Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-24 / 23. szám
10 üj Dunámon napló Az olvasó véleménye 1995. január 24., kedd Ajándék gyerekeknek A Baranya Megyei Közgyűlés Csertői Gyermekotthonának hetvennégy lakója sok-sok játékot kapott ajándékba Hajdú Jánostól, a Szigetvári Hama Áruház tulajdonosától. A gondozottak nevében is köszönjük, akiknek nagy örömet szerzett önzetlenségével. Csuhái Józsefné igazgató Óvatosan a gázpedállal! Érdekes látvány állította meg január 15-én, koradélután - az akkori kellemes napsütésben - a Malomvölgyi tónál sétálókat, vagy a jégen korcsolyázókat. Az érdekességet az autómodellezők szolgáltatták. Az l:10-es méretarányú, rádóirányítású autócsodák, amelyek nyáron az uránvárosi modellezőpálya aszfaltján róják köreiket, most a tó jegén kergették egymást vidáman piruettezve, az irányító rádiójelekre legtöbbször fittyet hányva. A látványos csúszásokon, perdüléseken jókat nevetett mindenki. Remélhetően az is sokaknak eszébe jutott, hogy a mai síkos utakon igazi autóink is hasonlóan mozoghatnak inkább a külső fizikai hatásoknak, mint a kormánymozdulatoknak engedelmeskedve, s ez az autóban ülve nem is olyan vidám élmény! Tehát: óvatosan a gázpedállal! Dr. Novotny Iván Pécsett nem dobták ki a szaloncukrot- Felháborító, hogy ilyesmi előfordulhat ma Magyarországon - méltatlankodott Gruber Józsefné az Új DN 17. számának első oldalán megjelent „Szaloncukor a szeméttelepen” című írásban megjelentek miatt. -Miért nem jutott eszükbe a sok állami gondozott gyerek? Pedig biztos nagyon örültek volna az édességnek - mondta. A felháborodást hallva körbetelefonáltam az élelmiszerboltokat, hogy mi történt a Mikulásról, karácsonyról megmaradt édességgel. Nem maradt - volt a válasz - mert még január első hetében elfogyott. Igaz, jelképes áron 99 és 46 forintért, de ez még mindig jövedelmezőbb, mint a szeméttelep - tájékoztattak a boltokban. Rezes Zs. Versesfüzet bemutató Pécsett, a Törekvés utcai Irodalmi Szalonban csütörtökön este mutatta be Vámay Dea költő a Fekete Tulipán című versesfüzetét. A megjelent műről dr. Bodnár József beszélgetett a szerzővel. Az est sikeres lebonyolításához segítséget nyújtott a Pécsi Sütőipari Rt, a Coca Cola, a Pécsváradi Aranycipó Kft, Horváth Tibor pékmester, a Komáromi Sörgyár, valamint a Mecsekfüszért. A támpontos kézbesítés január egytől megszűnt. A ládák, melyek már hetek óta változatlanul kidőlve hevernek a pécsi, állatkerti buszmegálló közelében (mint felvételünk mutatja) feleslegessé váltak, vagy csak gazdátlanná? Fotó: Löffler Gábor Űrkutatási pályázat A Magyar Asztronautikai Társaság pályázatot hirdet „Küldetés a Föld bolygóra” címmel. A pályázaton egy konkrét szakterületet kell bemutatni, hogy mivel járul hozzá az űrkutatás az emberiség nagy, globális problémáinak megoldásához, a nyugodt és biztonságot jövő megvalósításához, így a távközlés alkalmazásában; a mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi alkalmazások; a navigáció és földmérés, a Föld mint égitest témája; a légköri megfigyelések, a kozmikus meteorológia; a földi erőforrások felkutatása; környezetvédelmi alkalmazások, űrszemét; segítség kataszrófa helyzetekben; oktatás űreszközökkel - szakterületek közül lehet választani. A pályázaton 15-17 évesek vehetnek részt, fel kell tüntetni a nevet, lakcímet, az iskola nevét és címét, az életkort'és hogy vett-e már részt pályázaton. Minden pályázó csak egy munkát adhat be, több személy nem írhatja. Az irodalomjegyzéket is kérik megadni. Beküldési határidő 1995. április 15. Cím: Magyar Asztronautikai Társaság 1027. Budapest, Fő út 68. A pályázatot 1995. június 1-ig bírálják és hozzák nyilvánosságra. Díjak: magyarországi és USA űrtáborban való részvétel. Csikós Zoltán MANT titkár VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Ha megszólal az áruházi riasztó Az Új DN-ben olvastam az „Ajándéktolvajok az áruházban” című írást, amelyből kiderül, hogy a Konzum Áruház játékosztályára és kozmetikumokat árusító mélyföldszintre naponta négy-öt „megtévedt” vevő tér be. Felötlött bennem a kérdés: vajon a négy-öt ember közül mind megtévedt-e, ugyanis velem a következő eset történt: December 10-én a Konzum Áruház illatszerosztályán vásároltam. A pénztárhoz érve átmentem az elektromos vagyonvédelmi rendszer „folyosóján”, amely megszólalt. Még fel sem fogtam, hogy ez mit jelent, máris ott termett egy rendész, aki felszólított, hogy kövessem őt az irodába. Ott derült ki, hogy a táskámban volt egy dezodor, amit hónapokkal azelőtt, ugyanitt vásároltam, és a jelző- rendszer ezt azonosította. Szerencsémre a dobozból elég sok hiányzott, mert nem tudom, hogyan bizonyítottam volna be, hogy nem vagyok áruházi tolvaj. Nem értem, hogy az azonosító kódot miért nem hatástalanítják a kifizetett árun, hiszen így ki lehetne védeni az hasonló kínos szituációkat. F. A. Olvasónk levelét megküldtük Zentai Ferencnek, a Konzum Áruház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójának, akitől a következő választ kaptuk: Áruházunkat 1992/93-ban olyan vagyonvédelmi berendezéssel láttuk el, amely a nyugati kereskedelemben már több évtizede alkalmazott, s amely a vagyonvédelem egyik legkorszerűbb és legkulturáltabb formája. A berendezés bevezetésének elsősorban megelőző célja volt, mert bíztunk abban, hogy rosszhiszemű vásárlóinkat eltéríti majd szándékuk megvalósításától. Ennek ellenére naponta előfordulnak esetek, amikor ez a visszatartó erő kevésnek bizonyul, a rendszer eredményessége mégis milliókban mérhető, ugyanis a rendszeresen visszajáró áruházi szarkák már nem térnek be áruházunkba. Való igaz, hogy a berendezés ritkán ugyan, - de mivel rendkívül érzékeny és valamennyi elektromos készülékhez hasonlóan ez is meghibásodhat a rendszeres karbantartás ellenére is - hangjelzést ad akkor is, ha a háttérben nem eltulajdoní- tási szándék húzódik meg (a múlt évben több száz eset közül négy volt ilyen). Éppen ezért, ha vásárlóink miközben áthaladnak a kapun, s az jelzést ad, forduljanak a pénztároshoz (amint azt kifüggesztett felhívó tábláinkon is kérjük), aki elsősorban nem eltulajdonítási szándékot feltételezve segít feltárni a hangjelzés okát. A vagyonvédelem szüksége- szerű, mert tulajdonosaink felé el kell tudnunk számolni a ránk bízott árukészlettel. Hiány esetén az áruház dolgozóinak kártérítési kötelezettsége van - amiről a közvélemény talán nem is, vagy keveset tud. Ezért kérem vásárlóinkat, hogy ne vegyék zaklatásnak, ha adott esetben munkatársaim ellenőrzik a hangjelzés okát. Emlékeztek a túlélők Megható találkozás A túlélők nevében köszönjük a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnökségének és mindazoknak, akik 1995. január 14-én közreműködtek a doni áttörés évfordulójára megrendezett bajtársi találkozón. Ünnepélyes és megható volt a Bazilikában megtartott ökumenikus istentisztelet, valamint az elhangzott visszaemlékezés. A szép számmal megjelent bajtársakkal és a hozzátartozóikkal átvonultunk a a Széchenyi térre, és ott a már régebben elhelyezett emléktáblánál katonai díszőrséggel több koszorút helyeztek el. Nem szégyelljük bevallani, hogy több bajtársunk szemében könny csillogott a meghatódottságtól és az átélt borzalmakra való emlékezéstől. A koszorúzások után dr. Rajczi Péter mondott ünnepi beszédet. Nekünk ez a találkozó megható és kedves volt. A Don-kanyarhoz fűződő nemzeti tragédiát nem szabad elfelejteni. De azt sem, hogy sok tízezer bajtársunk maradt a fagyos hómezőn, esett fogságba, vagy vált hadirokkanttá. A részünkről az a legkevesebb, hogy évenként kegyelettel gondoljunk rájuk. Ötvenkét éve egy olyan nemzeti tragédia történt, amilyen alig volt a magyar történelemben. Még mindig sokan nem tudják az igazságot, hogy a tragédiát igen nagy mértékben tudták volna csökkenteni az akkori vezetők, ha a helyszínekre kiküldött sokezer .téli ruházatot nem tárolják, hanem időben, a tél beállta előtt kiosztották volna. Nekünk, túlélőknek óriási szerencsénk volt: megúsztuk a megtizedelést, amit kilátásba helyezett a hadseregparancsnokunk, a lincselést is elkerültük, mert ezzel is fenyegettek bennünket, nem utolsó sorban azzal, hogy megsegített bennünket a Teremtő, és így tudtunk véletlenül hazatántorogni! Ezek a tények késztettek bennünket, hogy emlékezzünk. S mi emlékezünk, amíg élünk. Keszthelyi István A MÁV Rt. válaszol ' Az Új DN január 2-i számában megjelent „Ezentúl drágábban utazunk vonattal” című cikkben foglaltakra az alábbi választ adom: A vasúti menetdíjak árának emelése az energiaárak változása és az áfa-kulcs változása miatt vált szükségessé. Az áremelés teljeskörűen került bevezetésre. Megjegyezzük, hogy 1994. évben nem emeltünk árat. Az IC-kocsikkal kapcsolatban emelt kifogás műszaki ok miatt jelentkezik. A hiba megszüntetésére intézkedtünk, a berendezések átalakítása folyamatban van. Valamennyi kocsi átszerelése 1995. február végére befejeződik, így a fűtési, világítási és szellőzési gondok megszűnnek. A büfékocsi szintén műszaki ok miatt nem közlekedett 1994. december 25-27- 28-29-én. Utasunkat ért kellemetlenségért szíves elnézését kérjük. Busch Károly igazgató MÁV Rt. Üzletigazgatósága Pécs Népi időjárás-előrejelzés Luca nappal kapcsolatos népi megfigyelés az időjárási előrejelzésem alapja. December 13-a, majd az egymást követő tizenkét nap időjárása az új esztendő hónapjainak várható időváltozásaira engednek következtetni. Példával illusztrálva röviden leírnám az előrejelzés módszerét: december 16-án csapadék- mentes, az ilyenkor megszokottól enyhébb volt az idő. Ez a nap az április hónapot takaija, így várhatóan áprilisban csapadékmentes meleg idő várható. A következőkben közreadnám a Luca-naptár - általam - 1995-re prognosztizált időjárását: Január: közepesen hideg téli hónap, viszonylag kevés havazással. Február: átlagosan hűvös idő, kevés csapadékkal. Március: hűvös idő, sok esővel. Április: száraz, enyhe az évszaknak megfelelő idő várható. Május: az ilyenkor megszokottól hűvösebb, igen sok eső várható. Június: csapadékmentes kánikula. Július: igen meleg idő, csapadék nyomokban. Augusztus: hűvös idő kevés esővel. Szeptember: nyáriasan meleg idő, eső alig. Október: hideg időjárás, sok esővel. November: igen hideg idő, sok csapadékkal (eső, hó együttesen). December: viszonylag enyhe téli napok várhatók, kevés havazással. Az időjárás előrejelzésnek ezt a módszerét évek óta sikerrel alkalmazom hétköznapjaimban, munkámban. Remélem a „Lucásban” most sem fo- gok(unk) csalódni. Bánhidy János mezőgazd. szaktanácsadó Jogi tanácsadó Kinek jár végkielégítés? (A kérdéssel már több esetben foglalkoztunk, de a nagy érdeklődésre való tekintettel újból lapunkban adjuk közzé, és nem levélben válaszolunk.) A Munka Törvénykönyvének 95. §-a értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A fentiektől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az alábbiakban meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítés mértéke: a./ legalább három év esetén: egyhavi; b./ legalább öt év esetén; kéthavi; c./ legalább tíz év esetén háromhavi; d./ legalább tizenöt év esetén: négyhavi, e./ legalább húsz év esetén: öthavi; iJ legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés most ismertetett mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az MT. 95. §. Hl bekezdésében meghatározott módon, az öregségi nyugdíj- korhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. (A feltételeket az első bekezdésünkben ismertettük.) Kovács Pál pécsi olvasónk azt kérdezi, hogy az öregségi nyugdíj és a III. csoportos rokkantsági nyugdíj számítása között van-e különbség, illetve eltérés? Nincs! Az 1975. évi II. törvény 51. §-a úgy rendelkezik, hogy a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket (T. 44-45. §.) kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a./ amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembevehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a T. 44. §. I\l bekezdésében meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a - külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimális bért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják; b. / az átlagkereset kérelemre megállapítható a megrokkanás évében a megrokkanás időpontjáig és a rokkantság bekövetkezését közvetlenül megelőző öt naptári évben - 1994. január 1-jétől évenként egy-egy évvel növelt időszak alatt - elért keresetek alapján, ha az igénylő a megrokkanás időpontjáig a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, továbbá c. / szakmunkáskedvezményben részesíthető az is, aki szolgálati idejének fele részében - harminc évet elérő, vagy meghaladó szolgálati idő megszerzése esetén legalább tizenöt éven át - szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Horváth G., T. L. és H. N kérdése, hogy az idén mennyi a nyugdíj legkisebb összege? A 183/1994. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet 1. §-a szerint, ha az öregségi nyugdíjat 1994. december 31-ét követő, de 1996. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 8400forint. Ez az összeg a megállapítást követő naptári évtől kezdődően a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkedik. Tehát az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1995. január 1. után havi 8400 forint. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 8400 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 8820 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 9100 forint. J. Z. mázai olvasónk hozzátartozója meghalt. A részére járó nyugdíjat felvette. Most, hat hónap után követelik vissza a felvett ellátást. Kérdése: ez jogosan történt-e hat hónap után. Az 1975. évi II. törvény 113. §. Hl bekezdése szerint a társadalombiztosítási szerv az e törvényen alapuló követelését öt év alatt érvényesítheti. A visszafizetésre kötelezés az írtakat figyelembe véve, megfelel a jogszabályi előírásoknak. Egyben tájékoztatjuk arról is olvasónkat, hogy a 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 280. §. /3/ bekezdése szerint a nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól, amikor azt határozattal megáj- lapították. S. Á. ,V h i i 1 «
