogalmazódott meg ben­nem, amelyeket elsősorban rö­vid képviselői munkám során tapasztaltak motiváltak, éppen a jelzett cikk témájával kapcso­latban. Első kérdésem az volt, vajon miért épp egy állami monopol­helyzetben lévő Rt. ajánlja fel együttműködési készségét a la­kosság érdekében? Majd újra elolvasva a cikket, pontosan ki­világlik belőle az a természetes magatartás, amely felismerte az Rt. érdekét olyan piaci környe­zetben, ahol egy fontos szolgál­tatás ellehetetlenedésének ve­szélye fenyeget, nevezetesen, hogy a 30 000 lakásban lakó mintegy 90-100 ezer pécsi lakos nagyrésze képtelen lesz a terve­zett magas fűtési díjak megfize­tésére, és ez így vagy úgy nagy­ban visszahat a PE Rt. érdeke­ire. Ezt ők így fejezik ki: „Az árak szempontjából számunkra nagyon fontos a rendelkezésre álló kapacitásaink (forróvíz ese­tében ez most 73, gőz esetében pedig 48%) minél jobb kihasz­nálása. Ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megtartsuk, lehetőség sze­rint gyarapítsuk lakossági, il­letve ipari fogyasztóink szá­mát.” Nem kevésbé töprengésre késztető az erőmű igazgatójá­nak gondolata: „A hőenergia termelést, a hőszolgáltatást és a fogyasztókat, és azok érdekeit nem szabad külön-külön tekin­teni. Pécsett minden második lakás távfütésű, nyilvánvaló te­hát a három oldal egymásra utaltsága”. Ez tipikus rendszer- szemléletű, korszerű gondolko­dás. Mindezek után - ismét utalva rövid képviselői tapasztala­tomra a témát is illetően - to­vábbi kérdések fogalmazódtak meg bennem - melyeket ugyan majd a következő hónapok vá­laszolnak meg, de jó, ha a pol­gárok figyelmébe ajánljuk azo­kat.-Vajon igénye-e Pécs me­gyei jogú város önkormányzata felelős vezetőinek - akik egyébként felelősségvállalásu­kat soha nem mulasztották el kinyilvánítani - a város ügyei­nek ilyen rendszerszemléletű kezelése, vagy helyi intézkedé­sek „gyógytapaszával” igye­keznek az előző négy év alatt sietséggel, ilyen-olyan részér­dekek alapján létrehozott válla­lati struktúrákkal lebegtetni a város működését?- Vajon van-e igény és intéz­kedő erő, amely felülvizsgálatra készteti az önkormányzatot az általa alapított vállalkozások nyereségorientáltságát, polgár­centrikus érdekeltségét, az egymásra rakódott bérleti díjak és nyereségek rendszerét, a vál­lalkozások hatékonyságát ille­tően annak érdekében, hogy a polgár kisebb terhet legyen kénytelen elviselni?- Vajon a korszerűbb utat vá­lasztják-e a város működtetésé­nek tervezésekor, vagy azt, amely a bevétel sematikus le­osztásában merül ki költségve­tési munka gyanánt?-Vajon értelmezi-e a város vezetése a PE Rt. szakemberei­nek üzenetét, amelyben jelzik, hogy ők is segíteni szeretnének, és ebbeli ajánlkozásuk pozití­vumából az sem von le semmit, hogy ezt a saját érdekükben is teszik? Fontos lenne a kérdések sür­gős megválaszolása, hiszen itt nem csak a hőenergia áráról, hanem az intézményi és lakos­sági elszegényedésről, annak lehetséges kivédési módjairól is szó van. Ehhez pedig egy olyan, ma még hiányzó önkormányzati stratégia szükséges, amely a PE Rt. szakembereihez hasonló szemlélet alapján, rendszerében képes kezelni a város működé­sét. Mindezek elvégzéséhez azt az óriási térségi előnyt lehetne felhasználni, mely