Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-24 / 23. szám

1995. január 24., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 GYÜMÖLCSTERMESZTÉS - KORSZERŰEN A héjastermésűek termőrészei A gyümölcstermelők a héjas­termésűek közé a mandulát, a diót, a gesztenyét és a mogyorót sorolják. Ezek közül a mandula termőrészei nagyon közel áll­nak, szinte megegyeznek a csonthéjasok (ezek közül is a cseresznye és a meggy) termő­részeivel, de a dió, a gesztenye és a mogyoró termőrészei any- nyira sajátságosak, hogy azok egyetlen más gyümölcsfajéval nem hasonlíthatók. A dió termőrésze (1. ábra). A diónak három különböző féle rügye van. A hajtás, a barka és a vegyesrügy. A vesszők csúcsán vegyesrügy van, ez alatt a bar­karügy és a hajtásrügy található. A barkarügyet nem borítják rügypikkelyek, így az csupasz, ennek következménye, hogy a téli hideg idő és a tavaszi fagy könnyen kárt okozhat a barka­rügyekben. A vessző csúcsán lévő ve­gyesrügyből hajtás fejlődik, aminek végén alakul ki a dió termős virága. Néhány diófaj­tánál (pl. a Pedro) előfordul, hogy nem kizárólag csak a haj­tás végén, hanem az oldalán is képződik termős virág, ezek­nek a fajtáknak a termőképes­sége és termésbiztonsága sok­kal nagyobb, mint azoké a faj­táké, amelyek csak a hajtás vé­gén nevelnek termővirágrü- gyet. A gesztenye termőrésze. Az összes termesztett gyümölcsfa­jaink közül a gesztenye rügy alakulása a legbonyolultabb. A vessző alsó részén hajtásrügyek vannak, azeket a szakma tarta­lékrügynek is nevezi, mert csak akkor hajtanak ki, ha valami­lyen oknál fogva a csúcsrügy elpusztul. A vessző középső ré­szén vannak a hímbarkák rü­gyei, a vessző csúcsához közel találhatók a vegyes barkarü­gyek. Ezeknek a vegyes barka­rügyeknek a kihajtásakor kép­ződött hajtások alsó részén van­nak a nővirágzatok, a csúcsi ré­szén pedig hímvirágok. A vesz- szők csúcsán lévő vegyes rügy­ből vegyes barkák lesznek. A mogyoró termőrésze (2. ábra). A mogyoró rövid vessző­inek végén hajtásrügy van. A vesszők oldalán található rü­gyekből - ezek vegyes rügyek - hímvirágú barka és nővirág lesz. A vesszők alján lévő rü­gyek hajtásrügyek. A vesszők oldalán lévő ve­gyesrügyekből enyhe tél esetén gyakran már decemberben elő­bújnak a nővirágok bíborszínű bibéi, de a hímbarkák nyílása csak később, február vége felé indul meg. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó Mechanikai és agrotechnikai munkák végzése télidőben A növényvédelem hatékony­sága elsődlegesen nem a nö­vényvédő szertől függ. Megfe­lelő időben alkalmazott bár­mely, azonos hatóanyagú ké­szítmény közel azonos hatást produkál. A készítmények hatékonysá­gát meghatározóan befolyásolja az őszi, téli és koratavaszi me­chanikai és agrotechnikai mun­kák elvégzése. Mechanikai vé­dekezési lehetőség a kis- és hobbikertekben megoldható, könnyen kivitelezhető. Legis­mertebb mechanikai védekezési mód a beteg növények, illetve növényi részek eltávolítása, megsemmisítése (elégetése, vagy 40 cm mélység alá forga­tása). A téli melegebb napokon a gyümölcsfákról kéregkaparás­sal eltávolíthatjuk a betelepedett pajzstetveket, a kéregrepedé­sekben megbúvó bábokat vagy hernyókat, lisztharmatos vara- sodásos vesszőket, gallyakat és az atkával erősen fertőzött fás részeket. A kaparékot és a levá­gott fás növényi maradványokat távolítsuk el, semmisítsük meg. E munka elvégzése után a le­mosó permetezés sokkal haté­konyabbá válik. Az agrotechni­kai védekezést mindenki alkal­mazza, több-kevesebb sikerrel. Agrotechnikai védekezéssel a növény egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosít­juk. Ennek szerves része a ter­mőhely megfelelő megválasz­tása és a vetésváltás elvének ok­szerű alkalmazása. Egy-egy növény évről évre ugyanazon helyen való termesz­tése folyamatos terméscsökke­néshez vezet és a terület károsí- ■ tók gyűjtőhelyévé válik (pl. hagymánál és gyökérzöldségnél előforduló rothadások). Nagyon fontos továbbá a ká­rosítok leküzdésében a fertő­zésmentes szaporítóanyag használata. Ez nemcsak a ter­mesztés további kimenetelére meghatározó, hanem az elkö­vetkezendő években is érezteti hatását. Beteg növények ülteté­sével, vetésével olyan károsító- kat hurcolhatunk be, amelyek korábban még soha nem veszé­lyeztettek. A helyes tápanyagutánpótlás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jól fej­Kistermelők oldalunkkal legközelebb február 7-én jelentkezünk lődő növény bizonyos károso­dásokat termésveszteség nélkül ki tud heverni. Valamely táp­anyag hiánya vagy túladagolása viszont a betegségekhez ha­sonló tünetekben nyilvánulhat meg (hiánybetegségek). A túl- nitrogénezett, túlhajtatott növé­nyek fogékonyabbak a betegsé­gekre is. Hasonló veszélyeket rejt magában a szakszerűtlen öntözés is. Meghatározó to­vábbá a növény fejlődéséhez szükséges talajállapot, talaj­szerkezet. A tömődön, levegőt­len talajokon a kijuttatott szer­ves- és műtrágyák kevésbé ér­vényesülnek. A folyamatos rotációs talaj­művelés következtében a talaj szerkezetnélkülivé, porossá vá­lik, könnyen tömődik, „eketalp” képződik. Ennek következmé­nye, hogy a művelési mélység alatti talajréteg elsavanyodik, lejtős területeken az erózió ve­szély növekedik. Az elsavanyo- dott talajréteg levegőtlenné vá­lik, a mélyen gyökerező növé­nyek alsó gyökérzónájának pusztulását okozza. Nyári aszá­lyos időszakban a növényállo­mány hervadása, pusztulása, ki­száradása ezeken a területeken kezdődik. Ez a talaj szerke­zet-romlás csak a mélyebb ta­lajművelések évenkénti folya­matos alkalmazásával állítható meg. Agrotechnikai és mecha­nikai védekezések alkalmazá­sával hatékonysága pedig nagymértékben növelhető. A Bm-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson a nagy érdeklődés miatt a szerdai klubnapokat az alábbiak szerint módosítjuk:- Növényvédelmi szakmér­nökök, üzemmérnökök részére a délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényt ajánljuk.- Termelők, bolti eladók és a növényvédelem után érdeklődő kis- és hobbikertészek megjele­nésére a 15 órakor kezdődő klubnapi összejövetelen számí­tunk. 1995. január 25-i növényvé­dőszer gyártó és forgalmazó cé­gek: NICHIMEN (Japán), SUMI-AGRO (Japán), BIO­MARK (izraeli képviselet), SLUIS en GROOT (holland ve­tőmag). 1995. február 1. ROHM and HAAS (amerikai), KWIZDA-- AGROLINZ (osztrák), DOW ELANCO (amerikai), Buda­pesti Vegyiművek. II. forgalmi kategóriájú (zöld könyves) tanfolyamra még je­lentkezni lehet az 1995. január 25-i klubnapon 15 órakor. Czigány Csaba Magyar gépkörök bajor mintára Tolnában megalakult a szövetség Mindenkinek szabad, de senkinek sem kötelező a belé­pés, csak ezen az elven mű­ködhetnek és szerveződhetnek a hazai gépkörök is - kezdte a Magyar Gépkörök Szövetsé­gének (MAGÉP) minap meg­tartott alakuló ülésén beszédét a legtöbb honi tapasztalattal rendelkező gépkör elnöke, Kárpáti András. A vezetésével alakult Tol­nai Gépkör 13 tagja egy éve már sikeresen működik és te­vékenykedik közösen. Ők vol­tak az elsők, akik szervező­désbe tömörültek és összefog­tak, de azóta már több társulás is dolgozik az ország külön­böző pontjain. Az elmúlt év végén meg­alakult szövetséget azzal a céllal alapították, hogy segít­ségével a már létrejött gépkö­rök minél több anyagi és szakmai támogatáshoz jussa­nak, és hogy egyre több, újabb gépkör jöhessen létre ország­szerte. A további gépkörök alakulásának segítésén kívül a szövetség nagy hangsúlyt fek­tet a különböző szakmai to­vábbképzésekre, a szaktaná­csadás megszervezésére és természetesen az érdekképvi- selere is. A fejlett nyugat-európai or­szágokban - különösen Né­metországban - elterjedt és sikeresen működő gépkörök nagy segítséget nyújtottak a mezőgazdaság fejlődéséhez, a parasztok többsége csatlakoz- tott ezekhez a gépkörökhöz. Bajorországban például a pa­rasztok 90 százaléka tagja va­lamelyik gépkörnek. A gépkö­rök itt működnek a leghatéko­nyabban, ami nem meglepő, hisz innen indult e szervező­dés. A magyar szövetség műkö­désének mintájául a bajor gépköröket tekinti, akik indu­lásukhoz anyagilag és szak­mailag egyaránt segítséget nyújtanak. A MAGÉP elnökéül Kár­páti Andrást választották. Aki érdeklődik a gépkörök iránt vagy csatlakozni szeretne a szövetséghez, a következő címen teheti: Kárpáti András, 7130 Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 48. Telefon/fax: 74/340-039. (Kistermelők Lapja) Szemcsekiszóró Alkalmazható faiskolákban, zöldségtermesztésben, közterületen Gentben, a Hortibel kiállí­táson láttuk az Epandosa háti granulátumszóró készüléket. Mikrogranulátum, illetve mű­trágya kiszórására és adagolá­sára egyaránt alkalmas. Fel­használási területe igen szé­les, faiskolákban, zöldségter­mesztésben, közterületeken is használható. A készülék 5,2 kg tömegű, poliészter tartálya 18 literes, a váz és a szerkezet rozsdamen­tes acél. A készüléket mikrog­ranulátum, vagy műtrágyaszó­róként használva, munkaszé­lessége 40-80 cm, a granulá­tum típusától függően. A szó­rócső mérsékelt mozgatásával azonban a szórási felület megkétszerezhető, illetve megháromszorozható. A granulátumszóró nyílá­száróját és a termék szóródási sebességét (azaz a készülék­ből való távozásának idejét) is szabályozni lehet, ezáltal a készülék alkalmazható egy­fajta adagolóként is. Néhány szem granulátumtól a na­gyobb adagokig pontosan ki­juttatható a kívánt mennyiség. A granulátum kiszóródásá­nak idejét szintjelekkel ellá­tott ütköző felszerelésével és szabályozásával állítják be. (Kertészet és Szőlészet) A szórócső végére ütköző la­pátot szerelve nagyobb lesz a szórási felület A zöldségeskert vetésforgója A Kertészeti Népfőiskola zöldségtermesztési előadásán felmerült annak az igénye, hogy jó lenne a hobbikert-tu- lajdonosok részére zöldséges vetésforgót összeállítani. Ezen igénynek az alábbiak­ban teszek eleget. A hobbikerteknek közös jellemzője, hogy többé-ke- vésbé kicsi a terület, 4-800 négyzetméteren kell a család szükségletét, szőlő-bor, zöld- ség-gyümülcsféleségekből kielégíteni. Bár egy négytagú család évi zöldségszükséglete 200 négyzetméteren bőven megtermelhető, mégis a terü­let kihasználása fontos té­nyező. A régi időkben, amikor még a bolgárkertészek állítot­ták elő a zöldségféleségek nagy részét, kialakítottak egy öntözéses vetésforgót, amely a gyakorlatban igen jól be­vált. Ennek lényege, hogy azonos területről két-három termést is betakarítottak. Mi­vel esetükben árutermelésről volt szó, a minél nagyobb ár­bevételre, illetve jövedelemre törekedtek. A bolgárkertészet tehát nem családellátás céljá­ból alakult ki. Az árutermelő kertészek­nek ma is a nagyobb árbevé­tel a fő célkitűzésük, míg a hobbikertek tulajdonosai csupán a terület nagysága mi­att kényszerülnek a kettős, esetleg a- hármas termesz­tésre. Előre kell azonban bo- csátanom, hogy az ilyen ter­mesztési mód igen tápanyag­igényes. A kettős-hármas termesztés 7-10 kg érett, komposztált istálló trágyázást is igényel évente négyzetmé­terenként, a szükséges mű­trágya kiegészítéssel. Ezen túlmenően az öntözővíz igen fontos tényező az eredmé­nyes termesztés eléréséhez. A következő tényező az egyes zöldségnövények bio­lógiai sajátosságainak isme­rete. Nem mindegy ugyanis, hogy az egyes növényfélesé­gek hogyan követik egymást a területen, vagy pedig köz­tesként termeszthetők-e? Ál­talában a rövid tenyészidejű növények az elővetemények. Ilyenek: spenót, hónapos re­tek, zöldhagyma, áttelelő sa­láta és zöldborsó, fejessaláta, korai fejes és kelkáposzta, karfiol, karaláb, egyebek. Főnövényként az olyan zöldségféleségek jöhetnek számításba, amelyek hosszú tenyészidejűek. Ilyenek: sár­garépa, petrezselyem, pasz­ternák, zöldpaprika, paradi­csom, tökfélék, sárga- és gö­rögdinnye, bimbóskel, cse­megekukorica, zöldbab, egyebek. Utótermesztés ugyancsak a rövidebb tenyészidejű növé­nyek esetében lehetséges. Ha a területről lekerült a zöld­borsó, zöldhagyma, spenót stb., megfelelő talajelőkészí­tés után kiültethető a késői fejes- és kelkáposzta, karfiol, cékla, nyári és téli retek, má­sodvetésű zöldbab, stb. Köztestermesztés az olyan növények esetében lehetsé­ges, amelyek „elviselik” a növénytársítást. Az uborka, a tökfélék, a sárga- és görög­dinnye közé vethetünk cse­megekukoricát. Ez a növény egyben „szélfogó” is. Meg­védi a növény indáját a szél­vihar tépázásától. Ha a cse­megekukorica főnövény, vet­hetünk közé babot. Az első termésekből zöldbab, a to­vábbiakból szárazabb termést takaríthatunk be. De a nö­vénytársítás nem csak terület­takarékossági szempontból figyelemre méltó, a növény- védelem szempontjából is lé­nyeges. A retek közé pl. ha salátát ültetünk, megvédi a retket a földibolha károsításától. A zeller és a káposztafélék ve­gyes ültetése kölcsönös véde­lem a zellerrozsda és a ká­posztalepke ellen. A sárga­répa és a hagyma vegyesül­tetvény kölcsönösen védi egymást a répa és a hagyma­légy ellen. Nem társítható azonban a bab és a hagyma, a káposzta és a hagyma, a burgonya és a hagyma, a vöröskáposzta és a paradicsom, a petrezselyem és a fejessaláta st. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a kettős­hármas termesztés igen nagy tápanyag utánpótlással jár, amelyre a következő alka­lommal térünk vissza. A zöldségtermesztés további problémáival kapcsolatban január 30-án a kertészeti nép­főiskolái előadások kereté­ben, a volt Bem u. 5. sz. alatt aló órai előadáson bővebben lehet hallani. Db. Tamcsu József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom