Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-02 / 1. szám
1995. január 2., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 5 Hol dolgozunk 1995-ben? Tanácsok kisbefektetőknek Új, negatív jelenségek várhatóak Baranya megye munkaerőpiaci térképén (Folytatás az 1. oldalról) Siklósi Tenkes Bútoripari Kft-től érkeztek. A negatív folyamatok elindulása új jelenségek lábraka- pásával járt együtt. A mező- gazdaság átalakulása hozta azt az új módozatot, hogy a cégek a szezonális munkák idején foglalkoztatják alkalmazottaikat. A pangó téli hónapok idejére a társaságok állományának 95-97 százaléka munka- nélküliként regisztráltatja magát, hogy azután a tavaszi munkálatok idején ismét aktivizálja magát. Sajnos a jelenségnek kellemetlen együttjá- rója lehet, hogy tavasszal az „elbocsátottak” számánál kevesebbet vesznek vissza az élelmes munkáltatók. Az utóbb említett jelenségnek már az idei év munkaerő- , piaci helyzetére is lesznek kihatásai. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ szakembereinek prognózisa szerint idén mintegy 4500 fővel fog nőni a megyében az összes munkanélküli száma. Ugyancsak megjósolható, hogy a regisztráltak száma csökkenni fog, ami azonban nem jelenti a megyei foglalkoztatási gondok megoldását. Különösen igaz ez a megállapítás, ha kisebb térségekre bontjuk Baranyát. Várhatóan továbbra is nagyon nehéz lesz elhelyezkedni Sellye, Szigetvár és Szentlőrinc térségében, de Mohács körzetében is. Jótékony hatású Siklós környékére az ismét meginduló bevásárlóturizmus. A legkisebb gond a számadatok tanúsága szerint továbbra a megye- székhely vonzáskörzetében várható. Bár számát tekintve továbbra is itt található a legtöbb állástalan, ám Pécsett lelhető fel a legtöbb munkalehetőség is. K. E. Újévi remények Eszéken- Fatimában azt jósolták, hogy rossz idő jár ránk a kétezredik évig, és ugyanezt mondják a medugorjei zarándokhelyen is. A segítség úgy gondolom, hogy csak a mennyországból érkezhet számunkra - vélekedett szilveszter napján az eszéki megyeháza előtt az 59 éves cipészmester, Luka Kedves, aki 1962 óta Németországban keresi meg vendégmunkásként a kenyerét. A szlavón fővárosban ismerkedtünk meg a „kedves” járókelővel, aki az eszéki 1995-ös reményekről nyilatkozta a fentieket. Jánosi Károly, a Radio Baranja direktora már sokkal szakavatottabban fogalmazta meg várakozását és a közvélemény álláspontját az ez évben várható fejleményekről:-Éppen ma kaptam hírt a szerb megszállás alatt lévő Baranya háromszögből. Többek között azt, hogy akkora ott a nyomor, hogy a háziállatoknak nincs már mit enniük. Az üzemek, gyárak kapacitásának csak töredékét használják ki, az emberek bizalmatlanok, miközben egyre többen (köztük szerbek is) próbálnak átjutni Eszékre és más horvát területekre. Ami a konkrét reményeket illeti, Jánosi Károly úgy véli, hogy esélyük van a horvátoknak a Baranya háromszögbe történő békés visszatérésre, ám ha ez nem sikerülnie, lehet, hogy ebben az évben erővel fogják visszafoglalni területeiket. Azok az eszékiek, akiknek házuk, birtokuk van a szlavón fővárosban, természetesen nem szeretnék, ha ismét kiújulnának a harcok a térségben, míg a több mint hárojn éve elűzött menekültek úgy érzik, hogy akkor legalább történne már valami. Balog Nándor Szilveszteri műsor a közös stúdióból. Képünkön Jánosi Károly, a Rádió Baranja igazgatója és Rajnai György a Dráva Rádiótól Fotó: B. Böbék A közgazdász szerint a forint többet hoz, mint a valuta A tegnapi áremelések és a forint elmúlt évbeni nagyarányú - s várhatóan 1995-ben is folytatódó - leértékelése kapcsán arra kértük Gerdei Tamást, a pécsi „A TEAM” gazdasági tanácsadó cég ügyvezetőjét, mondja el, hogyan fektetné be a rábízott megtakarításokat- 1995-ben?- Ez attól isfiigg, mennyi pénzről van szó - mondja a fiatal közgazdász. - Ha példaként egy egymillió körüli összeget veszünk alapul, mindenképpen a betételhelyezés különböző esélyeit kell végiggondolnunk, hiszen ennyiért ingatlant, házat, manapság már nehezen kaphatunk. Mint Gerdei Tamás mondja, a befektetésnek három aranyszabálya van. Egyrészt a biztonságot, másrészt a hozamot, harmadrészt az elhelyezett pénz hozzáférhetőségét érdemes szem előtt tartani. A biztonság szempontjából az ún. államkötvények jelentik a legkedvezőbb megoldást - ezek a legtöbb pénzintézetnél hozzáférhetők. Néhány százalékkal ugyan alacsonyabb kamatot kapunk az így módon lekötött pénzekre, de a befektetett pénz sorsa felől legalább biztosak lehetünk - merthogy az állam szavatolja a visszafizetést. Hátránya az államkötvénynek, hogy ez esetben meglehetősen hosszú időre kell lekötni a pénzt (általában 3 éves a futamidő) - márpedig a gazdasági tanácsadó szerint három hónapnál hosszabb lekötést nem érdemes 1995-ben megreszkírozni. A legkézenfekvőbb megoldás: ne államkötvényt, hanem banki értékpapírt vásároljunk, hiszen 1 millió forintig a betétgarancia alap is védelmet nyújt bankcsőd esetén.-Akkor, amikor a betétekért hónapról hónapra több kamatot adnak a pénzintézetek - márpedig most ez a helyzet -, semmi értelme sincs évekre lekötni megtakarításainkat. A jelenlegi 23-25 százalékos kamattal szemben ugyanis előfordulhat, hogy a bankok júniusban 28-30 százalékot is megadnak majd. Végiggondolva az összes számba jöhető befektetési formát - az ingatlanvásárlástól a devizaszámla felduzzasztásáig - a közgazdász szerint az tűnik a legelőnyösebbnek, ha az ember forintban köti le a pénzét. Az ingatlan- vásárlás ellen szól ugyanis, hogy ki kell fogni a helyet, ahol az ember vásárol, hiszen, hogy mely területeknek az értéke nő, szinte kiszámíthatatlan - a siker tehát nagyrészt a szerencsén múlik. Ha 1995-re robbanásszerű inflációt - és forintleértékelést - feltételeznénk (amire Gerdei Tamás szerint hál' Istennek semmi esély), érdemes lenne forintjainkat mielőbb valutára váltani. A fejenkénti valutakeret terhére 800 dollárnyi forint átváltására van lehetőségünk (plusz a feketepiac . ..). Persze, konszolidált gazdasági folyamatok mellett - a forint kisebb arányú leértékelését feltételezve - a magyar valuta érték- vesztését kivédheti ugyan a devizaszámlán tartott befektetés, de mivel a dollár és a márka legfeljebb 4-5 százalékon kamatozik - szemben a forint 20 százalék feletti hozamával - a végeredményt tekintve lényeges nyereséget így sem könyvelhetünk el magunknak. Gerdei Tamás szerint a legcélszerűbb, ha három részre osztjuk fel a befektetendő összeget, s a három résznek más-más lekötési formát, illetve futamidőt keresünk. Véleménye szerint pénzünk 30 százalékát látra szóló betétben kell elhelyezni (ez az összeg így bármikor hozzáférhető), 50 százalékot 3 hónapos futamidejű értékpapírban lekötni, míg a bátrabbak a maradék 20 százalékkal akár tőzsdézhetnek is - megkísérelve a nagyobb nyereség elérését, s persze kockáztatva is e 20 százalék sorsát ezzel. (Más kérdés, hogy vidékről tőzsdézni ma még meglehetősen időigényes és bonyolult feladatnak számít...) Mindez persze azok számára érdekes, akiknek egyáltalán van még mit befektetniük. Dehát új év, új lehetőségek - '95-ben még bármi megtörténhet. S mikor legyen az ember bizakodó, ha nem éppen az esztendő elején? Pauska Zsolt METTERARUr 1995-ben isJNMMi kedvezmények fpl.DAMASZTOK (50 cm ül) 99Ft/m GABARDU' szövetek 399 Ft/m GYAPJTS szövetek 350 Ft/m IKEA -s. vásznak 250 Ft/m valamint vegyes szövetek és pamutok 200 Ft/m , S7.AI.ITA Pécs, Teréz u. 6. . (NAGYKER IS!). Hajnali kukabúvár Fotó: Tóth László Kincsek a szemét mélyén Reggel hat óra. A pécsi kertvárosi terek még sötétségbe burkolóznak ilyenkor, december vége felé. A környék kihaltnak látszik, csak az egyik kuka tartalmát tanulmányozza elmélyülve két fiatalember, harmincon innen, húszon túl. Mindkettőjüknél nejlonzsák, elemlámpa. Csendben, gyorsan dolgoznak, összeszokott párnak látszanak. Feltehetően profik ezen a szakterületen.-Megkérdezhetem, hogy mit keresnek? - szólaltam meg bátortalanul, számítva egy esetleges jobbhorogra.- Mi elsősorban műszaki cikkeket. Rádiót, magnót, tévét - válaszol a beszédesebb, rendkívül barátságosan.- Van aki mást?- Néhányan ennivalót az állataiknak.-És találnak műszaki cikkeket?- Természetesen.- Használhatót is?- Persze. Nagyon jó állapotúak néha. Az én saját tévém is kukából való, fekete-fehér, de semmi baja. Nagyon sok rádiót, magnót, háztartási gépet találunk nejlonzsákokba csomagolva. Valamiért kidobják őket. Talán mert másikat vettek.- Mit csinálnak ezekkel a dolgokkal?-Eladjuk. Sokan élnek ebből. Mi ketten minden nap jövünk, korán reggel. A múltkor például találtunk két zsák ruhát is. Újak voltak, a címkékről ezt meg lehetett állapítani.- Mióta csinálják ezt a „munkát”?- Én már öt éve.- Ebből él?-Tulajdonképpen igen. Eddig legalábbis jól meg lehetett élni ebből. Bár öt éve még csak hárman voltunk Kertvárosnak ezen a részén, ma már körülbelül harmincán, naponta. Persze aki jobban áll, az kimegy autóval Ausztriába, ott sokkal értékesebb dolgokat is talál kidobva.-A téli nagy hidegekben is kijárnak?- Ki, az idő nem számít.- A lakók nem szoktak kellemetlenkedni?- Általában nem. Csak egyszer dobáltak meg minket tojással. Cseri László NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÓ CÉG keres munkavállalókat élelmiszeripari takarításra, állandó délutános műszakban, kiemelt kereseti lehetőséggel. Keres továbbá középfokú végzettségű, ambiciózus csoportvezetőt fenti feladat irányítására. Jelentkezés: 1995. január 3-án, 4-én 15.00 órakor a KOLOS Pécsi Baromfifeldolgozó (Edison u. 13.) irodaépületében Rádió mellett Politikusok, közéleti személyiségek - amennyiben az utóbbi hetekben meghívásra dolguk akad a rádió vagy tévé nyilvánossága előtt - kellemes karácsonyt, újévet kívánnak a népnek. És a nép - ki-ki a maga módján - őszinte vagy vegyes érzelmekkel fogadja is. Nem tudom, hogy az utolsó parlamenti ülés után búcsúzáskor hogyan váltak el egymástól - a januári viszontlátásig - a képviselők, őszinte kívánságokkal és kézrázásokkal-e, vagy tisztes távolságot tartva hűvös fej- bólintással, esetleg sehogy sem. Ez utóbbin sem lehetne csodálkozni, hiszen egy egészen jobbos képviselő már vagy két esztendővel ezelőtt azt nyilatkozta a rádió riporterének, hogy ha Horn Gyula köszönne neki az Országház folyosóján, ő bizony nem is fogadná. Ahogy őt ismerem, ez ki is telik tőle. (Nem tudom, Horn köszönt-e neki?) De hagyjuk a politikát, különben is egy férfiú azt írta levelében - nekem címezve - hogy: „Maga nagyon megváltozott! Miért utálja annyira a demokratákat, hogy még a kommunistákat is jobbnak tartja?” Eszem ágában sincs. És főleg a demokratákat!? Én csak néhány embert utálok, de azokat aztán nagyon úgy, mint bárki más. Nagy izgalommal néztem meg a tévé egyik rövidke műsorát, amelyben egy - különben közgazdász-diplomával rendelkező - hölgy jósolt kártyából, alapos szakértelemmel, mert ahogy tudom, ő is tagja az országban tevékenykedő Boszorkány Egyesületnek (jól írtam?), és már többször szerepelt tévében, rádióban egyaránt. Említette, hogy a kártyavetést megelőzően kb. harminc percig „magába szállt”, felkészült agyilag is a produkcióhoz. Nagyjából ezt mutatták kártyái: a lakosság nagy része rossz anyagi helyzete miatt borús kedvében van (enyhén szólva, ezt én jegyeztem meg)- de ez a kesergés hangulata csak májusig tart, mert májustól jobbra fordul a nép sorsa és megnyugszik. (Bár csak az Isten szólna belőle. A szerk.) Jómagam is kaptam üzeneteket, telefonon vagy levélben, nem is keveset. Orfűről hívott egy férfi, aki elmondta, eladta uránvárosi lakását, helyette kiköltözött a tó partjára egy kis házikóba, ott él, kedvenc kis foxi kutyájával, a politika nem nagyon érdekli - nem idegesítem magam, mondja - vasárnaponként viszont megveszi a lapunkat és mert én is egyik dolgozatírója vagyok, hát most nagyon jó és boldog újévet kíván és sok szerencsét. Örültem neki és magamban azt gondoltam, milyen szerencse, hogy még a múlt évben hívott föl, mert ugye, januártól már nem mondható olcsónak a telefon- beszélgetés. Mohácsról is kaptam hívást - hangja után ítélve fiatal férfi lehetett - aki szintén a vasárnapi lapra is hivatkozott és - feleségének nevében is - meghívott hozzájuk egy napra, szeretne jót beszélgetni attól függetlenül, hogy nem mindig ért velem egyet - és még azt is mondta, elmehetünk a szőlőhegybe, pincéjébe, jó kis borokat iddogálni. Még néhány percig elbeszélgettünk, ígértem, ha jobban leszek, megejtjük a találkozást, csak mikor elbúcsúztunk, utána derült ki, hogy a nevét, címét elfelejtette közölni velem. De nem baj, a jószándék a lényeg. Igazán jószándékú és őszinte leveleket kaptam a múlt héten, például boldog új évet kívánva, N. Lajos és A. Zsigmond aláírással. Teljes nevük szerepel a lapon, csak nem hozom nyilvánosságra, mert erre nem hatalmaztak fel, s nem is illő. Kedves kis lány, J. Brigitta írt még - bele fogalmazva - a kisgazdák jelszavát: Bort, búzát, békességet (ide ugyan Cavintont kellett volna írnia) és sok vidámságot, teli pénzeszsákot. . . Hát zsákot még szereznék, ami azt illeti. M. Ildikó .. . sikerekben és egészségben gazdag új esztendőt kíván .. .”. B. M. Éviké pedig így szólít meg: „Édes Ferikém! (Istenem, kár hogy ez a lány vagy harminc esztendővel fiatalabb ...) ... az új esztendőben is jó hörpizést kívánok a vasutasban .. .!” Ott leszek. Annyi szent. Még idézek egy kedves levélből - aláírás teljes név és cím. - ho- gyasszongya: „ ... az én megállapításom szerint maga egy vénülő, butuló, szenilis, alkoholtól gyöngült elméjű és sértett ember .. .” Az aláírás fölött még egy mondat: „Egy boldogabb és gazdagabb új évet kívánva tisztelettel üdvözlöm . ..” Én is. Mindenkit. Jókívánságok, meg minden 4 4