Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-18 / 48. szám
8 űj Dunántúli napló Riport 1995. február 18., szombat Az L-8-asok repülő keresztrejtvényei A jól fejlett postagalambok 1400 kilométert is repülhetnek felszállás után otthonukig Galambok és héják MAGYARUL - MAGYARÁN A szabály az szabály Kinek mond ez valamit: 17 hosszú távú helyezés, összesen 24 helyezés, 14 847 díjkilomé- ter, 4x egyesületi, 3x kerületi hosszú távú champion. Származása: apja telivér Marcel Des- met, anyja apa-lánya párosításból származó régi vérű Klama- rik-Anker-Norman vérvonalból? Csakis egy postagalam- básznak! Minikéről, erről a szolnoki csodagalambról van szó, a győzelmek halmozójáról, akiről még annyit mond némi megütközést keltve a tulajdonosa: ez a galamb olyan csúnya, hogy az ember legszívesebben kizavarná a dúcából. Efféle ismeretekre tettem szert a minap, amikor részt vehettem a pécsi postagalambá- szok L-8-as egyesületének díjkiosztóján. Kérni Misi barátom hívott meg, nyilván azért, mert nem találta elegendőnek az élőszóbeli unszolást, hogy kezdjek már el postagalambokkal foglalkozni. Huszonkilencen vannak, csupa megszállott férfiú, akik között a társalgás csakis vérvonalról, gumigyűrűkről, magdeburgi felengedésről, gyűjtőkonténerről, meg hosszú távú champion kék kovácsolt csapos tojókról folyik. Ez utóbbi most nem az említett Minike, hanem a pécsi Popp Ferenc „bombagalambja”, aki oklevelek és serlegek kupacával látta el a múlt évben gazdáját. Ezek a galambok legalább annyira tisztavérűek, mint mondjuk egy féltve őrzött pumi-kennel. Rövid és csatta- nós a törzs-számuk, mint a szárnyuk csapása. így ha valaki ilyen hirdetést olvas a „Berepült galambok” rovatban: 6331-88-6775. Nicholson Brothers, Great Britania, North Wales, 12. Holbom Road, Holy- head, Angelesey, nos, máris tudhatja, miről van szó. Miről? Inkább kiről! Ezek a pécsi postagalambászok - akad köztük morc tekintetű férfiú is - azt mondják, amikor egy szülőpár utódjáról van szó: a gyereke. A világért se mondanák galambfiókának. Pláne tökösnek. Hát egy belgának pedig végképp csak gyereke lehet! A belgák a postagalambászat arisztokratái. Valahol már a felhők fölött lebegnek a közönséges - avagy nem belga - kollégáikhoz képest. Közel 100 éve foglalkoznak tenyésztésükkel, egy akkora településen, mint mondjuk Pellérd, legalább ötven postagalambász van. Nemzeti sport, fogadásokat lehet kötni, egy-egy röptetés időeredményeit - mint hallom - a TV adását megszakítva közli. Ide, ebbe a paradicsomba járnak a kitömött pénztárcájúak a világ minden tájáról tenyészanyagért. Gyanítom egyébként, hogy ennek a Minikének is a Klama- rik-stb. valamiféle belga dolgot jelenthet. De maradjunk a pécsieknél, pontosabban az L-8-asoknál. Tizenhármán alapították az L-l-esből kiválva. Hogy miért szakítottak, nem mesélték el, azt meg senki sem tudta, miért L-8 a nevük. A postagalambászok közül sem mindegyik galamblelkű. Sőt, vannak közöttük héják. Itt ül például velem szemben Németh István. Megfontolt, csendes beszédű, vidám tekintetű úr, kitűnő röptetési eredményekkel. Volt egy csodagalambja, valahonnan egyszerre 14 000-et engedtek fel, s az övé lett az első. Ilyen eredményt elérni - mesélik a többiek - az életben talán egyszer lehet! Egy álom! Már-már a maffiózókra emlékeztető módszerekkel elcsenték tőle. Akkor néhány évre felhagyott az egyesületi élettel. Vagy itt van a már említett Kérni Mihály. Érdekes számsort produkált: negyedik éve foglalkozik komolyabban a postagalambokkal, harmadik helyen áll a fiatalok között (a jelző most a galambok életkorára vonatkozik), két első helyezést ért el 1994-ben, s első évét tölti az L-8-asoknál. 100 galambja van. Azt mondják, sok? Dehogy! Antal Lászlónak, a cserkúti „galamb-megszállottnak” például 600 toporog a dúcában. Tíz éves kora óta foglalkozik velük, azt mondja: ki kocsmázik, ki nőzik, neki a galambok jelentik a hobbit. Naponta másfél órát kell rájuk fordítani, de ha röptetés van ... ■Sk Itt álljunk meg, a röptetésnél! A rákészülődést felejtsük el, kezdjük mindjárt a gyűjtőhelyen. Aki röptetni akar, ide elhozza postagalambjait, kapnak egy gumigyűrűt a lábukra, konténerben elviszik őket a felen- gedési helyre - maradjunk Magdeburgnál a példa kedvéért -, ott másodpercre rögzítve az időt elengedik őket, itthon pedig lesi a gazda az égboltot, mikor tűnnek fel madarai. Ezek az izgalmas órák! Ha hátszél van, több mint 100 kilométeres átlag- sebességet produkálva zúgnak a levegőben a gyorsröptű postagalambok. Ha a gazda ezt a szelet nem veszi figyelembe, hanem elmegy cseresznyét szedni, hát lehet, mire hazaér, néhány meg is érkezett már. Soha annyira nem gyorsak a galambászok, mint amikor a megérkezett madár lábáról leveszik a gumigyűrűt és betáplálják a blokkoló-órába. Egy percen is múlhat a helyezés. A cseresznyeszedő pedig törheti a fejét: végül is, mikor jöhettek meg az elsők? Lehet, hogy az enyémek voltak a leggyorsabbak, csak ez a süket cseresznye! Beszélnek itt, a díjkiosztón, galambgyilkos bajnokságról is. Nagyjából arról van szó, hogy túl nagy távolságokat kellene röptetni, kimerül a galamb, szervezete leromlik. Egyáltalában: a bajnokság vita tárgya. Rajka, vagy Sárospatak felől röptessenek? Hat középtáv-plusz két hosszú? Vagy kilenc közép? Mert ugye nálunk az észak-nyugati szélirány az uralkodó, nekünk, pécsieknek az a jó. De ha kelet felől lenne a felengedés, akkor még a Mecseket is át kell repülniük a galamboknak. Vagy megkerülik, s Hird oldalán jönnek a városba. Plusz idő! Esélyegyenlőtlenség! Pénz! Van itt gond, bőven. * A vacsora az ünnepségen kiváló volt, az elnök, Takács Gábor testvére, a Géza főzte, mégpedig ötféle húsból. Semmi olcsó vicc, szárnyas nem volt közte. Elcsendesedtek kicsit a postagalambászok, így jól hallottam, hogy valaki - de pesti ám! - hozott a belgáktól néhány párat, 3,6 millióért. S hogy azok kardoskodnak a hosszú távú röptetés mellett, akiknek van pénze ezt finanszírozni. A kerület elnöke, Zsolnai Sándor többször elmondta: gyerekek, nem kell mindegyiken részt venni, de el kell dönteni, hogy melyiken! Hiába, a galambászok csak mérgelődtek. Pedig idén már külön díjazták a különböző távú bajnokokat. Meg is jegyezte a titkár, Pál József, a galambjaink mintha egy kicsit okosabbak lennének nálunk ... Közben a kezembe került a Postagalamb-sport című szaklap. Mondom, hogy dédelgetik madaraikat a pécsi galambászok is, de azért meghökkentett az újságban olvasott hír: Költségeinek csökkentésére a svájci hadsereg a közeljövőben 30 000 postagalambot szerel le. Az országban 77 éve működik a pos- tagalamb-szolgálat, 7000 volt a „hivatásosok” száma, a többi postagalamb „tartalékos” volt. Mindez a svájciaknak évente 446 000 dollárba került. Vajon mindegyiknek egyformának kellett lennie? Tartozom a cím magyarázatával. Az egyik legnevesebb magyar tenyésztő Anker Alfonz volt. Nagy tisztelettel emlegetik ma is, szakmai körökben a hibridizáció atyjának is mondták. Nos, ő írt egy könyvet a postagalambokról is, a címe: „Repülő keresztrejtvény”.- Az hát - bólint az egyik postagalambász, fölfelé bökve hüvelykujjával -, csak hát nincs vízszintes, hanem csupa függőleges ... Mészáros Attila Ez a népi bölcsesség még akkor is érvényes, ha a szabály helyesírási. Tegnap este fogalmaztam meg magamban, amikor a tévé képernyőjén ezt a hírt olvastam: Bemutató 1995. január 10.-én. Tudom, sokan fölösleges kukacoskodásnak, szőrszál- hasogatásnak minősítik egy picinyke pont kitételét. Az írásom címe szól csupán mellettem, amely szerint: „az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak.” (HSz. 296.) Baj van a helyesírással általában, de részleteiben is. A legtöbb hiba, bizonytalankodás ott fordul elő, ahol a beszédhangok jelei egyéb jelekkel (arab és római számok, a százalék % jele, a fok jele), különféle rövidítésekkel (mértékegységek: m, m2 m3 g, dkg, kg), illetve a mozaikszókkal (ENSZ, NATO, EBESZ), és betűszókkal vegyesen fordulnak elő. Elszomorító, hogy nincs nap, amelyen az olvasó bármelyik újságban ne találkoznék ilyen megoldásokkal, mint: „Emelik a nyugdíjat 8 %-al, de előtte leértékelik a forintot 8 %-al” - „minden termék 500-1000 Ft-al olcsóbb”. Az írásmódnak az alapja a kiejtés, a jeleknek, rövidítéseknek, számoknak a szövegszerű feloldása, azaz tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiíijuk az esetleges előhangzót is. Tehát: 8 %-kal = nyolc százalékkal; Ft-tal = forinttal; továbbá: ÉK-en = északkeleten; K-ot, K-mal = káliumot, káliummal. A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: MÁV-ot, MÁV-val, ENSZ-szel, tsz-szel, tbc-s, tv-zik. Az „MSZP-és képviselő”, vagy a „tbc-és” írásmód túlbuzgóság, mert az MSZP föloldásában benne van a pé, a tbc kiejtett alakjában a cé. Még elgondolkodtatóbb, hogy lapunk egyetlen számában, egyetlen cikkben (Áremelések január 1-jétől) a keltezés helyes leírása után 4-szer, azaz négyszer fordul elő hibásan így: „Hogy valójában mi vár ránk 1995. január 1-től" - Igaz, sokan mondják így is: ... január egytől, de a helyes feloldása a cím szerint történik. A helyesírási hiba mellett a következetlenség (egyszer így, másszor úgy) még jobban megzavarja a helyesírásban bizonytalan olvasót. Az a-ra, e-re végződő személy- és földrajzi nevekben toldalékolás esetén á, illetve é hangot ejtünk, s ezt írásban is jelöljük: Kuba, de: Kubában, Alma Ata, de: Alma Atának; Balta, de Baliához, Kuncze, de: Kunczéné; Rama (margarin), de: Csak Rámával süssön! (a kiejtésben ráma). Ez nem vonatkozik a csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi te- tűszókra. Ezeknek a végén a toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk meg az a, e, o-t. így helyes tehát: „ ... a színpad (ti. az Égyetemi) az ELTE-t képviseli” - Éz a feloldott alaknak (egyetemet) felel meg, de az elő- hangzó betűjét az e-t nem írjuk ki. Az MTA-nak (az akadémiának), vagyis a feloldott alak á-ját nem jelöljük. Az ETO (az egyetemes tizedes osztályozás) kiejtve etóhoz, de a nyúlást itt sem jelöljük. Egyszer kellene megtanulni, s utána már menne, mint a karikacsapás. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés február 27-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A február 4-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Papa ha nem olvasol rendesen, előbb fogok elaludni, mint Te.” Utalványt nyertek: Baranyai Éva, Máriagyűd, Templom tér L, Cselik József, Merenye, Kossuth u. 16., Elek Ibolya, Pécs, Bocskai u. 3., Hajzer Lajosné, Pécs, Kisflórián u. 5., Vozár Lajosné, Pécs, Nagypostavölgy 130. Az utalványokat postán küldjük el. Két neves baranyai galambtenyésztő, Antal László (balról) és Szilvási Zoltán Läufer László felvételei
