Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-06 / 336. szám

8 üj Dunántúli napló Mikulástól karácsonyig 1994. december 6., kedd A magányos mókuska Az erdő sűrűjében, távol a rokonaitól, éldegélt egy kismókus. Az odúja környékén soha nem járt egy lélek sem. Nagyon ma­gányosnak érezte magát. Egy hideg téli napon - csodák csodája - megpillantott egy kiscicát. Már nagyon szeretett volna vala­kivel beszélgetni, de nem mert megszólalni. A cica észrevette a mókuskát, és megkérdezte tőle:- Hát te mit csinálsz itt egyedül?-Csak szomorkodom. Nincs egyetlen barátom sem, soha senki nem kopogtat az ajtómon. Az én odúmat még a Télapó sem fogja megtalálni.- Hogy te milyen buta vagy! - mondta a cica.- Én is megtaláltalak. Most már tudom, hogy itt laksz, és legközelebb a barátaimat is elhozom. A kismókus szeme felragyogott. „Végre találtam egy igazi barátot”, gondolta. És alighogy elment a kiscica, vidám csilin- gelést hallott. Egyszerűen nem hitt a szemének: rénszarvasok húztak egy gyönyörű szánt, s benne ült a Télapó. Potencsik Erika A fázós medvebocs Az erdőbe beköszöntött a tél, a medvecsalád téli álomra készülő­dött. Bevonultak barlangjukba, szép álmokat kívántak egymásnak, és nemsokára már csak egyenletes szuszogásuk hallatszott. A legkisebb medvebocs azonban sehogy sem tudott elaludni. Mindig arra ébredt, hogy didereg, s fogai vacognak. Már mindenki mélyen aludt, csak ő szomorkodott magában. Amikor a nyuszika éppen arrafelé ugrabugrált, meghallotta a bocs panaszos brummogását. Bekopogott hát, és megkérdezte:- Miért búslakodsz, kismackó?- Mert nagyon fázom - válaszolta a maci.- Gyere, hógolyózzunk, ugrándozzunk, meglátod, azonnal fel­melegszel!- Nem mehetek veled játszani, nekem már régen téli álmot kel­lene aludnom. A nyuszika megsajnálta a macit.- Sose búsulj ezért! Majd holnap visszajövök - mondta, és már szaladt is hazafelé. A nyuszika összeszedett minden puha, meleg rongydarabot, s egy nagy takarót varrt belőle. Egész éjszaka dolgozott, így másnap reggelre elkészült a takaró. Olyan nagy és olyan nehéz lett, hogy alig tudta elcipelni a maci barlangjáig. Hogy megörült a szegény kis medvebocs, amikor meglátta az ajándékot! Nagy, cuppanós puszit nyomott a nyuszika orrára, bebújt a takaró alá, és már aludt is. A nyuszika boldogan ment haza. Attól kezdve, ha a barlang kö­zelében játszadozott, mindig valami melegség járta át a szívét. Potencsik Erika Ajándék az ünnepekre Az almából készült gyertyatartó szép és könnyen elkészíthető. Az alma közepébe nyomjuk a gyertyát, és a megdrótozott to­bozt a kis fenyőgallyakkal az alma húsába szúrjuk. (A gyer­tyát csak a szülők segítségével gyújtsátok meg!) Karácsonyi üdvözlőlap Könnyen készíthetsz ajándék­kártyát, üdvözlőlapot magad is. Válassz ki egy szép fehér, tiszta lapot, majd tisztíts meg egy krumplit! Vágd félbe! Vágj ki belőle egy mintát! Önts festéket egy tálba! Mártsd bele a krumplit! Nyomd rá szo­rosan a papírra! Többször ismé­teld meg! Készen is vagyunk. Télapó az erdőben Napok óta, hetek óta esik a hó szüntelen. Ott hintázik a kopár fán zöld fenyőfa levelen. Vastag tölgyfa kérge körül kemény páncélt von ajég. Dideregve nyalogatják szomjas szájú őzikék. Tapsifüles mindhiába szimatol a hó felett, nem találja sehol sem az édes répa gyökeret. Ugri mókus kedve illan, üres gyomra korogó, odújában fogytán van a tökmag, dió, mogyoró. És a madár? A vadgalamb, a vörösbegy, kis rigó? A végtelen Hóországban nekik sem jut semmi jó. Csak a cinke vigasztalja csüggedező társait, a magasból messze kémlel... mintha várna valakit. Tavaly télen majd megfagyott, betakarta már a hó, áléit szíve alig dobbant. .. úgy talált rá Télapó. Gémberedett tolla közé lehelte a meleget, adott neki faggyút, diót, olajbogyószemeket. Megígérte, ezután is minden évben erre jár, tán a kedves Télapókát válj a most a kis madár? Hulló hóban, szélviharban ott ül a fa tetején, kicsi szívét dobogtatja körömváró jóremény Donászy Magda Hull a hó Hull a hó, hull a hó mesebeli álom! Télapó zúzmarát fújdogál az ágon A kis nyúl didereg, megbújik a földön: nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem kuporog az ágon vidáman csipogja: „Süt még nap a nyáron!” Gazdag Erzsi Téli lakoma Tél lett. Vastag hótakaró borította a földet. Az erdei állatok éheztek és fáztak. Mit tett a kis sün? Tüzet rakott. Sütni való tököt vett elő. A tököt felvágta, magvait kikaparta, húsát kis darabokra vágta. A tökdarabokat megsütötte. A tökmagot megpörkölte. Mit tett ezután a kis sün? Hócipőt húzott, bundát öltött, és a fejét bekötötte kockás sáljával. Az illatozó sült tökdarabokat tálcára rakta, és kiült odúja elé.- Itt a finom, forró, mézízű eledel! - rikkantotta. A vidám kínálgatásra odasereglettek az állatok: a róka, a far­kas, a vadkan és a két fia, a borz, az őz és a nyuszi. A hangos sürgés-forgásra felébredt barlangjában medve Pál.- Brumma, brumma! Mi lehet ez? - indult a lakomázók felé. Hű, de megörült a jó ételnek! Hat darabot falt fel belőle. Mi­kor vége lett a lakomának, örömében meghívta magához a kis sünt téli vendégnek. A kis sün beköltözött medve Pálhoz. Pipázgattak, dominóz­tak, s hozzá pörkölt tökmagot rágtak. Varga Katalin Hópihe Lehullott az első, jön a második. A szép természet már vígan álmodik. Amikor kimentem a kertbe korán, hűs pihék röpdöstek halkan, szaporán. Mikor megtelt minden talpalatnyi hely, az orromra pottyant egy pöttöm pehely. Szaladtam azonnal a tükör elé! De mi lett a hóból? Egy picinyke lé! így történt, nem másként, így volt az eset. Tanúim Vannak rá, hogy ekképp esett. Aki ezt nem hinné, győződjön meg, ó, hogy a saját orrán mit csinál a hó? Bede Anna Hóember Udvarunkon, ablak alatt álldogál egy fura alak; hóból van a keze, lába, fehér hóból a mhája, hóból annak mindene, szénből csupán a szeme. Vesszőseprű hóna alatt, feje búbján köcsögkalap. Gazdag Erzsi Télapó éneke Hipp-hopp, fut a szán, siklik szaporán, dobrokol a havon szélvész-paripám. Hej-hó, ügyesen, vágtat tüzesen, húzza a teli szánt fénylő hegyeken. Szepesi Attila Karácsonyfadíszek Hozzávalók: 150g porcukor 3 tojásfehérje süteménydíszek pl. tarka cukorka így készítjük el: A porcukrot átszitáljuk. A tojás­fehérjét kemény habbá verjük, a porcukrot apránként hozzáad­juk. A tojáshabot csillagcsőrű nyomózsákba tesszük és (Szülé­itek segítségével magatok is könnyen készíthettek papírból nyomózsákot.) ízlés szerinti formában (szívek, karikák) sü­tőpapírral bélelt sütőlemezre nyomjuk, sütemény díszekkel díszítjük, a sütőbe tesszük. Villanysütőnél: 100-120 fokon (előmelegítve) Gázsütőnél: 1-2 fokozat (előmelegítve) Sütési idő: kb. egy és fél óra. A karácsonyfadíszeket rácsra téve hűlni hagyjuk, majd tarka szalagokkal akaszthatjuk fel a fára, ablakokba ... A

Next

/
Oldalképek
Tartalom