Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-13 / 12. szám

1995. január 13., péntek Városaink új Dunántúli napló 7 Mohácsi körkép Ruha-ajándék Rudolf Lang és Edvard Paul a Felső-Bajorországi Altenstadt- ból hatodik alkalommal érkez­tek az elmúlt napokban Mo­hácsra. Ezúttal is az ötezer fős lélekszámú településükön tevé­kenykedő katolikus szervezetük ajándékát hozták: a menekült családok számára hatvan cso­mag téli ruhaneműt. Sítáborozó diákok Szombaton utazik Erdélybe 40 diák a Belvárosi Általános Iskolából. Aranyosgyéresen töl­tenek két napot, majd a kisbá- nyai sítáborba mennek. Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének tele­fonszáma: 69-364-268 Mohácson az MAYER NYOMDA Árok u. 17”. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Az oldalt összeállította Berta Mária MOHÁCSON NINCSENEK ENSZ-KATONÁK! Negyedére csökkent a hajóforgalom Eddig négy alkalommal tettek büntetőfeljelentést Az ENSZ Biztonsági Taná­csa 1992. május 4-ével léptette életbe a Szerbiát és Monteneg­rót sújtó embargót. Egy évvel később született a 820/93-as számú határozat, amellyel az áruszállítást tovább korlátozták, s egyúttal 1993. május 5-től a nemzetközi szervezet rendelke­zéseinek betartatását a Nyu­gat-Európai Unió által delegált kontingens is ellenőrzi Mohá­cson. Hogy a szigorítások mi­lyen következményekkel jártak, erről beszélgettünk Wéber Jó­zsef főhadnaggyal, a Vám és Pénzügyőrség mohácsi pa­rancsnoksága helyettesével.- Mindenek előtt a hajóforga­lom a minimálisra csökkent. Ha 1992-hez viszonyíjtuk, a belépő forgalom 61 százalékos, a ki­lépő pedig 64 százalékos csök­kenést mutat. Ma ott tartunk, hogy a Duna, mint interkonti­nentális vizi út, az áruszállítás­ban, fuvarozásban való részese­dését elvesztette, s hiába köti össze a termelő helyeket a ten­gerrel, ezt az adottságát nem le­het kihasználni. Az embargós korlátozás mel­lett ennek más oka is van. A 93-as ENSZ BT. határozatra vá­laszul Szerbia úgy reagált, hogy áthaladási díjat követel és szed a területükön hajózó egységek­től. Géphajóknál a kilowatt tel­jesítményt és a megtett kilomé­tert, az egyéb rakott vizi jármű­veknél a rakomány tonnasúlyát és a megtett út hosszát alapul véve fizettetnek a szállítókkal. Ez azt jelenti, hogy hajóegysé­genként 5-6 uszályt számolva 18-20 ezer dollárt fizettetnek. Érthető, ha a szállíttatok nem vállalják a tetemes többletkölt­séget, inkább más fuvarozási lehetőséget keresnek.- Amennyiben Szerbiának ez a lépése törvénytelen, a ha­józási társaságok miért nem kérnek jogorvoslatot az arra illetékes nemzetközi szerve­zettől?- Bizonyára megtették, de az eddigi gyakorlat szerint nem jártak eredménnyel. Egyébként, mint az tudott, abban az ország­ban nem ez az egyetlen és leg­súlyosabb törvénytelen csele­kedet. ..-Az embargó plusz mun­kát hozott önöknek is.- A mohácsi áthaladási pon­ton csak az ENSZ BT. írásos engedélyével rendelkező hajó­egységek haladhatnak át, a na­gyon szigorú ellenőrzést köve­tően. A vizsgálatot minden al­kalommal összehangolt csa­patmunkával végezzük. Az EBESZ vámtanácsadói, a Nyu­gat-Európai Unió missziójának szolgálatot teljesítő tagjai - itt szeretném megjegyezni, hogy ők nem ENSZ katonák, hanem a feladat ellátásának szakértői, valamennyien vámtisztviselők és vizirendőrök, tehát semmi­lyen vonatkozásban sem hason­líthatóak az úgynevezett kéksi­sakosokhoz - a határőrök, a vi­zirendőrök és mi, vámosok egy­szerre lépünk a hajóra. A belépő járműveknél ez a csoport né­hány hónapja a kolera járvány veszélye miatt kiegészül az ÁNTSZ tisztiorvosával, illetve a rakomány jellegétől függően a növény-, vagy az állategészség­ügyi szolgálat tisztségviselőjé­vel. Ennyi szervezet képviselő­jével kell minden alkalommal időpontot egyeztetni, és alapos vizsgálatot végezni. A kikötői körülmények miatt csak napkel­tétől napnyugtáig tudunk dol­gozni, hiszen nincs kivilágítva. Előfordul, hogy panaszkodnak is a hajósok, akik sietnének, de sötétedés után érkeznek Mo­hácsra és nem folytathatják az útjukat előbb, mint másnap.-Akadt, akiket önök ma­rasztaltak, mert tiltott árut szállítottak.- 1993-ban egy, tavaly pedig három esetben tettünk bűntető feljelentést a rendőrhatóságnál a nemzetközi jogi kötelezettségek megszegése miatt. Minden alka­lommal azért kezdeményeztük az eljárást, mert az üzemanya­got nem a valóságnak megfelelő mennyiségben tüntették föl a jármű készletkönyvében. Ter­mészetesen nem a bejegyzettnél kevesebbet találtunk, hanem többet.-Melyik nemzet hajósai a vámsértők?- Nem kívánom megnevezni a nemzetiségüket. Az esetek számából is látható, a hajózok döntő többsége becsületes.- Tudjuk, hogy minden al­kalommal nagy mennyiségű gázolajat próbáltak átcsem­pészni a határon. Itt önök komolyan veszik az embargót, igyekeznek maradéktalanul ellátni a feladataikat, de azt is tudjuk, hogy a szárazföldi ha­tárátkelőkön nem kis hasznot hozva vitték hónapokon át, ameddig csak megérte, az üzemanyagot Szerbiába. Nem érzik fölöslegesnek az erőfe­szítéseiket?- Nekünk előírják mi a teen­dőnk, s akár mit gondolunk is, a feladatot végre kell hajtani! A Nyugat-európai Unió nemzeteiből verbuvált vámellenőrző kontingens a kikötőben Fotó: Tóth A zeneiskola fúvósai verhetetlenek Közvetlenül a téli szünetet megelőzően öt zeneiskolás diák és tanáraik útra- keltek, hogy eleget tegyenek a franciaországi partnervárosból, Wattrelosból jött meghívásnak, mi szerint le­gyenek résztvevői a harmadik nemzetközi fúvószenei verse­nyüknek. A megmérettetést tu­lajdon képen négyen vállalták, ám a kvintett minden tagjának utaznia kellett, mert más prog­ramot is beiktattak. Franciaországba menet a ver­senyt megelőzően két nappal Németországban, Mohács ot­tani partnervárosában, Benshe- imben tartottak pihenőt. A szí­ves vendéglátást a fiúk egy nagy sikerű műsorral köszönték meg. Az alkalmi fellépés egyút­tal a versenyzőknek bejátszó koncert volt. (Hazafelé jövet sem kényszerültek a mikro- busszal egyvégtében megtenni a hosszú utat, akkor Ludvigsha- fenban kaptak szállást, s az in­dokolt, határtalan jókedvében a kvintett rögtönzött koncerttel szórakoztatta a házigazdákat.) Wattrelosban 146 versenyző állt a 16 fős zsűri elé, akik a két nap alatt hallott bemutatók alap­ján választották ki azt a 17 sze­mélyt, akik a döntőben két kor­osztályban versenghettek az első három helyezést. Az első korcsoportban az eredményhir­detés pedig így hangzott: első helyezett Molnár Géza (tenor­kürt), második egy párizsi fuvo- lista, harmadik helyezett Rei­ter Gábor (trombita)! A most hatodik osztályos Molnár Géza egyúttal meghívást kapott az idén decemberben megrende­zésre kerülő vonósok versenyé­nek gálakoncertjére. A győztes fiúk tanára Dobos József aki a messze földön hí­res ifjúsági fúvószenekar pró­báit úgy szervezi, hogy a lega­lább száz tanítványának heten­ként átlagosan ötven órát ad. Tanít mohácson a Zeneiskolá­ban, a művelődési házban, Somberekén és Palotabozso- kon. Kovács Győző, a Zeneis­kola igazgatója tréfálkozva megjegyezte: kollégája úgy osz­totta be magának a munkát, hogy hétfő reggeltől vasárnap délig dolgozik, a fennmaradó időben fellép a zenekarral, vagy versenyre kíséri a növendékeit.- Nincs időnk lazítani, hiszen május végén a Budapesten ren­dezendő Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválra kaptunk meghívást. Fellépünk a nyitókoncerten, - ide egyébként három mohácsi vonós hangszerest is várnak - de önálló fesztivál műsort is adunk. Két-három héten belül a kvintettnek lesz egy kazettafel­vétele és közben az országos kürtversenyre is készülünk. Franciaországba több helyszí­nen adandó koncertre várják a teljes fúvószenekart és kilátás­ban van ott egy CD felvétel - sorolja Dobos József Valójában a mohácsiak meg­szokták, hogy ahol csak fellép­nek Dobos tanár úr tanítványai, az előkelőbb helyezésekből má­soknak nem sokat hagynak. De a decemberi franciaországi nemzetközi versenyre Kovács Győző igazgató is elutazott, fel­kérés alapján részt vett a 16 tagú zsűri munkájában.- A válogatók párhuzamosan három helyszínen zajlottak, ott nem találkoztam a gyerekeink­kel. A döntőben az értékelés pedig a nálunk megszokottól el­térően történt, nem pontoztunk, hanem titkos szavazással az első helyezettre kellett voksol­nunk. Hosszadalmas procedú­rával, több menetben alakult ki így a végeredmény, és rajtam kívül még jó néhány zsűritag­nak kellett, hogy tetsszen a mo­hácsi fiúk játéka! Molnár Gé- zaés Reiter Gábor számára a győzelmet a kitartó gyakorlásuk hozta, önmaguk, a tanáruk és Horesnyi Mónika zongorata­nárnő, a versenyzők kísérője érdeme - mondta az igazgató. F ény képkiállítás Hemrich Károly, aki szak- képzettségét tekintve fényké­pész, de nem hivatásszerűen fo- tografál, fényképeivel 1977-től vesz részt hazai és nemzetközi kiállításokon. Csoportos kiállítás keretében Spanyolországban, Finnország­ban, a Szovjetúnióban, Német­országban, Franciaországban és Ausztriában láthatták a képeit, míg itthon Mohácson kívül Bu­dapesten, Esztergomban, Szé­kesfehérváron, Nagykanizsán, Békéscsabán, Pécsett mutatko­zott be. Önálló kiállítása eddig Pé­csett és Mohácson volt. Munkáit több díjjal, elisme­réssel jutalmazták. Elsősorban képeslapokat, kiállítási kata­lógusokat, iparművészeti refe­rencia munkákat, utazási iro­dák reklámfotóit és naptárakat készített. Mohácson a Kossuth Film­színház emeleti termében a most rendezett kiállítását feb­ruár 5-ig nézhetik meg az érdeklődők, a hétfői nap kivé­telével, minden nap 10-18 óra között. Karriert termő zajongás Százötven éve nagy volt az öröm Rummel János mohácsi vaskereskedő családjában. Arra persze senki sem számított, hogy az újszülött Feri gyerek mennyi sóhajt és mennyi dia­dalmas mosolyt fakaszt majd a szülői ház berkeiben. Huszon­két éves koráig legfeljebb abban különbözött Rummel Feri bará­taitól, hogy álmodozóbb, ér­zelmileg labilisabb volt náluk. Hanem amikor 1867-ben Mo­hácsra érkezett vándortársula­tával Szigeti Imre (1831-1902) színigazgató... Szigeti főleg azzal írta be ne­vét a magyar színháztörténetbe, hogy kivételes ráérzéssel fede­zett föl tehetségeket a színpad számára. Legnagyobb telitalá­lata Blaha Lujza (1850-1926) és Tamássy József (1837-1892). Az utóbbi név ma már nem so­kat mond a hálátlan utókor számára, de 1883-ban, mohácsi vendégjátéka után dr. Tamai Károly így lelkendezik a Mo­hács és Vidékében: „Tamássy a világ teremtése óta a legna­gyobb parasztszínész. A nép­színműirodalom újabb virág­zásnak indult, amióta ő és Blaháné játssza azokban a fő­szerepeket.” De kanyarodjunk most vissza tizenhat évet! Szigetinek föltűnt, hogy ez a Rummel fiú kigúvadt szemekkel őgyeleg a kulisszák mögött, és lassanként kapcsola­tokat épít ki az egész társulattal. „Aztán énekelni szeretsz-e?” - kérdezte a meglepett ifjoncot. „Zajongani tényleg szeretek, de azért ezt éneklésnek nem nevezném.” Szigeti ledöbbent a fiú szárnyaló tenorjától. Bekö­vetkezett az elháríthatatlan csa­ládi tragédia: a társulat távozá­sával egyidejűleg Ferinek is nyoma veszett. A következő felvonásokat nem tudjuk nyo­mon követni. De tény, hogy a Zajonghy Elemér (1845-1899) művésznéven nyomban befutott pályakezdő énekes egymás után hódította meg Pécs, Buda, Kassa, Arad és Kolozsvár igé­nyes közönségét. 1874-es ko­lozsvári diadalát - mint a kró­nika fontosnak tartja megje­gyezni - Flotow operájának, a Mártának Lyoneljeként tetőzte be. Közben két ízben a Nemzeti Színház operatársulatának is volt tagja 1868-tól és 1876-tól. (Megjegyzendő: az Operaház 1884-ben nyitotta meg kapuit.) A szülőváros csak akkor bé­kéit meg az addig kalandornak megbélyegzett Rummel Ferenc komolytalanul bohémnek vélt pályaválasztásával, amikor 1879. július 16. és 31. között Szuper Károly itt időző társula­tának felkért vendégeként négy zenés darabban zajongta be ma­gát az addig fagyosan elzárkózó szívekbe. Talán a megbántott szülők is kiengesztelődve von­ták keblükre a tékozló csínyte­vőt. Zajonghy Elemér azért to­vábbi meglepetéssel is szolgált ám! 1890-ben önálló társulatot szervezett, és felcsapott ván­dor-színigazgatónak. Rejtély marad persze, hogy egyszerűen zabolátlan művészvére haj­totta-e tovább a biztos sikerek világából a bizonytalan kóboré­let felé, vagy - mai fogalma­inknak megfelelőleg - vállalko­zói idnítékokat érzett még ma­gában. Kilenc évet ezzel a há- nyatottabb életformával mor­zsolt még le 54 éves korában bekövetkezett, korai haláláig, így vonult be Zajonghy Elemér, alias Rummel Ferenc operaéne­kes és színidirektor Mohács művelődéstörténetének egyik fényes lapjára. Bojtár László Oltássá be kedvencét! Több alkalommal hallhattuk a szakemberek álláspontját, mennyire helytelennek tartják, amiért a macskák veszettség el­leni védőoltását semmilyen elő­írás nem teszi kötelezővé, holott az emberre is komoly veszélyt jelentő, súlyos kór egyik ter­jesztői bizonyítottan a dorom­boló négylábúak. Dr. Papp Ibolya állatorvos­hoz az utóbbi időben több cicát vittek gyógyíttatni, melyekről kiderült, hogy veszettek. A be­tegség tünetei, mint mondta, nem olyan egyértelműen jelent­keznek, ahogy például a ku­tyáknál, ezért a viselkedésük változását figyelni kell. Az ese­tek gyakorisága miatt elhatá­rozta, kedvezményes védőoltási akciót tart: január végéig ön­költségi áron, 160 forintért be­oltja mindazokat az állatokat, amelyeket nap közben elvisz­nek a rendelőjébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom