Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-20 / 19. szám
1995. január 20., péntek Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A KA-HYB RT. SZÉKHELYE KAPOSVÁR HELYETT BUDAPEST A termelési rendszerek egytizede maradt versenyképes Termeltetési szerződésekkel segítik a feltételeknek megfelelő gazdaságokat Az IKR biokémiai üzeme, a folyékony műtrágya előállító telephely Szentlőrinc határában AFA ’95 Augusburgban április 29. és május 5. között rendezik meg a kézművesek hagyományos vásárát, az AFA-t. Idén ismét meghívást kaptak erre a pécsi iparosok is, akik az augsburgiak néhány szakosztályával közösen a központi stand mellett kapnának helyet. Bővebb információ a Pécsi Ipartestületnél kérhető. Regisztráció Lezárult a kamarai regisztrációs lapok visszaküldésének határideje a Baranya Megyei Kézműves Kamaránál. Azonban, akik nem tettek eleget ennek a törvényben előírt kötelezettségüknek, még rövid ideig pótolhatják ezt a kamara ügyfélszolgálatánál, vagy a helyi ipartestületeknél. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1 995. január 18-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 173,41 175,15 176,89 Ausztrál dollár 83,64 84,44 85,24 Belga frank (100) 350,56 354,02 357,48 Dán korona 18,34 18,52 18,70 Finn márka 23,41 23,64 23,87 Francia frank 20,88 21,09 21,30 Gör. drachma (100) 46,40 46,86 47,32 Holland forint 64,32 64,95 65,58 ír forjt 171,32 173,05 174,78 Japán yen (100) 111,60 112,70 113,80 Kanadai dollár 77,59 78,38 79,17 Kuvaiti dinár 369,18 372,80 376,42 Német márka 72,27 72,98 73,69 Norvég korona 16,52 16,68 16,84 Olasz líra (1000) 68,03 68,73 69,43 Osztrák sch. 10,27 10,37 10,47 Portugál esc. (100) 69,75 70,45 71,15 Spanyol pes. (100) 82,92 83,78 84,64 Svájci frank 86,14 86,99 87,84 Svéd korona 14,75 14,90 15,05 USA dollár 110,36 111,43 112,50 ECU (Közös Piac) 136,11 138,10 139,46 Az oldalt összeállította: B. Murányi László A ’70-es években elindult termelési rendszerekből a mezőgazdaságban végbement változások során a tizede, 6-10 maradt versenyképes. Az IKR és a Ka-Hyb országos rendszer, a KSZE a Dunántúlt fogja át. A mezőgazdaságban megtörtént a tulajdonosváltás, minden magántulajdonba került. Az elmúlt négy évben az üzemek nagy részében a vagyon felélése, a túlélés volt a jellemző. Ez a folyamat Baranyában először a Hegyháton indult el, majd a Dráva-mentén az Ormánságban folytatódott és tart a mai napig. Óriási mértékben elindult a mezőgazdasági üzemek differenciálódása. A jók erősödtek, a gyengék felszámolásra kerültek. Ahol a termőképességgel baj volt, ott az eredményességgel is. A terményekre nincs kereslet, hiányzik a belső piac. A felszámolást követően többen kényszerpályaként magángazdálkodók lettek. Nagy gond a pénztelenség. Az elmúlt 4-5 évben minden hol a túlélésre rendezkedtek be, sehol nem történt nagy mezőgazdasági beruházás. A bankok nem finaszírozták a termelést. Leállt volna az élet, ha valaki nem látja el az üzemeket vetőmaggal, műtrágyával, növényvédőszerrel és szaktanácsokkal. Mindezeknek mentek elébe a KSZE-nél, amikor termeltetési és szállítási szerződést kötöttek, a beígért termés ellenében. Ez egyfajta kényszerpálya volt. Sokan úgy gondolták ezzel megkötik a termelők kezét. Ma már ezt is másképp látják ...- A KSZE találta ki elsőként ezt a rendszert- mondja Kovács Zoltán divízió igazgató. - Szervezetünk nem különböztette meg a kis- és nagytermelőt. Ebben a konstrukcióban nagy a kockázat, hiszen csak azok kötnek termeltetési szerződést, akiknek a bankok nem adnak hitelt. Nagyon hiányzik a földjelzálog intézménye, az nagyobb biztonságot jelentene. A kiválasztásnál jó lenne tudni, hogy ki életképes, és ki nem. Nem egy gazdálkodónak, akinek 20-40 hektárja volt, javasoltuk, hogy a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapra adja be a pályázatát, segítettünk annak elkészítésében is. Többen az ott elnyert pénzből vásároltak gépeket. Az önrészre a fedezetet a terménynyel biztosították. Az első termeleltési szerződéseket 1991-ben kötötték. 1994 őszéig a KSZE finanszírozta a termeltetést, de azt 1995-től az ő bankgaranciájukkal már egy pénzintézeten keresztül végzik, hogy ne essenek el a termelők a kedvezményes hitelektől, és a KSZE-nek is legyen forgatható tőkéje. Felszámoláskor is kötnek szerződést a felszámoló biztossal, hogy ne maradjon parlagon a föld.-80-100 hektár, a szántóföldi növénytermesztésnél, már jövedelmező lehet - mondja Németh Árpád, a növényvédelmi divízió vezetője. - Ezen már annyit lehet termelni, hogy akár bővülhet is a gazdaság. Az ez alatti területen termelő vagy fejlődik, vagy szinten marad, vagy tönkre megy. A jelenlegi támogatási rendszer a legkisebb termelőket sújtja a legjobban.- Lassan csökken a csődeljárások, felszámolások száma - véli Czuczor Ferenc, az IKR területi igazgatója. - Stabilizálódik a helyzet, a miénk is. A magángazdálkodók közül, a két-három évvel ezelőtt kezdők, a 30-50 hektáron gazdálkodók kezdenek talpra állni. Az IKR harminc-ötven kilométeres körzetben termeltet, elsősorban kukoricát. A termelést két módon finanszírozzák: maga a rendszer, vagy az IKR és egy bank közösen. A várható termés értékének feléig hitelezik meg a termelést, ezért vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert adnak.- Csak azzal kötünk termeltetési szerződést - folytatja Czuczor Ferenc -, aki rendelkezik megfelelő eszközökkel és képes eleget tenni az egyre keményebb feltételeknek. A partnereink között eleinte több volt a nagyüzem. 1993-ról 1994 végéig megkétszereződött a kisüzemek száma, most megint a nagyüzemek kerültek előtérbe. Az árutermeléshez egyfajta biztonság kell. Ha sok a bizonytalanság, nehéz jól gazdálkodni, termeltetni. A mezőgazdaság következő nagy leckéje, hogy kidolgozza a belső érdekeltséget, hogy az emberekben kialakuljon a tulajdonosi szemlélet, és vissza kell szereznünk a belföldi piacainkat. A hazai sertésállomány felét a Ka-Hyb által kitenyésztett hibridfajták alkotják. Jelenleg a minőségi sertés után nincs kereslet. Az rt. bővítette kereskedelmi tevékenységét, feldolgozott állapotban és hasított félsertésként exportálják a húst.- A mezőgazdaság átalakulásával a KA-Hyb Rt.-nek 45 millió forintot nem fizettek meg a tönkrement üzemek - mondja dr. Csorna Mihály vezérigazgató-helyettes -, a partneri kör is majdnem a felére esett vissza a korábbi csaknem 300 000-ről. Ez is oka annak, hogy megszüntettük meg a kaposvári központunkat és Budapestre költöztünk. Bővítettük a szolgáltatásaink körét. Többek között magánvállalkozó részére készítettünk üzleti terveket, de sok ezekből nem valósult meg. Például egy lajoskomáromi gazdálkodónak 1991-ben, aki sertéstenyésztéssel kívánt foglalkozni. Elkészült a farm, és 1992-ben a felvásárlási ára 50 forintra zuhant. Tönkre ment, és jelentős összeggel maradt adós. Hasonló a mohácsi eset is, ahol a tulajdonost nem csak anyagilag érte kár, hanem az egészsége is ráment. A belföldi piac az elmúlt negyedévig alig mozdult, ezért elsősorban az expor- tálási lehetőségeket keressük. A sertéstelepeken az alapvető karbantartási munkákra sincs pénz. Szükség lenne a beígért kormánytámogatásra. A sertés most szépen jövedelmez, de ez csak az elmúlt évek veszteségeinek a pótlására elég, még nyereséget nem igen jelent. Sz. K. Megkezdődött a felkészülés a tavaszi munkákra a mezőgazdasági üzemekben. A gépműhelyekben már javítják a vetőgépeket, a boronákat és természetesen az erőgépeket is, hogy fennakadás nélkül indulhasson a munka. Képünk a belvárdgyulai termelőszövetkezetben készült Fotó: Läufer L. A TISZTVISELŐVEL NEM ÉRDEMES VITATKOZNI Talán az idén lesz vámtörvény Genius-rendezvények 1996 Kellene már az a vámtörvény, amelyet a negyedik ötéves terv óta ígérget a mindenkori kormány, ám eleddig még a tervezet sem született meg. A központi irányítási rendszerben nem is volt olyan fontos, hiszen csak néhány tucat vállalat foglalkozhatott külkereskedelemmel, addig most az kap ilyen tevékenységre is jogosítványt, aki kéri. A törvény egyértelműen, hosszútávra, kiszámíthatóan szabályozná a jogokat és a követelményeket, nem kellene évenként, a mindenkori államháztartási hiány, vagyis a bevétel növekményét figyelembe véve meghatározni a jogszabályokat. A szakember is szenved a jogszabály dzsungeltól, hát akkor mit szóljanak azok, akik termelnek, kereskednek, néha exportálnak és importálnak. Tegnap a kereskedelmi és iparkamara szervezett Pécsett fórumot a külkereskedők részére, s a fentieket az egyik előadó, Szabó Béla, a Kopint-Datorg munkatársa is megerősítette. Márpedig ő belülről is alaposan ismeri vámhatóság munkáját, hiszen hosszú éveken keresztül dolgozott a „pult” másik oldalán, vagyis tisztviselőként azt is megismerhette, milyen ellentmondás feszül az elmélet és a gyakorlat között. Annyi bizonyos, igencsak kellett jegyzetelni a fórumon jelen lévőknek, hogy a már említett előadásban elhangzottakon kívül az áruk, szolgáltatások kivitelével, behozatalával kapcsolatos jogszabály változásokról tájékoztató dr. Szirmai Katalin ipari minisztériumi főosztályvezető felsorolását, az ehhez tartozó magyarázatot is leírják. Lehet, hogy a résztvevők mindent nem is tudtak megjegyezni, egy intelmet azonban mindenki feljegyzett: a vám- tisztviselővel nem érdemes vitatkozni, ha a papírok nincsenek rendben, akkor az állami alkalmazott kettőt tehet: vagy kijavítja vagy pedig határozatiig visszautasítja. B. G. Cipőminta- és bőrbemutató Magyarországon rr} in tégy 18 millió pár cipőt vásárol a lakosság évente. Ez lényegesen kevesebb az európai átlagnál, ami évente személyenként négy-öt párra tehető, a német- országi évi tíz párról nem is szólva. A magyar cipőgyártók érdeke az, hogy a fogyasztás közelítsen az európai szinthez. A Bőr- és Cipőipari Egyesülés céljául tűzte ki, hogy kiszorítja a magyar piacról a gyenge minőségű lábbeliket. Ezek ugyanis nemcsak a vásárlók egészségét, de a színvonalas termékeket előállító cégek üzleti érdekeit is veszélyeztetik. Egyelőre azt szeretné elérni az egyesülés, hogy mindenki legalább három-négy pár cipőt vásároljon évente. Ezt a célt is szolgálja a 380 hazai és külföldi gyártó és kereskedő cég részvételével március 11. és 13. között megrendezésre kerülő Bőr- és Cipő Hét. A Budapesten a napokban megtartott mintabemutató a kereskedők tájékoztatását szolgálja. Ezen 120 alapanyag- és cipőgyártó, valamint kereskedő mutatja be termékeit. A márciusi börzén a viszonteladók és a nagyközönség már a legújabb kollekciót láthatja, illetve vásárolhatja meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az immár hagyományos rendezvény népszerű a már szinte teljes egészében privatizálódott cipő piacon. Tavaly például - a nagy- közönség vásárlásain túl - húszmilliárd forintos üzletkötést regisztráltak a börzén. Genius néven szellemi tulajdon világfesztivált rendez 1996-ban az Invenció ’96 Alapítvány. A Genius ’96 a leköszönő évszázad szellemiségét kívánja megjeleníteni. E rendezvénysorozat - amelyet lényegében az Expo ’96 helyébe álmodtak meg a szervezők - a világon először mutatja be a szellemi tulajdon egészét, rámutatva a szellemi közkincsek meghatározó szerepére. A Szellemi Tulajdon Világ- szervezetének jóslata szerint 2030-ra a világban a közép-ke- let-európai térségből származik Február 16-tól a KERMI nem vállalja át a vásárlói reklamációk miatt beküldött termékek postai, illetve a helyszíni vizsgálatokhoz kötődő járulékos költségeit. A reklamációk miatt, utánvéttel postázott csomagokat visszaküldik a feladónak, a helyszíni vizsgálatok költségeit pedig számlázzák a megrendelőnek. A vásárlók által hibásnak vélt új termékeket, illetve a kifogásolt minőségben kijavított árut a bolt, illetve a szerviz küldi el ezentúl műszaki ellenőrzésre. Amikor erre nincs lehetőség, például egy beépített lakásfelszerelési tárgy esetében, a KERMI munkatársai a helyszínen vizsgálják meg a terméket. A vizsgálat díját a KERMI- nek, mint állami intézménynek állnia kell, az olyan járulékos költségek, mint a postai díj, utazási költség, napidíj, táviratdíj, gépkocsi használati díj fedezésére azonban a jogszabályok majd a találmányok 25, Nyu- gat-Európából, Amerikából és a harmadik világból 20, Japánból pedig 15 százaléka. A Genius Alapítvány szakemberei szerint vissza kell szereznünk a világban egykori méltó helyünket, s erre van is esély. Ezért érzik fontosnak az 1996-ban megrendezendő világfesztivált. A napokban megrendezett tanácskozás alapján úgy vélik, hogy kellő anyagi fedezet is lesz a fesztivál megrendezésére, hiszen mintegy 200 cég és vállalkozó nyilvánította ki csatlakozási szándékát. nem kötelezik. Ezeket a szavatosságra, vagy jótállásra kötelezetteknek, vagyis az üzleteknek, szervizeknek kell viselniük. Amennyiben a termékről bebizonyosodik, hogy minősége nem volt megfelelő, ezt az ösz- szeget átháríthatják a gyártókra. Mindezeket a költségeket eddig a KERMI fizette. A költségvetési támogatás mértéke azonban a továbbiakban ezt már nem teszi lehetővé. A reklamációkkal összefüggő feladatokra a költségvetési támogatás a tavalyi 18 millió forint helyett, ami már akkor sem volt elég, az idei előirányzat ennél több, mintegy 21 millió forint. A járulékos költségekre viszont ebből sem futja. A KERMI egyébként bevételei növelése érdekében valószínűleg emeli idén azokat a díjakat, melyeket az új termékek kötelező minőségvizsgálatáért számítanak fel a forgalomba hozóknak. A KERMI nem vállalja a reklamációk költségeit 4 4 I » 4
