Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-02 / 1. szám

6 új Dunäntüii napló Riport 1995. január 2., hétfő BIRODALOM SZÜLETETT KÖZÉP-EURÓPÁBAN (1.) Az időt álló Thonet Michael Thonet 175 évvel ezelőtt, 1819-ben alapította asztalos műhelyét. Termékei később széles körben elterjedtek, és sok milliós tételben gyártották. Életútjának felidézése fontos azért is, mert tevékenységének súlypontja - melynek eredménye az emberiség közös kultúrkincsévé vált - Közép-Kelet-Európába esett. Michael Thonet a Rajna-menti Boppardban szüle­tett 1796-ban. Egyszemélyes bútor- és épületasztalos műhe­lyét szülővárosában rendezte be, a kiváló minőség a Raj na-vidéken csakhamar is­mertté tette. Jellegzetesek vol­tak falemezek összeragasztásá- val és hajlításával készített ívelt ágyvégek és éjjeli szekrény pa­lástok. 1830-ban elkezdett kísérletei során a furnért azonos széles­ségű csíkokra vágta, egymásra fektetve folyékony enyvben főte, majd sablonban hajlította és hagyta száradni. Ez alatt a fe­szültség megszűnt a fában, a bú­tor alkatrész formája tartós ma­radt. Ezzel az eljárással az ak­kor divatos hajlított formákat olcsóbban tudta előállítani, mint a vetélytársak. A bútor fejlődéstörténete szempontjából lényeges, hogy Thonetnek ezek a furnércsíkok­ból összeragasztott korai búto­rai nemcsak formailag, hanem szerkezetileg is figyelemre mél­tóak voltak. A háttámla és lába­BARANGOLÁSOK A NAGYVILÁGBAN Nikopolisz Európában aligha van olyan iskolás, aki ne tanulta volna: K.r. e 31-ben történelmi jelen­tőségű csata zajlott le a nyu­gat-görögországi Amvra- kiai-öbölben, Actiumnál. Eb­ben a csatában Julius Caesar fogadott fia, Octavianus, a ké­sőbbi Augustus császár meg­semmisítő vereséget mért An­tonius és Cleopatra egyesült hajóhadára. A szerelmesek elmenekültek, egy évre rá ön­gyilkosok lettek. Actium megnyitotta az utat a császárság előtt, és Octavia­nus méltó módon akart emlé­ket állítani a győzelemnek. Míg a múltban más hadvezé­rek templomot állítottak a dia­dal színhelyén - Octavianus nagyvárost alapított! Nikopo­lisz, a Győzelem Városa szá­zezer lakos számára épült, ak­kora területen, mint az ókori Athén! Az alapító nem veterá­nokat telepített a Kr.e. 30-ban alapított városba, hanem ide szállíttatta a környék városla­kóinak legnagyobb részét. De miközben Actiumról, vagyis a csatáról mindenki tud, Nikopoliszt, e pompás romvárost alig említik az úti­könyvek, legfeljebb annak kapcsán, hogy Pál apostol itt töltött egy telet! Mi lehet en­nek a magyarázata, miért felej­tették el Nikopoliszt, miért nem folynak errefelé ásatások, miközben sokkal jelentéktele­nebb városokat rendkívüli ala­possággal tártak fel? A ma­gyarázat szinte hiheteüen: a modem görögök, akik ma is viszolyogva tekintenek a .ró­mai megszállás” századaira, nem szorgalmazták e hatalmas romváros feltárását! Pedig az actiumi csata több mint kétezer éve zajlott le, s hol van már a .római megszál­lás”! A szeretet és a gyűlölet gyökerei a jelek szerint mé­lyebbek, mintsem gondol­nánk. Az UNESCO most ezért határozta el, hogy elindítja Ni­kopolisz akcióját: emlékez­tetve görögöket, olaszokat, minden európait, ázsiait és af­rikait - mint kivétel nélkül közvetlen érdekelteket és kul­turális örökösöket - hogy az egykori város a világörökség része. Nyugtalanítóan porladó állapotban. Makai György zati kötőelemeket úgy alakította ki, hogy az azonos rendeltetésű szerkezeti elemek formailag el­térő elemekkel cserélhetőek le­gyenek. Ennek a variációs lehe­tőségnek a megteremtésével, egyszerű eszközökkel létre­hozta a több változatban készít­hető sorozatbútor program alap­jait. 1841-ben a Rajnai tartomány fővárosában, Koblenzben ren­dezett kiállításon lehetőség nyí­lott Thonet számára hajlított bú­torainak bemutatására. A kiállí­tással egyidőben a Koblenz melletti Johannisbergi birtokán tartózkodott Metternich herceg, aki megtekintette a szülőváro­sában rendezett kiállítást is. Fel­figyelt Thonet bútoraira, és még aznap a kastélyába rendelte. A herceg elismeréssel adózott a lá­tottaknak, és arra ösztönözte a fiatal mestert, hogy költözzön Bécsbe, az utazást is biztosítaná számára lovasfutárral. Thonet 1842 tavaszán minta- kollekciójával el is indult Bécsbe. A kancellár szívélyesen fogadta, s maga magyarázta el 1974 szeptemberében már vadászgyakomokként lestem a szarvasokat a Grófné-kútja nevű kiserdő szélén. Négy bor- jas tehén két ünővel és egy csa­pos bikával járt ki a dagonyás kiserdőből a lucernás dombol­dalra legelni. Most is kint vol­tak már napnyugta előtt. Az volt a feladatom, hogy kísérjem fi­gyelemmel ezt a kis csapatot, hátha beáll hozzájuk olyan bika, amit vadászvendéggel meg le­hetne lövetni. Amint elmélázva ültem egy fa törzsének takarásában, rövid mélyhangú bőgést hallottam a lucernás domb túlsó oldaláról. Az erdőszél takarásában a dombtető felé osontam, és mi­előtt elértem volna a dombéit, négykézlábra ereszkedve ki­másztam a lucernás szélére. Ebben a pillanatban emelkedett ki a dombéi mögül alig 5-6 mé­terre tőlem a szarvasbika, és a leszálló napkorong éppen a két agancsszára közé került. A szembesütő nap elvakított, alig láttam az agancsot. Kisgyer­meknek éreztem magam, akihez eljött a csodafiú-szarvas, aho­gyan egykor a pásztorok énekel­ték: Szarva között vagyon Ardeli fényes nap ... De a varázs nem tartott egy pillanatnál tovább, és szinte re­pült a bika vissza a völgybe. Mivel a szél jó volt, így szago­mat nem fogta, nem tudta bizto­san, hogy mitől ijedt meg. A völgy aljában megállt, majd 200 méterre tőlem újra felballagott a dombra. A teheneket meglátva kényelmes tempóban feléjük indult. 6-7 kg-os agancsú öreg nyolcas bika volt. 1978-ban Fehérvárcsurgón a Pörösi-vadföld szélén ültem le­sen egy német vadászvendég­gel, aki bőgő szarvasbikát sze­retett volna lőni. Az esti les szép volt, de eredménytelen. Sok vadat láttunk, de lőnivaló bikát nem. A vendég kívánsá­gára sötétedés után is a lesen maradtunk, mert a felkelő teli­hold kezdte bevilágítani a vad­föld kopasz dombját. A szőlő­hegy irányából megjelent a ho­rizonton egy szarvasbika, és a horizont fölé emelkedő holdko­rong alá érve úgy látszott, mintha agancsa hegye érintené a holdat, mint a regősénekben: Szarva hegyén vagyon Ardeli fényes hold ... A bika megszólalt, kiábrándí­kömyezetének az újfajta búto­rok előállításnak módját. A mintákat ezután nem kisebb nagyságnak, mint Ferdinánd császárnak is bemutatták. 1842. július 16-án Thonet a Bécsi Császári Udvari Kamarától megkapta a jogot hajlított búto­rok gyártására, s ősszel ötgyer­mekes családja is utána költö­zött. Először Franz List alkal­mazta Thonetet, akinek jelentős üzeme és üzlete volt a Máriahl- fer Strasse-n. Thonet olcsó haj­lított székeket készített nála. List tanácsára az angol Desvig- nes építészhez fordult, aki ak­kor a Lichtenstein palota átépí­tési és lakberendezési munkáit tóan vékony tinóhangon. A csodafiú-szarvasnak nem lehet ilyen hangja. Másnap hajnalban közelebb­ről is megnézhettük a tinóhang gazdáját. Egy 7-8 éves, jó ké­pességű, kímélendő, 14-es bika bőgött ilyen idétlenül. 1981. szeptember 8-án már kora délutántól az Isztiméri Ha- raszt nevű erdő szélén álló ma­gaslesen ültem, az Aszó-kútnak nevezett forrás közelében, haj­nalban egy igen jó hangú bikát hallottam innen, és azt szeret­tem volna megnézni. Az erdő­ből cserkelőút vezetett a ritkán álló, magas galagonya bokrok között a magaslesig, és a létra aljától elfordulva, tovább a me­zőszélre. A mezőn, levágott szudáni fű sarjadó tarlóján, már napszállattól kint legeltek a szarvasok. Fiatal bikák kerül­gették a teheneket, de mély­hangú nem volt sehol. Vártam türelmesen, mert az erős esti félhold magasan járt, és elég fényt ígért a vadmegfi­gyeléshez. Már 10 óra elmúlt, amikor morgó, mély hangon megszólalt az erdőben a várva várt bika, majd a cserkelőút felől koppantak az ágak, és a délutáni zápor maradéka per­metezve hullott a levelekről a földre. Egyenesen a magasles felé közeledett. A galagonya bokrok közé besütő csillogó irányította. 1846-ig csak a Lich­tenstein palota számára dolgoz­tak. Ezalatt valamennyi igényes parkett munka elkészült és sok szék is a palota számára ragasz­tódon fából, amelyeket faragott díszítéssel láttak el. Ezek közül néhány még ma is megtekint­hető. 1849 májusában fiaival Gumpensdorfban egy ház má­sodik emeletén saját műhelyt rendezett be. Végre minden energiáját a fa hajlításának töké­letesítésére fordíthatta. Az első székforma, amely e törekvések eredményeként megszületett a 4-es széktípus volt, szerkezetét tekintve ugyan még több darab fából ragasztva készült, de for­mai újszerűsége lehetővé tette az előrelépést a tömeggyártás irányába. Ugyanis ebből a szék­típusból kapott megrendelést az elsőrangú bécsi Café Daum ülőbútorainak a gyártására. Ez volt az első nyitott lokál, melyet teljes mértékben már hajlított fából készült székekkel rendez­tek be. Még a Café Daum berende­zésének esztendejében Thonet Budapestre, az „Angol Ki­rályné” Szállodába is szállított négyszáz széket. De ellentétben a bécsi berendezéssel, ezek nem sötétre pácolt mahagóniból, ha­nem világos kőrisfából készül­szőrszálait is meg tudtam volna számolni 7x50-es távcsövem segítségével. Erős agancsú öreg 12-es bika volt, hófehérre fent ág­végei mint a gyertyák. A leve­lek agancsára került vízcsep- pek apró gyémántokként csil­logtak a holdfényben. Maga­sabb bokor árnyékába kerülve kialudtak a gyémántcsillagok, hogy pár lépés után megint kigyúljanak, mintha újra a csodafiú-szarvast láttam volna: Szarva ága-bogán száz misegyertya Gyújtatlan gyulladott, oltatlan aludott . . . Végig a cserkelőúton haladva ért ki a mezőre, és már teli torokból bőgve kergette szét a legény-biká­kat, majd végigszaglászta teheneit. Advent idején most is a cso­dafiú-szarvas karácsonyát vár­tam, mint kisgyermek-korom­ban, ahogyan a szintén bakonyi születésű híres költőnk, Nagy László írta versében: Deresen, havasan eljön a karácsony, Csodafiú-szarvas föláll az oltáron. Szép agancsa gyúlva gyullad, Gyertya, tizenhárom, gyertya, tizenhárom. Rakovics Róbert (Mecseki Erdészeti Rt.) Csodafiú-szarvas tek és tömörfából hajlítva. A tömörfa rudakból hajlított búto­rok előállítása kezdetben nagy nehézséggel járt a hajlításkor keletkező törések miatt. Thonet feltételezte, ez elkerülhető lesz, ha a fa szükséges flexibilitását megkapja. A fát már nem forró enyvfürdőben kezelte, hanem mindaddig gőzölte, míg a kí­vánt hajlékonyságot el nem érte. A vízgőz hatása kedve­zőbb volt, és Thonet kialakította azokat a fémformákat, ame­lyekben hajlítva a rostok ellen- állóbbnak bizonyultak a korábbi kísérletekhez viszonyítva. A hajlításra a bükkfát találta leg­alkalmasabbnak. 1850-ben Thonet megkezdte a felkészü­lést az 1851-es Londoni Világ- kiállításra. Ez volt az első kiállí­tás, ahol tömörfából készített hajlított bútorokat mutattak be. Az újszerű, elegáns formájú bú­torokból álló kollekció óriási sikert aratott. Thonet megkapta az ipari produktumokért adható legmagasabb kitüntetést, a nagy bronzérmet. Hogy sikeres termékei a fo­gyasztók számára is elérhetőb­bek legyenek, 1952-ben meg­nyitotta Bécs belvárosában első kis üzlethelyiségét. (Folytatjuk) Németh Alajos í-25 év közötti életkor- könnyéh beilleszkedik egy belevaló társaságba - nehéz helyzetekben is feltalálja magát - ügyes, gyorsan tanul - szeret jókedvűen dolgoznia­- éppen |cedvére való munkát kérés- áljandó munkalehetőségei- gyorskiszolgáló éttermi képzettséget - - jó keresetet - változatos munfc át - I - karrierlehetőséget ­érjük, aki tud hasonló sz< mélyről, személyekről, vagy magára I »mer, jelentkezzen az alábbi étternfekben az üzletvezetőnél. Tájéke alábbi tatás és jelentke: címen es időpont« Pécs, Tüzér u. 3/1. MSZP ház, 1995 január 5-én du. 14.00 és 19.00 ára között, és január 6-án reggel 9.00 és 14.00 óra között. es az ban: AGY /v\ |McDona|d's SZERŰ ÍZ M IN ŐSÉG 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom