Új Dunántúli Napló, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1995-02-10 / 40. szám

1995. február 10., péntek Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Vásárvárosok együttműködése Együttműködési szerződést kötött Kelet-, Közép- és Dél-Európa tíz vására nemrégi­ben Bécsben. A bratislavai, a bmoi, budapesti, grazi, klagen­furti, ljubjanai, müncheni, prá­gai, bécsi és zágrábi vásárok vezetői az együttműködési megállapodásban vállalták, hogy a Nemzetközi Vásárok Szövetsége (UFI) szabályai sze­rint kölcsönösen támogatják egymás munkáját. Ez kiterjed az információs anyagok cseré­jére, a marketingre, illetve a reklámmunkák kivitelezésére, közös szemináriumokat tarta­nak a potenciális kiállítóknak, két- és többoldalú találkozók formájában tapasztalatcserére, fiatal munkatársak továbbkép­zésére is sor kerül. Építőipari továbbképzés Építőipari szakembereknek tervez tavasszal 4 napos tanfo­lyamot Chemnitzbe a Pécsi Ipartestület a Chemnitzi Kama­rával közösen. A németországi 2-2 napos elméleti és gyakorlati képzés résztvevői az építmény­szigeteléssel, a régi épületek J pinceterületén a vizesedést ki- t vsákó okok kutatásával és a • megszüntetését célzó eljárások­kal, továbbá az új épületek pin­ceterületén a nedvességet meg­állapító vizsgálati és az okokat megszüntető módszerekkel is­merkedhetnek, hogy azokat idehaza hasznosíthassák. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. február 9-től Pénznem vételi közép eladási angol font 171,07 173,61 175,35 ausztrál dollár 8 íj» . 82,89 83,69 belga frank (100) 35t,53 354,99­358,45 —dán korona 18,39 18,57 18,75 finn márka 23,45 23,68 23,91 francia frank 20j91, 21,12 21,33 gör.drachma(IOO) 46,29 46,75 47,21 holland forint 64,54 65,17 65,80 ír font 170,91 172,64 174,37 japán yen (100) 112,08 113,18 114,28 kanadai dollár 79,19 79,98 80,77 kuvaiti dinár 369,82 373,44 377,06 német márka 72,33 73,04 73,75 norvég korona 16,53 16,69 16,85 olasz líra (1000) 68,54 » 69,24 69,94 osztrák sch. 10,28 10,38 10,48 portugál esc.(100) 70,18 70,88 71,58 spanyol pes.(100) 83,93 84,79 85,65 svájci frank 85,49 86,34 87,19 svéd korona 14,81 14,96 15,11 USA dollár 110,70 111,77 112,87 ECU (Közös Piac) 136,53 137,89 139,25 Az oldalt összeállította: B. Murányi László A 23 literes fogyasztású, bádogtetős terepjáróval útrakész a kitűző brigád ÖNPRIVATIZÁCIÓVAL ALAKULTAK ÁT A Pécsi Geodézia többsége az MRP-é A Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Kft. 1993-ban élt az ÁVÜ által felkínált lehetőség­gel, és állami vállalatból saját költségén rekordidőnek szá­mító négy hónap alatt, még a kapott határidőn belül megva­lósította az önprivatizációt. Miként boldogulnak?- Hogy befolyással lehes­sünk vállalatunk további sor­sára, 1993. december végéig végre kellett hajtanunk az át­alakítást és privatizálást, így az év augusztusában felpörgettük az eseményeket, és sikerült - mondja beszélgetésünk elején Várnay György, aki akkor ke­rült vállalati biztosként a cég élére, novembertől már á kft. ügyvezető igazgatója, s e tiszté­ben a ’94-es májusi taggyűlésús megerősítette. A kft. többségi tulajdonosa a létszámuk felét kitevő vezetők­ből és dolgozókból alakult Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP). Ők legkeve­sebb tízezer forintért , de felső határ nélkül vásárolhattak üzlet­részt készpénzzel, kárpótlási jeggyel, illetve E-hitellel.-Kik a tulajdonosai még a Pécsi Geodéziának?-Mivel 1954-ben csak ál­lami munkák végzésére alapí­tották vállalatunkat, és ilyen feladatok továbbra is várnak ránk, így cégünk 25%-a plusz 1 szavazat tartós állami tulajdon­ban maradt, és a tulajdonosi jo­gokat az FM gyakorolja. Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg és Sió­fok önkormányzata az ingatlan­értékükkel maradt bent a társa­ságban. A most decemberben lezárult kedvezményes dolgo­zói kivásárlással további üzlet­részek 50%-os kedvezményű megvételére nyílt lehetőség. Két éve a gyorsasággal alap­vetően a dolgozók bizalmát nyerték meg, hogy biztos a munkahelyük, és a korábbi szervezeti keretben maradhat­nak együtt. Nem fenyegette őket a cég szétszabdalásának és részenkénti kiárusításának réme. Más cégeknél, ahol ez következett be, a dolgozók zöme azóta már el is felejthette, hogy volt munkahelyük. A kft. viszont egyetlen embert sem küldött el. Megmaradtak a pécsi köz­ponton kívüli korábbi szervezeti egységek: felmérési osztályként két-két kirendeltséggel Zalae­gerszeg, Kaposvár és Szeged, il­letve felmérési csoportjuk Bu­dapesten és Szekszárdon. Még 1991-ben a szekszárdi felmérési osztály és nagykanizsai kiren­deltség a vállalat többségi tulaj­donában maradó kft.-vé alakult át, azóta önállósodtak, az anya­cégnek már üzletrészük sincs azokban. A cég e két települé­sen újra létrehozta egységét. Megrendeléseik majd egy- harmada állami. Községek, vá­rosok felmérését végzik, készí­tenek ingatlannyilvántartási és a térinformatika alapját jelentő digitális alaptérképeket Pécsett, Szombathelyen és Székesfehér­váron, valamint a domborzatot is ábrázoló topográfia térképe­ket. Kapacitásuk felét köti le a közművesítésekkel és a nyilván­tartásokkal kapcsolatos mun­kák, a többit a telekmegosztá­sok, birtokkitűzések, a kisajátí­tással kapcsolatos dokumentá­ciók, a tervezési alaptervek te­szik ki. Ellátnak mérnökgeodé­ziai feladatokat: épületmozgá­sok vizsgálatát, cementipari be­rendezésekkel kapcsolatos el­lenőrző méréseket is.- Hiába is gazdálkodunk fo­lyamatosan nyereségesen, hiába is vagyunk fizetőképesek, a tő­kehiány miatt nem tudunk új berendezéseket, gazdaságosan üzemeltethető terepjárókat venni, s így félő, hogy ez előbb-utóbb versenyképessé­günket hátrányosan fogja befo­lyásolni - mondja Várnay György. - Ennek ellensúlyozá­sára igyekszünk a műszaki fej­lesztést célzó pályázatokon részt venni versenyképességünk fenntartása és így az állami földmérési, térképészeti igé­nyek magas szintű kielégítése a cég valamennyi tulajdonosának, így az államnak is érdeke.- A kárpótlási földek kiméré­sében is részt vesznek?- Két éve még nagy mennyi­ségben végeztünk földmérési előkészítő munkákat, földkitű­zéseket is. A múlt évtől azon­ban nem kaptunk újabb meg­rendelést a földhivataloktól, pe­dig az árveréseket követő hely­színi kimérések nagy része még nem történt meg. Van rá igény és kapacitásunk is. A tagi föl­dek kimérése is rengeteg mun­kát adhatna, ha a helyi jogi- és érdekcsaták és a pénztelenség nem hátráltatná ebben a földki­adó bizottságokat. B. M. L. Kamarai vélemény a komlói helyi adókról A komlói képviselőtestület a város pénzügyi hiányának mér­séklése érdekében helyi adók bevezetéséről döntött. A hatá­rozat a vállalkozók szempontjá­ból azt jelenti, hogy iparűzési és kommunális adó formájában mind a nettó árbevételük, mind pedig az alkalmazotti létszámuk után fizetniük kell majd. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara nem helyi adó ellenes, természetesnek tartja, hogy a vállalkozások részt vállaljanak a helyi önkor­mányzati feladatok megoldásá­val - ellentétben az igen nagy mérvű központi elvonásokkal. A komlón bevezetni szánt két­féle adóval azonban nem látja megoldhatónak a város problé­máit, félő ugyanakkor, hogy az intézkedés negatív hatást gya­korol a helyi gazdaságra. A vál­lalkozók nagy része ugyanis várhatóan nem tud majd eleget tenni a többszörös adókötele­zettségeinek. Ebből fakadóan a városnak bevétele nem lesz, a szorítások következtében tönk­rement vállalkozók miatt ugyanakkor nőni fog a munka- nélküliek és a szociális támoga­tásra szorulók száma, ezzel egy időben az önkormányzat költ­ségvetési hiánya. Újra pereg a brikett A nagymányoki bérlő külföldi piacokra is szeretne szállítani A hét közepétől ismét pereg a brikett a Nagymányoki Brikett­gyárban. A Mecseki Bányava- gyon-hasznosító Részvénytár­saságtól kapott hírek szerint a hosszú tétlenségre utalt gyárat egy magyar-szerb tulajdonú, Nagymányokon bejegyzett tár­saság, a CARBO-SEVEN Kft. bérelte ki. A kedvező hír hallatán sike­rült utolérni a cég igazgatóját, Varga Györgyöt, aki beszámolt az indulásról, illetve a társaság elképzeléseiről:-A napokban elindítottuk a gépeket, és megkezdtük a gyár üzemi próbáját. Terveink sze­rint február 20-dika után kezd­joggal együtt nyerte el a vételi jogot. A sors keserű fintora, hogy a szerződést csak a fűtési szezon végéhez közeledve sike­rült nyélbe ütni.- Ez valóban kissé hátrányo­san érint bennünket, ugyanis erre az időszakra a piac jelentős része le van fedve. Lesznek azonban még hidegek, és a szerb partner által szállított technológia szerint gyártott rendkívül jó minőségű brikett ugyancsak vonzóvá teheti ter­mékünket. Szeretnénk külföl­dön is értékesíteni produktu­munkat, erről egyelőre csak annyit, hogy déli irányban gondolkodunk. Pillanatnyilag A préstérben főzik össze a szenet a bitumennel Fotó: Tóth jük meg a hivatalos próbaüze­met, amelynek során ellenőrizni fogjuk valamennyi berendezés működőképességét, a folyama­tos termelés lehetőségét. A brikettgyár helyzete meg­lehetősen hosszú huzavona után látszik megoldódni. A CARBO-SEVEN Kft. a megál­lapodás szerint elővásárlási kazah és orosz szenet dolgo­zunk föl, ez utóbbit a későbbiek során szeretnénk nógrádi szállí­tásokkal kiváltani. Cégünk ezekben a napokban 60 főt fog­lalkoztat, és 12 embernek ad al­kalmi munkalehetőséget. Úgy gondolom, hogy a próbaüzem után 100 fő körül áll majd be a létszám. Kaszás E. Legvédettebb a jól tájékozott fogyasztó Közismert, hogy jövedel­münk jelentős részét fordítjuk áruvásárlás mellett különböző szolgáltatásokra, melyek jelen­tős szerepet töltenek be a min­dennapi szükségleteink kielégí­tésében. Az általában ütemez­hető, tervezhető áruvásárlások­kal szemben egyes szolgáltatási igények kielégítése kevésbé ha­lasztható el, és nem is helyette­síthető. Más szolgáltatások igénybevétele viszont szoros összefüggésben van a jövedelmi viszonyokkal, az életszínvonal alakulásával. Mivel a szolgáltatások nagy­számú fogyasztói réteget érin­tenek, ezért az igénybevételük során felmerülő problémák erő­teljesen befolyásolják a lakos­ság hangulatát. Emiatt minden zavar, amely a szolgáltatási szükséglet kielégítésében je­lentkezik - legyen az az igé­nyek mennyiségi, minőségi ki­elégítésével kapcsolatos, vagy a kiszolgálás kulturáltságában mutatkozzon be - külön fi­gyelmet érdemel. Ezért a szol­gáltatások igénybevételével, azok minőségével kapcsolatos kifogások intézésére vonatkozó, legfontosabb tudnivalókat sze­retnénk ismertetni annak érde­kében, hogy a fogyasztók széles köre ismeije meg az ezzel ösz- szefüggő, alapvető jogait, mert igaz a szlogen, hogy a „legvé­dettebb fogyasztó a jól tájéko­zott fogyasztó!” Most nézzük mit értünk szol­gáltatás alatt? Szolgáltatás a fogyasztó (személyek, szerve­zetek, intézmények) részére többnyire ellenértékért végzett olyan tevékenység, amely nem eredményez új terméket, de tár­sadalmilag szükséges és hasz­nos. E tevékenység irányulhat a személyek, közösségek, a társa­dalom egésze igényének kielé­gítésére, tárgyak, folyamatok stb. egyes jellemzőinek hasznos megváltoztatására, kiegészíté­sére, helyreállítására, megőrzé­sére, védelmére, stb., melynek során a szolgáltatás nyújtása (termelései) és igénybevétele (fogyasztása) időben részben vagy teljesen egybeesik. A szolgáltatási tevékenység és az erre irányuló igény az élet csak­nem valamennyi területén, va­lamennyi ágazatban jelen van, így a mezőgazdasági szolgálta­tásoktól az ipari, építőipari, ke­reskedelmi, szállítási, pénzügyi stb. szolgáltatásokon keresztül az egészségügyi, oktatási szol­gáltatásokig. A szolgáltatások széles köré­ből ki kell emeljük azokat a te­rületeket, amelyekkel a lakos­ság kerül elsősorban kapcso­latba és egyben a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőségek ellenőr­zési és eljárási hatáskörébe is tartoznak, ezeket fogyasztási szolgáltatásoknak hívjuk. A fo­gyasztási szolgáltatások közül a lakosság részére végzett, tartós fogyasztási cikkek garanciális (jótállás) javításait, az ipari ja­vító-karbantartó szolgáltatáso­kat, valamint a személytaxi szolgáltatást emeljük ki, mivel ezek a leggyakoribbak. Mit kell tudni a tartós fo­gyasztási cikkek garanciális ja­vításáról? A tartós fogyasztási cikkek általában azok a termé­kek, amelyek a normál igény- bevétel mellett (csere nélkül) hosszabb időn át vannak hasz­nálatban, anyagösszetételük hosszú éveken át biztosítja a termék élettartamát és általában jelentősebb értéket képviselnek. Ezért ezek beszerzése a legtöbb családnak komoly anyagi meg­terhelést jelent, s az előre meg­tervezett vétel sikere netán si­kertelensége hosszabb távon is befolyásolhatja hangulatunkat, tehát nem közömbös, hogy eset­leges meghibásodásuk esetén milyen lehetőségünk van a javí­tásba, illetve a meghibásodott alkatrész cseréjére, tartozék pót­lására. Jó ha tudjuk, hogy a tartós fogyasztási cikkek jelentős része csak jótállási kötelezettséggel értékesíthető. Ez azt is jelenti egyben, hogy ezen cikkeknél már az eladást megelőzően kö­teles a termelő (gyártó, impor­táló) a kereskedővel kötött megállapodás szerint gondos­kodni a jótállás keretébe tartozó javítások elvégzéséről, javítóhá­lózat kialakításáról, az alkatrész ellátásról. Mit is jelent a jótállási köte­lezettség? Azt jelenti, hogy a gyártó, importáló szigorú köte­lezettséget vállal a termék mi­nőségéért, garantálják, hogy a termék nemcsak a vásárlásnál hanem meghatározott időtarta­mig (pl. személygépkocsi, rá­dió, TV, video, mosó-szárító­gépek, centrifugák, mikrohul­lámú sütők 12 hónapig, illetve egyes termékek esetén 24 hóna­pig pl. hűtőgépek, hűtőládák, mélyhűtők, kerti és háztáji gaz­dasági kisgépek, klímaberende­zések, központi fűtésű fűtőbe­rendezés, kazán) rendeltetés- szerű használatra alkalmas, hi­bátlan lesz, illetve meghibáso­dás esetén gondoskodnak a díj­mentes javításról. A kötelező jótállással értéke­síthető termékek körét a jogsza­bály pontosan meghatározza (például ide tartoznak egyes gépgyártási termékek, háztar­tási villamos berendezések és készülékek, híradástechnikai és elektrotechnikai termékek, kul- túrcikkek 1000 Ft fogyasztó ár felett stb.), de lehetőség van más termékekre is jótállást vál­lalni. A gyakorlatban több eset­ben is előfordul önkéntes válla­lás, ami a termék megbízható­ságára is utal (pl. akkumuláto­roknál a 6 havi szavatossági idő helyett általában 12 havi jótállás a jellemző). Bár a gyártás során, a forga­lomba hozatal előtt különböző minőségvizsgálatokat végeznek a terméken, mégis előfordulhat a jótállásos cikk meghibáso­dása. Ha a hibát az arra kötele­zett elismeri, úgy a vásárló kér­heti a termék kijavítását, árának leszállítását, kicserélését, to­vábbá elállhat a szerződéstől, vagyis kérheti a vételár vissza­fizetését. Amennyiben a hibás termék javítható, úgy azt a jót­állási jegyen feltüntetett szer­viznek vagy annak hiányában a kereskedőnek (aki az árut el­adta) 15 napon belül kell elvé­gezni. Előfordulhat azonban, hogy az áru kijavítására (alkat­rész beszerzés miatt) rövid ez az idő, ezért lehetősége van a szer­viznek (kereskedőnek) arra, hogy a javítást 30 nap alatt vé­gezze el, de akkor a második 15 napra kölcsönkészüléket (köl­csönjárművet) kell biztosítania. Baranya Megyei F ogyasztó védelmi Felügyelőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom