Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)
1995-01-11 / 10. szám
1995. január 11., szerda Közélet uj Dunántúli napló 7 EGYÜTTMŰKÖDÉS, KOORDINÁLÁS, MENEDZSELÉS Illúziók nélkül, hatékonyan Petőfi Sándor szobra Kárpátalján Fotó: Tóth L. A DONI ÁTTÖRÉS ÉVFORDULÓJÁN Megemlékezés Pécsett A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, dr. Törzsök Erika 1994 augusztus 1-jén került a hivatalhoz, mely 1990-ben jött létre. Korábban gazdasági szociológusként a bankrendszerekkel foglalkozott. Törődni kell-Kezdetben az elmúlt négy évtized minden bajával megkeresték a hivatalt - mondja az elnökhelyettes.- Államosítással kapcsolatos problémákkal éppúgy, mint a hadiözvegyek, hadiárvák gondjaival, ingatlanok kisajátításával, az anyanyelv használatával, iskolarendszeri sérelmekkel .. . 1992-ben azután kidolgozták azokat a feladatokat, amelyekkel a Hivatalnak foglalkoznia kell. Kimondták, hogy a határon túli magyarság a magyar kultúra része, amellyel törődni kell. Négy területi és négy szakmai főosztályt hoztak létre, a Délvidéki, a Felvidéki, a Kárpát-Ukrajnai és az úgynevezett Nyugati Főosztályt, valamint a gazdasági együttműködési, a jogi, az elemző és a koordináló főosztályokat. A hivatalnak jelenleg 56 munkatársa van.- Hogyan látja a hivatal helyzetét a „bejáratási idő” elteltével?- Kezdetben mindenki azt hitte, a kisebbségi kérdés köny- nyen kezelhető ügy lesz az alakuló demokráciák miatt. Kiderült, hogy ez illúzió. Észre kellett vennünk, hogy a volt szocialista országokban fejletlenek a demokratikus intézmények, maguk az alakuló demokráciák is fejletlenek. Azok a kaotikus állapotok, amik ma jellemzik ezeket az országokat, valamint a gazdasági nehézségek még ki- látástalanabbá teszik a kisebbségek helyzetét.-A Határon Túli Magyarok Hivatala országos hatáskörű szerv. Eleinte nem egykönnyen fogadták el önöket partnernek a többi minisztériumok...- 1994-től hivatalunk közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal felügyelte alá tartozik - ők a felügyeleti szervünk - Tajbadi Csaba politikai államtitkár irányításával. Úgy gondolom, túl vagyunk a kezdeti nehézségeken. Sok területen kell együttműködnünk: így pl. a Külügyminisztériummal rendszeresen egyeztetnünk kell a politikánkat. Konzultálnunk kell az Oktatási és a Művelődési Minisztériummal, az Ipari, a Belügy-, a Népjóléti minisztériumokkal, stb. De megkeresnek bennünket olyan problémákkal is, hogy Szabadkán megfagynak az emberek, nincs fűtés, vagy hogy a Nagyváradi Könyvtárban középkori, pótolhatatlan könyvek pusztulnak el... Két modell- Hogyan értékeli az 1994-es évet?- Több feladatunk volt, mint bármikor előtte. Például 1994-ig menekültügyet a Külügyminisztérium felügyelte. 1994-től hozzánk tartozik, ez nagy mértékben megkönnyíti a munkánkat: így egységes szempont szerint tudjuk kezelni a menekültek kérdését. Két modell állt a rendelkezésünkre: az egyik Németország, illetve Izrael példája, hogy ugyanis Magyarország legyen minden magyar hazája. Őszintén szólva hozzám ez a koncepció áll közelebb, hiszen szerintem mindenkinek joga van ott élni, ahol akar. A másik szerint mindenki a szülőföldjén találja meg a helyét, szerepét. Ez utóbbi koncepciót fogadták el, hisz nem kis gondok származnak abból, ha például az értelmiség zöme Magyarországon telepszik le. Ezt agyelszívásnak minősítenék.- Milyen koncepció alapján működik a hivatal?- Új koncepciót kellett kidolgozni ahhoz, hogy hazánk megfeleljen az Európa Tanácsba való belépés követelményeinek. A kisebbségi kérdés sokkal bonyolultabb mint korábban gondoltuk. A délszláv válságnak, az ottani destabilizá- ciónak nem a kisebbségi kérdés az oka. Az elmaradott polgárosodás, az alultőkésítettség belső válságot idéz elő, amit megtetéz az etnikumok, kisebbségek problémája. Eddig félig-meddig sikeres, vagy sikertelen próbálkozásaink tanulságai szerint az anyaország feladata nem az, hogy tőkével, pénzzel tömje a határon túl élő kisebbséget, hanem azokat kell támogatni továbbképzéssel, szakemberképzéssel, akik nyereséget tudnak termelni. Ösztöndíjak- Sok gond adódott az alapítványok, anyagi támogatások elosztásánál.- Igen, a kliensrendszer - én protekcionizmus helyett inkább ezt használom - demoralizáló hatással volt a kisebbségekre. Az Illyés és a Kézfogás Alapítvány elsősorban kultúrális célokra, könyvkiadásra, múzeumok fenntartására jött létre. Ezeket közalapítvánnyá kell tenni, illetve pályázati rendszerben kell működtetni, hogy mindenki által átláthatóvá, ellenőrizhetővé váljanak. A másik terület az ösztöndíjrendszer, aminek az új koncepcióján most dolgozunk. Jelenleg hazánkban 2500 határon túli magyar diák tanul, számukat csökkenteni fogjuk, viszont bővül a többi oktatási forma. Itt gondolok a rész- és a posztgraduális képzésre, valamint a hiányszakmákban történő képzésre. A diák ugyanis jobban jár, ha a szülőföldjén kap akkora összeget tanulmányaihoz, mint amit Magyarországon kapna, hisz abból ott jól megél, míg nálunk nem. Minden országban létrehozták a Pedagógus Szövetségeket, amelyek együttműködnek a Magyarországi Ösztöndíj- tanáccsal. így mi megkapjuk tőlük a reális igényt, és ellenőrizni tudjuk az ösztöndíjak fel- használását. Sok a lehetőség-Milyen területeken szükségesek még változtatások?- Nagy hiba volt szerintem az, hogy ezeknek az országoknak a privatizációs folyamataiba nem kapcsolódtunk be. Utólag bántuk, hogy Marosvásárhely korábban államosított földjeit mások vásárolták fel. Létre kellett volna hozni egy Hitel- és Garancia Alapot: most például olcsók az ingatlanok a Vajdaságban, vagy segíthetnénk tőkével a Horvátországban élő tengerparti magyarokat. Egyébként most már folynak ilyen irányú tárgyalások. Sok a lehetőség olyan országokban, ahol minden hiánycikk.- Mi a Hivatal jelszava 1995-re?- Együttműködés, koordinálás, menedzselés. Buda Magdolna Mérhetetlen veszteség érte hazánkat, nemzetünket 1943 januárjában a Donnál, amelynek sebeit máig sem gyógyította az idő. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület feladatának tekinti, hogy ennek az eseménynek az emlékezete ne halványuljon és évről évre járulhassunk elhunyt, sokat szenvedett hős bajtársaink emlékezetére - mihamarabb egy még megvalósításra váró hősi emlékműhöz, addig is a Széchenyi téri emléktáblákhoz. Ahogy már 1993-ban a fél évszázados évfordulókor, majd 1994-ben is sor került a doni áttöréshez fűződő megemlékezésekre, 1995 január 14-én, az évfordulóhoz legközelebb eső szombaton délelőtt 9 óra 30 perckor kegyeleti istentiszteletre kerül sor a pécsi Bazilikában, ahol szívesen fogadják, ha református, evangélikus, zsidó lelkészek is igét hirdetnek az ökumené jegyében. Erre tisztelettel felkérjük őket. Az istentiszteletet követően 10 óra 30 perckor a Széchenyi téren folytatódik a megemlékezés, ahol dr. Rajczi Péter mond emlékbeszédet, majd az emléktáblák megkoszorúzására kerül sor. Kéijük városunk, megyénk polgárait, intézményeit, társadalmi szervezeteit, hogy az alAz Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke bízik abban, hogy március elsején hatályba léphet a társadalombiztosítási alapok idei költségvetése. Sándor László, az MTI-nek adott nyilatkozatában annak lehetőségét sem zárta ki, hogy a kormány és a két biztosítási ág végül egyetlen közös törvényjavaslat-változatot terjeszt a parlament elé. Az egészségbiztosító ez évi kilátásairól Sándor László szintén bizakodóan nyilatkozott, annak ellenére is, hogy - mint mondta - az elmúlt esztendőben sem sikerült megoldani a nyugdíj- és az egészségbiztosítás legégetőbb gondjait. A kormány- program és az egészségbiztosító stratégiai terve ugyanis számos közös elemet tartalmaz; a legutóbbi, december 23-i kormányülés pedig az elnök szerint végre egy valódi partneri viszony kezdetét jelentette a kormány és a tb-önkormányzatok között. Sándor László mindazonáltal úgy vélte: az önálló, valódi biztosítói léthez még számos feltétel, elsősorban a megfelelő vagyoni háttér hiányzik. Ehhez jelentősen hozzájárult volna az ingyenes állami vagyonjuttatás, amely azonban a megszabott határidőig nem teljesült: a két alap jelenleg együttesen mintegy 20 millikalomhoz illően tiszteljék meg jelenlétükkel megemlékezésünk mindkét színhelyét. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezete árdnyi vagyonnal gazdálkodhat. Az AV Rt. Igazgatótanácsa az elmúlt év végén mintegy 40 milliárd forint értékben ajánlott fel 10-20 százalékos részesedést nyomdákban, bankokban, energetikai, gyógyszerkereskedelmi és -gyártó cégekben, ez azonban még mindig messze van a törvényben előírt 300 milliárd- tól. Az egészségbiztosító hatékony működéséhez emellett alapvetően fontos lenne, hogy - ellentétben a jelenlegi gyakorlattal - saját hatáskörében dönthessen arról: melyik orvossal vagy melyik intézménnyel milyen feltételekkel köt szerződést. Sándor László véleménye szerint a járulékfizetőket az idén kétségtelenül a gyógyszertámogatási rendszerben bekövetkező változások érintik majd leginkább. Az új finanszírozási szisztéma - amelynek az elnök szerint legkésőbb március elején életbe kell lépnie - csak bizonyos rétegeket, elsősorban a krónikus betegeket érinti kedvezően, míg a többieknek a mainál jóval többet kell majd fizetniük a patikaszerekért. A táppénzrendszerben nem várhatók „fölcsuszamlásszerű” változások, viszont átrendeződés következhet be július 1-jétől az egészségügyi intézmények finanszírozásában. A hagyományokat a külhoni magyarok közül is inkább csak az idősebb generáció őrzi Fotó: Tóth László Az egészségbiztosító idei kilátásai Az APEH elnöke szigorúbb ellenőrzéseket ígér Előzetes konzultációk CSAK KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS Adj, hogy (vissza)kaphass Nem titok, hogy az APEH új elnökét, Pitti Zoltánt a pénzügyminiszter ezzel az "útrava- lóval" látta el: tegyen meg mindent az adók szigorúbb behajtásáért, a "feketegazdaság" felszámolásáért. Milyen konkrét intézkedéseket tervez ebben az évben? - kérdeztük Pitti Zoltánt.- Elsősorban a tiltott tevékenységek felszámolására törekszünk, s ebben a zugárusoktól kezdve minden illegális "vállalkozás" benne foglaltatik. A másik fontos teendőnk: a bejelentési kötelezettség sokkal következetesebb betartatása, hogy még véletlenül se lehessen senki úgy „vállalkozó”, hogy az adóhatóságnál nem jelentkezik be. Sok probléma van áfás számlákkal, a jogtalan visszaigénylési próbálkozásokkal. Újszerű ellenőrzési formaként idén már megpróbáljuk nyomon követni a vállalkozók közötti üzleti kapcsolatokat, a termelési, értékesítési összefüggéseket is. Ma még túl sok adó tűnik el kézen-közön.-Mit tesznek a személyi jövedelemadózás szigorítása érdekében?-Összességében az ellenőrzéseknek nem a mennyiségét igyekszünk szaporítani, hanem sokkal inkább minőségi előrelépést tervezünk. Ez a vállalkozásokat illetően is igaz. A személyi jövedelemadózásban megpróbáljuk bevezetni az előzetes tanácsadás lehetőségét, hogy az adóívek 35^10 százaléka ne legyen hibás az értelmezési különbségek miatt. Ilyenkor utólag valamennyi hibás adóív tulajdonosát személy szerint be kell hívatni, ami megterhelő az érintetteknek, a hivataloknak is. Persze ez nem azt jelenti, hogy az ügyfélszolgálatok felvállalhatják az adóívek kitöltését, hogy ruháskosámyi irattal lehet majd bombázni az ügyintézőket, de a legdurvább számszaki tévedések egy-egy előzetes konzultációval talán kiszűrhetők. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy az ügyfél- szolgálatokat ne terheljük túl felesleges tennivalókkal: például nem érdemes órákig sorban állni csak azért, hogy valaki személyesen adja be a bevallását, amit térítésmentesen postán is elküldhet. Remélhetően nem az utolsó pillanatban! Németh Zsuzsa Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak működésére nagy szükség lesz a szociális biztonság érdekében. Csakhogy maguk a pénztárak is jószerivel szabályozatlanok, az őket övező joghézagok a már meglévő szervezetek életét is megnehezítik. Sajnos az önkéntes pénztárak sem oldják meg egycsapásra azokat a megélhetési gondokat, amelyek a bérből és fizetésből élőket öregkorukban fenyegetik. Ahhoz ugyanis, hogy a tagok valami hasznot is viszontláthassanak, legalább tíz évig fizetniük kell az egészségügyi, az önsegélyező, vagy a nyugdíj- pénztárak számlájára. De ez nem kidobott pénz, amit néhány szakma példája is bizonyít. A vasutasok az elmúlt 40 évben folyamatosan működtették az önsegélyező egyesületüket. Ennek eredményeként ma 80 ezer aktív és 130 ezer nyugdíjas taggal rendelkezik a szervezet. Szociális segélyekkel, beteggondozókkal segítik a rászorulókat. Arra azonban az elmúlt évtizedekben nem volt módja felkészülni az egyesületnek, hogy enyhítse a következő években a tömeges munkanélküliség okozta gondokat. Ezért - átmeneti megoldásként - azt tervezik, hogy két évig segélyt folyósítanak az állásukat elvesztő vasutasoknak, ha az érintettek legalább 5 éven keresztül fizették a tagdíjat. A bányászok esetében szintén az önsegélyező pénztár hivatott áthidalni a szakmából eredő speciális nehézségeket. Náluk a legfőbb gond - az elbocsátáson kívül - ha a föld alatti munkáról felszíni munkára irányítanak valakit, mert ilyenkor drasztikusan csökken az illető munkabére. A pénztár feladata a kieső kereset pótlása. A gyakorlat azt igazolja, hogy a pénztárak által nyújtott szolgáltatások csak kiegészítő jellegűek lehetnek. Pótolnak valamit, de alapellátásként nem lehet számítani rájuk. A nyugdíjat a nyugdíjbiztosítónak, az egészségügyi alapellátást az egészségbiztosítónak kell továbbra is fizetnie, ám ha valaki többet, jobbat szeretne kapni - az önkéntes biztosítók révén a jövőben némiképp segíthet majd önmagán. Bánhegyi Zsuzsa * « 4 ‘1