a városban lévő tudományos intézmények­ben felhalmozódott tudásban rejlik. Szirmai Csaba önkormányzati képviselő MSZP ÚJABB ENSZ-KONFERENCIA: Szociális csúcs Az idén lesz ötven esztendeje annak, hogy megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete s e jubileumi esztendő alkalmá­val számos fontos rendezvényre kerül sor. Kiemelkedik az a csúcstalálkozó, amelyet szociá­lis kérdésekről rendeznek már­cius 11-én és 12-én Koppenhá­gában. Magyarországot - a leg­több ENSZ-tagállamhoz hason­lóan - az államfő képviseli majd. A március 6. és 10. között tartandó előzetes konzultáció­kon a magyar külügyi államtit­kár vesz részt. A világtalálkozón a szegény­ség leküzdéséről, a foglalkozta­tottság szintjének emeléséről és a társadalmi integráció problé­májáról tárgyalnak. Az ENSZ adatai szerint 1994-ben a Föld 5,6 millió lakójának több mint ötödé, 1,3 millió ember a sze­génységi küszöb alatt élt, s az elmúlt esztendőkben 13-18 mil­lió nyomorult halt meg éven­ként, főként Afrikában és Ázsi­A Munkáspárt tagsága, de ta­lán a választók és a szavazók is elég furcsának találják azt a po­lemizálást, vitatkozást és vesze­kedést, amely az önkormányzati választások után kibontakozott Pécsen és a megyében. Folyik a harc a funkciókért, az állásokért, a jövedelmekért. Különböző szövetségek alakultak és alakul­nak, olyanok közt is, akiknek a politikájuk néhány hónappal ez­előtt meredeken szembenállt egymással. Szétválnak, egymás­nak ugranak olyanok, akik bará­tok voltak, vagy legalábbis lojá­lisak egymáshoz. Mindenki tisz­tességes politikát, egymás tiszte­letét, a szakértelem megbecsülé­sét, a választópolgárok érdekei­nek képviseletét, a pártpolitizá­lás háttérbe szorítását ígérte a vá­lasztások előtt. Úgy látszik hozzá kell szok­nunk, hogy ez a vadkapitalista rendszer - amelynek kialakítá­sát, erőszakos létrehozását a jobboldalra szavazó polgárok tették lehetővé - magában hor­dozza a szavak és tettek közötti óriási különbségeket. Nem lehet ma már hinni ilyen fajta politikának, sem fent, sem lent. A hatalom megfertőzi a gyenge jellemeket. így volt ez régen, és így van ez most is. Azonban a mostani rendszerben ez a fertőzés hatalmi, anyagi, ön- zési és mások legyőzésének ref­lexévé változott. A győztesek a legkisebb megértést, gesztust sem engedik meg maguknak. Pedig tudniuk kellene, hogy a történelemben egy győzelem sem tartott örökké, és a kapita­ában. A világtalálkozóra készült elemzések szerint még a legfej­lettebb térségekben, az Egyesült Államokban és Nyugat-Euró- pában is 15 százalék felett van a szegényeknek számítók aránya: Londonban például tavaly de­cemberben 400 ezer hajlékta­lant tartottak nyilván, Francia- országban pedig félmilliót. New Yorkban legalább negyedmillió ember él szükséglakásokban, köztük a metropolis néger gyermekeinek 8 százaléka. To­vább növekedett a különbség a gazdagok és a nincstelenek kö­zött: a világ lakosságának jó­módú 20 százaléka birtokolta 1994-ben a jövedelmek 83 szá­zalékát. Az ENSZ postája a világta­lálkozó alkalmával egyébként máris három címletből álló so­rozatot bocsátott ki, amelynek kiemelt fontosságát jelzi, hogy a bélyegeket a világhírű osztrák képzőművész, Friedensreich Hundertwasser tervezte. lista rend és gondolkodásmód - mint ahogy EL János Pál pápa is szólt róla - nem a csúcsa az em­beriség fejlődésének. Rengeteg energiát fordítanak egyes pártok a más pártok ideo­lógiájának szidalmazására, kompromittálására, ócsárlására. Néha nevetséges, de sokszor szomorú - a történelem és a múlt félremagyarázása, hamisí­tása. De ez még túlélhető, vi­szont a választási ígéretek leta- gadása, be nem tartása, „kaparj kurta magadnak” érvényesítése, és „Csak a győztesnek van igaza” elv, a napjainkban teszi tönkre az emberek hitét, bizal­mát. Sajnos ilyen helyzet nem csak azoknak fog gondot okozni a jövőjükben, akik ezt csinálják, hanem azoknak is, akik ezt el­fogadják. Érdemes volna azon elgondolkodni, hogy a vidéki önkormányzatok ezreiben a szavazók párton kívülieket vá­lasztottak az önkormányza­tokba, addig a városokban és a megyében pártharcok dúlnak a tisztességes munka helyett. Nem jó ez így! A Munkáspárt tagságának vé­leménye szerint az ígéretek be­tartását kellene a pártoknak számonkémi az önkormányzati képviselőktől, és nem egymás lejáratását, kiszorítását követ­niük. A választási rendszer is mó­dosításra szorul, de tudjuk azt is, hogy nem csak a választási rendszerben van a hiba. Kovács István Munkáspárt Torgyánista program ÖNÁLLÓ UTAT KERES A KDNP ELNÖKE A határozottság nem szélsőségesség A torgyánista Maczó Ágnes kedvenc szófordulata a népi politizálás emlegetése: a ha­talmon lévők semmit sem tet­tek azért, hogy a nép óhaja va­lóra váljon. A nép spontán vágya felte­hetően a teljes foglalkoztatott­ság, a jólét, az anyagi bizton­ság, adómentességgel és ko­moly szociális támogatások­kal fűszerezve, de ezek nyil­ván elérhetetlen óhajok, s ezt az emberek nagyobb, józanul gondolkodó része maga is tudja. Az álmok, vágyak azonban mindenkiben ott munkálnak, és bizony nem vé­letlenül vonzóak a baloldali­tanok, melyek olyasmit ígér­nek, ami jó volna persze, de nyilvánvaló lehetetlenség. Sajnos egy összeomlásban mindig vannak vesztesek, akik szabad prédájává válnak az ígérgetőknek. Ezt teszi a gaz­dasághoz nemigen konyító Maczó jóhiszeműen, másrészt Thürmer rosszhiszeműen. Akik értékálló nyugdíjakat ígértek a nyugdíjjárulékok és adókulcsok csökkentése mel­lett, noha minden háziasszony tudja, hogy ha a spájzba keve­sebbet teszünk, nem tudunk többet kivenni belőle. De ők munkát, kenyeret, jobb meg­élhetést ígértek, csak azt nem tudják megmondani, miből. Nem is nagyon beszélnek róla! Ha valaki elolvassa a tor­gyánista programot, abban jel- szószerűen vonzó ígéreteket talál, pl. első lakást és munka­helyet a fiataloknak, s utóbb azt is meghirdette, hogy a munkanélküliség csak koz­mopolita-liberális praktika a nép kizsigerelésére, tehát ő azt is hipp-hopp felszámolja. Hogy ezt a világon sehol sen­kinek nem sikerült, az nem zavarja, talán nem árt rámu­tatni, mielőtt a csodát szívesen váró egyszerű emberek bele­bódulnak e felelőtlenül ígérge­tőkbe. Habjánecz Tibor MDF A Keresztény Demokrata Néppárt az elmúlt négy évben nem számított meghatározó po­litikai tényezőnek, amit a leg­utóbbi választások eredményei tényszerűen is igazoltak. Tör­vényszerű volt a "tisztújítás", de arra már kevesen gondoltak, hogy az új elnök 180 fokos for­dulattal egy teljesen önálló, sa­ját arculattal rendelkező pártot kíván kiépíteni. Hogy mennyire lesz erre Ma­gyarországon kereslet, s mi Giczy György elképzeléseinek lényege? Erről kérdeztük a KDNP új elnökét.- Az ön nyilatkozataiból so­kan arra a következtetésre jutot­tak, hogy a KDNP ezentúl el­lenzéken belüli ellenzékként működik tovább.- Nem egészen így van. Sze­rintem az ellenzéki pártoknak igenis össze kell fogniuk, be kell látniuk, hogy igen csekély a Parlamentben a politikai sú­lyuk. Ha ténylegesen bele aka­runk szólni a törvénykezésbe, akkor legcélszerűbb, ha egysé­gesen lépünk fel. Ennek érde­kében a közeljövőben mind­egyik ellenzéki parlamenti párt­tal folytatunk "ismerkedő" tár­gyalásokat. A KDNP tehát nem az ellenzéki összefogás ellen van, csupán az úgynevezett Polgári Szövetséget kritizálta. Magyarországon ma még sem­milyen értelemben nem beszél­hetünk kialakult polgárságról, ráadásul ez az elnevezés azt su­gallja, mintha egy szűk réteg érdekképviseletének felvállalá­sáról volna szó. A másik bajom ezzel kapcsolatban az, hogy szerintem korai még a pártok­nak „szövetségbe” tömörülniük. Az 1994-es választásokon kide­rült, milyen sok szavazat múlik a jó időzítésen. Az a vélemé­nyem, hogy a pártok együttmű­ködésének a kampány előesté­jére kell szorossá válnia, de csak külön-külön és együtt is csak akkor számíthatnak ütőké­pes erőnek, ha mindegyik poli­tikai erő megőrzi a maga arcula­tát, és ha nem a széthúzás jel­lemzi őket.-Milyen lesz viszonyuk a Független Kisgazda Párthoz? Az előző négy évben mintha la­zult volna a sok évtizedes törté­nelmi kötődés a két párt között.- Ez vitathatatlan. Az okot az előző pártvezetés politikai stra­tégiájában kell keresni, bár hoz­záteszem: a kisgazdapárt sem volt egységes. A KDNP kor­mánykoalíciós pártként igyeke­zett kitartani szerepköre mellett, ennek eredménye az lett, hogy a KDNP nem tudott önálló politi­kai erővé válni, hiszen a koalí­ciós érdekek megelőzték a párt érdekeit. Kérdés tehát, hogy az előző vezérkar mindig jól dön- tött-e a prioritásokat illetően. A választáson sem a programunk miatt, hanem annak következet­len képviselete miatt véreztünk el.- Meg sem próbáltak kilépni a másodhegedűs szerepköré­ből?- Komolyan fontolgattuk, hogy szakítunk a koalícióval. Ma már az sem titok, hogy semmilyen írásbeli szerződés nem köttetett az MDF és a KDNP között, mindössze egy feljegyzés készült a minisztéri­umi posztok felosztásáról. Ezért is kell a jövőben nagyobb súlyt fektetni pártunk érdekeinek ér­vényesítésére.- A keresztény demokrácia számíthat-e a jövőben egyálta­lán számottevő szavazóbázisra a hazai politikai viszonyok kö­zött?- Mi elsősorban azokra számítunk, akik eddig nem mentek el voksolni. Magyaror­szágon elég jelentős ez az arány. A politikai palettáról eddig hiányzott a markáns, keresz­ténydemokrata alternatíva. Az általunk hangsúlyozott határo­zottságot nem szabad összeke­verni a szélsőségességgel. Per­sze van, amiben radikálisnak, és van, amiben toleránsnak kell a jövőben lennünk. Ami biztos: nem szeretnénk, ha továbbra is a „jól kenhető- ség” jellemezné pártunkat. Szalóky Eszter „Uraim, abba kéne hagyni!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom