Új Dunántúli Napló, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-11 / 10. szám

1995. január 11., szerda Közélet uj Dunántúli napló 7 EGYÜTTMŰKÖDÉS, KOORDINÁLÁS, MENEDZSELÉS Illúziók nélkül, hatékonyan Petőfi Sándor szobra Kárpátalján Fotó: Tóth L. A DONI ÁTTÖRÉS ÉVFORDULÓJÁN Megemlékezés Pécsett A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, dr. Törzsök Erika 1994 augusz­tus 1-jén került a hivatalhoz, mely 1990-ben jött létre. Ko­rábban gazdasági szociológus­ként a bankrendszerekkel fog­lalkozott. Törődni kell-Kezdetben az elmúlt négy évtized minden bajával megke­resték a hivatalt - mondja az el­nökhelyettes.- Államosítással kapcsolatos problémákkal éppúgy, mint a hadiözvegyek, hadiárvák gond­jaival, ingatlanok kisajátításá­val, az anyanyelv használatával, iskolarendszeri sérelmekkel .. . 1992-ben azután kidolgozták azokat a feladatokat, amelyek­kel a Hivatalnak foglalkoznia kell. Kimondták, hogy a határon túli magyarság a magyar kultúra része, amellyel törődni kell. Négy területi és négy szakmai főosztályt hoztak létre, a Délvi­déki, a Felvidéki, a Kárpát-Uk­rajnai és az úgynevezett Nyu­gati Főosztályt, valamint a gaz­dasági együttműködési, a jogi, az elemző és a koordináló fő­osztályokat. A hivatalnak jelenleg 56 munkatársa van.- Hogyan látja a hivatal helyzetét a „bejáratási idő” el­teltével?- Kezdetben mindenki azt hitte, a kisebbségi kérdés köny- nyen kezelhető ügy lesz az ala­kuló demokráciák miatt. Kide­rült, hogy ez illúzió. Észre kel­lett vennünk, hogy a volt szoci­alista országokban fejletlenek a demokratikus intézmények, maguk az alakuló demokráciák is fejletlenek. Azok a kaotikus állapotok, amik ma jellemzik ezeket az országokat, valamint a gazdasági nehézségek még ki- látástalanabbá teszik a kisebb­ségek helyzetét.-A Határon Túli Magyarok Hivatala országos hatáskörű szerv. Eleinte nem egykönnyen fogadták el önöket partnernek a többi minisztériumok...- 1994-től hivatalunk közvet­lenül a Miniszterelnöki Hivatal felügyelte alá tartozik - ők a felügyeleti szervünk - Tajbadi Csaba politikai államtitkár irá­nyításával. Úgy gondolom, túl vagyunk a kezdeti nehézsége­ken. Sok területen kell együtt­működnünk: így pl. a Külügy­minisztériummal rendszeresen egyeztetnünk kell a politikán­kat. Konzultálnunk kell az Ok­tatási és a Művelődési Miniszté­riummal, az Ipari, a Belügy-, a Népjóléti minisztériumokkal, stb. De megkeresnek bennünket olyan problémákkal is, hogy Szabadkán megfagynak az em­berek, nincs fűtés, vagy hogy a Nagyváradi Könyvtárban kö­zépkori, pótolhatatlan könyvek pusztulnak el... Két modell- Hogyan értékeli az 1994-es évet?- Több feladatunk volt, mint bármikor előtte. Például 1994-ig menekültügyet a Kül­ügyminisztérium felügyelte. 1994-től hozzánk tartozik, ez nagy mértékben megkönnyíti a munkánkat: így egységes szem­pont szerint tudjuk kezelni a menekültek kérdését. Két mo­dell állt a rendelkezésünkre: az egyik Németország, illetve Iz­rael példája, hogy ugyanis Ma­gyarország legyen minden ma­gyar hazája. Őszintén szólva hozzám ez a koncepció áll köze­lebb, hiszen szerintem minden­kinek joga van ott élni, ahol akar. A másik szerint mindenki a szülőföldjén találja meg a he­lyét, szerepét. Ez utóbbi kon­cepciót fogadták el, hisz nem kis gondok származnak abból, ha például az értelmiség zöme Magyarországon telepszik le. Ezt agyelszívásnak minősíte­nék.- Milyen koncepció alapján működik a hivatal?- Új koncepciót kellett ki­dolgozni ahhoz, hogy hazánk megfeleljen az Európa Ta­nácsba való belépés követelmé­nyeinek. A kisebbségi kérdés sokkal bonyolultabb mint ko­rábban gondoltuk. A délszláv válságnak, az ottani destabilizá- ciónak nem a kisebbségi kérdés az oka. Az elmaradott polgáro­sodás, az alultőkésítettség belső válságot idéz elő, amit megtetéz az etnikumok, kisebbségek problémája. Eddig félig-meddig sikeres, vagy sikertelen próbál­kozásaink tanulságai szerint az anyaország feladata nem az, hogy tőkével, pénzzel tömje a határon túl élő kisebbséget, ha­nem azokat kell támogatni to­vábbképzéssel, szakemberkép­zéssel, akik nyereséget tudnak termelni. Ösztöndíjak- Sok gond adódott az alapít­ványok, anyagi támogatások el­osztásánál.- Igen, a kliensrendszer - én protekcionizmus helyett inkább ezt használom - demoralizáló hatással volt a kisebbségekre. Az Illyés és a Kézfogás Alapít­vány elsősorban kultúrális cé­lokra, könyvkiadásra, múzeu­mok fenntartására jött létre. Ezeket közalapítvánnyá kell tenni, illetve pályázati rend­szerben kell működtetni, hogy mindenki által átláthatóvá, el­lenőrizhetővé váljanak. A má­sik terület az ösztöndíjrendszer, aminek az új koncepcióján most dolgozunk. Jelenleg hazánkban 2500 határon túli magyar diák tanul, számukat csökkenteni fogjuk, viszont bővül a többi oktatási forma. Itt gondolok a rész- és a posztgraduális kép­zésre, valamint a hiányszak­mákban történő képzésre. A diák ugyanis jobban jár, ha a szülőföldjén kap akkora össze­get tanulmányaihoz, mint amit Magyarországon kapna, hisz abból ott jól megél, míg nálunk nem. Minden országban létre­hozták a Pedagógus Szövetsé­geket, amelyek együttműköd­nek a Magyarországi Ösztöndíj- tanáccsal. így mi megkapjuk tő­lük a reális igényt, és ellen­őrizni tudjuk az ösztöndíjak fel- használását. Sok a lehetőség-Milyen területeken szüksé­gesek még változtatások?- Nagy hiba volt szerintem az, hogy ezeknek az országok­nak a privatizációs folyamata­iba nem kapcsolódtunk be. Utó­lag bántuk, hogy Marosvásár­hely korábban államosított földjeit mások vásárolták fel. Létre kellett volna hozni egy Hitel- és Garancia Alapot: most például olcsók az ingatlanok a Vajdaságban, vagy segíthet­nénk tőkével a Horvátországban élő tengerparti magyarokat. Egyébként most már folynak ilyen irányú tárgyalások. Sok a lehetőség olyan országokban, ahol minden hiánycikk.- Mi a Hivatal jelszava 1995-re?- Együttműködés, koordiná­lás, menedzselés. Buda Magdolna Mérhetetlen veszteség érte hazánkat, nemzetünket 1943 ja­nuárjában a Donnál, amelynek sebeit máig sem gyógyította az idő. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület feladatának tekinti, hogy ennek az eseménynek az emlékezete ne halványuljon és évről évre járulhassunk elhunyt, sokat szenvedett hős bajtársaink emlékezetére - mihamarabb egy még megvalósításra váró hősi emlékműhöz, addig is a Széchenyi téri emléktáblákhoz. Ahogy már 1993-ban a fél évszázados évfordulókor, majd 1994-ben is sor került a doni át­töréshez fűződő megemlékezé­sekre, 1995 január 14-én, az év­fordulóhoz legközelebb eső szombaton délelőtt 9 óra 30 perckor kegyeleti istentiszte­letre kerül sor a pécsi Baziliká­ban, ahol szívesen fogadják, ha református, evangélikus, zsidó lelkészek is igét hirdetnek az ökumené jegyében. Erre tiszte­lettel felkérjük őket. Az isten­tiszteletet követően 10 óra 30 perckor a Széchenyi téren foly­tatódik a megemlékezés, ahol dr. Rajczi Péter mond emlékbe­szédet, majd az emléktáblák megkoszorúzására kerül sor. Kéijük városunk, megyénk polgárait, intézményeit, társa­dalmi szervezeteit, hogy az al­Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke bízik abban, hogy március elsején hatályba léphet a társadalombiztosítási alapok idei költségvetése. Sán­dor László, az MTI-nek adott nyilatkozatában annak lehető­ségét sem zárta ki, hogy a kor­mány és a két biztosítási ág vé­gül egyetlen közös törvényja­vaslat-változatot terjeszt a par­lament elé. Az egészségbiztosító ez évi kilátásairól Sándor László szin­tén bizakodóan nyilatkozott, annak ellenére is, hogy - mint mondta - az elmúlt esztendőben sem sikerült megoldani a nyug­díj- és az egészségbiztosítás le­gégetőbb gondjait. A kormány- program és az egészségbiztosító stratégiai terve ugyanis számos közös elemet tartalmaz; a leg­utóbbi, december 23-i kor­mányülés pedig az elnök szerint végre egy valódi partneri vi­szony kezdetét jelentette a kor­mány és a tb-önkormányzatok között. Sándor László mind­azonáltal úgy vélte: az önálló, valódi biztosítói léthez még számos feltétel, elsősorban a megfelelő vagyoni háttér hiány­zik. Ehhez jelentősen hozzájá­rult volna az ingyenes állami vagyonjuttatás, amely azonban a megszabott határidőig nem teljesült: a két alap jelenleg együttesen mintegy 20 milli­kalomhoz illően tiszteljék meg jelenlétükkel megemlékezésünk mindkét színhelyét. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezete árdnyi vagyonnal gazdálkodhat. Az AV Rt. Igazgatótanácsa az elmúlt év végén mintegy 40 milliárd forint értékben ajánlott fel 10-20 százalékos részesedést nyomdákban, bankokban, ener­getikai, gyógyszerkereskedelmi és -gyártó cégekben, ez azon­ban még mindig messze van a törvényben előírt 300 milliárd- tól. Az egészségbiztosító haté­kony működéséhez emellett alapvetően fontos lenne, hogy - ellentétben a jelenlegi gyakor­lattal - saját hatáskörében dönt­hessen arról: melyik orvossal vagy melyik intézménnyel mi­lyen feltételekkel köt szerző­dést. Sándor László véleménye szerint a járulékfizetőket az idén kétségtelenül a gyógyszer­támogatási rendszerben bekö­vetkező változások érintik majd leginkább. Az új finanszírozási szisztéma - amelynek az elnök szerint legkésőbb március ele­jén életbe kell lépnie - csak bi­zonyos rétegeket, elsősorban a krónikus betegeket érinti ked­vezően, míg a többieknek a ma­inál jóval többet kell majd fi­zetniük a patikaszerekért. A táppénzrendszerben nem várha­tók „fölcsuszamlásszerű” válto­zások, viszont átrendeződés kö­vetkezhet be július 1-jétől az egészségügyi intézmények fi­nanszírozásában. A hagyományokat a külhoni magyarok közül is inkább csak az idősebb generáció őrzi Fotó: Tóth László Az egészségbiztosító idei kilátásai Az APEH elnöke szigorúbb ellenőrzéseket ígér Előzetes konzultációk CSAK KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS Adj, hogy (vissza)kaphass Nem titok, hogy az APEH új elnökét, Pitti Zoltánt a pénz­ügyminiszter ezzel az "útrava- lóval" látta el: tegyen meg min­dent az adók szigorúbb behajtá­sáért, a "feketegazdaság" fel­számolásáért. Milyen konkrét intézkedése­ket tervez ebben az évben? - kérdeztük Pitti Zoltánt.- Elsősorban a tiltott tevé­kenységek felszámolására tö­rekszünk, s ebben a zugárusok­tól kezdve minden illegális "vállalkozás" benne foglaltatik. A másik fontos teendőnk: a be­jelentési kötelezettség sokkal következetesebb betartatása, hogy még véletlenül se lehessen senki úgy „vállalkozó”, hogy az adóhatóságnál nem jelentkezik be. Sok probléma van áfás számlákkal, a jogtalan vissza­igénylési próbálkozásokkal. Új­szerű ellenőrzési formaként idén már megpróbáljuk nyomon követni a vállalkozók közötti üzleti kapcsolatokat, a terme­lési, értékesítési összefüggése­ket is. Ma még túl sok adó tűnik el kézen-közön.-Mit tesznek a személyi jö­vedelemadózás szigorítása ér­dekében?-Összességében az ellenőr­zéseknek nem a mennyiségét igyekszünk szaporítani, hanem sokkal inkább minőségi előre­lépést tervezünk. Ez a vállalko­zásokat illetően is igaz. A sze­mélyi jövedelemadózásban megpróbáljuk bevezetni az elő­zetes tanácsadás lehetőségét, hogy az adóívek 35^10 száza­léka ne legyen hibás az értelme­zési különbségek miatt. Ilyen­kor utólag valamennyi hibás adóív tulajdonosát személy sze­rint be kell hívatni, ami megter­helő az érintetteknek, a hivata­loknak is. Persze ez nem azt je­lenti, hogy az ügyfélszolgálatok felvállalhatják az adóívek kitöl­tését, hogy ruháskosámyi irattal lehet majd bombázni az ügyin­tézőket, de a legdurvább szám­szaki tévedések egy-egy előze­tes konzultációval talán kiszűr­hetők. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy az ügyfél- szolgálatokat ne terheljük túl felesleges tennivalókkal: pél­dául nem érdemes órákig sor­ban állni csak azért, hogy valaki személyesen adja be a bevallá­sát, amit térítésmentesen postán is elküldhet. Remélhetően nem az utolsó pillanatban! Németh Zsuzsa Az önkéntes kölcsönös bizto­sító pénztárak működésére nagy szükség lesz a szociális bizton­ság érdekében. Csakhogy ma­guk a pénztárak is jószerivel szabályozatlanok, az őket övező joghézagok a már meglévő szervezetek életét is megnehezí­tik. Sajnos az önkéntes pénztárak sem oldják meg egycsapásra azokat a megélhetési gondokat, amelyek a bérből és fizetésből élőket öregkorukban fenyege­tik. Ahhoz ugyanis, hogy a tagok valami hasznot is viszontláthas­sanak, legalább tíz évig fizet­niük kell az egészségügyi, az önsegélyező, vagy a nyugdíj- pénztárak számlájára. De ez nem kidobott pénz, amit néhány szakma példája is bizonyít. A vasutasok az elmúlt 40 évben folyamatosan működ­tették az önsegélyező egyesüle­tüket. Ennek eredményeként ma 80 ezer aktív és 130 ezer nyug­díjas taggal rendelkezik a szer­vezet. Szociális segélyekkel, be­teggondozókkal segítik a rászo­rulókat. Arra azonban az elmúlt évtizedekben nem volt módja felkészülni az egyesületnek, hogy enyhítse a következő években a tömeges munkanél­küliség okozta gondokat. Ezért - átmeneti megoldás­ként - azt tervezik, hogy két évig segélyt folyósítanak az ál­lásukat elvesztő vasutasoknak, ha az érintettek legalább 5 éven keresztül fizették a tagdíjat. A bányászok esetében szin­tén az önsegélyező pénztár hi­vatott áthidalni a szakmából eredő speciális nehézségeket. Náluk a legfőbb gond - az elbo­csátáson kívül - ha a föld alatti munkáról felszíni munkára irá­nyítanak valakit, mert ilyenkor drasztikusan csökken az illető munkabére. A pénztár feladata a kieső kereset pótlása. A gyakorlat azt igazolja, hogy a pénztárak által nyújtott szolgáltatások csak kiegészítő jellegűek lehetnek. Pótolnak va­lamit, de alapellátásként nem lehet számítani rájuk. A nyugdí­jat a nyugdíjbiztosítónak, az egészségügyi alapellátást az egészségbiztosítónak kell to­vábbra is fizetnie, ám ha valaki többet, jobbat szeretne kapni - az önkéntes biztosítók révén a jövőben némiképp segíthet majd önmagán. Bánhegyi Zsuzsa * « 4 ‘1

Next

/
Oldalképek
Tartalom