Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-11 / 10. szám
6 0) Dunántúli napló Külföld 1995. január 11., szerda Erősebbek es okosabbak lettek a japán nők A közkeletű sztereotípiák szerint a japán nők ideális elI lenpárjai a „macho” típusú férfiaknak: törékenyek, visszafogottak, a munkahelyen és a családban is háttérbe húzodóak és ezért háttérbe is szorítottak. Az utóbbi évtizedek társadalmi változásai azonban kikezdték ezeknek a sztereotípiáknak az érvényességét - ha a nekik megfelelő társadalmi gyakorlatot és magatartásformákat még nem is. A japán miniszterelnöki hivatal által kedden közzétett statisztikai adatok szerint a másoI dik világháború utáni időszakban a leglátványosabb változás a nők fizikai állóképességének fokozódása volt. Japánban egyébként is a legmagasabb a várható átlagos élettartam a világon, de a nők esetében ez ugrásszerű növekedést mutat: 1947 és 1993 között, tehát alig másfél nemzedéknyi idő alatt harminc évvel, 54-ről 82,5-re emelkedett. Ebben természetesen az ország ugyanezen időszak alatt végbement rohamos gazdasági fejlődésének is meghatározó szerepe volt, de egyidejűleg a nők aktívabbak is lettek: a családdal és a háztartással kapcsolatos feladataik ellátása mellett tavaly 77 százalékuk vállalt munkát, ami több mint kétszerese az 1953. évi aránynak. A munkaerőpiacon egyre nagyobb számban való megjelenésük azzal is együtt jár, hogy mind többen szereznek közülük felsőfokú képesítést. A háború óta 1989-ben először haladta meg a főiskolán vagy egyetemen továbbtanuló lányok aránya a fiúkét. Ennek megfelelően a nők később is kötnek házasságot, kevesebb gyereket szülnek - és gyakrabban válnak. Az 1947 óta eltelt időszakban másfél- szeresére emelkedett a válások gyakoriságának aránya Japánban. Ezzel együtt is tény, hogy Japán változatlanul a legerősebben férfiközpontú és férfiak uralta társadalom a fejlett ipari országok közül. Vezető politikai beosztásokban elvétve látni csak nőket, a gazdaságirányítás pedig végképp a férfiak kizárólagos birodalma. Nem mintha a férfiak annyival többet dolgoznának. A kormány gazdaságtervezési hivatalának egyik nemrégiben készült felméréséből kiderült, hogy a férfiak 86 százaléka egyáltalán semmilyen házimunkát nem végez - a nők viszont a napi átlag hét óra hivatali munka mellett négy órát otthon is ledolgoznak. Sokat javítana az összképen, ha legalább a munkahelyi előmenetel és sikerélmények tekintetében egyenrangúnak érezhetnék magukat férfi kollegáikkal, de ezen a téren sem vigasztaló a nők helyzete. Felmérések adatai igazolják, hogy a munkahelyi egyenjogúságról szóló 1986. évi törvény legnagyobb részt írott malaszt maradt. Az utóbbi recessziós években a főiskolákról, egyetemekről kikerülő nők közül igen sokan szereztek kellemetlen tapasztalatokat az álláskeresés során, s minden előrejelzés arra vall, hogy idén is meglehetősen barátságtalan munkaerőpiaccal fognak találkozni, jóllehet a recesszió hivatalosan már több mint egy éve véget ért. Annyiban mégis igazuk van a sztereotípiáknak, hogy társadalmi helyzetüket - bármiként éljék is meg - a japán nők a nyugati felfogásmód számára elég nehezen elképzelhető beletörődéssel fogadják el. Arra a kérdésre, hogy ha még egyszer születnének, milyen nemet választanának, a legutóbbi felmérésben 65 százalékuk választotta a jelenlegit - míg 1958-ban ez az arány csak 27 százalék volt. Erdész Jenő A csecsen parlament az elnöki palotával szemben fekszik, tetején még ott a zászló. Január 7-én soha nem látott ágyútüzet zúdítottak a térre, és visszavonulásra kényszerítették a csecsen harcosokat Lopott arany A tavalyinál majdnem négyszer több, közel háromszáz kilogramm lopott aranyat foglaltak le az idén az orosz hatóságok az ország távol-keleti részén fekvő magadani területen, a nemesfém egyik fő oroszországi lelőhelyén. A lefoglalt arany csupán az eltulajdonított mennyiség töredéke: becslések szerint az ellopott arany 10-15 százaléka kerül meg. A magadani területi ügyészség szerint a tavaly lefoglalt 72 kilogrammal szemben a belügyminisztérium és a kémelhárítás az idén 271 kilogramm aranyat kobozott el a tolvajoktól. A hatóságok ezzel együtt az utóbbi öt évben közel fél tonnát koboztak el. A bűnözők azonban nem adják fel: évente közel egy tonna arany tűnik el, amelynek világpiaci értéke 12 millió dollár körül mozog. Feledékeny elnök Az argentin köztársasági elnök négy éve nem fizet adót olivosi rezidenciája után, miközben kormánya kereszteshadjáratot folytat az adókötelezettségük teljesítése alól kibúvók ellen - tudatta a Buenos Aires melletti Olivos-Vicente López polgármestere a sajtóval. Mint a Reuter beszámolt róla, az elnöki hivatalt 1990 óta 14-szer szólították fel arra, hogy fizesse ki az adóhátralékot a helyi önkormányzatnak - hiába. „Nem tehetünk mást, mint hogy ugyanazokhoz a szankciókhoz folyamodjunk, amelyekhez minden más állampolgárral szemben, hogy behajtsuk az adóhátralékot” - mondta a polgármester az argentin rádiónak. Az elnöki hivatal 428 ezer dollárral tartozik - fűzte hozzá. Stabil valutaövezet Az osztrák schilling hétfőtől belépett az európai valutarendszer váltóárfolyam- és intervenciós mechanizmusába, ám ez nem változtatja meg az osztrák valutapolitikát, amely továbbra is szorosan köti a schillinget a német márkához - közölte az osztrák központi bank. A schilling—ECU-árfolyamot 13,7167 schillingben állapították meg. Ausztria belépésével immár tíz ország tartozik az európai valutarendszerhez, amelyet 1979-ben a stabil európai valutaövezet megvalósításának céljával hoztak létre. Női „szakasz” Az iráni államvasutak külön- kocsikat tervez indítani a kíséret nélkül utazó hölgyek számára. A Szalaam című iráni napilap szerint a vasúti illetékesek azért döntöttek így, mert többször érkezett már erre vonatkozó kérés az utasoktól. Párizs hó alatt. Felvételünk a III. Sándor-hídról készült, a háttérben az Eiffel-torony Nyugtalan a Vatikán Merénylet készül a pápa ellen Manilában? Nyugtalan a Vatikán: még soha sem volt annyi idegeskedés az egyházi államban pápai utazás előtt, mint ami most, II. János Pál január 12-én kezdődő Fülöp-szigeti látogatása előtt érződik. A Szentszék illetékeseiben egyre nagyobb a kétség azt illetően - értesült a Springer Külföldi Sajtószolgálata (SAD) mennyire lesznek hatékonyak a manilai hatóságok által beígért szuper-biztonsági intézkedések a római katolikus egyházfő látogatása idején. Rómában ugyanis jól emlékeznek arra, amikor egy másik pápa, VI. Pál ellen 1970. november 27-én éppen a csendes-óceáni ország fővárosában emelt kést - szerencsére sikertelenül - egy bolíviai festő, Benjamin Mendoza, annak ellenére, hogy titkos források előre jeleztek merényletkíséretet, de azt a helyi hatóságok nem vették komolyan. (A sors fintora, hogy akkor éppen egy jó erőben lévő amerikai, Paul Marcinkus tépte ki a kést a merénylő kezéből. Ezzel kezdődött a karrierje és bukása: hamarosan ő lett a főnöke a Vatikán bankjának, s később felelőse a bank körül kirobbant nemzetközi pénzügyi botránynak, ami nem éppen használt a Szentszék tekintélyének). Rómából ezúttal egy 109 gyanúsított nevéből álló listát küldtek Manilába, akiket különösen veszélyesnek tartanak a pápa biztonsága szempontjából. A névsorban a legnagyobb számban az arab világból származó bűnözők szerepelnek. A manilai repülőtéren állítólag nyolc iránit máris őrizetbe vettek, mert közülük az egyik a gyanúsítottak közé tartozott. Úgy tűnik, a pápa az, akit a legkevésbé foglalkoztatnak az ellene irányuló újabb esetleges merénylet lehetősége. Közölték, II. János Pálnak „nincs ideje, hogy a manilai utazása körüli aggályokkal törődjék”. SZAPORODNAK A HŐSÖK . .. Új kaukázusi krétakör? Miért nemzetközi tragédia az új kaukázusi krétakör? Mert a csecsenföldi drámából éppen Bertold Brecht klasszikus remekének a legfontosabb eleme hiányzik: a humanizmus. Magyarán: törődik-e valaki a világot megrázó öldöklés kiváltói közül azzal, hogy mi történik az emberekkel ebben a háborúban? Lehet-e ésszel érvelni amellett, hogy egyik oldalról a hatalmi mechanizmus, másik oldalról a nemzeti fanatizmus sokakat küld a halálba? Van-e rá biztosíték,hogy nem vált-e át nemzetközi bozóttűzzé a sok külön-külön fellobbant láng? Hisz vagy 40 politikai tűzfészek parázslik ma a világban. S van-e remény arra, hogy az orosz fővárosba visszaszorulnak az erőszak hívei? Mert Moszkvában ma szinte mindenki, akinek szava van vagy azt akarja, hogy döntő szava legyen, a nagy Oroszhon érdekeit véli képviselni, s ezekben az egymással is hadakozó nemzeti fanatizmusokban a „csecsnyai epizód” valódi tétje az: ki uralja az újra feltápászkodó Oroszországot? Hatásos lehet-e a nemzetközi közösség fellépése, amelynek egyik jele, hogy a magyar külügyminiszter, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elnöke nagyszabású békemisszióba kezdett? Vajon a washingtoni Fehér Ház politikai nyomása józan ésszre tériti-e a moszkvai Kreml urait? Mintha nem a harmadik évezred kapujában állnánk: visszatért a XIX. század vége? Amikor szerencsétlennek számított egy ország, ha nem voltak hősei. Holott - Galilei találóan mondta Brecht színpadán - - mindig az az ország a szerencsétlen, amelynek hősökre van szüksége. S a világ, - mint a mai -, amelyben szaporodnak a hősök. Kocsis Tamás Atomerőmű épül Mohinál Teljes a közvetlenül érintett térség lakosságának érdektelensége a december elejétől kiállított anyag iránt, mely a Léva melletti Mohiban épülő szlovák atomerőmű biztonságát szolgáló tervezetet tárja közszemlére, azzal a céllal, hogy azt az érintett térségben élő emberek véleményezzék - írja a TA SR szlovák hírügynökség. A jelentés szerint az atomerőmű biztonsága érdekében tett fokozott intézkedéseket, illetve az erőmű környezeti hatásait ismertető anyagot - az építkezés befejezésének finanszírozását fontolgató Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitel-feltételeinek megfelelően - Léván, Aranyosmaróton, Ve- rebélyen, Tolmácson, valamint a bécsi, prágai, kijevi, varsói és budapesti szlovák nagykövetségen bocsátották közszemlére. Három kihívás s Washington és Kelet-Ázsia a XXI. század küszöbén A Japánban tapasztalható recesszió ellenére a Távol-Kelet gyorsan fejlődő gazdaságai példaként szolgálhatnak a világ bármely kevésbé fejlett állama számára. Az egyre erősödő kelet-ázsiai kihívásnak azonban az Egyesült Államok csak akkor tud megfelelni, ha az elkövetkezendő években meglévő katonai és politikai befolyását a csendes-óceáni térség égető problémáinak megoldására fordítja - állítja a Houston Chronicle hasábjain James Baker, aki 1989-től 1992-ig az Egyesült Államok külügyminisztere volt. A legkeményebb diónak talán a kínai átalakulás mutatkozik. Teng Hsziao-ping politikai egyeduralommal fűszerezett gazdasági liberalizációja rövidtávú számottevő növekedést eredményezett. Ez a stratégia azonban hosszú távon nem alkalmazható. Minél tovább halogatják egy demokratikusabb államgépezet kialakítását, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a jelenlegi vezetők leköszönése után politikai válságba süllyed az ország - vélekedik Baker. A legvalószínűbb talán az, hogy egy rövid, hat hónaptól két évig terjedő nyugalmi állapot után megkezdődik a hatalmi harc, amelynek végén vagy katonai diktatúra alakul ki, vagy még ennél is veszélyesebb helyzet jön létre - megismétlődik az 1920-as években már átélt káosz, amikor a hadurak egymással harcoltak a hatalom megszerzésért. Az Egyesült Államoknak és kelet-ázsiai szövetségeseinek egyaránt érdeke, hogy Kína hosszú távon stabil maradjon. Ez a stabilitás azzal érhető el, ha Washington szoros gazdasági kapcsolatot épít ki Kínával, ugyanakkor jelentős számban állomásoztat katonákat a Távol-Keleten. Az ázsiai biztonság alappillére a jövőben is az USA, Japán, Dél-Korea és az ASEAN tagállamok különleges védelmi kapcsolata lesz - vélekedik Baker. A térség második legnagyobb kihívása a Koreai-félszigeten tapasztalható bizonytalanság. Úgy tűnik, hogy Pehnjan nukleáris macska-egér játékával elérte célját: Clinton elnök és Kim II Dzsong most megkötött egyezménye nem más, mint hallgatólagos elismerése annak, hogy Eszak-Ko- rea rendelkezik nukleáris fegyverrel. Ez pedig egyaránt veszélyezteti a nemzetközi leszerelési kezdeményezéseket és Eszakkelet-Ázsia békéjét. Lehet, hogy a felelőtlen kísérletezgetéseket folytató Phenjan „megjutalmazásával” a Clin- ton-kormány lélegzetvételnyi időhöz jutott, de ezért nagy árat fizetett. Az egyezmény közepes és rövidtávú stratégiai következményei fokozhatják a háborús veszélyt a Koreai-félszigeten. Ez pedig azzal jár, hogy az Egyesült Államok minden bizonnyal kénytelen lesz növelni katonai erejét a félszigeten, illetve annak környékén, és ha a Clinton-kormány többé már nem ragaszkodik az atomsorompó egyezmény teljes betartásához, akkor szembe kell nézni egy esetleges atomtámadással is - írja a Houston Chronicle. A harmadik feladat a csendes-óceáni térség gazdasági átalakítása lesz. Japán exporton alapuló fejlődését követve, Kelet-Ázsia gazdaságai néhány évtized leforgása alátt számottevően megerősödtek.-------------------------------------T“ Eg y idő után azonban a külkereskedelmi aktívum nem helyettesítheti a hiányzó belföldi keresletet. A gazdasági egyenlőtlenség pedig a politikai válság csíráit hordozza magában. A gazdasági átalakulás egyik kritikus lépcsője a nemzetközi kereskedelem és befektetések liberalizációja. Ebből a folyamatból azonban az Egyesült Államokat nem lehet kihagyni, mert a térség békéjének sarokkövét jelentő amerikai-japán kapcsolatokon jóvátehetetlen csorba esne. Ha Japán belépne egy Amerikát kirekesztő ázsiai szövetségbe, az felérne egy kereskedelmi háborúra való felhívással. Kelet-Ázsia és az Egyesült Államok közös érdekei egyértelműen mutatják, hogy Washington továbbra is őrzi a XIX. század végén kivívott nagyhatalmi pozícióját a Csendes-óceán térségében, és ezzel a kelet-ázsiaiak is tisztában vannak. Zelena Judit
