Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-26 / 25. szám

1995. január 26., csütörtök Városaink új Dunántúli napló 7 Szentlőrinc a Mecsekalja centruma? Beszélgetés Mátis Istvánnal, a település polgármesterével Szigetvári körkép Csökken a lakosság száma Míg 1993-ban 128, addig 1994-ben összesen csak 115 csecsemő született a városban. A népességnyilvántartó adatai szerint 1995 január 1-én Sziget­vár lakóinak száma 11 716 fő, ebből 209-en Becefán és 397-en Zsibót-Domoloson élnek. Bemutatkozáson a Kisváros forgatócsoportja Sík Endre producer, a 3 Sztár Filmkészítő Kft. egyik tulajdo­nosa vezetésével látogatáson járt Szigetváron a Kisváros for­gatócsoportja dr. Rodek Gyula polgármesternél. A találkozó alkalmával átnyújtották azt a 25 perces videofilmét, amelyet Szigetvárról készítettek az ön- kormányzat által nyújtott támo­gatásáért a filmsorozat elkészí­téséhez. Színházlátogatás A Színházbarátok Köre rend­szeresen szervez utazásokat a régió színházaiba, így Kapos­várra, Pécsre és Szekszárdra. Legutóbb a Kakukkfészek című darabot tekintették meg Kapos­váron. Következő programjuk február 14-én, a Pécsi Nemzeti Színházban, az Equus megte­kintése lesz. Felvilágosítás a 73/310-217-es telefonon. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei-Tizenhárom év után haza­tértem Szentlőrincre - kezdi a beszélgetést Mátis István, a te­lepülés polgármestere. Koráb­ban Bükkösdön voltam tanács­elnök, illetve polgármester, ide kötött a munkám, viszont Szent- lőrincen laktam, innen jártam ki dolgozni. Most itt élek és itt is dolgozom. A települést sokáig a városi rang várományosaként tartották számon, azonban az elmúlt években nem történt semmi elő­relépés e tekintetben.- Szentlőrincnek el kell dön­tenie, hogy kíván-e város lenni, képes-e előteremteni az ehhez szükséges megfelelő infrastruk­turális hátteret, a jól szervezett közlekedést, illetve az egyéb feltételeket. Az adottságok ked­vezőek, zömében már most megfelel a település több krité­riumnak is. Fontos Szentlőrinc­nek a térségre gyakorolt sze­repe, ugyanis Szigetvár és Pécs „messze” vannak mindkét irányban, ezért nem várható el egyik várostól sem az itt jelent­kező térségi feladatok megol­dása. Ennek a településnek vál­lalnia kell a vonzáskörzet össze­Szigetvári (Hainisch) Ferenc kéményseprő-mester fiaként Szi­getváron született 1917-ben, isko­lai tanulmányait is Szigetváron kezdte. Már kisgyermekként megszerette a sportot, édesapja a Levente sportolókat patronálta. Molnár Gyula, a kitűnő szak­ember a felnőtt atléták között fut- kározó fiút (ekkor 10 éves volt) is edzeni kezdte. A rendszeres és céltudatos edzések után 12 éve­sen: a körzeti és járási levente versenyeken a 100 m-es síkfutás­ban és távolugrásban ifjúsági baj­nokságot nyert. A második pol­gári után a Pécsi Piusz-bán foly­tatta tanulmányait és a PEAC-nál sikeres sportpáylafutását. Hétszer volt magyar bajnok, sokszoros II., ül. helyezett és számtalan váloga­tott versenyek győztese. Sikerekben gazdag versenyzői fogását, fejlesztését, az ügyek koordinálását, a problémák komplex kezelését. Felvállalta a község a térségben az oktatási feladatokat, gimnázium, szak- középiskola működik itt, a Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ-nak, illetve több - a vonzáskörzetben tevékenykedő - cégnek, üzemnek, vállalko­zásnak itt található a központja, irodája. Megoldott az egészség- ügyi ellátás, amely szintén ki­terjed a vonzáskörzetre is. Ezen intézmények és adottságok megléte biztosítja azokat a felté­teleket, hogy a városi rangot megcélozhassuk. Átgondolt és kitartó munkával az ezredfordu­lóra talán megvalósulhatnak ezen távlati cél minden igényt kielégítő mennyiségi és minő­ségi feltételei. A városi rang ugyanis nem testületi döntés eredménye, hanem az összla­kosságot érintő téma, ennek megfelelően kell megfogal­maznunk a célokat, feladatokat. Hasonló célokat megfogal­mazva alakult meg a Mecsek- alja-térségi Egyesület, amely­nek Szentlőrinc lehetne a köz­pontja, a többi településsel ösz­pályafutását a II. világháború törte ketté. 1947-ben tért haza a hadifogságból betegen. Néhány évvel később régi PEAC sporttár­saival dr. Józsa Dezső, dr.Pető Ádám, stb. hozzák életre a Buda­pesti Spartacus SE-t. Dr. Sziget­vári kitűnő edzői munkája nyo­mán a Budapesti Spartacus atlé­tái, a magyar atlétika élvonalához tartoztak. 1963 tavaszán megkérte egy­kori edzője, jóbarátja Molnár Gyula, hogy nézze meg mivé lett az egykoron országos bajnokokat, válogatott sportolókat adó sziget­vári sporttelep és atlétikai élet. 1963. október 1-jén dr. Sziget­vári Ferenc a központi Spartacus SE komoly gazdasági támogatá­sával, a Szigetvári Építő KISZ égisze alatt megalakul a Sziget­vári Spartacus SE. atlétikai, aszta­szefogva kereshetne megoldást a közös problémákra, a nagy­üzemek megszűnésével kelet­kező foglalkoztatottsági gondokra, a kisvállalkozások akadozó működésére, a mező- gazdasági termények kiváloga­tására és értékesítésére.- Rossz beidegződés, hogy elsősorban kukoricát, búzát és burgonyát termelnek ezeken a jó adottságú földeken, olyan növényeket, amelyek minimális hasznot hoznak, illetve nem megoldott a tárolás. A szabad épületek hasznosíthatók lenné­nek erre a célra, illetve olyan terményeket kell elterjeszteni, amelyek termelése, előállítása megfelelően munkaigényes és ezt a befektetett munkát meg is fizetik. Ilyen lehet például a do­hánytermesztés, illetve a jó mi­nőségű alapanyag az élelmiszer­iparnak. Egy polgármester nem tud közvetlenül annyi munkát adni, hogy minden munkanél­külit lekössön vele. Én a mun­kaigényes termények bevezeté­sét szeretném elérni, hogy né­hány gazda, vállalkozó, vagy cég kezdje el a termelést, ezzel is munkahelyeket termetve. litenisz, férfi kosárlabda, kispá­lyás labdarúgó és sakk szakosztá­lyokkal. Dr. Szigetvári Ferenc 1975. jú­lius 25-án hunyt el, hamvai a Far­kasréti temetőben, a Kodály par­cellában nyugszanak. Dr. Szigetvári Ferenc álmai va­lóra váltak. Akarata és kitartása, példamutató élete, eredményes­sége, halhatatlanná tették őt. Megemlékezésül a nagy sprin- terre, a MASZ minden évben dr. Szigetvári Ferenc Emlékversenyt rendez. Szülővárosa, Szigetvár a város és a térség általános iskolái részvételével évente megrendezi a dr. Szigetvári Ferenc emlékver­senyt, amelyen 4-500 versenyző vesz részt. Halála 20. évforduló­ján tisztelettel emlékezünk a ma­gyar atlétika nagy egyéniségére. Gönczi Ferenc Egy példaadó sportoló emlékére Ezen az archív képen is elsőként ért a célba Dr. Szigetvári Ferenc (jobbról) Társadalmi összefogás az egészségért Január 24-én tartotta alakuló ülését a Lélegzet Alapítvány kuratóriuma. A városi kórház és a tüdőgondozó intézet indította útjára ezt a közérdeket szolgáló alapítványt. Dr. Bacsa Barna­bás orvosigazgató elmondta, az alapítvány létrejöttét az embe­rek romló egészségi állapota in­dokolta. Országos és helyi ada­tok is bizonyítják, hogy 1993-ban 6,3 százalékkal növe­kedett az új gümőkóros esetek száma. Magyarországon min­den ezredik lakost tüdő-tbc mi­att tartanak nyilván. Szigetvá­ron és vonzáskörzetében 1993-ban hét új tbc-s, 1994 első félévében már 13 tbc-s és sajnos 16 új hörgőrákos megbetege­dést kutattak fel. A legtöbb be­teg a 30-49 éves korcsoportban figyelhető meg. Járványtani szempontból a „fekete” munka- vállalók, a hajléktalanok, az ál­lástalanok, az alkoholisták és az asszociális emberek közül kerül ki a betegek zöme.-Hasonló emelkedés mond­ható el az allergiás eredetű megbetegedésről, az asthma bronchialeról is. 1992-ben 5, 1993-ban 14 és 1994 első fél­évében 11 új beteget regisztrál­tak. A betegek száma évről évre nő, ugyanakkor a kórház mű­szerparkja fokozatosan öreg­szik. A meglévő gépek felújí­tása indokolt, de időszerű lenne újabb gépek vásárlása is. Ilyen nélkülözhetetlen eszköz lenne a korai tüdőrák felismeréséhez szükséges flexibilis hörgőtükör, amely ambuláns vizsgálatok el­végzésére is alkalmas. Nagy szükség lenne a megfelelő adat­tároláshoz, feldolgozáshoz egy speciális számítógépre is. A tüdőgondozás személyi fel­tételei adottak Szigetváron. A tüdőgondozó intézet vezetője, dr. Kocsy Zsuzsanna tüdőgyó­gyász szakorvos, megfelelő is­meretei vannak a cardiológia, bronchiológia és allergológia területén is. Vezetésével és megfelelő gépparkkal garantált lenne a megelőzés és a gyógyító munka.- A kórház nem tudja megva­lósítani csak saját erőforrásaiból a gépek felújítását, újabbak vá­sárlását. Részben ezért is, a fel­adatokból eredő technikai fel- készültség társadalmi összefo­gást sürget, amely a Lélegzet Alalpítvány anyagi bázisának megteremtésében nyilvánulhat meg. A szükséges berendezé­sekre, eszközökre összesen há­rommillió forintra lenne szük­ség. Ehhez kérjük a város és a térség önkormányzatai, gazda­sági társaságai, vállalatai, pénz­intézetei, egyesületei, illetve a magánszemélyek együttműkö­dését, anyagi támogatását. Az alapítvány induló tőkéjét Boldogasszonyfa és Szulimán önkormányzata, Soós Istvánné vállalkozó, a Mementó Temet­kezési Bt, a Mozsgói Szolgál­tató Szövetkezet és az ÁB-AE- GON Rt. Szigetvári Fiókja biz­tosította. Az alapítványi va­gyont a Budapest Bank Rt. Szi­getvári Fiókjában kezelik. Egy polgármester nem tud közvetlenül annyi munkát adni, hogy minden munkanélkülit lekössön vele - mondja Szentlő­rinc polgármestere, Mátis István Fotó: Müller Andrea Nagyon fontos a vállalkozások közvetlen segítése és támoga­tása, különböző előadások, tan­folyamok, átképzések és szak­mai napok, bemutatók szerve­zésével, a külföldi tapasztalat- csere lehetőségének megterem­tésével. A mezőgazdasági szak­iskola osztrák testvériskolai kapcsolatát kibővíthetnénk testvértelepülési kapcsolattá. Erdély irányába pedig egy test­vértelepülés esetén azt kellene megnéznünk, hogy miben tu­dunk segíteni, hogyan tudunk kereskedni, együttműködni. Klubot alakítottak a szigetvári szőlészek A várost körülölelő zselici dombnyúlványok kiválóan al­kalmasak a szőlőművelésre. Ezt már a város korábbi lakói is fel­ismerték, hiszen a szőlőművelés hagyománya ezen a vidéken egészen a török időkig nyúlik vissza. A hagyomány ápolása egészen napjainkig megmaradt, a város lakóinak jelentős része ma is foglalkozik a szőlőműve­léssel. A város korabeli és mai címerében is látható a szőlőfürt és a szőlőlevél, amelyek szintén az itt élők foglalatosságára utal­nak. A gazdák többsége előzetes ismeretek, szakértelem nélkül kezdi el ezt a nagy kitartást igénylő és idővel szenvedéllyé nemesülő munkát. Éppen ezért határozta el a Tinódi Művelő­dési Központ, hogy ezen a terü­leten is igyekszik kedvére tenni a város lakóinak.- Évek óta rendezünk városi borversenyt, amely szakmai to­vábbképzés is egyben az igé­nyesebb termelők részére - mondja Kapronczai Józsefné népművelő, a programok szer­vezője. A borversenyek részt­vevői közül került ki az az aktív mag, akikre alapozva, igénye­ikre építve alakítottunk egy ál­landó közösséget, illetve 1992-ben elindítottuk a féléves szőlész-borász tanfolyamot. Ennek folytatásaként 1993-ban az korábbinál szélesebb körű ismeretek nyújtó Borászati Sza­badegyetemet szerveztünk. Összesen négy alkalommal vett részt a csoport szakmai kirándu­láson és tapasztalatcserén. Eze­ken az utakon kulturális prog­ramokat is beiktattunk, múzeu­mok, különböző tárlatok meg­tekintésével. A Szőlész-borász Klub tavaly október 24-én alakult meg 24 alapító taggal, Osztopányi László kertészeti üzemmérnök irányításával és vezetésével.- Mindenképpen szeretnénk, ha a most beindult fellendülés nem állna meg és a Szigetvár mellett lévő szőlőhegyek régi hírnevüket, hagyományaikat öregbítve - de korszerű és tu­dományos alapokra helyezve a termelést - a szőlő és borkultúra újjáéledne és ismét .elfoglalná méltó helyét. Mint minden szakmát, úgy a szőlőtermesztést és a borkészítést, -kezelést is tanulni, gyakorolni kell. Ehhez kíván keretet és lehetőséget biz­tosítani a klub. A különböző utazásokon, a borversenyeken és a klubfoglalkozásokon szer­zett ismeretek, tapasztalatok eredményei hosszú távon je­lentkeznek majd, azonban a borfogyasztás, borkultúra terén tett előrelépés mindenképpen eredménynek számít. A tervek között szerepel a rendszeres foglalkozásokon túlmenően két kirándulás is. Február 8-án Szekszárd és Bá- taapáti a cél, míg az év második felében a rajnai borvidékre sze­retnének eljutni a klubtagok. Májusban a „Bor ünnepe” kere­tében nemzetközi borversenyre készülnek, amelyre tervezik meghívni a német testvérváros és a horvát baráti város boros­gazdáit is. A légzésfunkciós vizsgálóval a légzőszervi betegségek könnyen kimutathatók Müller Andrea felvétele V 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom