Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-22 / 52. szám
1995. február 22., szerda Gazdaság új Dunántúli napló 9 Pécsett, az Uránvárosban (képünkön) és Meszesen már beépítik a két- és háromemeletes házak tetőtereit, ezt az építési lehetőséget elsősorban fiatalok választják Fotó: Läufer László LAKÁSLEHETŐSÉGEK A VÁROSOKBAN Ha lenne rá elég pénz! Nem is oly rég még épültek hazánkban lakások, az akkori tanácsok alig győzték a beruházásokat és a lakásigénylők, a lakáselosztásra várók rohamát. Most a pénztelenség az úr, így nem épül önkormányzati (és állami) pénzen új lakás, az irányított lakáscserék is leálltak, hisz ahhoz is pénz kell. Egyetlen megoldás maradt: ki-ki építsen, vagy vegyen magának, ha lakni akar. Ha van miből. * Pécsett tavaszra készül el a tanulmányterv, melyben az ön- kormányzat arra keresi a választ, miben, mit tud segíteni polgárai lakáskérdésének megoldásában. Számba veszik: a tetőteres beépítési lehetőségű és az olyan lapostetős házakat, melyeken tető építésével lakás alakítható ki, illetve az egyedi családi házas és a csoportos házak építésére alkalmas telkeket, azt is, hogy milyen kedvezmények nyújtásával segíthetik a lakásra, otthonra vágyókat. Az első lakáshoz jutó fiatal házasok eddig is kaphattak 4-500 ezer forintos kamatmentes kölcsönt, remélhetően ilyen támogatásra idén is lesz pénze a városnak. Mohács lakástervei között 10-15 alacsonyabb komfortfokozatú, bérű és rezsijű úgynevezett szociális lakás megépítése szerepel a lakásmobilitás elősegítésére. Az önkormányzat lelépés címén a volt bérlőt, ha az építkezésbe kezd, maximum a tíz évi bérleti díjnak megfelelő összeggel is tudja támogatni. A belvárosi tömbrekonstrukcióban épülnek lakások, a kivitelező-beruházó vállalkozó abban bízik, hogy mindre talál vevőt. Eves szinten 40-60 lakásigénylőt tartanak nyilván. Az első lakáshoz jutók maximum 30Ö ezer forintot kaphatnak kamatmentesen. Siklóson új bér- avagy szociális lakásra se pénz, se lehetőség, bár hosszú távon erről nem mondanak le. Most kezdik a bérlakások értékesítését, az alakuló társasházak szerződéseinek kidolgozását, megkötését, a befolyt pénzekből talán lépni tudnak. A fiatal házas első lakáshoz jutóknak egyedi elbírálás alapján eddig 50-100 ezer forint kamatmentes egyszeri támogatást tudtak adni, s remélik, a város költségvetési teherbíróképessége ezt idén is lehetővé teszi. Tavaly megújíttatták a lakásigényeket, van belőle elég. A magánerős építkezéshez végzik a telekkialakítást, vállalkozói tömblakásépítéshez is vannak eladó telkeik. Szigetváron sose volt olyan mélyponton a lakásépítés, mint tavaly, mindössze nyolc családi ház épült. Most alakítanak ki közel harminc közművesített telket a Kaposvári út mellett és a Szent István lakótelepnél, ahol tavaly már eladtak 13 telket. Egy pécsi kft. a belvárosban 6 új lakást kínál, egy siófoki vállalkozás is tervezi lakások építését. A mintegy 44 ezer forint/négyzetméteres ár plusz áfa Szigetváron irreálisan magasnak tűnik. Elidegenítési listán van 421 önkormányzati bérlakás, ezek megvétele folyamatban. Négy-öt éve nem épül bér- és szociális bérlakás, s belátható időn belül nem is lesz ilyenre pénz, mint ahogy a lakásmobilizációnak is a pénztelenség a gátja. A fiatal házasok első lakáshoz jutásnál 150 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. Komlón sem épül szociális bérlakás, viszont lakásépítési- és vásárlási támogatás terén nyitott az önkormányzat. Az 5400 bérlakásból 1700-at még nem vettek meg. Telek van, de az érdeklődés igen csekély. Tavaly 18 lakás üresedett meg, ez képezi a szociális lakáshoz jutás alapját. Ez édeskevés, hisz a megújított lakásigénylések száma 340, és mintegy 500 a minőségi csereigény. * Pénz nélkül végképp nem megy se az otthonteremtés, se a lakáscsere, hiába a megemelt szociális támogatás, ha a hiányzót képtelenek összekaparni a rászorulók. Belátható időn belül sem várható kedvező fordulat. A lakásra várók csak a csodában bízhatnak. Csodák pedig nincsenek. B. M. L. Csökkenő Phare-támogatás Az idén Magyarország 85 millió ECU értékű Phare-támo- gatást használhat fel, amelyet az Európai Unió folyósít. Az ösz- szegből 16,5 millió ECU jut a magánszektor fejlesztésére, 29 millió az infrastruktúrára, 15,5 millió a környezetvédelemre és az energiamegtakarításra, 24 millió pedig az oktatásra, elsősorban a Tempus-program támogatására. A 85 millió ECU kevesebb, mint amennyit a korábbiakban kaptunk, hiszen eddig évente 100-110 millió jutott hazánknak. A pénzek szétosztásánál azonban szempont, hogy milyen hosszú szakaszon határosak a támogatott országok az Európai Unióval. Az elkövetkezendő öt évben egyébként 5,5-7 milliárd ECU Phare-kerettel lehet számolni, ebből 10 százalékra tarthat számot Magyarország. Gyakran kritika éri az illetékes szerveket a Phare-segélyek túl lassú felhasználása miatt. Elmondták: ennek az az oka, hogy a brüsszeli központban lassú és bürokratikus az ügyintézés. Mivel a felhasználási időt 18 hónapban limitálják így a jövőben nem fordulhat elő, hogy négy évvel ezelőtti programok sem fejeződtek még be. A 85 millió ECU felhasználására most kezdődik a tenderek kií- ,rása, amelyeket a tárcák és az Európai Unió budapesti delegációja koordinálnak. Kincstári takarékjegyet árusít a Magyar Posta Az induló időpont még nem végleges, de legkésőbb április elsejétől megkezdődik egy új, a lakosság számára kibocsátott állampapír, a kincstári takarékjegyek értékesítése a Magyar Posta majdnem teljes hálózatának mintegy 2800 fiókjában - nyilatkozta a napokban a sajtó képviselőinek Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár. A pénzügyi tárca képviselője közölte: a Pénzügyminisztérium és a Magyar Posta vezetőinek a napokban sikerült közös nevezőre jutniuk az értékpapír-forgalmazás vitás kérdéseiben. A megállapodás aláírására várhatóan a héten kerülhet sor. A kincstári takarékjegy forgalmazója a Budapest Értékpapír Rt. lesz, a posta pedig - mint a bróker cég alvállalkozója - végzi az értékesítést. Megfelelő a vetőmagkínálat Rendkívüli módon megnőtt a vetőmagok iránti kereslet, feltehetően a télvégi enyhe időjárásnak köszönhetően. Az elmúlt év januárjához képest például a 15-20 százalékkal emelkedett a Kertimag Kft. forgalma - az egyik legnagyobb hazai vetőmag árusító cégnek 50 mintaboltja van az ország minden megyéjében. A társaság bevétele így elérte a 80 millió forintot az év első hónapjában. A vevők keresik többek között a zöldborsó, a paprika, az ellenálló uborka, a zöldbab, valamint a különféle takarmány- növények vetőmagjait. Jelentős az érdeklődés a burgonya vetőgumó iránt is. A Kertimag Kft. éppen a növekvő igények miatt Hollandiából szerzett be 40 tonnányit. Az első szállítmány már meg is érkezett a céghez. A Kertimag raktárait feltöltötték áruval, mintegy 550-600 millió forint értékű vetőmagból válogathatnak a vásárlók. Gyógynövénygondok Bár a természetgyógyászat hazánkban is egyre nagyobb teret hódít, a gyógynövény-kereskedelemben továbbra is gyakran megtévesztik a vásárlókat. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tavalyi ellenőrzései a szaküzletekben számos szabálytalanságot tártak fel. Javulás jószerével csak ott tapasztalható, ahol az ellenőrök utóvizsgálatképp ismételten megfordultak. Ekkor már kevesebb volt a pontatlan jelölés és a bevizsgá- latlan gyógynövény. A kiskereskedők ügyeltek az árubeszerzésre, mégis a 385 ellenőrzött üzlet és raktár közül 254-ben fordult elő szabálytalanság. A kereskedelmi felügyelők 1,3 millió forint értékű áru forgalmazását tiltották meg, 2,4 millió forint értékű termék tor vábbi értékesítését feltételhez kötötték. A szokatlanul enyhe idő egyelőre kedvez a mezőgazdaságnak. A nagy gépeknek sem süllyedős a talaj, csak nem az ilyenkor még időszerű februári fagyok miatt (az ezen a télen is elmaradt csapadék okozta hátrányok majd később jelentkeznek). Tárcsázá- sos felvételünk Kacsóta határában készült, ahol majd a tsz-től bérelt földekre borsót vetnek március közepén Fotó: Tóth A fogyasztók már nem könnyen dőlnek be Öntudatosabbak, tájékozottabbak a fogyasztók, a kereskedelmi morál viszont romlott - állapította meg tavalyi munkájának értékeléseként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF). A KERMI is elvégezte 1994. évi összesítését. Megállapításuk szerint általában jók a magyar áruk, ellenben nem minden használható, ami külföldi. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 200 és a KERMI 250 ellenőrének általános tapasztalata: mind gyakoribb a tisztességtelen haszonra való törekvés, a kereskedők egyre nagyobb ellenállást fejtenek ki az ellenőrzéssel szemben. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1994-ben 12 megyében kb. 30 ezer üzletet, kereskedelmi szolgáltató egységet ellenőrzött, felölelve minden területet az üzemanyagtól kezdve a híradástechnikán át egészen az őrölt paprikáig. A 2270 minőségi vizsgálat során begyűjtött áruminták közül minden negyedik hibásnak találtatott! A bíróságok összesen 67 millió forint büntetést szabtak ki, ebből 13 millió volt a helyszíni bírság. A szabálysértések 64%-a az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban történt, utánuk következett a könnyűipari termékek és műszaki cikkek sora. A vendéglátóiparban kevés az itallap, ám gyakran hiányzik az étlap is, s ha van is, nem mindig kultúrált. A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet az ellenőrzött egységek kétharmadánál tapasztalt alapvető higé- niás, szakmai é minőségi hiányosságokat és 15 személy felelősségre vonására tett javaslatot. Kritikus terület a műszaki cikkek kereskedelme, ami a piacokon történő feketekereskedelemmel erősödött fel. A feketézők elárasztják a piacot olcsó, silány távol-keleti áruval. „Márkanevüket” a jó nevű cégek betűinek megváltoztatásával nyerik, ily módon átrázva a kevésbé figyelmes vásárlókat; pl. Adias helyett Adios, Reebok helyett Rebock, Panasonic helyett Panascanic az utánzatok neve. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1991 óta évente egyforma összeget, 270 millió forintot kapott a költségvetésből, ezt idén 460 millió forintra emelték. A KERMI évi költségvetése 320 millió forint. Ellentétben a FVF-gel ők nem bírságolhatnak a helyszínen, csak javaslatot tehetnek az önkormányzatnak, illetve feljelentést tehetnek a vétkesek ellen, ők inkább a forgalombahozatal előtt vizsgálják az árukat. Tavaly a KERMI-nél is közel 40 ezer vizsgálatot tartottak. A minták 86%-a minden követelménynek megfelelt, és csak 7%-ban találkoztak súlyos hibákkal. Ezek többsége ruházati termék volt. Főleg kínai pamut termékek között volt penészes póló, vasalhatatlan gyűrődés, rossz színtartósság, olyan cipő, melyből hullt a fűrészpor és a minimális terhelést sem bírta. Amerikai áruk között is akadt használhatatlan, s mint már sokszor, kiderült: nem mindig a külföldi a jobb. A magyar gyártmányú cipőkről például a minőség szakértői azt állítják: általában tartósabbak, mint a jobban suvickolt külföldiek. Buda Magdolna Növekvő devizaszámlák Januárban jelentősen, több mint 20 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták: a lakossági devizaállomány értéke január végén 312,6 milliárd forint volt, ami 20,4 milliárd forintos növekedést jelent 1994 december végéhez képest. Ebből mintegy 4,2 milliárd forint a januári 1,4 százalékos forintleértékelésből származik. A tényleges növekedés havi mértéke így is legalább kétszerese az átlagosnak, ami havi 5-7 milliárd forintot jelent. A devizamegtakarítások januári emelkedése minden bizonnyal összefügg a fokozott leértékelési várakozásokkal. Mindenesetre január végén mintegy 2,8 millárd dollár megtakarítással rendelkezett a lakosság. Ingatlanértékesítés a MÁV Rt.-nél Vagyongazdálkodási igazgatóság kezdte meg a működését a MÁV-nál. Feladata, hogy elkülönítse az állami, illetve a vasúttársaság tulajdonát, s az utóbbit hasznosítsa. A MÁV Rt.-nél mintegy 300 milliárd forint körüli az a belső adósság, amely a fejlesztések _ elmaradásából adódik. A MÁV 100 milliárd forintot érő ingatlanvagyonából a folyó költségek fedezésére már az idén 3,8 milliárd forint bevételt kénytelen betervezni. A társaság kezelésében lévő 21 ezer ingatlan nagy része üzemi épület, 900 szolgál jóléti célokat és további 7500 üzemkörön kívüli építmény, amelyből közel 6000 lakás. Art Expo Ötödik alkalommal rendezik meg március 16-19. között a fővárosi vásárközpont területén a Budapest Art Expo nemzetközi művészeti kiállítást. A rendezvény lehetőséget ad a közönségnek, gyűjtőknek, hogy megismerkedjenek művészekkel, művészetellátó cégekkel, művészeti folyóiratokkal és kiadókkal. A vásárterület F-pavi- lonjában 120 kiállító mutatja be termékeit. Ugyanekkor még három szakkiállítás várja a látogatókat: az Utazás ’95 nemzetközi idegenforgalmi szakkiállítás, a Budapest Boat Show nemzetközi hajókiállítás és a TSH Turisztika, sport, hobbi, szabadidő kiállítás és vásár. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 21-től Pénznem vételi közép eladási angol font 174,80 176,54 178,28 ausztrál dollár 82,32 83,12 83,92 belga frank (100) 362,84 366,30 369,76 dán korona 18,93 19,11 19,29 finn márka 24,09 24,32 24,55 francia frank 21,49 21,70 21,91 gör.drachma(IOO) 47,48 47,94 48,40 holland forint 66,66 67,29 67,92 ír font 174,59 176,32 178,05 japán yen (100) 113,71 114,81 115,91 kanadai dollár 79,44 80,23 81,02 kuvaiti dinár 371, 371,18 374,80 német márka 72,53 73,24 73,95 norvég korona 16,56 16,72 16,88 olasz líra (1000) 68,60 69,30 70,00 osztrák sch. 10,31 10,41 10,51 portugál esc.(100) 70,12 70,82 71,52 spanyol pes.(100) 83,27 84,13 84,99 svájci frank 86,23 87,08 87,93 svéd korona 14,68 14,83 14,98 USA dollár 109,84 110,91 111,98 ECU (Közös Piac) 136,99 138,35 139,71 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre 4 * t * *
