Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-18 / 48. szám

1995. február 18., szombat Városaink uj Dunámon napló 9 Pécsi körkép Mene, Tekel... „Heánosk a ti munkátok, nem ütik az Isten serpenyűjében a fontot”- írta Pázmány Péter. Nem az összehasonlítás provo- kálásaként idézem, ám tény: erre rímelően egyik korábbi jegyzetemben - horgászzsar­gonnal élve - az önkormányzat előző szervezeti és működési szabályzatát méreten alulinak minősítettem. Pázmány korában persze a font alatt nem csak a súlyt, hanem a mérleget is értet­ték. „Kihez hasonlítottak en­gem, és kivel vetettetek fontba?"- kérdezi. Másutt pe­dig már a „megfontolás” mára kialakult felfogásában nyilatko­zik: „Ha tudós eszes emberrel volna dolgom, leg-kisebbb sza- vát-isfontba vetném”. Nos, az önkormányzat nem­rég elfogadott SZMSZ-e már elég tudós és eszes ahhoz, hogy fontba lehessen vetni. Sőt jelez­ték, hogy amit a gyakorlat a kö­vetkező néhány hónap során rendezendőnek még felvet, azt időközben beleépítik. Aligha­nem ilyen lesz a részönkor­mányzatok máris botránnyal kapcsolódó vérszegény szabá­lyozása. Ebben csak részben lu­das az önkormányzat és inkább előző. A témával az eredeti ön- kormányzati törvény óta nem tud mit kezdeni a jogszabály és megújítása egyelőre csak ígéret. A pécsi ludasság ott kezdő­dik, hogy az előző közgyűlés a kiforratlan jogi helyzet ellenére tavaly ősszel - talán választási propagandából - mégiscsak megadta a részönkormányzatot két településrésznek. Most ép­pen a régi testületből megma­radtak mondják: nem igen lát­szik, mit lehetne kezdeni vele. A legutóbbi hirdi példa mu­tatja, hogy a helybeni kezdemé­nyezők sem. A düh ugyanis ke­vés. A megfontoltságot is el le­het várni azoktól, akik a közös­ség sorsának befolyásolói akar­nak lenni. Aki felkészült és fel­elősséggel gondolkodik, nem hitetheti el egy közösséggel, hogy a törvény mindenki másra vonatkozik, ám nekik majd csak lesz rajta kiskapu és mégsem a már megválasztott képviselő lesz a részönkormányzat veze­tője. Ha ugyanis az esélyeket nézzük, egy új szabályozás két dolgon aligha fog változtatni: nem növeli működőképtelensé­gig az önkormányzati testületek létszámát a választókörzetek szaporításával; és a részönkor­mányzatiság intézményét sem teszi meg a helyhatósági válasz­tás korrekciójának. Elvégre va­lami stabilitásnak mégis kell lennie a részérdekek és egyéni közéleti ambícók korlátozó­egyeztető keretéül. Szerintem a mostani pécsi szabályozás, amely sem mini­mális részvételhez, sem szava­zatszámhoz nem köti a részön­kormányzati tagságra való jelö­lést, éppenséggel könnyűnek bizonyul az előbbi kívánalom mérlegén. Abszurd, de most el­vileg az is jelölt lehet, aki a tíz fős településrészi gyűlésen egyetlen szavazatot kap, hiszen már ezzel is megszerezte a 10 százalékos támogatottságot.(I) Amire a legnagyobb jóindu­lattal sem lehet mondani, hogy „Isten serpenyűjében” megütné a fontot. Inkább demokráciát csapja arcul. (Mene, Tekel... Ufarszin?) Dunai Imre Változó hivatal A város közgyűlése a leg­utóbbi ülésén elfogadta a Pol­gármesteri Hivatal új szervezeti tagozódásáról szóló határozatot. Az átszervezést részint a jog­szabályi változások, részint a korábbi feladatok súlyának mó­dosulása, illetve az időközben létrehozott önkormányzati tu­lajdonú gazdasági társaságok szerepe indokolták. A struktúra átalakítása mintegy 16 %-os lét­számcsökkentést is jelent a Pol­gármesteri Hivatalban az át­szervezés befejezésére, amely­nek határidejét december 31-re szabták meg. Az elhatározott változások­ból - a struktúra ábrázolt felépí­tésén túl - azokat a részeket emeljük ki, amelyek az állam­polgárokat közvetlenül is érint­hetik majd. A tavalyi jogszabályváltozás megszüntette a lakásigénylés, lakáskiutalás és az e körben meghatározott végrehajtási cse­lekmények hatósági jellegét és a polgári jogviszony alapján ren­dezte az ügyintézést. Másrészt a privatizáció révén nagymérték­ben csökkent az önkormányzati bérlakások száma. A Hatósági iroda jelenlegi lakás- és helyi- séggazdálkódási osztálya ezért megszűnik és a lakásgazdálko­dás feladatai (bérbeadás, ingatl­annyilvántartás, lakástámoga­tási kölcsönszerződések - a Va­gyonkezelő és hasznosító irodá­hoz kerülnek. A Hatósági iroda az előbbi, illetve a jogszabályi változá­sokra tekintettel teljesen átszer­veződik. A klasszikus igazga­tási feladatok - szabálysértés, gyámügy, általános igazgatás - a Hatósági Irodánál maradnak. Ennek felügyelete alá kerül a Kossuth téri Ügyfélszolgálati iroda, valamint a közterület­felügyelet működése. Az anya­könyv, a népességnyilvántartás, az egyéb nyilvántartási ügyek, valamint 1996 január 1-től a személyi igazolványok kiállí­tása önálló iroda működtetését indokolják Lakossági nyilván­tartó iroda elnevezéssel. A Ha­tósági Iroda jelenlegi műszaki osztályából külön Műszaki iroda lesz. A Közüzemi Rt. létrejötte és a város folyamatos működtetése szükségessé teszi egy Városfej­lesztési iroda kialakítását. A tervek szerint ebbe integrálódik a főépítészet, a környezetvé­delmi referens és a főkertész feladatköre, az árhatósági fel­adatok végzése, és mindazon feladatkörök, amelyek hatósági jellegük miatt - például a forga­lomtechnikai ügyek, a terület­gazdálkodás, a céltámogatott beruházások - nem tartozhatnak gazdasági társasághoz. D. I. Egy küszöbön álló „emlékmű” A régi ígéret háza Erről az „emlékműről” is szólni kell már egyszer! Hiszen legalább olyan irritáló a jelen­léte, mint a másik, a Citrom ut­cai „emlékműé”. A Jókai tér 11. sz. házról van szó, ami lassan már „emberemlékezet óta” csú- foskodik a város központjában. Madas első „lelete” erről a ház­ról így szól: „1711. - X. 30. Adamovics Pál vett egy házat a régi halpiacon - egyéb birtok­kal együtt - Rokhringer József­től 562 forintért.” (Van még egy érdekes feljegyzés 1861-ből: Szentkút}' István fényképészeti műterme - talán az első Pécsett! - működött itt a földszinten.) Az éppen 25 évvel a török alóli felszabadulás utáni házvé­tel gyaníthatóvá teszi, hogy na­gyon régi házról lehetett szó. Igazolta is ezt Sonkoly Károly régész évekkel ezelőtti falkuta­tása, melynek a nyomai „ékesí­tik” mindmáig a Jókai téri hom­lokzatot. A ház pincéjében kö­zépkori részletek találhatók. Annak idején az Európa Can- tat-ra újult meg a Széchenyi tér, s akkor hangzott el a hivatalos városi ígéret, hogy ,jövőre” folytatódik az egész a Jókai té­ren. Nem folytatódott! Talán éppen e ház „küszöbönálló” felújítása miatt, ami azóta is a küszöbön áll. Viszont időnként felröppennek hírek erről-arról, a ház azonban marad úgy, ahogy. Meddig még? Városház-alja Egy hónapja olvashattuk dr. Bíró Péternek, a McDonald's Hungary Office marke­ting-igazgatójának a reagálását a korábban e rovatban megje­Valamikor, a város első fényképészműterme is ebben az omladozó házban működött Fotó: Läufer lent aggodalmas írásunkra. Az akkori látvány alapján féltettük a városháza homlokzatát egy esetleges káros változástól. Bíró úr megnyugtatott: szándékuk szerint a városháza éppen az ő ténykedésük nyomán fogja visszanyerni eredeti képét. Ezt most már láthatjuk is. A Széchenyi téri oldalról eltűntek a hajdani Állami Áruháztól örökölt, meg-megújított fém nyílászáró rekvizitumok, s a he­lyüket elegáns fa szerkezetek foglalták el. Olyanok, mint ami­lyenek a házat felépülte után dí­szítették. Azt hiszem, a látvány meg­nyugtatja mindazokat, akik - velem együtt - valamiféle, a vá­rosházát fenyegető merénylettől tartottak. Ha ez az ára a McDo­nald's a Champs-Elysées-en, akkor... Nem hiszem, hogy az ilyen és hasonló megállapítások - hányszor, de hányszor hallunk ilyent - tromfként! - szolgál­hatnának végső érvül, amik előtt csak hasra esni lehet. Hal tér leplezetlenül Egy 1930. körüli képet és a párját nézegetem a „Pécs egy­kor és ma ” c. könyv ben. A Hal teret mutatják egykor és ma (il­letve tegnap) nem egészen azo­nos szögből, s talán sejthető is, miért. A régi kép valami keve­set mutat a tér nyugati oldalából is a Rákóczi út túlsó oldaláról, ahol szép gesztenyefák árnyé­kában (hol is vannak már e fák!) egy szekér „parkol”; a háttérben látni az 1972-ben a Konzum ér­dekében lebontott Hal tér 2. (Kossuth tér 4.) sz. házat, aztán a zsidó templomot, előtte pedig a Baranya Szállodát. Csonka Károly úgy vélhette, hogy a mai Hal teret nem ildomos ugyan­úgy mutatni, ezért csak a Bara­nya Bisztró épületét fotózta. De ma már ez is várostörténeti ér­tékű fotó, hiszen az évtizedeken át vendéglátó helyként ismert Baranya előnevű ez-az végér­vényesen megszűnt, s a helyét a sok új pécsi bank egyike fog­lalta el. Iménti utalásunk pedig arról szólt, hogy a Hal tér nyu­gati fele már rég, pontosabban a Konzum születése óta nem tér, hanem egy leplezetlen rakodó­udvar, ami nem igen kívánko­zott bele - nagyon is érthetően - a szép pécsi könyvbe. Legalább ott ne éktelenkedjék, ha már mindennapi látványként el is kell fogadnunk. Hársfai István UTCÁRÓL UTCÁRA Városkép -a l b u m A városban egyre több helyen védik a frissen felújított épületek homlokzatait a galambokat elriasztó elektromos berendezések­kel. Ezek a „dróthálók” több magán-, és középületen sikeresen távol tartják a madarakat, de sajnos a „tréfás” kedvű rajzolókat nem mindig sikerül. A Ferencesek utcájában az igazi madaraktól szennyezetlen maradt a megszépült épület homlokzata, de az utcai grafikusok madarakat varázsoltak az épület falára Läufer László felvételei A torony Mint minden városban, így Pécsett is az évszázadok so­rán nagy szerepe volt a vá­rosháza tornyának. Kiemel­kedett a házak közül, tisztele­tet parancsoló külsejével tu­datta: ez a város központja, itt székel a városvezetés. A te­tejéről messze lehetett látni, észlelhető volt a közeledő el­lenséget és a tűz felobbanása is a városon belül. Az embe­rek a toronyra tekintve meg­nyugvással gondoltak ezekre. Amikor pedig a technikai ha­ladás lehetővé tette, pontos óra is került a toronyba, minden égtáj felé mutatva az időt. Ez újabb fontos funkciót adott a toronynak: arra ha­ladók a városéhoz igazíthat­ták az órájukat. Ez a szerep mindmáig megmaradt, s jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy volt aki megjavította, pontossá tette ezt az időmérő szerkezetet, sőt a város címere is fölkerült a torony tetejére. A „ varázs ” azonban napnyugta után megtörik, mert a négy irány közül éppen annál nem mű­ködik a világítás - sötétben hagyva az órát - amelyik a legfőbb sétautca, a Király utca felől látszik. Ámbár az ablakok koszos­sága a többi irányból is aka­dályozza a tisztánlátást - igazi (?) pécsi módra. Dr. Vargha Dezső Közgyűlési előzetes Február 23-án 9 óra kezdettel tartja a városháza nagytermében soron következő ülését a köz­gyűlés. Az előzetesen tervezett napirend legfontosabbnak, ér­dekesebbnek ígérkező témái: a távhőellátás egyes kérdéseiről szóló módosított 1994. évi 33. számú önkormányzati rendelet módosítása, a tanácsnok fel­adatkörének meghatározása, a pécs-hirdi részönkormányzati jelölőgyűlés tapasztalatai, a PIk volt üzemi lakásaiban lakó al­bérlők fellebbezése. A Mecsek Egyesület „Ötórai beszélgetése” Dr. Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának muzeológusa várja az érdeklődőket a Mecsek Egyesület február 22-kei „Öt­órai beszélgetésén" a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti épületében. A prog­ram témája: A Jakab-hegy és környéke régész szemmel. Betekintési lehetőség a jegyzőkönyvbe Az önkormányzat új Szerve­zeti és Működési Szabályzata szerint a - zárt üléseken készül­tek kivételével - közgyűlési ülések jegyzőkönyveinek egy-egy példányát megküldik a városi és a megyei könyvtár ol­vasótermének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom