Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-13 / 12. szám

6 aj Dunántúli napló Magazin 1995. január 13., péntek A horvátok barátai A horvátok a szerbeket és a montenegróiakat tartják legfőbb ellenségüknek, s az osztrákokat és a magyarokat legjobb baráta­iknak - állítja a Globus című zágrábi hetilapban megjelent közvélemény-kutatás. A közvé­lemény-kutatás szerint a horvá­tok 46,7 százaléka tartja fő el­lenségének a szerbeket, s 28,7 százalékuk a montenegróiakat. A boszniai muzulmánok 8,7 százalékkal a harmadik helyre kerültek, míg a szlovéneket a horvátok 6,4 százaléka tartja a fő ellenségnek. A Globus sze­rint a megkérdezettek 34,5 szá­zaléka az osztrákokat, 19 száza­léka a magyarokat, 11,3 száza­léka pedig a boszniai muzulmá­nokat tartotta Zágráb legjobb barátainak. Cinkelt tombola Nagy nyereményt, vidám mulatságot Ígért a veszprémi és balatonfűzfői tombolán Farkas Dénes 23 éves vállalkozó, de mint kiderült „cinkelt” jegyek­kel játszott. Személyautót hirde­tett főnyereménynek, a szere­peket viszont már előre kiosz­totta társainak, akik irányítottan húzták ki a nyertes szelvényt. Az autó így az eredeti tulajdo­nosánál maradt. A trükk kétszer bejött, harmadszorra azonban nem. Ekkor a közönség kíván­ságára egy jelenlévő sportoló - tehát nem a beavatott - válasz­totta ki a szelvényt. A nyertes így nem kapta meg az autót. A Veszprém Megyei Bíró­ság, másodfokon hirdetett ítéle­tet az ügyben. E szerint Farkas Dénest 951 rendbeli csalásért - ennyi tombolajegyet adott el - kilenc hónapra ítélték. Mindez azonban nem változtat Farkas Dénes életkörülményein, hiszen korábban már jogerősen 4 és fél évet kapott, ugyanis az általa bérelt ABC-áruházba több mil­lió forint értékű árut rendelt, amiért nem fizetett. MILYEN KÜLFÖLDIEK KELLENEK AMERIKÁNAK? • • Ötvenötezer zöldkártya Az Egyesült Államokba évente mintegy 700 ezer ember vándorol be törvényesen - és legalább annyi, de valószínűleg jóval több - illegálisan. Az egykor a bevándorlók által te­remtett országban szakaszosan változik e téren a politika: hol szűkítik, hol bővítik a lehetősé­geket. Most törvényes lehetősé­get nyújtanak 55 ezer külföldi­nek, hogy a Clinton-kormány- zat által elfogadott imigrációs kormányprogram keretében, az un. zöld kártya birtokában be­utazhasson az Egyesült Álla­mokba. A magyar sajtóban a napokban megjelentek közle­mények arról, hogy azok, akik ily módon bejutnak Amerikába, később az állampolgárságot is megszerezhetik, ha nem tesznek közben olyat, ami kizárhatja őket az új állampolgárok köré­ből. Először a húszas évek elején korlátozták a letelepedést, kvó­tákat állapítva meg az egyes or­szágok polgárai számára. A hatvanas években, a polgárjogi mozgalmak hatására liberalizá­lás következett, szélesebbre nyi­tották az ajtót az ázsiai és az af­rikai bevándorlók előtt is. 1990 ismét új szakaszt hozott: tekin­tettel az USA csökkenő ver­senyképességére a nemzetközi piacokon, törvényt hoztak arról, hogy szorgalmazni kell a kie­melkedő tehetségű, magas kép­zettségű emberek letelepedését. Két éve, amikor a republikánu­soktól a demokrata párt vette át a kormányzást, e téren sokkal keményebb vonalat kezdtek ér­vényesíteni. A menedékjogot kérőket sokkal szigorúbban megszűrik, illetve a beutazni szándékozókat lehetőleg az amerikai partok közelébe sem engedik: már az anyaországuk­ban kell bevándorlása engedélyt kérniük. Az amerikai közhangulat - a pangó életszínvonal, a munka- nélküliség közepette - általában pártolja a megszorításokat. Legutóbb a legnépesebb állam­ban, Kaliforniában rendezett népszavazáson például nagy többséget kapott a javaslat, hogy az illegálisan bevándorolt mexikóiakat ezentúl ne illessék meg szociális juttatások. Most is vitatják - s koránt sem csak Kaliforniában -, hogy a Clinton-kormányzatnak és magának az USA-nak a beván­dorlási jog szűkítése vagy bőví- tése-e a hasznosabb? S főként: Amerikának az ezredforduló év­tizedében milyen külföldiek kellenek és honnan? Abban mindenki egyetért: leendő No- bel-díjasok jöhetnek ... A vezérigazgató pontosít Shell kutaknál ezután is kapható gázolaj Bejelentették: a Shell Hun­gary Rt, a MÓL után a második legnagyobb hazai üzem­anyag-forgalmazó cég, nem foglalkozik ezentúl a gázolaj nagykereskedelmével. Az évente 40 milliárd forin­tos forgalmat lebonyolító mul­tinacionális vállalat a hazai üzemanyagpiac 20 százalékát tartja a kezében. Mindez azt je­lenti, hogy a Shell kutaknál ezentúl nem lehet majd gázola­jat vásárolni? - kérdeztük Mo- sonyi Györgytől, a cég el­nök-vezérigazgatójától .- Egy félreértést szeretnék eloszlatni. Nem arról van szó, hogy a Shell a kutainál fel akarja függeszteni a gázolaj árusítását, hiszen alig néhány hete jelentkeztünk egy új ter­mékkel, a Formula Dízellel. Csupán a gázolaj nagykereske­delmét korlátoztuk. Áz elmúlt évben lehetetlen helyzet állt elő azzal, hogy a „szőkítések” mi­att, az illegális és vámmentes import révén nagy, mennyiség­ben hoztak forgalomba „olcsó” gázolajat, hátrányos helyzetbe hozva ezáltal mindenkit, aki nem csalással, manipulációval próbált megélni a piacon.- Nem megkésett a döntésük? A január 1-től életbelépett adó­szabályok becsukták a tisztes­ségtelen üzlet kiskapuit.- A magyar olajpiacon az elmúlt években elkezdődött csa­lássorozatok alighanem az idén is folytatódnak majd, ha nem a korábban megszokott mó­don,akkor más csatornákon próbálnak majd jövedelemhez jutni az „élelmesek”. Most ké­szül az a jogszabály, amely a jövedéki termékek forgalmazá­sát hivatott szabályozni. Úgy gondoltuk, időben fel kell hív­nunk az illetékesek figyelmét, hogy a paragrafusok ne enged­jenek újabb kiskapukat nyitni. Csak annak a kereskedőnek le­gyen joga a jövedéki termékek forgalamazására, aki garantálni tudja az adók és illetékek pon­tos fizetését is.. Szeretném még hozzátenni: a Shell nem vonja vissza egyetlen eddigi kötelezettségét sem és a folyamatban lévő tárgyalásait sem szakítja meg, csupán be­szerzéseinket a saját kúthálóza­tunk ellátására korlátozzuk. (somfai) THE ECONOMIST A posztkommunizmus káros az egészségre Kertész Róbert, az MTI tu­dósítója jelenti: Magyarországon a legak­tívabb - 15-49 év közötti - férfinemzedék tagjait manap­ság nagyobb eséllyel éri utol a végzet, mint Zimbabwe ha­sonló korú népességét - ilyen és egyéb, hasonlóan drámai megállapításokkal tarkítja a kelet-európai lakosság élete­sélyeiről festett tragikus ké­pét a The Economist. A neves brit gazdaságpoli­tikai hetilap legújabb számá­ban közölt felmérés egyenes összefüggést igyekszik kimu­tatni a térség egyes államai­nak gazdasági kilátásai és ha­lálozási mutatói között. Az idézett adatok szerint Len­gyelországban és Kelet-Né- metországban, ahol a gazda­ság immár látványos növe­kedésnek indult, a halálozási ráta ezzel szinte párhuzamos zuhanást mutat. A halál a gazdasági bizonytalanságtól szenvedő országokban a leggyakoribb vendég; azok­ban a térségekben, amelyek már maguk mögött tudhatják a nehezét, az élet vonzóbb­nak találtatik - írja a The Economist. Az idézett szakértők az életesélyek romlásának ko­moly tényezőjeként említik a munkanélküliséget. Adataik szerint például Csehország, ahol a lakosságnak mindösz- sze 5 százaléka kénytelen ál­lás után kutatni, a térség leg­kedvezőbb halálozási statisz­tikáit mutathatja fel. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a munkanél­küliség lelki hatásaival tartó­san terhelt polgárok nyuga­ton is nagyobb valószínűség­gel lelik idő előtt halálukat - áll a brit folyóirat elemzésé­ben. A The Economist a korai halálozás esélynövelő jelen­ségei között említi a társa­dalmi szintű egyenlőtlensé­get is. Minél mélyebb szaka­dék tátong az egyes rétegek társadalmi helyzete között, annál rosszabb az adott or­szág általános egyészségügyi helyzete, még a gazdag tér­ségekben is - állapítja meg a hetilap összefoglalója, amely ismét Csehországot - és Szlovákiát - emeji ki olyan kelet-európai éllovasokként, amelyekre a legkevésbé jel­lemző a súlyos mértékű tár­sadalmi egyenlőtlenség. A The Economist megál­lapítása szerint a viszonylag kedvező cseh és szlovák helyzet kialakulásában nem kis szerepet játszott az az okos döntés, amelynek alap­ján mindkét állam jelentősen növelte közegészségügyi ki­adásait és ezen belül az or­vosok és ápolónők bérét is. E lépés nyomán - amelyet a térség egyetlen más országa sem követett a fordulat óta eltelt csaknem hat év alatt - az orvosokra kevéssé hat a csak szűk körű, pénzes páci­enscsoport ellátására szako­sodó, méregdrága magánk­linikák kísértése, és nem kényszerülnek tömegesen elhagyni a gyógyító pályát sem - írja a brit lap, amely­nek megállapítása szerint „lehet, hogy a kommuniz­mus káros az egészségre, de a posztkommunizmus, úgy tűnik, még károsabb”. Pannon GSM. Tíz a százból! 10% engedmény az első 100 új előfizetőnek a készülék és a kiegészítők árából i És ez még nem minden! Hiszen, ha Ön januárban az első száz új előfizető között van, a Pannon GSM privát hangpostáját és hívófél-azonosító szolgáltatását 6 hónapon keresztül ingyen használhatja. De ne feledje, mindez csak akkor jár Önnek, ha abban a megyében fizet elő a Pannon GSM szol­gáltatásaira, ahol lakik, vagy ahol a cégét bejegyezték. Ha szeretne többet megtudni az akcióról, hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat az (1) 270-4120-as telefonszámon, vagy keresse fel leg­közelebbi viszonteladónkat: Forró Drót Kft., 7633 Pécs, Szigeti út 85. tel.: 72/251-251; Centrophone Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. tel.: 72/436-666; H-Copex Irodatechnika Bt., 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. tel.: 72/336-825; Europrofil, 7624 Pécs, Ferencesek utca 8. tel.: 72/310-362; Infotnix Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 46. tel.: 72/336-888 PANNON gsm Az élvonal. v 4 t i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom